Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

2 Somogyi Néplap 1985. március 11., hétfő J/f TANÁCSKOZOTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Klenovics Imre szóbeli kiegészítője Tisztelt pártértekezlet! A mai pártértekezleten is szeretnénk megfelelni a bi­zalomnak és annak a köve­telménynek, amelyet jogo­san támasztanak velünk szemben. Úgy érezzük, hogy eredményeinket valósághű­en értékelve, ezekre alapoz­va tárgyilagosain, kishitűség nélkül szembenézhetünk közös gondjainkkal. Tudaté­ban vagyunk annak, hogy megyénk lakossága nagy ér­deklődéssel kíséri pártérte­kezletünket. Azt is tudjuk, hogy a mai tanácskozás fontos láncszeme annak az elemző és feladatmeghatá­rozó tevékenységnék, amely pártunkban a beszámoló taggyűlésekkel kezdődött el és a XIII. kongresszus do­kumentumainak elfogadá­sával fejeződik be. Beszámolónk és a határo­zati javaslat elkészítését szé­les körű eszmecsere előzte meg. Megtárgyalták a műm kabizottságok, a végrehajtó bizottság és a megyei párt- bizottság is. A tények nyílt, eleven vitában való sokol­dalú megítélése, a javasla­tok, ésizrevételek hasznosí­tása segített bennünket ab­ban, hogy mindennapi dol­gainkat gondosan mérlegel­ve gazdagodjék előterjeszté­sünk tartalma. A kommunisták felelősséggel éltek demokratikus jogaikkal Kedves elvtársnők, elv társak! Megyénk kommunistái a Központi Bizottság 1984. jú­niusi határozatának megfe­lelően készültek fel pártunk XIII. kongresszusára és a megyei pártértekezletre. A felkészülés kiemelkedő fázisai voltak a beszámoló és vezetőségválasztó taggyű­lések, a községi, a munka­helyi és a városi pártérte­kezletek, amelyeket nyílt, alkotó légkör, őszinteség, kommunista felelősségtudat és a pártdemökrácia érvé­nyesülése jellemzett. A párttagság e fórumokon ki­fejezte a politikájukkal való azonosulását, - és elkötelezte magát annak töretlen foly­tatása mellett. A beszámoló taggyűlése­ken a jelentések és a viták egyaránt azt tükrözték, hogy a pártszervezetek betöltik hivatásukat, érvényesül a párt vezető szerepe. Megfo­galmazták a cselekvési egy­ség fokozásának, a pártde­mokrácia fejlesztésének, a kommunisták gondjaival való fokozottabb törődésnek a fontosságát. Értékelték a vezetőségiek munkáját, a szervezeti élet fejlődését, és kérték a pártszervezetek ön­állóságának növelését. Elis­meréssel szóltak a sikerek­ről, kiemelték, hogy a kom­munisták többsége példamu­tatóan él és dolgozik. Szor­galmazták, hogy a párt fej­lessze tovább gazdaságpoli­tikai irányító tevékenységét. Biztató jeleket látnak a gaz­dasági életben, de néhány, súlyos gondokkal küzdő gyáregységben a kibontako­zást túlságosan lassúnak tartják. Méltatták a mező­gazdaság eredményeit, több helyen azonban aggódnák, elsősorban az állattenyész­tés jövedelmezőségének romlása és a tőkehiány miatt. A városokban, a nagyköz­ségekben és a tanácsi szék­helyeken elismerően besrzél- tek lakóhelyük fejlődéséről, de — főleg a kisebb falvak­ban — sürgették a kommu­nális ellátás javítását. A szolgáltatást szinte min­denütt bírálták. Elismerték az ideológiai és a kulturális életben vég­bement fejlődést, de szóltak arról is, hogy az emberek a vitás kérdésekre gyorsabb választ várnak a propagan­dától. Sok taggyűlésen di­csérték a pártoktatás új, az élethez, a tagság igényeihez igazodó formáit. Hangsú­lyozták, hogy a párt az ed­diginél nagyobb figyelmet fordítson a fiatalokra, első­sorban a pártépítés szem­pontjából. A községi és a munkahe­lyi, valamint a városi párt- értekezleteken szerzett ta­pasztalatokból is megálla­pítható: a pártbizottságok munkastílusa, -módszere to­vább fejlődött, nőtt önálló­ságuk. A beszámolók érté­kelték az 1980. évi pártér­tekezlet óta elért eredmé­nyeket, de szóltak a gondok­ról és a hiányosságokról is. Elemezték területük politi­kai állapotát, a lakosság fog­lalkoztatási szerkezetének módosulását, a jövedelmek alakulását, valamint a vá­rosok, a községek, az üze­mek, az intézmények társa­dalmi. politikai és gazdasá­gi viszonyait. A küldöttek 13 százaléka vett részt a viták­ban. A felszólalók megerő­sítették a beszámolókat és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás- tervezetet. A beszámoló taggyűlések sokrétű politikai tapaszta­latai arról győztek meg benn ükét, hogy a somogyi kommunisták és a pártszer­vezetek magas színvonalú munkát végeztek. A felszó­lalók felelősséggel mondtak véleményt a Központi Bi­zottság kongresszusi irány­elveiről. Örömmel állapít­hatjuk meg), hogy megyénk párttagsága egyetért a Köz­pont! Bizottság értékelésé­vel, a feladatokkal, A pártalaip&zervezetekben, a pártvezetőségekben, a munkahelyi, a községi, va­lamint a városi jogú párt­bizottságoknál sikerrel zaj­lottak le a választások. Ér­vényesült a pártdemokrá­cia. A szavazás mindenütt titkos volt. A jelölést elő­készítő, illetve jelölő bizott­ságok gondosan és fegyel­mezetten dogoztak. A párt­tagok felelősségüket átérez­ve gyakorolták demokrati­kus jogaikat; észrevételei­ket, véleménynyilvánításu­kat nagyfokú igényesség jellemezte. A jelölő bizott­ságok javaslatainak túlnyo­mó többsége találkozott a tagság akaratával. Így a ve­zetőségek és a pártbizottsá­gok összetétele megfelel a vezetés színvonalának eme­lésére, az ésszerű stabilitás megteremtésére irányuló cé­loknak. A pártszervezetek és a pártértűkezletek a leg­alkalmasabb elvtársakat igyekeztek beválasztani a testületekbe, a vezetőségek­be és a munikafoizoittságofcha. Bizalmat szavaztok azoknak, akik korábban is eredmé­nyesen dolgozták, kivívták a kommunisták elismerését. Több területein jelentős cse­re ment végibe. Az alapszer­vezeti vezetőségi tagoknak 38, a párt vezetőségi és a pártbizottsági tagoknak 41 százaléka cserélődött ki. Az alapszervezeti titkárok egy­negyede, a pártvezetőségi titkároknak pedig egyötöde első ízben tölti be ezt a tisztséget. A választás ered­ményéként. nőtt azoknak a vezetőségi és testületi ta­goknak a száma, akik ma­gasabb fokú állami vagy politikai iskolát végeztek. Emelkedett a nők aránya. A műnk ásk a tegóriáb a tar­tozók száma kissé növeke­dett, aránya azonban több területen írem kielégítő. A pártbizottságokban megfe­lelő a fiatalok képviselete. Tapasztalataink tehát ked­vezőek. Meggyőződésünk, hogy a vezetőségekbe, a tes­tületekbe olyan, a közélet­ben kitűnt, a párttagság bi­zalmát élvező kommunisták kerültek, akik képesek lesz­nek a kongresszus és a me­gyei pártértekezlet határo­zatainak végrehajtására. A megyei pártbizottság. a taggyűlések és a pártérte­kezletek vitái alapján öáz- szegezte és minősítette a kongresszusi irányelvékkel kapcsolatos javaslatokat. Megállapította, hogy az ezekben megfogalmazottak többsége helyi intézkedése­ket igényel; megvalósításuk lendítő erő lehet politikai céljaink elérésében. Ezért azt indítványozzuk a tisz­telt pártértekezletnek, hogy azok végrehajtását 'tegye a megválasztandó megyei pártbizottság kötelességévé. A munkafegyelem egyenlő a döntések végrehajtásával Tisztelt pártértekezlet! A beszámolóhoz kapcso­lódva a munkafegyelem egyes kérdéseiről kívánok szólni. Az előkészítés idő­szakában azt tapasztaltuk, hogy a különböző párfcfóru- mokon a munkaifegyelem helyzetének megítélése kö­rül élénlk vita bontakozott ki, nemegyszer egymással ellentétes vélemények hang­zottak el. A munkafegyelem közép­pontba állítása nemcsak a mi hiányérzetünkből fakad. Az sem célunk, hagy hang- súlyozásával csökkentsük az alkotó viták szerepét és hi­telét, s valamiféle vakfe­gyelemre vagy gépies maga­tartásra ösztönözzünk. El­lenkezőleg! Meggyőződé­sünk, hogy a munkafegye­lem egyenlő a demokratiku­san előkészített és megala­pozott döntések pontos, len­dületes végrehajtásával; az egyéni és a közösségi érde­kek jobb összehangolásával, a közérdek elsőbbségének biztosításával és képvisele­tével, az egységes szemlélet és cselekvés kialakításával. Tiszteletre méltóak azok az eredmények, amelyeket megyénk dolgozói elértek a munkafegyelem megszilár­dításában. Ezt bizonyítja gyarapodó mezőgazdasá­gunk, fejlődő iparunk, ru­galmasabb alkalmazkodá­sunk a piaci viszonyokhoz, meggondoltabb termékszer­kezet-váltási törekvésünk, a javuló minőség, a na­gyobb szakértelem. A kép azonban nem lenne teljes-, ha nem beszélnénk néhány kirívó negatív jelenségről, ellentmondásról. A jól és becsületesen dolgozó embe­rek a munkafegyelmet la­zítok felfogása szerint elíté­lendő magatartást tanúsíta­nak. Sőt, gyakran céltáblá­nak tekintve bántják, sér­tegetik őket. Több helyen az általános rend megte­remtése nem első számú kö­vetelmény. A fegyelemről meddő vitákat folytatnak, nehezítő tényezőkkel példá­lóznak, és agyonmagyarázás- sal próbálják indokolni a lazaságokat. Egyéb olyan tünetek is nyugtalanítanak bennünket, amelyek szintén összefüggnek a munkafe­gyelemmel, illetve hiányá­val. Az illetékesek nem tudják megteremteni a ter­vezés, a beruházás, a kivi­telezés összhangját. Szere­pet játszik ebben a fegyel­mezetlenség, a fegyelemről alkotott kép eltorzítása is? Minden bizonnyal! Az át­jött , létesítmények rossz minősége, a szakmai mu­lasztások nem a fegyelem 1 azaságéról árulkodnak ? Biztos, hogy arról! Az ellátásban, a szolgáld tatásban, a kereskedelem­ben, a megyeszékhely köz­lekedésszervezésében, a köz­tisztaság területén nem ta­lálkozunk olyan jelenségek­kel, amelyek a fegyelme­zetlenségre utalnak, bántják az emberek igazságérzetét és etikailag is kifogásolha­tók? De még mennyire, hogy találkozunk! Vajon nem okoznak kárt azok, alkik -a szerződéses fegyel­met nem tartják meg? Csak a szerződő felek érzik a bőrükön ennek hátrányát? Nem! Sokszor a fogyasztók széles rétegei is! Nem a munkafegyelmet sérti a munkaidő alatti távollétek gyakorisága vagy az igazo­latlanul mulasztott napok nagy száma? S nem a fe­gyelemmel függ-e össze a táppénzes helyzet alakulá­sa? Fegyelmezetlenségről van szó akkor is, amikor a ve­zetők nem gondoskodnak a megfelelő anyagellátásról, a munka pontos megszerve­zéséről, a késztermékek idő­beni elszállításáról, ' a jobb kooperációról. A döntések indokolatlan elhúzódása, a bürokratikus megnyilvánulá­sok elburjánzása, az embe­rek ügyes-bajos dolgainak lélektelen kezelése szintén a fegyelmezetlenségre vezet­hető vissza. Mindez jogosan nyugtalanítja és bosszantja a közvéleményt, és vitatha­tatlan: politikai kárt okoz. Nőtt a vezetők képessége Kedves elvtársnők, elvtársak! Somogybán a vezetők nagy többsége érti a párt politikáját; szakmai felké­szültségük megfelel a köve­telményeknek. Nőtt új irán­ti fogékonyságuk. Megúju­lási képességük javult, a fo­lyamatokat mélyebben elem­zik, a bonyolultabbá váló teendők elvégzését eredmé­nyesen szervezik. Jelentős részűik gondot fordít politi­kai és szakmai ismeretemen bővítésére, az utánpótlás nevelésére. A döntéshozatal előtt kikérik a dolgozók vé­leményét, s megszívlelik <3 hozzáértő szakemberek ta - nácsadt. Többségük életmód­ja, életvitele megfelel a szo­cialista erkölcs normáinak A vezetőik döntő többsége egyre kevésbé tart a nép­szerűtlen intézkedésektől, azok hatásától. Tapasztal­juk, hogy az ilyen döntése­ket niem kíséri mindig tel­jes egyetértés. Aggasztó, hogy akadnak olyan embe­rek, akik a demokráciára való hivatkozással a rendet, fegyelmet következetesen megkövetelő vezetők ellen az intrika, az áskálódás elv­telen eszközeihez nyúlnak. Gyakran kihasználják a döntés, a kockázatvállalás nehézségiéit, s rendszerint akkor és ott keltenek za­vart, amikor az egységes cselekvés következnék. Úgy látjuk, hogy a veze­tői tevékenység segítése, tá­mogatása a pártalapszerve­Több türelmet, az ifjúság irán A kedvezőtlen tapasztala­tokat nem kívánjuk általá­nosítani, de hogy a munka­fegyelem lazaságai nagy­mértékben fékezik előreha­ladásunkat, ezt a felsorolt tények bizonyítják. Miben látjuk a kiutat? Egyebek között abban, hogy az állampolgári és a mun­kafegyelmet összefüggő kér­désként kell kezelni. A fe­gyelem megszilárdítását a vezetői tevékenység közép­pontjába kell állítani. A munkafegyelem megtartá­sának és megtarta fásának követelménye minden szint­re egyformán vonatkozzék! Tehát ne csak a fizikai mun­kásokra, hanem a közép- és az első számú vezetőkre, a szellemi élet területén dol­gozókra is. Politikailag támogatni kell azokat a vezetőket, akik el­várják, megkövetelik a munkafegyelmet, s meg is teremtik a megszilárdításá­hoz szükséges feltételeket. Meggyőződésünk, hogy párt­szervezeteink, megyénk kommunistái megértik és támogatják törekvéseinket, segítik a célravezető módok feltárását és alkalmazását. Példamutatásukkal elérhet­jük fejlődésünk e fékjének megszüntetését. megújulási zetektől is egyre differen­ciáltabb munkát követel. Kérjük, hogy tapasztalatai­kat körültekintően mérle­geljék, s ha szükséges, ide­jében cselekedjenek. Azt is meg kell állapíta­nunk, hogy sajnos az utób­bi időben olyan esetek is előfordultak megyénkben, amelyek megdöbbentettek bennünket. Évek óta becsü­letesen és jól dolgozó veze­tők elvesztették realitásér­zéküket. Visszaéltek a biza­lommal, hibákat követtek el. Nemcsak saját maguknak és szűkebb környezetüknek Okozták erkölcsi, anyagi és politikai károkat, hanem a megyének is. Amikor elítél­jük az ilyen jelenségeket és magatartást, akkor határo­zottan leszögezzük azt is, hogy nem adhatunk teret sem a pántéletben, sem a közéletben, sem a gazdasági életben a jólértesültségnek, a vezetőellenes hangulat szításának, a tények elfer­dítésének és az általánosí­tásinak. Elvi alapon ítéljük el a névtelen és fiktív nevekkel ellátott bejelentéseket. Meg­engedhetetlen, hogy a „népi káderezés” jegyében becsü­letes, tisztességes embere­ket, köztük vezetőket rágal­mazzanak, hivatkozással a iiözélet tisztaságára. Azt kérjük, hogy minden párt­ós állami szerv elvszerűen követelje meg a rendet, a fegyelmet, a tisztességes emberi magatartást. segítőkészséget Tisztéit párténtekeztet! Megyénk ifjúságának sze­repe meghatározó számunk­ra, s az lesz a jövőben is. A fiatalok nagy többsége be­csületesen él és dolgozik. Tettrékésizséget, felelősségér­zetet tanúsít politikáink, hazánk sorsa, a béke ügye iránit, és lelkiismeretes mun­kájával hozzájárul megyénk eredményeinek gyarapításá­hoz. Véleményüket nemcsak a felnőtt társadalomban ta­pasztalt kedvezőtlen jelensé­gekkel szemben fogalmazzák meg, hanem saját mozgalmi és szakmai munkájúkról, nemzedékükről és környeze­tükről is. Nemegyszer halla­ni a megyében kommunisták­tól és pártonkívüliektől egy­aránt, hogy a ma fiatalsága sem rosszabb a korábbi idők ifjúságánál. Mégis gyakori az egyoldalú általánosítás. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak az Ifjúsági mozgalom, a fiatalok iránt nagyobb következetességet, több türelmet és segítőkész­séget kell tanúsítaniuk. Ja­vítani kell a pártszerveze­tek. irányító, ellenőrző mun­káját; segíteni a fiatalok ön- tevékenységének kibontako­zását, előmozdítani széles körű tájékoztatásukat. Ér­vekkel «és tényekkel kell be­mutatni ifjúságpolitikánk tartalmát és lényegét. Támo­gatni kell az olyan sajátos ifjúsági mozgalmi munkát, amely vonzó a fiatalok szá­mára. Tapasztalhassák az élet minden területén a pél­damutatást, a szavak és a tettek egységét. Minden kom­munistának éreznie kell, hogy az ifjúság iránti felelős­ségűinkéit másra nem tudjuk és nem is akarjuk átháríta­ni. Hangsúlyozzuk, hogy en­nek a felelősségérzetnek át kell hatnia a szülőket, a csa­ládot is. Az ő felelősségük

Next

/
Thumbnails
Contents