Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
1985. március 9., szombat Somogyi Néplap 13 Az 1985/86-os r j j •• rr f uttoroev Az idén az úttörőmozgalom zászlóbontásának 40. évfordulójáról országszerte megemlékeznek a pajtások. A szeptemberben kezdődő útitörőév kiemelkedő eseménye lesz a jubileum méltó megünneplése. A másfél millió taiglot számláló mozgalom csapatprogramjainak kialakításához a közelmúltban elfóígadott ajánlással nyújt segítséget a Magyar Úttörők Szövetségének országos elnöksége. A közösségi játékok, a csapatszemlék és akciók, s az egyéb megmozdulások az 1985-86- Os úfctörőévben is arra hivatottak, hogy tükrözzék a gyermekközösségek szokásait, alkotókedvét, demokratizmusát, az együtt cselekvő pajtások, fiatalok és felnőttek tenniakarását és örömét — hívja fel az úttörő- vezetők figyelmét az ajánlás. Az őrsök, rajok egy új játék: a születésnapi staféta tervezésével tehetik színesebbé egész évi tevékenységüket, bővíthetik egymás közötti kapcsolataikat. A játék során az úttörőközös- ségek egymásnak adnak feladatokat, s egymás között értékelik, jutalmazzák azok teljesítését. Az országos elnökség a staféta megszervezésével kapcsolatban hangsúlyozza: fontos, hogy a játékban meghatározott egyéni tennivalók egyben az úttörőpróbák teljesítését is szolgálják. A stafétában résztvevő pajtások a feladatok gazdag gyűjteményéből válogathatnak: úttörő emlékhelyet, csapatmúzeumot alakíthatnak ki, emléktúrákat, islkolai, lakóterületi társadalmi munkákat szervezhetnek, játszótéri védnökséget vállalhatnak, az úttörőmozgalom történetét feldolgozó vetélkedőt hirdethetnék meg, pályázatot írhaltnak ki dalok, játékok, táncok, táborprogramok, oslapatrádió-műsor írására, s még számos más ötlettel színesíthetik a születésnapi stafétát. A nemzetközi gyermeknap (május 26.) és az úttörőmoz- galbirn megszületésének évfordulója (június 2.) között a csapatok úttörőhetet rendeznék. Ennék eseménysorában egyaránt helyet kapnak a hagyományos, jól bevált programok — példáiul a kulturális és a sportbemutatók, az akadályversenyek, a vetélkedők, a tábortűz melletti találkozók —, s az új kezdeményezések, kísérletek is. A nyárt szünidőben táborozok, illetve az alkalmanként összegyűlő közösségek, baráti társulások az úttörő- szövetség június 15. & augusztus 31. között szervezendő „vakácdóakciójában” vehetnek részt. Könyvtárral bővül a művelődési ház Új szolgáltatások 1985-ben Mesztégnyő, az 1700 lélekszámú falu művelődési háza a közeljövőiben egy 120 négyzetméteres könyvtárral bővül. A régi bibliotéka helyhiány miatt nem tudott lehetőséget adni az olvasásra. A 300 beiratkozott olvasó csaknem 9000 kötetből válogatott a túlzsúfolt polcokon. Az Országos Közművelődési Tanácsnál nyert pályázat alapján egymiillió-két- százezer forintot kapnak a művelődési ház korszerűsítésére, s ezt az új könyvtár létrehozásába fektették. Az építkezések a múlt élv elején kezdődtek, várhatóan késő tavasszal át is adják. A teljes belső berendezés, amelyet Szíta Ferenc tervezett és a megyei könyvtár anyagilag támogat, 100 000 forintba került. A készülő bibliotéka várhatóan a növekvő olvasótábor olvasásra csábító otthona lesz. A tervezett fonotéka kialakítása vonzerőit jelent főként a fiatalabb korosztálynak*. Az olvasóvá neveléshez pedig a gyertmekrészleglben tartott foglalkozások, valamint a könywbarátkör nyújt majd segítséget A félszabaduló régi könyvtár szabadidős teremként, kiádlítőhelyiség- ként működik majd. Az új könyvtár építésén kívül is bővítik a művelődési házát. Épül egy több mint 100 négyzetméter alapterületű terem, amely előadóestek, tanácskozások és társadalmi szertartások helyszíne lesz. A nagyterem akusztikai, esztétikai burkolása is folyamatban van. A pince feltárásával a túnamo- torois ifjúsági klub kap technikai műhelyt. A bővítések egy újfajta közművelődési munkához teremetnefk lehetőséget. A rendezvényközpontú fetfoGyőrben ülésezett az egészségügyi bizottság Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága pénteken Győrött, a megyei kórházban tartotta ülését. Az ülésen részt vett dr. Medve László egészségügyi miniszter és dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A bizottságot dr. Kelemen István megyei főorvos tájékoztatta Győr-Sopron megye egészségügyi ellátásáról. Dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára azt hangoztatta, hogy a Győr-Sopron megyében megvalósult egészségügyi integráció tapasztalatait más megyék is haszonnal kamatoztathatják. Dr. Medve László egészség- ügyi miniszter felszólalásában a megye egészségügyi helyzetét jónak értékelte, és kiemelte azokat az újszerű megyei kezdeményezéseket, amelyek a lakosság, a betegek érdekeit szolgálják. Kredter Mária, a megyei pártbizottság titkára az egészségügy társadalmi elismertségéről beszélt. Az ülést követően a bizottság tagjai megtekintették a megyei kórház új létesítményeit. Egymillióval nőtt a részjegy alap A tagság anyagi segítségével A barcsi takarékszövetkezet működési területe a múlt évben három községgel csökkent, a hálózatukból kivált a háromfai ki- rendeltség. így a városon kívül most 25 község tartozik hozzájuk. A szövetkezetnék a múlt év végén 9635 tagja volt, hat kirendeltséggel és két betétgyűj- tőpéniztárral oldották meg feladataikat. A szövetkezetnek a körzetében élő valamennyi családdal van kapcsolata. A feladatokról, a közös munkáról közvetlenül is szót váltanak mindenkivel a február 26-án kezdetit tagértekezleteken. Ezeket 'a tanácskozásokat az áfész-szel közösen szervezik. Működési területük csökkenésének ellenére 1 millió 881 ezer forint nyereséget értek el, ezzel a megye takarékszövetkezetei között a harmadik helyen állnak A tervezetten felüli nyereséglük 81 ezer forint. Becsülettel meg kellett dolgoznia ezért a szövetkezet 29 dolgozójának. Sikerükhöz hozzájárult, hogy a betétállomány 20,6 millió forinttal emelkedett és elérte a 188 millió forintot. A betét nagysága szempontjából elsők Somogy takarékszövetkezetei között. 1984-ben 39 millió forint kölcsönt folyósítottak. Amint elmondták, az igényeket ki tudták elégíteni. Széles körű szolgáltatásaik forgalma a múlt évben 104 millió forint volt, amelyből a legtöbbet — 60 millió forintot — a háztáji állatok árának a kifizetése tett ki. Tavaly óta a vízdíjak beszedésével is foglalkoznak. Jelentős az is, hogy az OTP barcsi fiókjánál 45,4 millió forintot kötöttek le tartós betétként. A növekvő feladatok teljesítését ösztönző bérezéssel segítették, például a különböző célfeladatok valóra váltásától tették függővé a bérek kifizetését. Az egyik ilyen feladat a rész- jegyaliap emelése volt, a barcsi takarékszövetkezet körzetében a részjegyalap egymillió forinttal nőtt 1984- ben. A tagság ilyen irányú segítésére — a jövőben is szükség lesz. A növekvő forgalom miatt kicsinek bizonyul a- szövetkezet barcsi központja. Bővítése csak összefogással valósítható meg. A baibócsaB székház kdaliaikítása után erre a célra is kellenek a tagság forintjai. gás helyett céljukká vált a nyitottabb művelődési forrnák biztosítása. Az idén bővítik szolgáltatásaikat: megkezdik a (könyveik és a kulturális cikkeik árusítását, tájékoztatási anyagok, lexikonok, menetrendek, térképek közreadását, magánszemélyek és közösségek fényképezését. Március 29-e, Mesztegnyő felszabadulásának 40. évfordulójára megjelenik a Mesz- tegnyői információk című kiadvány, amely híreket, közművelődési programokat, sporteseményeket, hirdetéseket, téhát számos közérdekű információt tartalmaz. Ezt a (kiadványt kéthavonta rendszeresen olvashatják az érdeklődők. A tárgyi feltételek javulásának és a leleményes népművelői munka eredményeként a meszitetgnyői művelődési ház valóban a kultúra központjává válik. T. R. Kívánságesztrád Nem vagyok elkötelezett híve az úgynevezett könnyű műfajoknak, de ellensége sem. Szívesen hallgatom hát olykor afféle hangulati háttérként a (hétfő délutáni monstre kívánságműsorokat. Tetszik Poór Klára, Kertész Zsuzsa, Gálvölgyi János kedves és közvetlen, de sohasem jópofáskodó vagy bizalmaskodó műsorvezetése, egy-ikét órán át türelmesen viselem el az „I lőve you, i need you” emelkedett poé- zisát és a csapszékben fokosát ordítva forgató betyár történetéből sugárzó tömény drámaiiságot, azután azonban rendszerint megnyomom a készülék valamelyik gombját. Ment igényesebb népzenére, klasszikus muzsikára, jó irodalomra vágyom. Ilyen azon- han a kívánságműsorban csak elvétve fordul elő. A messianizmus lázától fűtött kezdő újdondászok most bizonyára ostort pattogtatva esnének neki köz- tólésünlknék, magam azonban hadd kockáztassam meg azt a megállapítást: hazánkban jóval nagyobb az igazán értékes művészetet előnyben részesítők aránya, mint az a rádlió kívánságműsorából kitetszik. Miért nem kémek hát a hallgatók népi muzsikát, operát, verset? A „privatizálás” szándéka nélkül hadd untassam az olvasót saját példámmal! Szívesen kérném már régóta a Bródy Sándor uitcai T. Címtől például Prospero monológjának sugárzását A vihar-bél, vagy a Trisztán és Izolda iszeréllmi kettősét Niilssannal és Uhllal — csakhogy semmi kedvem esetlen három-mégy órát tölteni a készülék mellett olyan műfajú zenét haüllgaitva, mely érdeklődésem perifériájára szorult. Nyilván sokan vagyunk hasonlóképpen. A ludas tehát nem más, mint a kívánságműsorok elavult esztrádszerkezete. Az ilyenfajta műsoroikról a művelődési szakemberek már sokszor bizonyították: bennük a különböző műfajú alkotások egymás hatását semlegesítik. A magyamóta a szimfóniáét, a rockzene a költeményét — és megfordítva. Az ellenérvek között szerepel — s nem alaptalanul — az is, hogy hazánk lakosságának műveltsége és ízlése manapság összehason- líthaitatüanul differenciáltabb, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a demokratizmus szándékával — és nem indokolatlanul — olyas műsortípusokat igyekeztek létrehozni, (amelyekben mindenki megtalálja az ízlésének megfelelő produkciót. Mai, árnyaltabb műveltségké- pürikihöz inkább illenek az úgynevezett rétegműsorok, melyeknek szerkesztőd nem kényszerífenék szelíd erőszakkal a beatért rajongó tizenéveseket arra, hogy nótát hallgassanak, deresedő néniket és báasikt arra, hogy szeretett nótájuk kedvéért órákig üljenek a slágereket sugárzó készülék mellett, a Beethavem-kedvelőnek nem kellene kabarétréfákon fanyalognia és a nevetős ked- vűeknek a Beethoven-szaná- tairészileteken. S ha az általánosító cím helyett ezt olvasnánk a rádióújságban : Komolyzenei kívánságműsor, vagy: Kívánságműsor irodalomkedvelőknek, ezenkívül: A rockzenei szerkesztő postájából, és így tovább: — bizonyára szívesebben címeznénk meg egy-egy levelezőlapot a Bródy Sándor utcába, hiszen a kedvünkre való, „homogén” műfajú muzsikát vagy prózát hailUgathatnánk a műsor elejétől a végéig. Lengyel András Értékeink védelmében SOMOGY MEGYE műemlék- jegyzéke Megjelent Somogy megye műemlékjegyzéke Az utóbbi években kiemelt feladat pusztaiéban levő értékeink megmentése, megóvása. A több mint száz esztendős magyar műemlék- védelem jelentős eredményeket tudott elérni. Országosan is elismert a Somogybán végzett ez irányú tevékenység. E kiemelkedő munkának egyik hasznos és esztétikailag is értékes bizonyítéka a közelmúltban megjelent Somogy megye műemlék- jegyzéke 1984 című kötet, melyet a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkaközössége készített el a megyei tanács és a múzeumi, műemléki albizottság megbízásából. A kiadvány tulajdonképpen az 1973-ban kiadott kötet fényképeikkel, helyszínrajzokkal, térképpel bővített kiadása. Jelentőségét fokozza, hogy az országban először jelent meg fényképekkel is illusztrált, tartalmilag és formailag komplex kiadvány, amely pontos adatokat tartalmaz. Átfogja a műemlékvédelem szinte valamennyi területét, és a természetvédelmi helyeket is megjelöli. A kötet megjelentetésének célja többirányú. Segédeszközül szolgál a hatóságnak a területükön levő műemlékek nyilvántartásához, védéséhez és az idegenforgalmi célok megvalósításához. A művelődésben tananyagkiegészítőkónt a honismereti munkák, vetélkedők kézikönyve lehet, és nem utolsósorban felvilágosítást adhat a turistáiknak — képes útikalauzként — a megye műemlékvédelmi munkálatairól. Az előző kiadvánnyal egybevetve hasznos összehasonlításra ad lehetőséget az elmúlt évek felújító és állagmegőrző tevékenységével kapcsolatban. A munkát 200Q példányban adták ki, és elsősorban a műemlékvédelemmel közvetlenül foglalkozó hatósági szervek, a műemlékfelügye- lőség, a természetvédelmi albizottságok, az OMSZ, a tipográfiai vállalat és a műegyetem részére adtak át egy-egy példányt. Ezen kívül oktatási intézmények, könyvtárak, múzeumok, művelődési házak stb. tarthatnak rá igényt. A kötetet dr. Szabó Tünde Ybl-díjas építészmérnök K. Goda Györgyivel közösen állította össze. A jogi összeállítás dr. Tarján Lászióné környezet- és természetvédelmi titkár munkája. V. A.
