Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. március 11., hétfő Somogyi Néplap 5 A mandátumvizsgálóbizottság jelentése A megyei pártértekezilatre 330 küldöttet választottak. A küldötteken kívül 50-en meghívottként vesznek részt tanácskozásiunkon. A küldöttek 97,8 százaléka jelent meg 8-an igazoltan vannak távol:, így a megyei pártértekezlet határozatképes. A küldöttek 28 százaléka nő. A 30 év alattiakat 44-en, a 30—40 'év Iközötitiékat 86-an képviselik. A küldötteknek több mint 40 százaléka 1945-ben vagy azután született; 11 elvitáns 1945-ben vagy azelőtt lépett a párt soraiba. A 41—51 év közöttiek aránya 28 százalék, az 51—61 év közötti éké pedig 27,5. A pártértekezlet küldöttei közül 12-en 60 éven felüliek, és .22 a nyugdíj,ások száma. 80-ian 1946—1956 között, 122-an 1957—1970 között, 99- en 1971—1980 között, míg 29-en a XII. kongresszust követően léptek a párt soraiba. Az életkor és a párt-* tagság szerinti megoszlás bizonyítja: a megyei pártórte- kezlat küldöttei között jelen van az a három nemzedék, amely együtt dolgozik cél- j áink magva! ósí tásáért. Eredeti foglalkozásúik szerint a küldöttek 58,5 százaléka fizikai dolgozó (munkás, paraszt), 25 százaléka értelmiségi, 16 százalék alkalmazott és egyéb. A jelenlegi foiglajfcozás szerinti megoszlás a termelőmunkában részt vevő fizilkai dolgozók és közvetlenül a termelésit irányítók együttes létszáma 96. Küldöttként ivesz részt a pártértekezleten 64 'gazdasági vezető, 28 értetmliségí és 46 állami, társadalmi, tö- meg&zervezeti és mozgalmi vezető. A pártialikalmazotíak aránya 17,5 százalék. Az alkalmazottaikat 16-ain képviselik. A küldöttek összetétele iís tükrözi az iskolai végzettség kedvező alakulását. 173 küldött végzett 'egyetemet vagy főiskolát, 80-an fejeztek be sikeresen valamilyen középiskolát. Szakmunkásképzőt végzett a küldöttek 16,5 százaléka, általános Iskolai végzettséggel 15-an 'rendelkeznek. A legutóbbi megyei párltér- tékezlet óta növekedett a megye párttagságának politikai képzettsége, többen fejeztek be alap-, Iközép- és felsőfokú politikai iskolát. Alapfokú politikai iskolai végzettsége 50 küLdöíttinék van, középfokú 98-nak, felsőfokút 136-an végezték. Választott párttisztsége van a küldöttek 42 százalékának, több testületnek tagija 159 alvtárs. Az állami, társadalmi, tömagszervezetekfoen és -mozgalmiakban a küldöttek 48 százaléka visel tisztséget. A küldötték 57 százalékának van kitüntetése. BOROS JÓZSEF, a Kaposgép igazgatója Önállóságot a felelősség mellé A vállalatok munkaügyi fejlődését elősegítik azok a körülmények és feltételek, amelyek között dolgozniuk kell. A gyenge piaci kereslet például a termelőt aiz alkalmazkodóképesség fejlesztésére, rugalmasságra kényszeríti. A versenyhelyzet a minőség javulását szolgálja. A közgazdasági szabályozók is részben ilyen kényszerítő hatásúak. Nagy részük helyesen ösztönöz, néhány azonban ellentétben van az irányelvekkel, a noir- mativitás elvével, a műszaki fejlesztés fontosságával, valamint a vállalati tervezéshez nélkülözhetetlen tartós biztonság elvével A szocialista export jövedelmezőségének fokoziásia például egyértelmű, a szabályozás viszont azokat „bünteti”, akik jól dolgoznak és az átlagosnál nagyobb nyereséget érnek el. A műszaki fejlődést, a gyorsabb haladást sem segíti a felhalmozási adó egységes kivetése. A célok szerinti nagyobb differenciálás feltétlenül hasznos lett volna. A vállalati önállóság növelése érdekében sok intézkedés született. Nehezen érthető azonban^ hogy miért nem merjük megadni a döntés jogát azoknak a vezetőknek, akikre többszázmilliós, sokszor milliárdos értékeket b ízű rak. Miért nem lehet például a szükséges napidíjak mértékét, a reprezentációt, a maigángépko- csi-használatot — ugyanúgy, mint ennél sokkal nagyobb horderejű kérdéseket — a vállalat kollektív szerződésében a bizalmi testülettel egyetértésben szabályozni ? Közös érdekünk, hogy a megyének miméi előbb fejlett ipara legyen. Ebben a munkában a vállalatokon és az országos szerveken kívül a megye vezetőinek is niagy feladatai vannak. Elsősorban az, hogy összehangolják a területi és vállalati célokat, s elősegítsék a 'megalapozott vállalati célok kialakítását. Igen fontosnak tartom a szellemi kapacitás növeléséi, az eddiginél hatékonyabb munkával. Alakuljon ki olyan szemlélet, amely természetesnek veszi, hogy a nagyobb képzettségihez — ha az alkotómunkával párosul — nagyobb megbecsülés is tartozzék. DR. FODOR JÁNOS, a Siotour igazgatója A vendégfogadók felelőssége A megyei tanács idegen- forgalmi hivatalának bevétele tavály először több mint 100 millióival meghaladta az egymiilliiérd forintot. Sikerült előrelépni Barcs idegenforgalmi hasznosításában: két szálloda, egy kemping működik itt és jelentős a fi zetővendégiát ó-szolgálat. Kaposváron is megteremtettük a Darottyia-lház idegenforgalmi hasznosításának feltételeit. A szép épület az idén már vendégeket fogad. Ebben az évben a saántód- pusatai műernlékegyüttes felújítása is befejeződik, s megépül a siófoki kulturális és sportközpont. Megyénk idegenforgalmában természetesen a Balaton a legfontosabb terület, tehermentesítése országos ügy. Ez csak olyan káirándulóközpontok létesítésével lehetséges, amelyek a Balaton helyett biztosítanak fürdési lehetőséget. Rendkívüli indokoltnak tartom a desedai szabadidőközpont megvalósítását. A hatodik ötéves tervben nem sikerült jelentősen előrelépni, de elkészülitek a tervek, és a következő tervidőszakban jelentős összefogás árán valóra válhatnak. Az idegenforgalomban dolgozók számára a balatoni elő- és utószezon forgalmának növelélse áldandó feladat. Tavaly szeptemberben jetemtős eredményeket értünk el. Ezeknek a megtartása az idén is nagyon nagy szervezésit kíván.. Az elő- és utószezon forgalmát csak céltudatos árpolitikával lehet biztosítani; nem éléig, ha -csak a szálláshelyek árából adunk kedvezményt, a többi szolgáltatás árát is csökkenteni kelil. Mindenképpen indokolt lenne például, hogy az üdülőhelyi díjakat az elő- és utószezonban — amikor a kispénzű turistákat várjuk — alacsonyabb összegben állapítsák meg. DR. SZÉLES GYULA, a mezőgazdasági főiskola főigazgató-helyettese Korszerű ismereteket A mezőgazdasági főiskola megalakulásától az oktatás, a nevelés, a kutatás és a termelésfejlesztés, mai szóval élve: az innovációs folyamat szerves egységben történő megvalósítására törekedett. Akkor korszerű egy felsőoktatási intézmény, ha vállalja ezeket a feladatokat; csak így tud eleget tenni azoknak a társadalmi követelményeknek, amelyeket ma támasztanak a felsőoktatással és a tudományos kutatással szemben. Oktatóinkkal és kutatóinkkal megállapodtunk, hogy hároméves vállalási ciklus keretében teljesítik tudományos kötelezettségeiket és egyéb vállalásokat is tesznek. Ezzel elértük, hogy oktatóinknak és kutatóinknak 22 százaléka akadémiai doktor és kandidátus. 60 százalékuk egyetemi doktori fokozattal rendelkezik, s 51 százalékuknak van nyelvvizsgája. Mind a három viszonyszám lényegesen, jobb, mint a magyar felsőoktatási intézmények országos átlagáé. Fontos intézményi feladatnak tekintjük a kutatási eredmények termelőerővé válásának folyamatéban való részvételünket. A hetvenes évek végién a termelési rendszerek megszervezésével valósítottuk meg ezt a gyakorlatban. A termelési rendszerek alkalmasak arra, hogy a termelőkhöz közvetítsék a kutatóintézetek új eredményeit és a kutatókhoz juttassák a gyakorlatban megoldásra váró feladatokat. A vállalatoknál keletkező fejlesztési források integrációja érdekében szerveztük meg 1981-ben a Kaposvári Állattenyésztési Kutatási és Termelésfejlesztési Egyesülést; ennek az a feladata, hölgy a különböző forrásokat egységesen kezelve tervezze és szervezze meg a kutatási eredmények termelőerővé válásának útját. Versenyképességünk növelése a kutatás és műszaki fejlesztés társadalmi szerepét is növeli. Ügy véljük, hogy fejlődni kell a közös érdeken alapuló együttműködésnek a vállalatok, valamint a kutatóiintézetek, a fejlesztő vállalatok és a szervező, értékesítő vállalatok között. Fokozni kell a minőségi követelményeket is a kutatásban és fejlesztésben dolgozók között. Tevékenységük színvonalának emelésével el kell érni, hogy megállítsuk a magasan kvalifikált szellemi munka leértékelődését, Az anyagi és erkölcsi, valamint a tudományos elismerést egyaránt figyelembe vvvő érdekeltségi rendszerre van szükség. Ez biztosíthatja csak, hogy egészséges mobilitás alakuljon ki a tudományos kutatás és a termelési szféra között. HORVÁTH LAJOS, a barcsi áfész elnöke A kis falvak jobb ellátásáért Az 1985-től érvényes új közgazdasági szabályozó- rendszer, úgy véljük, még inkább ösztönöz a nyereséges gazdálkodásra, jobb teljesítményeik esetén pedig nagyobb lehetőséget ad az anyagi elismerésre. Pártunk kiemeltnek tartja a lakosság áruellátását, annak javítását szorgalmazza. Tekintettel az árszínvonal növekedésére, az ellátást javítani csak a forgóalap növelésével együtt lehet. A forgóalapot viszont a fogyasztási szövetkezetek közül, saját erejéből, igen kevés tudja számottevően növelni. Akik ezt vállalják, azok ez évtől 18 százalékos felhalmozási adót is fizetnek. Akik tagsági, lakossági pénzek, azaz célrészjegyek szervezésével teremtik meg ennek fedezetét, azoknak további mintegy 10 százalék körüli kamatot is ki kell gazdálkodniuk. Így a kereskedelmi szerveknél — a forgóalap-növelésre kiszabott 18 százalékos felhalmozási adó hatása az ellátásra legalábbis elgondolkoztató. Vajon megítélhető-e csaknem azonosan egy termelővállalat raktári készletének növekedése és a kereskedelem áruellátást javító készletnövekedése? A megye áfészainak átlagos nyereségszintje mellett a célrészjegyekből megvalósítandó forgóalap-növelés — ideális forgási sebesség mellett is — veszteségniövelő tényező. Természetesen van még bőségesen belső szövetkezeti tartalék. Fontos feladatunk a kis települések kereskedelmi ellátásának javítása; itt, sajnos, más 'kiskereskedelmi szervek versenyétől nem kell tartanunk. Előnyös lenne, ha megváltozna a kis településekkel kapcsolatos szállítói magatartás, azaz gyakrabban és kevésbé mennyiséghez kötötten szállítanának. A sütőipar például kenyérből 50 kg alatti mennyiségeit csak másnaponként hajlandó szállítani. Indokolt volna megvizsgálni, hogy az ebből eredő többletköltségeiket hogyan lehetne valamilyen módon, ellensúlyozni, a szállításokat ösztönözni. Jó lenne az is, ha a kötelező heti 40—42 órás nyitvatartásiról rendelkező jogszabály a kis településekre ilyen mértékben nem volna kötelező. Enélkül több helyen, napi például 4 órás nyitvatartással, esetenként a bolt és az italbolt közös üzemeltetésével gazdaságosabban lehetne javuló vagy ugyanolyan ellátásról gondoskodni. LÉGRÁDI FERENC, _________ a Kutasi AG alapszervezeti titkára A vezetőkkel egyetértve Területünkön az elmúlt öt évben több vezetőváltozásra került sor: a pártbizottság, a pártvezetőség, a 'termelőszövetkezet és az állami gazdaság élére is új vezető került. A párttagság kifejezésre juttatta: e személyi változások új lendületet adtak a társadalmi, politikai, gazdasági munkának, s kedvező tatása érezhető a párttagok aktívabb tevékenységében, gazdaságunk eredményeiben. A vezetők, a párttagság és a lakosság összefogásával évtizedek óta visszatérő gondot sikerül az idén megoldani: fölépül iaz új, 'többcélú oktatási intézmény, amelynek feladata lesz a kutas! 'ifjúság és a Iák osság kulturális igényeinek kielégítése, az iskolai és á tömegsport-mozgalom rendezvényeinek 'befogadása. A területünkön működő mozgalmak és itö- megszervezétek páritirányí- tásában kommunistáink aktív szerepet vállalnak. Pártépátő munkánkban a legnagyobb segítséget a KlSZ-szervezetein'ktől kiapjuk. Olyan fiatalokat javasoltak párttagnak, akik megfelelnek a mai megnaveke- detit követelményeknek és teljesíteni tudják mindazt, amit a kommunistáktól várunk. Szűkebb környezetemben, a Kutasi Állami Gazdaságban az elmúlt öt évben folyamatos volt a fejlődés. A gyümölcstermelósben a piaci igényeknek megfelelő fajta kiválasztása és az esztétikus csomagolás a cél, a hústermelésben pedig a minőségi húst biztosító fajták arányának növelésére törekedtünk. A VI. ötéves terv időarányos részét tekintve a termelési érték 25, a nyereség 11 százalékkal növekedett. A termelési értéket majdnem 100-as létszámcsökkenés mellett növeltük, s ez a munka itermelékenyséigének javulását mutatja. Az új vállalatvezetési és keresetszabályozási rendszerben is a nyereséges gazdálkodás a legfőbb célúink.
