Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

1985. március 9., szombat Somogyi Néplap 11 és a középfokú ellátás jobb igénybe­vételének feltételeit. Fejleszteni kell a megyeszékhely szerepkörének megfelelő intézményhálózatot. A lakáshelyzet további javítása fon­tos társadalompolitikai feladat. Az ál­lami lakásépítés elsősorban a hátrá­nyos szociális helyzetűek körülményei­nek könnyítését szolgálja. Nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a kis jövedelmű fiatal házasok és a nagycsaládosok la­kásgondjainak megoldására. Biztosíta­ni kell a magánerős lakásépítés feltéte­leit. Fontos a lakásállomány állagának megóvása és korszerűsítése. Hatéko­nyabbá kell tenni a lakásgazdálkodást és tökéletesíteni a lakáshoz jutás lép­csőzetes rendszerét. A középfokú oktatásban meg kell te­remteni a nagy létszámú korosztályok fogadásának, a demográfiai hullám le­vezetésének feltételeit. Az óvodák és az általános iskolák fogadóképességének szükséges bővítése mellett kapjon na­gyobb szerepet a hálózat rekonstruk­ciója, a több funkciót ellátó művelődési létesítmények kialakítása. Az egészségügy kiemelt feladata a kaposvári kórház rekonstrukciójának ütemes folytatása. Az alapellátásban a gyógyító-megelőző munka színvonalát a műszerezettség javításával, a körzetek jobb megszervezésével kell emelni. A szociális ellátást új intézeti helyek léte­sítésével szükséges javítani. Folytatni kell az elavult intézményhálózat re­konstrukcióját. Fontos teendő a házi szociális gondozás kiterjesztése, a szo­ciálpolitikái juttatások igazságosabb el­osztása. A vízgazdálkodásban alapvető fel­adat a közegészségügyileg veszélyezte­tett települések jobb ellátása egészsé­ges ivóvízzel. A környezet védelme érde­kében — termelési céljainkkal egyező­en — mérsékelni kell a vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás közötti aránytalanságokat. Növelni kell a Bala- ton-part szennyvíztisztító kapacitását. A gazdasági eredmények fokozásá­val meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelését. A teljes foglal­koztatás keretében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a munka hatékonyságára. Következetesebben érvényesüljön a munka szerinti elosztás szocialista elve, erősödjék ösztönző jellege. Ugyanakkor fel kell lépni a munka nélküli jövede­lemszerzéssel szemben. Biztosítani kell a kiegyensúlyozott áruellátást, az igé­nyek differenciált kielégítését, a hiány­cikkek számának csökkentését. Kedve­zőbbé kell tenni a vásárlási körülmé­nyeket, folytatni az üzletek rekonstruk­cióját, a technikai feltételek korszerű­sítését. Váljék alaposabbá a fogyasztói érdekvédelem, javuljon a kereskedelmi etika. A szolgáltatások színvonalát emelni kell, mérsékelve a területi arány­talanságokat. Növekedjék a környezetvédelem ha­tékonysága. Fejlesztését össze kell egyeztetni a gazdasági programokkal (energiatakarékosság, hulladékfelhasz­nálás). A technológiai fegyelem betar­tásával törekedni kell a környezeti ter­helés csökkentésére, a kevés költséggel járó környezetkímélő módszerek elter­jesztésére. A műemlékvédelem tenniva­lóit jobban össze kell hangolni, na­gyobb figyelmet fordítva a védett léte­sítmények célszerű hasznosítására. A testnevelési és sportmozgalom job­ban töltse be szerepét az ifjúság fizikai felkészítésében, a lakosság egészsége­sebb életmódra nevelésében. A megye sportéletében az eddiginél nagyobb cselekvési egységre, fegyelemre, követ­kezetesebb szervező és végrehajtó mun­kára van szükség. Fontos feladat az is­kolai testnevelés hatékonyabbá tétele, a diáksport széles körű kibontakoztatá­sa. Ki kell terjeszteni a tömegsportmoz­galmat. A megye versenysportjában nö­vekedjék a fiatalok száma. Az eredmé­nyeket megőrizve tervszerűen kell fej­leszteni az elmaradt sportágakat. Mind­ehhez szükséges az állami irányítás kö­vetkezetességének fokozása, a gazda­sági és a társadalmi szervek tevékeny­ségének jobb egybehangolása. Elen­gedhetetlen a testnevelési és sportcélo­kat szolgáló feltételek javítása. Ideológia, művelődés A tömegpolitikai munkában a gya­korlat tapasztalatainak tudományos igényességű, rugalmasabb feldolgozá­sával, tartalmasabb közéleti fórumokkal kell tovább mélyíteni a közgondolkodás szocialista vonásait. Az agitáció és a propaganda érvényesítse következete­sebben a lehetőségekkel számot vető helyzetértékelés és a kibontakozást kép­viselő magatartás összhangját. A moz­gósítás és a meggyőzés során növeked­jék a tájékoztatás sokoldalúsága, hite­lessége, váljék gyorsabbá a reagálás. Szélesedjék a döntés-előkészítés társa­dalmi nyilvánossága, fokozódjék az ideológiai munka elméleti megalapo­zottsága, igényessége. Sokoldalúbbá kell tenni a megyei szükségletek és le­hetőségek bemutatását, méltatva a la­kosság öntevékenységének jelentőségét a településfejlesztésben. Főleg a fiatalok körében mélyreha­tóbban kell folytatni a marxista-leninis­ta világnézet elsajátítását. Növekedjék az ideológiai munka, a politikánk mel­letti kiállás tekintélye. A propaganda erősítse a szocialista hazaszeretetet, a proletár internacionalizmust és a cse­lekvő békeakaratot. Tovább kell mélyí­teni a történelemszemléletet, fel kell lépni a nacionalizmussal és a kozmo- politizmussal szemben, kezdeményező- en ellensúlyozva a támadó imperialista propaganda hatását. Legyenek tartal­masabbak, hitelesebbek és érzelmileg gazdagabbak ünnepeink, a megemlé­kezések, az évfordulók. Ápoljuk a Szovjetunióhoz és a szo­cialista közösség többi országához fű­ződő kapcsolatainkat, elmélyítve az együttműködést a testvérmegyékkel. Fejleszteni kell az MSZBT-tagcsoportok munkáját, fokozva aktivistáik erkölcsi megbecsülését. Növekedjék a párton belüli informá­ció hatékonysága a döntések előkészí­tésében, a közhangulat feltárásában és a megfelelő intézkedések gyors megté­telében. Nagyobb összhang szükséges az agitáció, a propaganda, a sajtó és a pártoktatás fontos részterületei kö­zött. Váljék még megalapozottabbá a Somogyi Néplap szerkesztőségének tá­jékoztató, értékelő tevékenysége. Elmé­letileg és gyakorlatilag még felkészül­tebben mozgósítson a feladatokra. Az oktatási igazgatósággal együttműködve építsenek továbbra is a párttagok felké­szültségére, közéleti tapasztalataira. Növekedjék a párttagok és a párttag­ságra számításba veendők aránya a po­litikai oktatásban; felelősségteljeseb­ben kell foglalkozni az ide jelentkező káderekkel. A pártoktatás alkalmazkod­jék rugalmasabban a politikai szükség­letekhez, emelje színvonalát, töltse be szerepét a helyzetelemzésben. Az okta­tási igazgatóság törekedjék szélesebb körű társadalmi együttműködésre, poli­tikai, szakmai továbbképzések, vezető- képzések, közéleti fórumok szervezésére, klubok alakítására, az oktatók és a ku­tatók összefogására. A kulturális élet továbbfejlesztése eredményesebb összefogást, egységes, cselekvőképes művelődéspolitikai szem­léletet tesz szükségessé. Különösen fon­tos a gazdaság, a kultúra, a demokrá­cia és az önkormányzat elemeinek köl­csönös erősítése. Szorosabbá kell tenni a kulturális élet érdekelt szektorainak együttműködését, serkenteni kezdemé­nyezőkészségét; fokozni kell az intéz­ményi közösségek, műhelyek és alkotó kollektívák világnézeti felkészültségét, elkötelezettségét. Alapvető feladatunk a közoktatás távlati fejlesztési elgondolásainak tar­talmas megyei programmá váltása, a demográfiai hullámból adódó teendők felelősségteljes, koncentrált telejsítése, az iskola-előkészítés általánossá tétele. Az alsó fokú oktatás mellett kiemelt fi­gyelmet kell fordítani a középfokú is­kolahálózat feltételrendszerére, a kép­zési profilok gazdagítására, a felnőttok­tatásra. Szélesedjék az iskolai élet de­mokratizmusa, erősödjék az oktató-ne­velő munka egysége, s ez járjon együtt a pedagógus közösségek alkotóképes­ségének kibontakoztatásával. Az isko­lák minősítésekor figyelembe kell ven­ni az intézmények sajátosságait, nyitott­ságát a társadalmi tényezők iránt. Következetesebben végre kell hajtani a tankötelezettségi törvényt, javítani az iskoláztatás feltételeit és a gyermekvé­delmet. Az iskola és a család közötti kapcsolat legyen nyitottabb, váljék szo­rosabbá együttműködésük a felnövekvő generáció fegyelmezett tanulásra, meg­fontolt pályaválasztásra, becsületes munkára és erkölcsös magatartásra va­ló nevelése végett. Tanulóifjúságunk, az iskola és a szülői ház ismerje el azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a társadalom az iskoláztatás feltételeinek javítására tesz. A megyei szükségletek figyelembevé­telével folytatódjék a tudományos élet kibontakoztatása, a kutatómunka kö­rülményeinek fejlesztése. Növekedjék a kutatók részvétele a döntések előkészí­tésében, fokozódjék érdekeltségük a gyakorlati hasznosításban. Erősödjék a két főiskola oktató- és nevelőmunkájá­nak kisugárzó hatása. Javítani kell a tudományok iránt érdeklődő szakembe­rek letelepedési körülményeit. Növelni kell a közművelődés és a mű­vészeti élet szerepét a megye szellemi életében. Szélesedjék a kulturális ér­tékteremtés és -közvetítés közönségbá­zisa. Elő kell segíteni újabb közösségek, egyesületek létrejöttét, a mozgalmi vo­nások kidomborítását. Kapjanak na­gyobb teret a közélethez, a termelési kultúrához kapcsolódó elemek, jobban vegyék alapul a reális igényeket az is­meretterjesztésben és a programkíná­latban, különös tekintettel a tartalmas szórakozásra. Szorosabbra kell fűzni a közoktatási, a közművelődési, a tudo­mányos és a művészeti intézmények együttműködését, elemezve hatásukat a közízlésre. Összehangoltabb társadalmi erőfeszítést kíván a művelődési szem­pontból hátrányos rétegek bevonása e tevékenységbe. A közművelődési alapellátás feltétel- rendszerét - mindenekelőtt a községek­ben — tovább kell fejleszteni. Fontos a tartalékok feltárása a művelödésiott- hon-, a mozi- és a közgyűjteményi há­lózat bővítése területén. Nagyobb fi­gyelmet követel a megyei és a városi bázisintézmények létesítményi helyzete. Szükséges a Csiky Gergely Színház fel­újítása, a színészház felépítése, a régi megyeház múzeumként és levéltári köz­pontként való teljes hasznosítása. Következetesebb művelődés- és mű­vészetpolitikai orientálásra és szocialis­ta eszmeiségű kulturális teljesítmények­re van szükség. Jobban meg kell be­csülni az oktatásban, a közművelődés­ben, a tudományos és a művészeti élet­ben dolgozó szakembereket. Közéleti szerepvállalásukra a helyi vezetés for­dítson nagyobb figyelmet. Párt- és tömegszervezeti feladatok A megyei pártbizottság a társadalmi, a politikai, az ideológiai és a gazdasá­gi élet minden területén erősítse a párt vezető szerepét, cselekvési egységét, szélesítse a tömegkapcsolatokat. Álljon munkájának középpontjában a pártha­tározatok végrehajtásának szervezése és következetes ellenőrzése. A párt­szervek és az alapszervezetek fordítsa­nak kiemelt figyelmet a pártdemokrc- cia fejlesztésére, a testületi és az alap­szervezeti munka színvonalának emelé­sére, a tagság eszmei-politikai egységé­nek erősítésére. A városi és a városi jo­gú nagyközségi pártbizottságok — te­rületük sajátosságai, a politikai munka követelményei szerint — tökéletesítsék munkastílusukat, -módszerüket, fordít­sanak nagy gondot a munkahelyi, a községi pártszervek és -szervezetek ön­állóságának növelésére. Teremtsék meg a népgazdasági, a megyei és a helyi érdekek összhangját. Politikai eszközök­kel segítsék elő és ösztönözzék a gaz­dasági egységek teljesítőképességének növelését, a helyi tartalékok feltárását, a lakosság ellátásának, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. A községi, munkahelyi pártbizottsá­gok és pártvezetőségek önállóbban és kezdeményezőbben lássák el területük politikai irányítását. Fordítsanak na­gyobb figyelmet az alapszervezeti tevé­kenység színvonalának emelésére, a párt-, az állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek, -mozgalmak kö­zötti munkamegosztás javítására, párt­irányításuk fejlesztésére, a gazdaság­ban végzett politikai feladatokra. A pártszervek és az alapszervezetek a gazdaságirányítási rendszer tovább­fejlesztésével összhangban emeljék te­vékenységük színvonalát. Politikailag készítsék elő az új vállalatvezetési for­mák bevezetését és alkalmazását, ala­kítsák ki a korszerűsített irányítási rend­szernek megfelelő munkastílusukat, -módszerüket, szabják meg a káder­munka feladatait. Az alapszervezetek tevékenységének középpontjában a párt politikájának helyi alkalmazása, a határozatok vég­rehajtásának szervezése, ellenőrzése, a taggyűlések szerepének növelése áll­jon. A vezetőségek fordítsanak nagyobb gondot a kommunistákkal való egyéni foglalkozásra, tájékoztatásuk, felkészí­tésük javítására, a párttagság cselekvé­si egységének erősítésére. Az eddiginél fokozottabban törődjenek az 1944-45- ös párttagokkal. A pártépítésben érvé­nyesítsék a tervszerűség és a minőség követelményeit. A párt soraiba a dol­gozók legjobbjai kerüljenek; többségük munkás és paraszt legyen, A fiatalok és az értelmiségiek körében javítani kell a párttaggá nevelő munkát. Fokozni kell a vezetők rátermettsé­gét, gyarapítani felkészültségüket. A káderek képzése, nevelése és rendsze­res cseréje — a feladatokra való alkal­masság jegyében — jobban igazodjék a követelményekhez. A vezetők megíté­lésének legfőbb mércéje a folyamatos, magas színvonalú munka legyen, ne­velésükre nagyobb figyelem irányuljon. Növekedjék a munkahelyi pártszervek és párttestületek kádermunkáért érzett felelőssége. Segítsék az állami és a gazdasági szervek személyzeti munká­ját. Fokozódjék a pártszervek kezdemé­nyező szerepe. Lépjenek fel a szocia­lista erkölcsi normákat sértő, elvtelen, antidemokratikus vezetői magatartással szemben. A megérett kádercseréket idejében kezdeményezzék. Politikai esz­közökkel segítsék a káderutánpótlás nevelését, a tehetséges fiatalok, a nők felkészítését, előléptetését. Javítsák a városi jogú nagyközségek káderhelyze­tét, és folyamatosan gondoskodjanak az utánpótlásról. Fordítsanak nagy fi­gyelmet a kádermunka demokratizmu­sára, a többes jelölések előkészítésére az országgyűlési képviselő- és a tanács­tagi választások során. Következetesen kell számon kérni a tagsággal járó kötelességek teljesítését, erősíteni a pártfegyelmet. Követeljük meg a politika elkötelezett képviseletét, a munkaköri feladatok példamutató el­látását, az állampolgári rendet és fe­gyelmet, a törvények megtartását és megtartatását. A fegyelmi bizottságok lépjenek fel a párt politikai céljaitól, normáitól eltérő szemlélet és magatar­tás, a párt egységét veszélyeztető né­zetek ellen. A tömegszervezeteket és -mozgalma­kat az elvi-politikai jelleg továbbfejlesz­tésével és az ott dolgozó kommunisták felelősségének növelésével irányítsák. Erősítsék elkötelezettségüket, javítsák működésük politikai feltételeit, érvénye­sítsék szervezeti önállóságukat. Igényel­jék kezdeményező részvételüket, rendel­tetésszerű működésüket a politika ala­kításában és megvalósításában. A szakszervezetek javítsák gazdaság- politikai és szemléletformáló tevékeny­ségüket, felelősségteljesen éljenek ér­dekképviseleti és -védelmi jogosítvá­nyaikkal. Segítsék elő a munkahelyi de­mokrácia és a szocialista brigád- és versenymozgalom eredményesebbé té­telét, a munkafegyelem erősítését, a jo­gok és kötelességek, valamint a terme­lés és az elosztás összhangjának meg­teremtését. A KISZ fordítson megkülönböztetett figyelmet az ifjúsági szövetség politikai és tömegszervezeti jellegének, tömeg­befolyásának erősítésére. Különösen a munkásifjúság körében javítsa politikai, érdekképviseleti és nevelőmunkáját. Fiatalos politikai eszközök és formák alkalmazásával fejlessze tevékenységét, tekintse a politikai munka fő színteré­nek az alapszervezeteket. A Hazafias Népfront bizottságai fej­lesszék testületi tevékenységüket, erősít­sék munkájuk politikai jellegét, javít­sák rétegpolitikai feladataik ellátását. Kiemelten foglalkozzanak a fiatalok, a nők, az időskorúak gondjaival, mozdít­sák elő a cigány lakosság társadalmi beilleszkedését. Vállaljanak aktívabb szerepet a lakóterület, a városok és a községek mozgalmi életének fellendíté­sében, a lakosságot foglalkoztató kér­dések feltárásában és megoldásában.

Next

/
Thumbnails
Contents