Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
1985. március 4., hétfő Somogyi Néplap 5 Négy év óta egyre kevesebben vagyunk Fogyott hazánk népessége Az 1985-ös év első napján 10 millió 658 ezer fő volt hiazánlk lakossága, Magyar- ország lakóinak a száma; 55 ezerrel kevesebb, mint négy évvel korábban. A népes- ségcsöikkenés — ami egyébként pontosan annyi, mint Sopron lakossága — ismét ráirányította a kormányzat figyelmét a népességpoliti- kai intézkedésekre, azok korszerűsítésére. Mielőtt bármilyen új in- tézikedést hozott volna a kormány — éppen, mert az utóbbi húsz év ilyen jeEe- gű intézkedései csak ideiglenes sikert eredményeztek — reálisan fel kell tárni az okokat. A szociológiai vizsgálatok, a . felmérések elkészítésében és az elemző js> lentés megszövegezésében részt vettek az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal illetékes intézményei — a népességcsökkenés eredőjéül három fő okot jelöltek meg. Az első — és a statisztika szerint legszembetűnőbb —r ok a születésszám csökkenése. Az utóbbi hat évben érezhetően megnövekedtek hazánkban a megélhetés költségei, s ezzel párhuzamosan — az átlagosnál jobban — megnövekedtek a közös életet kezdő ifjú párok otthonteremtési kiadásai. Különösen a bérből és fizetésből élők önálLó lakás megszerzésének lehetőségei romlottak. A kevesebb gyermekszületés okaként most mutatkozik a negatív „rekord” is. Nevezetesen, hogy a ma szülőképes korban levő 20—35 év közötti nők nagyobbik része már akkor született, amikor — a 60-as évek elején — .országosan is a legkevesebb gyermek jött világra történelmünk során. Tehát: kevesebb a gyermeket szülni képes nők száma. Következésképpen ezért is kevesebb a születő gyermek. Ez az ok viszont semmiképpen sem fő ok! A csökkenő gyermekszületés legf őbb okaként továbbra is azt kell számon tartanunk, hogy a megnövekedett civilizációs igények és a megnövekedett létfenntartási költségek között a vártnál nagyobb szakadék keletkezett, Az ország népességét tekintve a második fő ok a Vasárnapi nyelvtanulók 28. N-em várhatok nyájas vigaszszavakat senkitől. Bizalmatlanul pillognak el fölöttem a férfiak is, akik — tudom én azit — kedv telve nézegetnek meg az utcán, ha a frissen kifejt tejjel a csarnok felé lépegetek. Az a lista egy udvarba ‘terelhetett bennnüket, de farkas, eb és bárány között közös kerítésen belül nem lehet nyugalom. Olyan időket éltünk meg, amikor de sok erdősi- bő'l bújt ki a farkas! Ebben igazsága van Hauser Henriknek, meg a kitel-epítőknek. De, ki mondja meg, bűnös-e a bárány lis, aki messziről nézte a farkasok prédálását, és ijedtében bégetett? Henni most azt kérdezné, kiforgatva a szavamat: de kinek bé- getett az a bárány, a farkasok ellen, vagy mellettük, hogy ő elkerülje a csattogó fogakat? Nem én megyek, a lábam visz. Üres vagyok, szédülök. Zápor zizeg. Májusi eső szerencsét hoz.* Kinek hozol szerencsét, májusi eső? Nem nekünk. A május kinek mutatja meg a június kalászát most már?** Esőostor veri a felvég • Német szólásmondás •• Utalás egy másik szólásmon' dásra halálozások — szaknyelven szólva a mortalitás — enyhe, de jól érzékelhető növekedése. Elszomorító tény* a mortalitás az elmúlt öt évben a legproduktívabb, 40—55 éves korosztályban növekedett, e korosztályon belül is elsősorban a férfiak esetében. A produktív korosztályok mortalitásában ma már vezető halálozási ok az érrendszeri betegség, a szív többféle betegsége. A harmadik fő ok a kora- szülések számának növekedése, illetve ezzel szoros összefüggésben a csecsemőhalandóság csekély, de jelenlévő növékedése. Ez szinte kizárólag személyekre vezethető vissza! A manapság gyermeket szülő anyák nem készülnek fel a magasztos célnak megfelelő módon anyaságuk kiteljesítésére. Az egészségügyi statisztika szerint Európa-szerte nálunk a legmagasabb a rendszeresen dohányzó terhes anyák száma. Ugyancsak nagy számban akadnak közöttük alkoholt rendszeresen fogyasztók is! E két tényből természetesen következik a koraszülés, a koraszülésből pedig a csecsemők életképtelensége, az utóbbiból a csecsemőhalandóság növekedése. Magyarországon mintegy 25 éve létezik tervezett, a szociálpolitikai kedvezményredszerével támogatott népesedéspolitika. A 60-as évek elején — amikor a születések száma aggasztóan, 11—13 ezrelékre csökkent — ki kellett dolgozni egy hosszútávú népesedés- politikai koncepciót, amelynek vezérelve a három- gyermekes családmodell lett. Akkoriban még folyamatosan csökkent hazánkban az évente elhalálozottak száma. így a beveztett szociál- politkai intézkedésektől nemcsak a népesség újratermelődése, hanem annak jelentékeny számbeli növekedése is várható volt. A hatvanas évek végétől fokozatosan bevezetett gyermek- gondozási segély — az akkoriban oly népszerű GYES — új jelenség volt a szociálpolitikában. Mintegy négy évig éreztete is hatását a születésszám növekedésében. A már említett okok — az életszínvonal alakulása, a növekvő meghosszú, türkizre, zöldre meszelt házait. Könnyeim ösz- szevagyülnek az arcomon a felhőik vízgyongyöcskéivel. Elmosódnak a szemem előtt azok a vadászjelenetek az épületek folyosófalain; mesz- szi vidékről jött mester pik- torolta őket oda. Az erdős! felvég házainál az ajtók a folyosóra nyílnak. Két szoba elöl, kamra, istálló, pajta, ólak — mind egy fronton, szépen egymás után. Az alvégen nincs hely a nyújtózásra: a völgykatlan mögött; hideg oldal szintre felgyűri az udvarokat az épületeikig. Az istállónak nem is jut hely másként, csak keresztbe a szoba- konyha-kamnás lakóházra, A .nixbrotiak nem pingál- tattiak szarvasokat cserkésző vadászokat a gangjukra az idegein mesterrel, nem volt pénzük a hivalkodásra. Hogyan tudott így meg- ólmosodni az a szép kék ég? Talán, a templomtorony cifra keresztje bökte ki az esővel vemhes felhőket. Látom, éppen görbe Siebert csoszog be a templomajtón. Mondják, már nem ura magának. Mit akiar most ott? Se misének, se litániának nincs itt az ideje. Éppen szembe suhintgait vízvesszeável a zápor. Az a semmi kis főikötő a fejemen hamar átázik. Kötényem, blúzom is, csak élhetési költségek, a meg- növekedet civilizációs igények és a jövedelem közötti szakadék mélyülésének viszont az volt következménye, hogy újból csökkenni kezdet a születésszám. A nyolcvanas években eddig minden évben kevesebb gyerek született az országban, mint ahányan meghaltak. Amennyiben a jelenlegi helyzet alapján számítjuk az ország népességszámának alakulását — tehát kevesebben születnek, mint ahányan elhaláloznak! — az ezredfordulón 10 millió 300 ezer körüli ember élne hazánkban, csaknem 400 ezerrel kevesebb, mint jelenleg. Az okok és a jelenlegi helyzet elemzése arra késztette kormányzatunkat, hogy felülvizsgálja, új alapokra helyezze a népesedéspolitikai intézkedéseket. Le kellett mondanunk arról az irreális célról, hogy legyen minden új családban három gyermek. A mostani, sokkal valósághűbb elképzelés családonként két gyermekkel számol, szemben a jelenlegi, tényleges helyzettel, amikor családonként 1,7 gyermeket számolhatunk. A két gyermek nem jelent mást, mint a népesség egyszerű újratermelését. De mert reális lehetőségek vannak a halálozási arányszám csökkentésére, így elképzelhető, hogy ezen az úton megállítható a népességszám csökkenése. A családi pótlékra jogosultak körének ki- terjesztése, a gyermekgondozási segély helyett március elsejétől bevezetett gyermekgondozási díj, a lakásvásárlási kedvezmény felemelése mind ezt a célt szolgálja. A kormányzat azt reméli, hogy a következő öt-tíz évben új kedvezményekben részesítheti a gyermeket nevelő családokat, s ezáltal előbb megáll a születések számának csökkenése, majd növekszik, s Magyarországon általánossá lesz a családonkénti két gyermek. Amennyiben ez a remélt 3 tized százalékos családonkénti gyermeklétszám-emel- kedés bekövetkezik, a halálozási számok csökkentésével ismét elérhető a népességszám szerény növekedéaz alsószolknyák állnak ellent az esőnek. A járda repedéseiből csak úgy szor- ,tyog elő a nedvesség, a tu- tyim nem sokáig bírja már. Sisteregve, bugyborogva vágtázik a víz az árokban. Csak bennem van valami kemény ebben a folyékonnyá olvadt világban. Talán a jéggé fagyott lélek az. Rosenberg Számi kis szatócsboltja előtt három, eresz alá menekült legényke küsz- tetii Bolond Gedit a csurgás alá. Isten szerencsétlenkéje boldogan tátja a száját a vízsugár útjába. A legény- ikék röhögik, hogyan cikákol visszaöklendezve az esőiét. Bemenekülők a boltba. Régen nem jártam már itt. Rögtön megcsap a petróleum, ecet, bőrzsín, kocsike- nőos erős szaga. Most valahogy ellenséges, idegen ez is. Keskeny, hosszú helyiség az üzlet, olyan, mint egy félhomályos barlang. A pultot is hosszában állították be. Ki őrizhette meg a Száminak? Ki tainitiargaithat- ta a hasas üvegeket? Azelőtt dugig voltak színes cukorkákkal, most néhány stollwerk árválkodik az aljukon. A marmaládé sem áll olyan tömbökben a pulton, minit régen. A Schmoll paszta Franc kávé, lámpa- oiMnder is hiányzik. Kislánykor ómban de boldoggá A tegnapi szürke, esős reggelen már nyolc óra előtt gyülekeztek a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola nyelvi laboratóriumában az angol nyelvvizsga-előkészítő tanfolyam hallgatói. Kik és miért vállalják ezt a szombat és vasárnap délelőtti szellemi erőpróbát? Söjtöri Ferencné, a főiskola élettani intézetének oktatója három kisgyerek anyukája. — Valamennyiünk kötelessége, hogy az öt évre szóló úgynevezett vállalási tervünk alapján szakmailag, politikailag és a nyelvekben is továbbképezzük magunkat. A középfokú angol nyelvvizsga megszerzését vállaltam, ez a doktori fokozat megszerzésének is feltétele. — Hogyan lehetséges mindez három gyerek mellett? — Csak a férjem segítségével. A vasárnapi ebédeket már szombaton elkészítem ... Józsa Eszter agrármérnök a KSZKV-nál dolgozik. — Számomra nem kötelezettség a nyelvtanulás. Egyszerűen szükségét éreztem, s a szakmámban is jól tudom hasznosítani. Az utóbbi célt határozottabban fogalmazta meg munkatársa, Gombos Sándor, a KSZKV főmérnöke. — Ahhoz, hogy megfelelő tanácsokat tudjunk adni az üzemekben dolgozó kollégáinknak, nélkülözhetetlenek a külföldi szakfolyóiratok információi. A külföldi tett egy szem cserebogárforma csokoládé, bakancsfűzőre hasonlító medvecukor- dainabka szénitjónoskenyér! Csiaik néhány ázott asszony gubbaszt a boltban, az eső elől húzódtak él ők is, s ha már ide, vásárolgatnak is ezt-azt. Rasenberg Számi megrokkant, szegény. Egyedül tért vissza Erdősre, pedig hármukat vitték: Fáni- toa, a felesége, meg a férj- heziadnivaló lányuk, Sára odamaradt Ösvicba. Nagyon borzasztókat beszélnék a népek Ösvicról, hogy a nér metek szappant főztek emberi zsiradékból és nagy kemencék égették a nyomorultakat. Nincs az az állat, ami gonoszabb volna az embernél. Most ezért is mi fizetünk? Ügy lehet. Mit állhatott ki ez a Számi, ha olyan derék öregemberből ilyen hitvány csontváz lett! Az a/icán a csontok majd kilyukasztják a megvéko- nyult bőrt, az orrában is rossizul f orrhatoitt össze a - nyeregcsont, alig tartja meg a drótszárú ókulát. A szeme elvesztette fényét, olyan, mint a bepárásodott mária- üveg. Nagy, beteg madárhoz hasonlít a Számi. Egyszer a nixbroti gyerékek fogtak egy olyan madarait, amiről senki sem tudta, miféle; az volt ilyenforma. (Folytatjuk.) déshez idegen nyelveken tárgyalni tudó szakemberek kellenek. Egyre többen érzik, hogy nyelvismeret híján szakmailag is hátrányba kerülnek. Németh Krisztina a Munkácsy gimnázium harmadi- kas angol szakos tanulója. — Sokat hallottam arról, milyen szigorúak az egyetemi nyelvi felvételik. Ügy próbálom növelni az esélyeimet, hogy még középiskolás koromban középfokú nyelvvizsgát teszek. Az itteni videós órák elég élvezetesek ahhoz, hogy mindezt ne érezzem áldozatnak. Feltűnően jó kiejtéssel beszél Makrai Sándor, a főiskola tanársegéde. Neki már van középfokú nyelvvizsgája, s csak a minap tért haza egy hathónapos egyesült államokbeli tanulmányúiról. — Ha kiküszöbölöm a nyelvtanban meglévő hiányosságaimat, nekivághatok a felsőfokú vizsgának. Ehhez itt minden feltétel megvan. Megyei döntő Fonyódon A szombaton Fonyódon, a Karikás Frigyes Gimnáziumiban megtartott Ki tud többet a Szoivjeitunióról?-ve- télkedősorozat megyei döntője azokat a pedagógusokat és elméleti szakembereket igazolta, akik évek óta kárhoztatják az oktatásban elterjedt merev tantárgy- szemléletet, és a több tudományágat összekapcsoló gondolkodásmódot helyeslik. A tizenöt somogyi gimnázium, illetve szakközépiskola tizenhat csapatának hatvannégy tagja földrajzi, történelmi, politikai és művelődéstörténeti ismeretekből egyaránt jól vizsgázott S ez nem volt könnyű, annak ellenére, hogy valamennyien hosszú ideje rendszeresen olvasták a Szovjetunió című folyóiratot és a többi ajánlott sajtóorgánumot, s annak ellenér® sem. hogy a szervezésért felelős megyei KISZ-bizottság, a megyei tanács művelődési osztálya és a vendéglátó intézmény eszményi feltételeket teremtett. A hatfordulós vetélkedés 'ugyanis sokféle kénességet. készséget tett próbára. Mert ember legyen a talpán az a tizenéves, ak > a leggondosabb felkészülést követően is „kapásból” képes válaszolni arra a kérdésre, ki vezette 1937-ben az Északi-sarki expedíciót, ki volt az ezerhétszázas évek végén a Napóleon ellen küzdő koalíció katonai irányítója. Itt gyorsaságra volt szükség, ám a vizuális emlékezet jutott nagy szerephez, amikor — néhány ismertetett tény alapján — s Jenyiszej folyót, a Kam- csatka-félszigetet, a Baskír Autonóm Köztársaságot, Tallinn városát és több más geográfiai egységet kellett Szabó Veronika, a Sefag fahasználati előadója mondta: — Előbb az egyetemen, majd fakultatív tanfolyamokon tanultam angolt, de még mindig nem tudtám beszélgetni. Az itteni tun-’ folyam fő előnye, hogy az élő beszédet adja át magas színvonalon. — Miért tanul angolul? — Szeretnék megpályázni egy külföldi ösztöndíjat. Gerdelics Éva, aki héthónapos kisgyerekét hagyta férjére, elismerően szólt a jó esélyeket adó tanfolyamról. — Iván — Sárosdy Iván, a főiskola nyelvi lektorátusának vezetője — humorban oldott szigorának köszönhető, hogy minden délben gazdagabban és bi- zakodóbban megyünk haza. E bizakodásra alapot ad, hogy a korábbi tanfolyamok hallgatóinak több mint a fele — tavaly 23-an — megfeleltek az állami nyelvvizsgán. rá rajzolni a vaktérképre. -■ verbális emlékezet próbája volt Csehov, Lenin, Gorkij és másak leveleinek felismerése hallás után — $ ■> szóbeli kifejezőkészségé, no meg az összefüggések ismeretéé az a feladvány, melynek nyomán kiselőadásokat kellett tartani Oroszország és a Szovjetunió történetének egy-egy korszakáról. Csaknem valamennyi csapat fölismerte a Muszorgszkij, Scsedrin és Soeztakovies- szerzeményeket. s az a több irányú képességet feltételező feladat sem okozott gondot a résztvevők zömének, melynek nyomán híres személyiségeik neveit kellett azonosítani a foglalkozásukra utaló stilizált ábrákká!. Módszertani szempontból profimunika volt a vetélkedő előkészítése; de nevelési szempontból is, hiszen a kérdések fontos és érdekes tudományos Vagy .művészeti tényekre vonatkoztak, A versengésben a kaposvári Munkácsy gimnázium csapata, Berzeviczy Attila, Gölcz Mariann, Nagy Judit és Tóth Ildikó szerepelt a legszebben —, de csak minimális hátránnyal került « máSodik helyre a boglárlel- lei kertészeti szakközépiskola kitűnő csapata. E két együttes képviseli Somogyoi a területi döntőn. Ugyancsak szombaton került sor a megyei szakmunkásképző intésetek csapatainak Ki tud többet a Szovjetem óról ?-vetélkedőjére Kaposváron, az 503. számú intézetben. Első helyezést a kaposvári 512. számú intézet diákjai érteik el; ami sokéves hagyomány — s az is, hogy a második helyen a vendéglátó intézmény tanulói végezték. Harmadik a kaposvári élelmiszeripari szakmunkástanulók csapata lett a tizienkilenc csapat erős mezőnyéből. Hegyes Zoltán cégekkel való együttműköLESKÓ LÁSZLÓ Nem lesz a te talpadnak nyugalma Ki hűd többet a Szovjetunióról?
