Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-08 / 56. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK IAPJA XLI. évfolyam, 56. szám Ara: 1,80 Ft 1985. március 8., péntek Köszöntő tisztelettel, szeretettel A 75. nemzetközi nőnap alkalmából csütörtökön kitüntetési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maróthy László, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Nőkről a nőnapon A világon miniden második ember nö — ám csak 50 százalékuk részesül alapfokú oktatásban, sok országban a nők írástudatlanok és még a legfejlettebb ipari államokban is társadalmi, anyagi megkülönböztetéseknek vannak kitéve. „A nőket általában alacsonyabb rendűeknek tartja a közfelfogás, mint a férfiakat...” Az idézetek az ENSZ kiadványaiból valók. A világ- szervezet tevékeny közreműködésével készítik elő a nők világkonferenciáját, amelyre júliusban kerül sor Nairobiban, mintegy a „nők évtizedének’’ záróakkordjaként. Ez a tíz esztendő ugyan nem csekély haladást hozott, de nemzedékekre elegendő feladatot hagyott még a teljes női egyenjogúság érvényesülése felé vezető úton. Igaz, formailag a kép kedvező. Az ENSZ már két nemzetközi szerződést fogadott el a nők jogfairól: az első, 1952-ben született, arról intézkedik, hogy a nők a. férfiakkal egyenlő politikai jogokat élveznek, míg a közgyűlés által 1979-ben egyhangúlag elfogadott másik megállapodás kimondja: a résztvevő országok kötelezik magukat, hogy megszüntetik a megkülönböztetés minden formáját a nőkkel szemben. A szerződés kimondja, hogy a nőknek joguk van mindenfajta köztisztség viseléséhez, egyenlő esélyt kell nekik biztosítani az oktatásban, a munkahelyeken, az igazságszolgáltatásiban, a kulturális életben. Egyenlő munkáért egyenlő bért kell kapniuk. Az egyenlőségnek a párválasztásban, a házasságok kötésében, illetve felbontásában is meg kell nyilvánulnia., ugyanakkor a nemzetközi szerződés a nők jogai közé sorolja az egészségvédelmet, a terhességgondozást, a családtervezés lehetőségét. Az ENSZ illetékes testületéiben egyébként természetesen általában elégedetlenek a nők helyzetével a világban, már csak ha a statisztikákat nézik is. Napjainkban a viliág munkaerejének 35 százalékát nők adják, ám túlnyomó többségük az alacsonyabb képzettséget igénylő, így rosszabbul is fizetett kategóriákban dolgozik. Átlag munkaidejük hosszabb a férfiakénál — arról nem is beszélve, hogy sokan az otthoni második műszakkal messze többet teljesítenek, mint férfitársaik. A világ tulajdonának csak egy százaléka van nők birtokában, a világ jövedelmének csak egy tizedéhez jutnak — miközben a munka kétharmadát ők végzik el. Sok fejlődő országban ők a család- fenntartók az elvándorolt férfiak helyett. Ilyen és hasonló kérdésekről lesz szó a nők évtizedét záró nairobi konferencián, amelyen a 2000-ig szóló stratégiát dolgozzák ki a nők képviselői, köztük a szocialista országok küld ölttel. A nők részvétele a politikai életben, nemzeti és nemzetközi szinten változatlanul elenyésző, hangsúlyozzák a tanácskozás előkészítői. Indira Gandhi (akit tavaly miniszterelnökként ért a halál), vagy Margaret Thatcher kormányfői megbízatásával csupán a szabályt erősítő kivételnek tekinthető — ugyanakkor példájukon lemérhető, milyen képességek mennek veszendőbe a nők tömegeinek háttérbe szorításával. Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében köszönt öltté a kitüntetetteket, az ország, valamennyi lányát és asszonyát: — Megelégedéssel és elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar nők egyre nagyobb és értékesebb szerepet töltenek be az országépítő munkában. Mindemellett teljesítik természet adta kiváltásukat, a gyermekek nevelésének, a család ellátásának szép és magasztos, ám a mai gazdasági helyzetben nem 'könnyű feladatát. — Országunkban törvényes és valóságos egyenlőséget akarunk a nőknek. Szocialista állami létünk kezdetétől törvény szabályozza hazánkban a nők jogait. A felszabadulást követően minden pálya megnyílt a nők előtt, kitárultak az egyetemek és a főiskolák kapui. Pártunk és kormányunk az eltelt 40 évben mindent megtett azért, hogy a nők egyenjogúsága necsak deklarált adomány maradjon, hanem mindennapi valósággá. életünk természetes velejárójává váljon. Ez a szándék és törekvés hívta életire a régebbi és a közelmúlt szociálpolitikai intézkedéseit, amelyek a nők munkavállalását, a családban betöltött szerepük köny- nyítését hivatottak elősegíteni — hangsúlyozta a továbbiakban. Losonczi Pál ezután átadta azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa adományozott a béke védelmében, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett kimagasló munkásság elismeréseként. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, a Központi Bizottság és a kormány nevéAz országos közművelődési tanács ülése A Parlamentben tegnap Győri Imre elnöklétével ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács. A testület áttekintette az MSZMP művészetpolitiká- jánaik időszerű feladatairól szóló állásfoglalást, amelyet a Központi Bizottság mellett működő művelődéspolitikai munkaközösség készített el. Az OKT megtárgyalta az állásfoglalásból adódó közművelődési tennivalókat, s .megvitatta a művészetpo- litiika irányításának néhány időszerű kérdését. Az ülés résztvevői hangsúlyozták a kulturális élét, a társadalmi és gazdasági folyamatok összhangjának szükségességét. Szóltak arról is, hogy a művészeti aliko.tások mellett a műhelyeknek és a közvetítő intézményrendszereknek is jobban, az igazi művészi értékeket középpontba állítva kell szolgálniuk tánsiadalmi céljainkat. ben köszöntötte az édesanyákat, az asszonyokat, lányokat., a magyar nőket. — Ünnepre gyűltünk ma itt össze, hogy kifejezzük a nők iránti tiszteletet és megbecsülés érzéseit. Tudjuk, hogy az lesz majd igazán méltó ehhez az _ünnep- hez, ha már nem kell külön hangsúlyoznunk a nők egyenjogúságát és küzdeni érte — hangoztatta elöljáróban. — Egy új, igazságosabb világ, a szocializmus megteremtésén fáradozva, célul tűztük ki a társadalmi egyenlőtlenségek fokozatos megszüntetését, köztük a nők tényleges egyenjogúságát gátló tényezők felszámolását. A szocialista építés elmúlt négy évtizede alatt történelmi mértékben és nemzetközi összevetésben egyaránt sorsfordító változások mentek végbe, és vannak folyamatban ma is a magyar nők társadalmi helyzetében. Ezt bizonyítja például, hogy hazánkban a munkaképes korú nők körében az aktív keresők aránya 82 százalék, a középfokú iskolai végzettségűeké 34 százalék, a diplomásoké pedig hat százalék. Szinte teljessé vált a gyermekeik óvodai elhelyezésének lehetősége. — A pártunkat jellemző realizmussal és nyíltsággal ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a nők törvényeinkben biztosított egyenlősége csak hosszú, kitartó, tudatos fáradozás eredményeként válhat valódi társadalmi egyenlőséggé. Ennek elérése érdekében még sok a teendőnk, hiszen tz ,1 jár- saidialom egészét kell marxista értelemben .emancipálnunk, megteremtve a még hátrányos helyzetű rétegek, csoportok felemelkedésének jobb lehetőségeit.. Olyan anyagi körülményeket, demokratikus feltételeket és közgondolkodást kell kialakítanunk, amelyben a kéIparfejilődésünk elmúlt 40 évéről és a továbblépés lehetőségeiről kétnapos országos konferenciát rendeztek Budapesten. A ‘résztvevők között oítt voltak 'megyénk iparának és iparirányításának képviselői. A tapasztalaitokról, a nálunk is hasznosítandó tanuL- ságakról dr. Orosz László, a megyei tanács ipari osztályának vezetője elmondta: — A konferencia egyik legfontosabb tanulsága a tanácskozás .légköre vélt — mand|ta. — Tárgyilagos, nyugodt és reális értékelést hallottunk az élmúlt évék iparfejlesztéséről. Ez úgy érzem iorduilopantoit is jelent, hiszen az utóbbi időben talán túlságosan is sokszor marasztaltuk el az ipari vállalatokat. A tanácskozáson elhangzottakból arra kell következtetni, hogy a feszített munka ellenére ás nyűgöd- taíb'b körülmények között pességek kibontakoztatása, az önmegvalósítás egyre kevésbé függ az ember nemétől, vagy más adottságaitól. — A felszabadult Magyar- ország négy évtizedének társadalmi-gazdasági vívmányai elválaszthatatlanul összefonódtak a magyar nők, asszonyok, lányok áldozatos munkájával, teljesítményével. Felszabadulásunk 40. évfordulóján elismeréssel és hálával gondolunk mindazokra, akik odaadással szolgálták népünk előrehaladását. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége jelentős érdemeket szerzett mind az ország újjáépítésében, mind a demokratikus közélet megteremtésében és a társadalmi viszonyok szocialista átalakításában. — Úgy vélem, hogy a nők egyenjogúságának gyakorlati érvényesülését jól szolgálta és szolgálja pártunk 1970-es nőpolitikái határozata, a kormányzat és a társadalmi szervezetek erre alapozott intézkedései. Ugyanakkor az ország gondjainak megszaporodása. a dolgozhatnak a vállalatok a továbbiakban. — ,Melyek a nyugodtabb légkör kialakításának feltételei? — A tanácskozáson többször is elhangzott a technikai, technológiai megújulás szükségessége. Ennek alapvető feltétele — s ezt az elsők között kell említeni — hogy a VII. ötéves tervben elsősorban a technikát kell fejleszteni. Nekünk ebben a munkában az országos átlaghoz váló közelítés lehet a fő célkitűzésünk. A verseny erősödésé megköveteli a fokozottabb marketing munkát és a jövedelmező gazdálkodást. Többen is kifejezésre juttatták, ehhez hozzátartozik a jelenlegi, Viszonylag merev szervezetek feldldása is. Megyénkben például ezt szolgálná az önállósulásra megérett leányvállalatok, gyáregységek kiválása az anyavállalat keretei közül. mindennapok gazdasági szorítása következtében sok tekintetben bonyolultabbá vált az emberek helyzetét könnyítő, főbb társadalompolitikai céljaink elérése is. Az elmúlt évkban az életszínvonal megtartása a családokat fokozott erőfeszítésekre kényszerítette. Különösen az asszonyok, az édesanyák érzékelték, hogy a szűkebbre szabott családi költségvetés beosztása milyen körültekintést igényel. Azt hiszem, legalább ilyen teher hárul rájuk abban is. hogy a többletmunka vállalása miatt megcsappant szabadidő ellenére tovább erősítsék a család összetartozását, a kölcsönös törődést egymással. — Meggyőződésem, hogy megengedhetetlen mulasztás lenne beletörődni a jelen gazdasági gondíj aiba és a nők helyzetének javítását arra az időre halasztani, amikor újra gyorsabb gazdasági növekedési szakaszba léphetünk. A mostani helyzetben is számos lehetőség van arra, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) — A megyénkben működő gyáregységeknek, leányvállalatoknak milyen esélyei vannak az önállósodásra? — Ahol a termelés öbjek- tív rendje nem teszi lehetővé az önálló költségek mérését, ott szinte megoldhatatlan ez. Ilyen például a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyáregysége. Van azonban több olyan vállalatunk is, ahol a termelési parancs helyett célravezetőbb lenne az önálló piaci kapcsolat, az egymás mellé rendeltség. — A magasszintű technika, a szervezeti önállóság jólképzett szakembereket is feltételez. — Megyénkben alig 900 felsőfokú szakember dolgozik, többségük ott, ahol megfelelő műszaki feladatot kapnak és önállóbb gazdálkodás folyik. Jő példa erre a Mezőgép és a VBKM, jelezve azt is, hogy ahol erre szükBefejeződtek a londoni tárgyalások Margaret Thatcher brit miniszterelnök tegnap hivatalában félórás, szívélyes hangulatú megbeszélésen fogadta Várkonyi Péter magyar külügyiminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy-Britanniában. Az eszmecserén a kormányfő és vendége széles körben áttekintették a nemzetközi helyzet legfontosabb, kölcsönös érdekű problémáit. A kétoldalú kapcsolatok érintése során megelégedéssel állapították meg, hogy a brit—magyar viszony jól fejlődik és még sok lehetőséget kínál az együttműködés bővítésére, Várkonyi Péter hivatalos londoni tárgyalásai ezzel befejeződtek. Külügyminiszterünk tegnap hazarepült Londonból. A repülőtéren brit kollégájának személyes képviselője búcsúztatta. Londoni tartózkodása során a magyar külügyminiszter meghívójával és vendéglátójával, sir Geoff- rey Howe külügyminiszterrel, továbbá Malcolm Rif- kind külügyi államminiszterrel és Norman Tebbit kereskedelmi és ipari miniszterrel tárgyalt Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a szociálista országok testvér- pántjai propaganda és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak találkozóján. A küldöttség taigja volt Barabás János és Radics Katalin, a KB két osztályvezető- helyettese. Fogadtatásukon a Ferihegyi-repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagyikövete. ség van, ott hamar megtalálják a megfelelő szakembereket. — Milyen sajátosságokkal kell számolni a somogyi iparfejlesztés elkövetkező éveiben? — Az élelmiszer, a tanácsi és a szövetkezeti iparit is figyelembe véve 270 telephelyen több mint 70 vállalat folytat ipari tevékenységet a megyében. A szocialista iparban dolgozók száma 81 ezer, ami a 160 ezer munkaképes korú lakosság számához képest meglehetősen kevés. A foglalkoztatottak számát tekintve sajnos az ország egyik legkevésbé iparosodott megyéi közé tartozunk. Feltétlenül meghatározza a további fejlesztéseket, hogy vállalataink feldolgozóipari, vagyis munkaigényes termelést folytatnak. Ez jó alap a továbblépésre azért is, mart a VII. ötéves tervben várhatóan kiemelt program lesz a feldolgozóipar fejlesztése. Nagy Zsóka NYUGODTABB LÉGKÖRBEN A konferencia után Somogy iparáról
