Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-07 / 55. szám
1985. március 7., csütörtök Somogyi Néplap 5 Minit a bizonytalan táncos, alkii csak a kályhától tud elindulni, öregedő emberként azon kapom miagam, hogy essék bármiről szó, starthelyül íalusi gyerekkorom jut eszembe, oda futok vissza képzelteiben, és onnan indítom bizonytalan tűnődéseimét. Ki a művelt? — teszem föl magamnak a mindig időszerű — de ma, a sokait kárhoztatott „tévémű- veltség” korszakában különösen időszerű — kérdést, és rögtön az egykori Pesti Hírlap vasárnapi képes melléklete jut eszembe. Az a reszkető kíváncsiság, amellyel vártam. De az a tehetetlen szomorúság is, amely rámtelepült, ha nem értettem belőle valamit. Vélt egy állandó rovata: apró érdekességek nagy emberék életéből. Olyasmik, hogy milyen szellemeset válaszolt Nagy Frigyes valamely szemrehányására Vdltaire; hogy mit evett reggélire Napóleon Szent Ilonán; vagy hogy mit szagolgatott — rothadt almát szagolgatott — írás közben Friedrich Schiller. A tehetetlen szomorúság annak szólt, hogy fogalmam se volt róla: kli volt az a Vdltaire, Napóleon vagy Schiller. De még inkább a rovat címéneik. „Minfetűnök” — ez volt a cím, és senki a környezetemben meg nem tudta mondani, hogy ez mi az ördögöt jelenthet. Minthogy valamelyik számiban a budai pasáról íródott az egyik apróság, a hangalaki rokonság alapján arra a gyermekes szófej'tési ötletre jutattam, hogy a rovatcím voltaképpen azt jelenti: „Nini, a török”. De akkor miért írják úgy, hogy „miniatűrök” és hogy kerül a rovatba Voltaire, Napóleon vagy Schiller, akik a nevük alapján aligha lehetnek törökök. A tehetetlen szomorúság önnön művélet- lenségem miaitt {telepedett rám. Ügy éreztem, körülvesz egy mérhetetlen nagyvilág, s ón nem tudok róla semmit. Most viszont úgy érzem, hogy kérdéses: csakugyan műveletlen voltam, csakugyan nem tudltam semmit? Mert először is írni-olvasni- izámolni tudltam, és ezek nagyon fontos gyakorlati készségek, de volt bennem egy szellemi készség is: a kíváncsiság. Ha azt ákarja a világ. hogy megismerjem, jöjjön csak, mutatkozzék be, án örömmel fogadom. Másodszor azonban tudtam én egyebét is. Tudltam, hogy a DÚzának kövérebb, az árpásaik soványabb a kalásza, és hosszabb rajta a toklász. Tudtam, hogy aratásikor, haji drávai harcok bolgár sajtóban Korabeli fényképekkel, érképvázliatoklkial illusztrált nagy terjedelmű ösz- zeállításokban emlékezett neg a bolgár sajtó tegnap t drávai harcok 40. évfor- lulőjáról. A szerdai napila- lokban a harcok egykori észtvevői, történészek, írók, :öltők elevenítették föl a Magyarország felszabadítá- áért indított hadművele- ekben részt vett I. Bolgár fadsereg ütközeteinek az miékét. Negyven évvel ezelőtt a (Olgár egységek a Dráva 'onalán építették ki állá- aikat. Március 6-án a né- net hadvezetés mintegy 430 zer fős hadseregcsoportosí- ással a frontnak ezen a zakaszán Indított összpon- osított támadást. A bolgár sapatok, a 3. Ukrán Front gységeivel karöltve csak- tem két hétig tartó heves ifközetben hiúsították meg ; német támadást. A drá- ai harcok 13 napja alati öbb mint 1400 bolgár ka- oma esett el. A 40 évvel ezelőtti ütkö- et emlékére kedden este a iolgár Televízió dokumen- umfilmet mutatott be. Eben eredeti filmrészleteket s fölhasználtak. nali harmattal, hogyan kell a kévéhez kötelet csinálni. Tudtam, hogy kacsatöméshez sós víriae kel áztatni a kukoricát, s egy kis zsírt is kell a vízbe tenni, jobban csússzanak a szemek a ka- csi nyelőcsövén. Hogy őrléskor mennyi vámot tart magánál a molnár. Hogy a bicikli belső gumiját miként kell megragasztani. Hogy legeltetéskor mit ehet a tehén a felfújódás veszélye né’- küil. Hogy a lovas kocsi melyik részét hívják fürhécnek. Fölsorolhátaltilan, hogy mi mindent tudtam, és most hajlamos vagyok rá, hogy azt gonddljiam: ez a műveltség. Tájékozottság a közeli környezetben és kíváncsiság a távolabbi iránt. Szemben azzal a makacs hagyományú művelitségideál- lall, amelynek nevében engem kinevetnivalóan műveletlennek bélyegezhettek azért, mert Voltaire nevét úgy olvastam a Pesti Hírlap képes mellékletében, ahogy kinyomtatva állt: Vol-lta-ire. Ha netán olvassa, ne sértődjék meg a mama Újkígyóson azért, hogy most ki- szerkeszitem; a makacs hagyományú műveltségiideál jegyében őt is műveletlennek bélyegezhetnék. Hat elemi, göcsörtös írás, helyesírási dákkal, foglalkozási minősítés szerint háztartásbeli, és bizonyos, hogy Voltaire-t ő is Vol-ta-ire-nek olvasná. De mennyi természetes báj van a hatelemis, göcsörtírá- sos, helyesírási hibás levéléiben. A maguk nemében remekművek mind. És mennyi szakismeret a szakmátlanná miinősítő „háztartásbeli” megnevezés mögött. Annyi, hogy ez aztán végképp föl- sor dllhataitlan. A mama ezernyi dolgot tud. de harmonikus személyiség sehogy sem. Én magam lépten-nyomon műveletlenségbe ütközöm, de egyik üíközéses esetnek sincs köze Voltaire nevének helyes kiejtéséhez. Hanem az életműveltségbe tartozó rna- gatartásműveltséghiez van például köze. Jönnék ki este egy lakóháziból, az üveges nagy kapun kívül gimnáziumi osztály toporog, a kapu csak belüliről nyitható. Nyitom tehát. hogy kilépjek, s jót tegyek velük is. Még csak rés- nyi a nyílás, de már tódulnák befelé, ajtóstul sodorva félre engem, és egyilkük sem tudja, hogy megköszönve a segítséget, engem kéne először kiengedniük. Műveltek? Talán ismerik a halmazelméletet, az orosz melléknév- ragozást vagy a popzenei újhullám sztárjait. És mégis műveletlenék. Pillanattal hamarabb érkezem az áruházi üvegajtóhoz, mint a kifelé igyekvő elegáns pár. Elöl a hölgy, mögötte az úr. Nyitom az ajtót, de nem lépek be, kézmozdulattal jelzem a hölgynek: tessék, lépjen ki ő. Kilép, nem köszöni meg a gesztust, de kilép mögötte az úr köszönet nélkül, mintha szolgálatom néki is járna. Valószínűleg doktor. Doktor rned. Vagy doktor iuris. De műveletlen. Megírok valamit, vélemény van benne. X-nek ez nem tetszik, de nem a véleményt cáfolja, engem ócsárol. Mintha erkölcsi vétket követtem vdlna ed azzal, hogy olyan véleményt mondtam, amelyik nem egyezik az övével. X szakmabéli, mindenféle iskolákba járt, házikönyvtára van. De műveletlen. Mert nemcsak az udvariassághiány számít művelet- lenségnek. A toleranciahiány is. Hogy ki a művélt ezek után? Tökéletesen senki. De valamelyest mindenki, aki törekszik rá. Élettapasztalással. viselkedéskultúrával, tü- relemgyakorllással. Független afttól, hogy le tudja-e írni Rousseau nevét. Pedig az még kacifántosabb, mint a Vdltaire. Faragó Vilmos Országos diáknapok A KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal és az Állami Ifjúsági Bizottsággal közösen idén is megrendezi az országos diáknapokat, amelyeken diák feszti válókat és az amatőr művészeti csoportoknak minősítő bemutatókat szerveznek. Utóbbiakat éppen ezekben a napokban rendezik meg művészeti kategóriánként a megyei KlSZ-bizottságok és a megyei tanácsok művelődési osztályai. A bemutatókra minden középfokú tanintézetben tanuló diák, illetve közösség — szólista és művészeti csoport — jelentkezhetett. Az országos diáknapokon a tanulók a következő művészeti kategóriákban adnak számot tudásukról : énekkar, kamarakórus, szólóének, szólóhangszer, kamarazene, népzene, pol-beat, folk-beat, rock, dzsessz, néptánc, diákszínpad, bábjáték, vers- és prózamondás. A bemutatók produkciói valamennyi kategóriában arany, ezüst, bronz fokozattal minősíthetők. A rendezvénysorozattal képet kívánnak adni a tizenévesek iskolai és iskolán kívüli folyamatos kulturális tevékenységéről, a diákmű- velődéís eredményeiről, s lehetőséget teremteni a köz- művelődésben élen járó diákok, iskolák és pedagógusok tevékenységének elismerésére. Az 1984—85. évi Országos Diáknapok eseménysorozata tartalmában kötődik hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához, s a rendezők szándéka szerint hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék az elmúlt négy évtizedben megtett történelmi utunk eredményeit, a szocialista fejlődés kulturális és közösségi értékeit. A rendezvénysorozat alkalmat nyújt arra, hogy a tanulók a művészetek eszközeivel fogalmazzák meg, fejezzék ki a világról, a társadalomról alkotott véleményüket. Az országos diáknapokhoz kapcsolódva a tanintézeti bizottságok iskolai diáknapokat rendeznek. Ezek segítik a régi diákszokások, iskolai hagyományok felelevenítését, s példát adhatnak a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a kultúrált szórakozási szokások kialakításához. Az iskolai diáknapokon a tanulók bemutatják diákköri, amatőr művészeti' tevékenységüket, s a műsorokban bőven kap helyet a vidámság, a diákhumor. A diáknapokat meghirdető szervek országos pályázatokat írtak ki a honismereti bújtatással, a képző- az ipar és a népi díszítő művészettel, az írással, a fotózással, a film- és a rádióműsor-készítéssel próbálkozó tanulóknak. A legszín vonalasabb pályamunkák készítői a Szigetközben, Mártólyon, Sárvá- rott, Szolnokon, illetve Budapesten szervezendő szaktáborokban vehetnek részt. Az országos diáknapok alkalmával április 25. és 28. között diáknapi fesztiválokat rendeznek az ország hét városában: Egerben, Sárospatakon, Gyulán. Keszthelyen, Sopronban, Székesfehérvárott és Pécsett. A fesztiváldíjat a diáktanács döntése alapján az a megye kapja, amelyik a legszínesebb, a középiskolai és a szakmunkásképző intézetek kulturális munkájáról egyaránt képet adó műsort mutatja be. Ha így kiszerkesztem őt és dicséretét zengem, ne tekintsék ezt a fiúi elfogultságnak. A dicséret nem egyedül neki szél, hanem annak a műveltségtípusnak, amelyhez rajta kívül sdkan sorolhatók még, és amelyet élet- műveltségnék neveztem az élőbb. Olyanfajta műveltség ez, amely nélküli lexikonfejű ember elképzelhető ugyan, A színpadon hatalmas transzparenseken jelszavak: a magyar néző is elolvashatja, ha ismeri az orosz Gönczi Ferenc somogyi kutatómunkája alapozta meg a Rippl-Rónai Múzeum értékes néprajzi gyűjteményét. Az eddig raktárak mélyén rejtező értékeket hamarosan állandó kiállításon mutatják be. Utazás Majakovszkijjal BEMUTATÓ ELŐTT Verne fantasztikus regényeiben a jövő tudományáról álmodott; Majakovszkijt a társadalom épülése foglalkoztatta. A Gőzfürdő című komédiáját hazánk fel- szabadulásának negyvenedik évfordulójára tűzte műsorára a Kaposvári Csiky Gergely Színház. A költőt forradalmi hit hevítette, darabjában a szocialista építést nehezítő bürokrácia ellen emelte föl szavát. Korában nem értették meg. 1930-ban önkezével vetett véget életének, nem sokkal azután, hogy megírta a Gőzfürdőt a jövő társadalmának születéséről, gyerekkori betegségeiről. Hőse 2030-ból tekint visßza ránk. — Félúton vagyunk — jegyzi meg Gothár Péter, a darab rendezője. — A darab csaknem ötven éve íródott és 2030-ig méjg csaknem ugyanennyi idő telik el. . . ábécét, hiszen a kibetűzött szöveg így hangzik: — Jövő, utazás, hivatal... — Tartozunk annyival a közönségnek, hogy felfedjük, műt takar ez a három fogalom. — Majakovszkij időgépe a jövőből, a kommunizmusból hozza el utasát, aki egy hivatalban találja magát. Azt tapasztalja, hogy a bürokrácia újratermeli önmagát. Tehát máris együtt van az idő. az utazás és a hivatal. Majakovszki j a jövőbe látott, fölismerte, hogy a haladás kerékkötője a bürokrácia. Jelenet a próbán: a hivatalt körülvevő jelszavakat egyszercsak elfedi egy vörös drapéria. Majakovszíkij lelkes agitátora volt a forradalmi változásoknak. Kiáltványokban, versekben fogalmazta meg gondolatait. A kispolgárságot éppúgy megvetette, mint a bürokráciát. 1917 októbere meggyőzi: a forradalom mellett a helye. Költő, festő, a szovjetóllam első filmjei az ő forgató- könyvei alapján készülnek. Világutazóként megismerkedik Picassóval, Aragonnal, Diego Riviérával — a haladó művészekkel. Lenin halála mélyein megrázza — eposzt ír róla. — Miként esett Gothár Péter választása éppen Majakovszkij Gőzfürdő című darabjára? — Hét éve dolgozom a kaposvári színházban. Többször felvetődött bennem, hogy megrendezem a Gőzfürdőt; most jött el az ideje. Majákovszkij jövőbe látását napjainkban is érdemes végiggondolni. A főbb szerepeket Beze- rédy Zoltán, Helyei László, Jordán Tamás, Csákányi Eszter, Dánffy. Sándor, Seri Egyed, Kari Gyöngyi játsz- sza. Bemutató: holnap este. Képünkön: Próba közben. H. B. KI A MŰVELT?
