Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 54. szám Ára: 1,80 Ft 1985. március 6., szerda Kommunisták idős társaikért Az elmúlt hetekben, ami­kor pártalapszervezeteink számvetést készítettek mun­kájukról, felülvizsgálták a kommunistáknak kiadott pártmegbízatások teljesíté­sét. Majd mindenütt szóba kerültek a pártmunka, a taggyűléseken való rendsze­res megjelenés alól már mentesített idős kommu­nisták. Sajnos, néhány helyen, amikor sorsukról, egészségi állapotukról, életkörülmé­nyeikről érdeklődtünk, csak annyit tudtak mondani: „azt hallottuk, hogy a korral já­ró bajokat leszámítva jól vannak, családjaik, közeli ismerőseik gondoskodnak ró­luk". Az idős — köztük az 1945- ös — kommunistákkal való körültekintő törődést több párthatározat is előírja. E határozatok gyakorlati meg­valósítása azonban nem min­denütt egységes. Előfordul, hogy az idős kommunista le­mondóan veszi tudomásul a generációja, az alapítók, az 1945-ben sokat vállalók irán­ti vélt, vagy esetenként ta­pasztalható közömbösséget, nemtörődömséget. Jó volt hallani a csurgói városi jogú nagyközség párt- értekezletén Komán Imré­nek, a községi pártalapszer- vezet titkárának felszólalá­sát. Körültekintően gondos­kodnak arról, hogy az idős kommunisták életkörülmé­nyein kedvezően változtassa­nak. Létrehoztak egy héttagú szociális csoportot. Ennek az a feladata, pártmegbízatása, hogy az idős embereket rendszeresen látogassák. Ahol azt tapasztalják, hogy valamilyen segítségre — or­vosra, gyógyszerre, közpon­tilag biztosított meleg étel­re, rendszeres takarításra, favágásra stb. — van szük­ség, azonnal intézkednek. Ha az intézkedés meghaladja a csoport lehetőségeit, akkor a pártvezetőségen, vagy a nagyközségi pártbizottság, il­letve a tanács vezetőségén keresztül teszik meg a szük­séges lépéseket. Nem minden esetben a se­gítségnyújtás az, amely miatt a csurgói példa másutt is követésre méltó. A koruk, betegségük miatt otthonuk­ból már nehezebben kimoz­duló emberek vágyódnak ar­ra, hogy hírt, információt, valamilyen tájékoztatást kap­janak, halijainak arról a kö­zösségről, amelyhez elszakít- hatatlanul tartoznak. A csurgói pártvezetőség ezért határozott úgy: a szo­ciális csoport mellett a ve­zetőség is évente legalább egy alkalommal fölkeresi otthonában ezeket az Idős elvtársakat. Ott tájékoztat­ják őket, s meghallgatják a véleményüket, hogy tanul­janak javaslataikból, merít­senek élettapasztalatukból. Idős koruk, betegségük miatt a rendszeres pártmun­ka, a pártrendezvények láto­gatása alól fölmentett kom­munisták másutt is akad­nak. Vannak az idősek sor­sát szívügyüknek tekintő kommunisták is, hiszen a csurgói példa nem egyedüli: másutt is foglalkoznak azok­kal, akik már nehezen tud­nak a párttagsággal járó kö­telezettségeknek eleget ten­ni. Szalai László IPARUNK NEGYVEN ÉVE Tanácskozás a Budapest kongresszusi központban Pártküldöttség utazott Moszkvába Kádár János találkozója az ipari konferencia résztvevőivel Az Iparunk 40 éve címmel rendezett konferencián Havasi Ferenc üdvözli a tanácskozás résztvevőit Ipiairunk 40 éve címmel konferencia kezdődött teg­nap Budapesten a kong­resszusi központban. A ren­dezők — az Ipari Miniszté­rium, a Magyar Kereskedel­mi Kamara, az OMFB, a Magyar Közgazdasági Tár­saság, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, az MTESZ és az OKISZ — a gazdaság­politika, az ipar és a mű­szaki tudományos élet ve­zető személyiségein kívül meghívták tanácskozásra a legjelentősebb gyárak, üze­mek egykori és mai veze­tőit, szakembereit. A kon­ferencián áttekintik és ér­tékelik iparunk négy évti­zedének eredményeit, a vi­lággazdaságii környezet és a műszaki tudományos hala­dás hatását hazánk ipará­nak fejlődésére. Az elnökségben foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára. Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, valamint társadalmi és gazdasági életünk több más vezetője. Kapolyi László ipari mi­niszter megnyitója után Ha vasi Ferenc köszöntötte a résztvevőket. — Azt tapasztalni — mu­tatott rá bevezetőben —, hogy bizonyos politikai kö­röknek, sőt még kormá­nyoknak is nehézséget, gondot jelent a 40 évről való megemlékezés, hogy politikai komplikációkat szül a szövetségesek fasiz­mus fölötti győzelmének fel­idézése, a méltó visszaem­lékezés. Ma, magyarok, nem akar­juk átírni a történelmet, pedig sok keserű feledni valónk van. Országunk had­színtér volt, hatalmas em­beri és anyagi áldozatok­kal. Az ország háborúban játszott szerepe következté­ben végérvényessé vált az 1920-as trianoni döntés. Mégis, most 10 éve Helsin­kiben kijelentettük, hogy elfogadjuk a háború utáni reálitásokat. Valljuk, hogy népünk felemelkedésének legbiztosabb útja egy új tár­sadalom sikeres felépítése és a baráti összefogás a szomszéd népekkel. Mi Kádár elvtárs gondo­latait osztjuk: „Ami május 9-ét, a győzelem napját il­(MTI-tfotó — Telefotó — KS) leti: a volt uralkodó osztá­lyok bűnei miatt a horthis- ta Magyarország a hitleri fasizmus csatlósa volt. Ilyen értelemben vesztes ország, de azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk: a hitleri fa­sizmus felett aratott törté­nelmi győzelemnek a ma­gyar nép is nyertese.”. A 40 évre visszagondolva, benne Jaltára és Potsdam- ra is, láthatja a világ, hogy a szocialista országok — köztük hazánk — a maguk választotta utat járják, igaz, tévedésekkel, kitérőkkel, kudarcokkal, de mindenek­előtt korszakos jelentőségű nagy történelmi eredmé­nyekkel. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról szólt, hogy politikai, társadalmi és gazdasági viszonyaink gyö­keres átalakítása hogyan hatott iparunk fejlődésére. Szólt a 70-es évek ipara ágazati szerkezetének ala­kulásáról. — Iparunk fejlődése kül­gazdasági kapcsolataink­ban is mélyreható változást eredményezett — mondotta. — Társadalmi-gazdasági elő­rehaladásunkban szocialista fejlődésünk kezdetétől fon­tos szerepet játszott a KGST-országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval foly­tatott gazdasági együttmű­ködés, amelynek közismer­ten meghatározó a jelentő­sége Magyarország külgaz­dasági kapcsolataiban. Az első előadó a konfe­rencián Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke voit — ő a népgazdaság 40 éves fejlődésének tükrében elemezte az ipar eredmé­nyeit. Elmondotta: a fel­szabadulást követő négy év­tizedet a gyorsabbá vált — bár korántsem töretlen — ipari fejlődés jellemezte. Az ipar ma ismét válasz­úihoz érkezett. A váltás, a megújulás alapjai adottak. Több mint másfélmillióan dolgoznak a népgazdaságnak ebben az ágában, mind több a kiválóan képzett mérnök, közgazdász. A vál­lalatok jelentős gépparkkal rendelkeznek, amelyek 9 százalékát vadonatúj, 22 szá­zalékát legfeljebb négy éves berendezések adják. A gé­pek több mint negyede tel­jesen automatizált. Megvan­nak tehát a korszerű ter­melés és technológia felté­telei, amelyek nélkülözhe­tetlenek a megújulási szán­dék, az alkotó, továbbfej­lesztő akarat érvényesítésé­hez. (Folytatás a 2. oldalon.) Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésé­vel tegnap Moszkvába uta­zott az MSZMP küldöttsége, hogy részt vegyen a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjai propaganda es ideológiai kérdésekkel fog­lalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozásán. A küldöttség tagja Barabás János és Radics Katalin a KB két osztályvezető-helyet­tese. A delegáció búcsúztatásá­ra a Ferihegyi-, repülőtéren megjelent Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Az Óvári Miklós vezette magyar küldöttség kedden megérkezett Moszkvába. A delegációt a repülőtéren Va- gyim Medvegyev, az SZKP KB tudományos osztályának vezetője fogadta. Faluvégi Lajos Nyíregyházán EaLuvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tarvhivaítal elnö­ke kedden Nyíregyházára lá­togatott. Megbeszélést folyta­tott a megye párt- és taná­csa vezetőivel a VI. ötéves terv időarányos ítélj esíitésé- nék kérdéseiről, a szabolcs- szátmári településfejlesztési tervekről, ezen belül a fog­lalkoztatási alkalmaik bővíté­sének lehetőségeiről. Külügyminiszterünk, Várkonyi Péter brit kollégája, sir Geoffrey Howe meghívására kedden délután hivatalos láto­gatásra Londonba utazott. Ma kezdi meg hivatalos tárgya­lásait Londonban. A színvonalas ellátás gazdasági tényező Rugalmasabb az állategészségügy Somogy 360 állattenyésztő telepéről és a háztáji gaz­daságokból egy esztendő alatt 3,3 milliárd forint ér­tékű szarvasmarha, sertés, juh, baromfi és tojás kerül ki. Az állatállomány értéke meghaladja a 3,5 milliárd forintot. Az állattenyésztés termelési színvonalának és jövedelmezőségének alaku­lókéban kiemelt szerepe van az állategészségügynek, bár természetesen az eredmé­nyességet jelentősen befo­lyásolja a telepek színvona­la, a tartástechnológia, a takarmányozás, a szabályo­zó rendszer. A megyében működő ál­lattenyésztő telepek alig több mint fele termel gaz­daságosan. A nem megfele­lő tartástechnológiából fa­kad a veszteség döntő há­nyada, amely éves szinten megközelíti a 0,8 milliárd forintot. Égető gond a gaz­daságokban a korszerűtlen szakosított telepek rekon­strukciójának mielőbbi megkezdése, amelyhez leg­alább egymilliárd forintra lenne szükség. A jelenlegi gazdasági helyzetben vi­szont nem számolhatunk azzal, hogy a több mintegy évitizede épült telepek fel­újítására', a technológiakor­szerűsítésére sokat költse­nek az üzemék. Az állatte­nyésztés gazdaságosságát tekintve sarkalatos kérdés töhbek között a felhasznált takarmány mennyisége. Megyei felmérés szerint a mezőgazdasági üzemek átla­gosan 20—30 százalékkal több takarmányt használ­nak föl a kelleténél, ami önmagában is elgondolkoz­tató. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülésén — amelyen részt vett dr. Glózik András, a MÉM főosztályvezetője — értékel­te a megye állategészség­ügyi helyzetét, és határo­zott az ezzel összefüggő fel­adatokról. Dr. Győri József, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztály vezetője elő­terjesztésében először arról a szervezeti változásiról szólt, amely 1983-ban .tör­tént. Az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Ál­lomás .tevékenysége ma ma­gában foglalja a hatósági és szolgáltatási feladatokat is. A megyében jelenleg öt ál­lategészségügyi kerület van, ugyanennyi élelmiszerhi­giéniai kirendeltség műkö­dik. A személyi feltételek az átszervezés óta javultak: jelenleg 66 intézményi és mintegy hetven üzemi állat­orvos dolgozik Somogybán. Mint elhangzott, a hetve­nes évek elején épült sza­kosított telepek 5 százaléka felel meg a ma1 követel­ményeknek. Mindez már csak azért is elgondolkozta­tó. mert az utóbbi évekb* - jelentős változások követ­keztek be az állatállomány fajta-összetételében, egyre inkább elterjedtek az in­tenzív fajták és hibridek, amelyek igényesebb gondo­zást kívánnak. Ugyanakkor gondot jelent az állategész­ségügyi munka színvonalá­nak emelésében, hogy a gondozók fölikészültsége az üzemek egy részében nem felel meg a követelmények­nek. Ami az állategészségügyi helyzetet illeti, a megye szarvasmarhaállománya bru­cellózis-mentes. A preven­ciónak is köszönhető, hogy csökkent a borjúelhullás. Javult a juhállomány ál­lategészségügyi helyzete, brucellamentes a megye sertésállománya. Csökkenő a malac- és baromfielhul­lás. Dr. Bánáti Henrik, az intézet igazgatója kérdések­re válaszolva kifejtette: a háztáji állatállomány egész­ségügyi helyzete sokat ja­vult az utóbbi években, s ez sokirányú munka ered­ménye. A vita összefogla­lójában Sarudi Csaba álta­lános tanácselnök-helyettes is kiemelte, hogy a megye állategészségügyi helyzetét minősíti az is, hogy gazda­sági kárt okozó járványos •megbetegedések az utóbbi tíz évben nem fordultak elő. Mindez annak is köszönhe­tő. hogy az Állategészség­ügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás szakmai vezetése igényes, következetes, mun­katársainak többsége pedig képes feladatainak jó szín­vonalú ellátására. A végrehajtó* bizottság ha­tározatában megszabta azo­kat a feladatokat is, ame­lyek az állattenyésztés gaz­daságosságának növelését, az állategészségügyi helyzet további javítását célozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents