Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. március 11., hétfő Somogyi Néplap 9 TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Klenovics Pártértekezletünkön 56-an jelentkeztek felszólalásra és 29-en fejtették ki véleményüket. A vita sokrétű, nemegyszer szenvedélyes volt, s a bátor, nyílt szókimondás jellemezte. A felszólalások tartalmán érződött a somogyi íz, a somogyi jelleg. Itt maradtunk tehát a megyében. A hozzászólókat hallgatva az a véleményem alakult ki, hogy a jobbítás szándéka vezérelte azokat, akik szót kértek. Szinte kivétel nélkül egyetértettek a beszámolóval. Jó érzés volt hallani munkánk minősítését, és azt is, hogy a felszólalók a megye fejlődéséért érzett felelősséggel mondták el véleményüket. Megköszönöm a józan, mértéktartó, a realitásokat figyelembe vevő valamennyi felszólalást. Külön megköszönöm Losonczi Pál elvtárs elismerő, bíráló, útmutató és figyelemfelhívó szavait. A felszólalók tekintélyes része szólt közvetve vagy közvetlenül a párt politikájáról, a politika végrehajtásáról. A gyorsan változó helyzet, az élet egyre gyorsuló tempója, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás követelménye sok kérdésben határozottabb kiállást követel. Nem elég csak a párt politikájával való egyetértést hangoztatni: a kommunisták munkájának alapvető mércéje a cselekvés. A párt politikájával való azonosuláson, a politika melletti elkötelezett kiálláson kívül szükséges agitálni is a politika mellett. Már ma sem elég, és ezután még kevésbé lesz az, hogy a határozatokkal csak általánosságban értünk egyet. A fegyelmezett végrehajtás alapvető követelmény. Sok szó esett ‘a munka- módszerről és a munkastílusról is. Az a véleményem, hogy nem lehet munkamódszerünket, munkastílusunkat megváltoztathatatlan- ként kezelni, de úgy sem, hogy minden korábban bevált elvet é§ gyakorlatot száműzzünk. Az idő — mint követelmény — előtérbe került: azt jelenti, hogy a megoldásra váró feladatokat nem szabad elodázni. Követeljük meg sokkal jobban azt is, hogy mindenki a saját feladatát lássa el becsülettel és tisztességesen, legjobb tudása szerint, és az eredményeket csak azok vallhassák magukénak, akik létrehozták. A gondokat és a nehézségeket viszont ne igyekezzünk mindig mások asztalára tenni. A vitát hallgatva megfogalmazódott bennem az is, hogy az eddigieknél figyeljünk sokkal jobban az emberek véleményére. Ne tartsa magát senki csalhatatlannak! A kollektív bölcsesség alapján hozott döntés mindig meghozza a gyümölcsét. E gondolatkör befejeA megyei pártbizottság tagjai A XIII. kongresszus küldöttei Balassa Béla, a siófoki városi pártbizottság első titkára, Barna Ferencné, a VBKM kaposvári gyárának betanított munkása, Berke Imre, a kadarkúti tsz energetikusa, Biczó Péter, a KISZÖV elnöke, Bogó László, a TESZÖV titkára, Boros József, a Kaposgép igazgatója, Bosnyák József, a Nagyatádi Konzervgyár autószerelője, Böhm József, a barcsi tsz elnöke, dr. Bö- röcz István, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Csiga Zoltánné, a szőlősgyö- röki tsz raktárosa, Czinga- lek Lajos, a Csepel Művek egyedi gépgyárának lakatos csoportvezetője, Gál József, a nagyberki tsz műhelyvezetője, Gergely József, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi üzemének fűrészélező je, Gerse Lászlóné, a balatonszentgyörgyi tsz művezetője, dr. Gyenesei István, a megyei pártbizottság titkára, Deák Ferenc, a Munkásőrség megyei parancsnoka, Dévényi Zoltán, a Balaton Fűszért igazgatója, Desztics Gyulá- né, a babócsai tsz művezetője, dr. Halász János megyei főügyész, Holl Lajos, a Délviép igazgatója, Horváth Lajosné, a Nagyatádi Cérnagyár szakmunkása, Horváth László, a nagybaj omi tsz elnöke, Jávori Béla, a Somogyi Néplap főszerkesztője, Jónás József, a MÁV Kaposvári Üzemfőnökségének helyettes vezetője, Kamera Tibor, a Medicor dharosbe- rényi üzemének műszerésze. Kávé Istvánné, a Patyolat Vállalat művezetője, ifj. Király István, a somogysám- soni tsz gépszerelője, Kleiber Józsefné, a Videoton ta- bi gyáregységének osztály- vezetője, Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Koczka Jánosné. a Kaposvári Ruhagyár csoportvezetője, Kovács Béla, az OTP megyei igazgatója, Leitner Sándor, a tanítóképző főiskola főigazgató-helyettese, Léber Gyuláné, a Lábodi Községi Tanács elnöke, Mészáros Győző, a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgatója, Mohr Tibor, a böhönyei községi pártbizottság titkára, Molnár Kálmán, a‘ 13. sz. Volán géplakatosa, Műdig István, az MNB megyei igazgatója, dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgatója, Pásztor István hivatásos katonatiszt, a magasabb egység pártbizottsági titkára, Pelőcz Tiborné, a Tungsram Rt. kaposvári gyárának meó- sa, Petájer Margit, a bala- tonszárszói tsz kertészeti brigádvezetője, Pék Ferencné, a siófoki I. sz. Általános Iskola tanára, Péter Istvánné, a Május 1. Ruhagyár marcali üzemének művezetője, Pintér Zoltán, a DRW siófoki autószerelője, Resch János, a boglárlellei Vas- és Műszaki ISZ autószerelője, Réder László, a törökkop- pányi tsz műszerésze, Rostás Károly nyugdíjas, Rozs- noki Gyuláné, az igali tsz fejőnője, Sárdi Árpád, a KISZ Somogy megyei Bizottságának első titkára, Sugár Imre, a Somogy megyei Tanács elnöke, dr. Szabados Rezső, a kaposvári kórház főorvosa, Szabó Ferenc, a Tanép autószerelője, Szabó István, a csurgói Metalux ISZ szerelő csoportvezetője, Szabó Sándor, a Mahart siófoki üzemének igazgatója, Szántó László, a SÁÉV villanyszerelője, dr. Széles Gyula, a mezőgazdasági főiskola főigazgató-helyettese, dr. Szerényi János, az SZMT vezető titkára, Szigeti István nyugdíjas. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára, Tolnai Sándor, a kaposvári városi pártbizottság első titkára, Torma László, a Nagy- kanizsai Sörgyár fonyódi ki- rendeltségének villanyszerelője, Tóth Lajos, a Kaposvári Húskombinát igazgatója, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Varga János, a SEFAG üzemi párt- bizottságának t'tkára és Vizeli Istvánné, a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyárának üzemi pártbizottsági titkára. Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Tömpe István, a Központi Bizottság tagja, az Állami Rádió és Televízió Bizottság nyugalmazott elnöke, Varga Péter, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, Ackermann József, a Csepel Művek egyedi gépgyárának igazgatója. Büki János, a boglárlellei nagyközségi pártbizottság első titkára, dr. Borsos Sándor, a marcali kórház osztályvezető főorvosa, Dudás József. a kapolyi tsz gépszerelője, Dévényi Zoltán, a Balaton Fűszért igazgatója, Hamar Árpád, a Kőolajvezeték-építő Vállalat géplakatosa, Légrádi Ferenc, a Kutasi ÁG kovácsa, Léber Gyuláné. a Lábodi Községi Tanács elnöke, Kamera Tibor, a Medicor iharosberényi üzemének műszerésze, Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Matus Antalné, a kaposmérői tsz szakmunkása, Mészáros Győző, a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát, vezérigazgatója, Nádorfalvi Nándor, a kisgyaláni tsz elnöke, Pék Ferencné, a siófoki 1. sz. Általános Iskola tanára. Rostás Károly nyugdíjas, Rozsnoki Gyuláné, az igali tsz fejőnője, Sárdi Árpád, a KISZ Somogy megyei Bizottságának első titkára, Sugár Imre, a Somogy megyei Tanács elnöke, dr. Széles Gyula, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola fő- igazgató-hélyettese. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára, Tolnai Sándor. a kaposvári városi pártbizottság első titkára, Tóth Károly, a balatonszárszói tsz brigádvezetője, Vertkov- czi László, a lalkócsai községi pártvezetőség titkára, Véghelyi Istvánné, a Bőrdíszmű-vállalat marcali üzemének párttitkára, Virágh Józsefné, a Kaposvári Ruhagyár varrónője és Vizeli Istvánné, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának üzemi pb-titkára. Imre vitazárója zéseként még arra kívánom fölhívni a figyelmet, hogy a párt politikáját a múltban, jelenleg és a jövőben is a pártonkívüliek széles rétegével együtt hajtották és hajtják végre a kommunisták. A munkásemberek iránti tiszteletünk fokozódjék, enélkül ugyanis tömegkapcsolátunk elképzelhetetlen. Az utolsó felszólalást hallgatva arra gondoltam: bármilyen csekélyek eredményeink, bármilyen erőfeszítés árán értük el őket, ne szégyelljünk lelkesedni értük. A felszólalások elemezték gazdaságunk eredményeit és szóltak gondjainkról. Alapvető kötelezettségeink, feladataink megyénk adottságaiból adódnak. Ilyen a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó és felülvizsgált termelőszövetkezetekkel való fokozottabb törődés. A felülvizsgálat után nem szabad magukra hagyni e szövetkezeteket. A másik gondunk az állattenyésztés: javaslom a pártértekezletnek — egyébként a határozat javaslatban is szerepel —: kötelezze arra a párt- bizottságot, hogy Somogy állattenyésztésének helyzetét vizsgálja meg, s az elemzés után alakítsa ki álláspontját, készítsen feladattervet. Nagyobb gondot kell fordítani arra Somogybán, hogy a mezőgazdasági üzemek társulásos alapon lazább vagy fejlettebb együttműködést alakítsanak ki. Előrehaladásunk egyik kulcsát itt kell keresni. Hangsúlyozni kell a párt-, az állami és az érdekképviseleti szervek szorosabb együttműködésének szükségességét. Kérek mindenkit, hogy a feladatok végrehajtásában ne az egyéni rokon- vagy ellenszenv érvényesüljön, hánem a tények határozzák meg az állásfoglalást. Az ipart illetően sok szó esett a minőségről, az exportképességről, a termékszerkezet-váltásról. Az a véleményem, hogy Somogy ipari üzemei jó úton indultak el, jelentősek az eredmények. Arra szeretném kérni az iparban dolgozókat, hogy a minőség, az ex port- képesség elsőrendű feladat legyen. A termékszerkezet- váltást megalapozottan hajtsák végre. Szeretnék óvni mindenkit a kalandoktól. Somogy párt- és állami vezető szerveinek ezután is alapvétő feladatuk lesz a telephelyek, a gyáregységek fejlesztése. Ehhez tudatos szervezőmunkára van szükség. Elhangzott, hogy Somogy mezőgazdasági jellegű megye. Igaz. De továbbra is célunk, hogy átgondoltan, megalapozottan és lehetőségeinkhez mérten fejlesszük megyénk iparát, és új telephelyek létrehozásáról sem mondhatunk le. Többen szóltak megyénk kulturális és szellemi életéről. Elismerték az eredményeket és joggal tették szóvá a nehézségeket is. A gazdaság és a kultúra a mi szemünkben és gondolkodás- módunkban szorosán együvé tartozik. Elismerésre méltóaik azok a kezdeményezések, amelyek nemegyszer a megyehatáron is túljutottak. Mégis meggyőződésem : Somogy szellemi élete ennél többre képes. Bátorítani szeretném képviselőit, hogy bátran, következetesen haladjanak azon az úton, .amelyen elindultak. Kérünk mindenkit, hogy az eddiginél bátrabban alkalmazza a gyakorlatban a tudomány eredményeit. Fölkarolunk minden olyan tudományos elképzelést, amely a gyakorlatba gyorsan átültethető ; támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a megye, az ország előrehaladását segíti. Szeretnénk fölhívni a kulturális élet területén dolgozó kommunistákat: bizonyos kérdéseikben nem lehet felelősségüket átruházni a közösségekre. Bízhat mindenki saját kezdeményezőkészségében, amíg elképzelése nem sérti a politika általános elveit. Azokat a műveket támogatjuk, amelyek erősítik szocialista társadalmi rendünket. Elhangzott a vitában, hogy a közigazgatás és a gazdasági egységek között legyen jobb összhang. Az a sérelmem, hogy eltérés a jövőben is lehetséges. Nem lőhet mindig egy körbe besorolni a közigazgatási és a gazdasági egységeket. Mindenki önállóan lássa el a feladatát és a gazdasági egységek összevonása érdekében csak ott és akkor lépjünk fel, amikor ahhoz megvannak a feltételek. Tisztelt pártértekezlet! Még egyszer megköszönöm a sok értékes, iránymutató hozzászólást, az őszinte hangot, a valósághű értékelést. A megválasztandó pártbizottság mindezeket bizonyára figyelembe fogja venni saját munkája során. A szünet után a küldöttek zárt ülésen folytatták munkájukat. A jelölő bizottság előterjesztette javaslatait, s a jelen levők nyílt szavazással foglaltait állást abban, hogy kik ke- rühetnek a szavazólapra. A megyei pártértekezlet küldöttei ezután titkos szavazással megválasztották a következő öt évre a megyei pártbizottság tagjait és a XIII. pártkongresszus megyei küldötteit.
