Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

Nagymamák világa — az oviban Szívesen látják az érdeklődőket Érdekes kezdeményezés született szeptemberben Ka­posvárom, a Rét utcai óvodá­ban. Szülői értekezleten a nevelők felkérték a szülő­ket: a gyerekek néprajzi ne­velése, a nóphagyományok és városuk múltja megisme­rése érdekében gyűjtsék ösz- sze a környezetükben talál­ható régi használati tárgya­kat és egyéb emlékeket . A felhívásra hamarosan megérkezett a válasz. Mivel a környékbeli családok nagyrészt vidékiről költöztek a városiba, megindult a ku­tatás a falusi porták táján. Felkeresték a nagymamákat, felderítették, mit rejtenek a padlások, a kamrák. Néhány hónap alatt meglepően gaz­dag néprajzi gyűjtemény állt így össze. Az óvónők a felszabadulás ünnepe előtti napokban mi­ni-múzeummá varázsolták a személyzeti ebédlőt. Az egyik dolgozótól kölcsönkapott fe­hérre festett, virágos népi bútorok adta háttériben régi köcsögök, darálók, mozsarak, vasalók, szakajtók és más használati tárgyak sokasága a régi falusi konyhák han­gulatát idézi. Akad itt ke­nyérdagasztó teknő, kuglóf­sütő, nagy vállkendő, s a gyerekek nevetve találgat­ják, vajon mire szolgálha­tott hajdan a sarokban álló furcsa szerszám: a rokka. És nemcsak a falusi élet tárul az apróságok élé. A falakon kiállított képesla­pokról megtudhatják, milyen volt egykor a város, ahol élnek. Korabeli felvételeken láthatják az egykori kaszi­nót, a Horthy (ma Szabad­ság) parkolt, a Korona-szál­lót (a mai Kapós-szálló he­lyén állt), a zárdát. Nagy­anyáink buggyos, ódivatú fürdőruháikban mosolyog­nak a régi balatoni üdvözlő- kártyákról. Mint Báli Györgyné óvónő elmesélte, a fiatal szülők nagy érdeklődéssel nézegetik a gyűjteményt. A gyerekek­nek az ünnep előtti napok­ban csoportfoglalkozások ke­retében mutatják majd be a kiállítást, elbeszélgetnek ve­lük arról, hogy mire hasz­nálták ezeket a tárgyaikat, hogyan éltek elődeink. A bemutatót körülbelül egy hónapig tartják nyitva, s ez alatt az idő alatt nem­csak a szülőket, hanem min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. A kiállítás bezárása után az anyag egy részét visszaadják tulajdonosuk­nak, nagyolbbik részét pedig a gyűjtő csoportok óvodai szobájában helyezik el. T. K. Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 75. szám 1985. március 30., szombat Kvarc — kontra ketyegős Önkéntes rendőrök fogadalomtétele Szervezett társadalmi segítők Siófok a megye bűnözési stetisiztikáibain igen „előke­lő” helyeit foglal el. Nem véletlen, hiszen a város je­lentős nyári idegenforgalma, kiemelt helyzete nemcsak Örömet jelenít a Bailiaton- partan élőknek. A Siófoki Rendőrkapitány­ság munkája hatékonyságá­nak növelése érdekében ön­kéntes rendőri századat szer­vezett, melynek ünnepélyes fogadálomtótelére pénteken délután került sor. Az új szervezet egyelőre negyven taggal kívánja segíteni a munkát. A tagok között fő­ként a balatoni vízügyi ki- rendeltség, a Mahairt, az idegenforgalom, a DRW, a Pamnónia Vállalat dolgozói találhatók. A századot fo­lyamatosan mintegy 70—75 fősre kívánják növelni. Há­rom alegységben tevékeny­kednek majd, a közlékedési, a közbiztonsági és a vízi rendészeti szakterületeken. A századat a nagyobb lét­A végre hamisítatlanul tavaszias reggelen megélén­kült az adok-veszek a ka­posvári hetipiacom. Sajnos', nem enyhült az időjárással együtt a primőr hiány. A kiskereskedők változatla­nul diktálhatták az árat. 12- 15 forintot kértek a fejes salátáért 40 a hervadt pa­raj. hússzal drágább a zsen­ge sóska kilója. Hegyes erős, valamint fehér húsú papri­kát 12, illetve 15 forintért vehettünk volna. A Zöldért pavilonja most csak ubor­kában volt versenyképes. 110-ért mérték kálóját tíz­zel olcsóbbam, mint a ke­reskedők. Igaz viszont, hogy most nem volt gombájuk, így egy magániárus 100 fo­rintért adta. Szerencsére a töröl ma- rádt zöldségfélék elérhe­tőbbek voltak. 7 forint a burgonya, minőségitől füg­gően 10—14 a főzőhaigyma. A fokhagyma iránti keres­let alaposan megcsappant, így már nem volt jelentő­sége az árharcnak. A kis­kereskedőknél' volt Olcsóbb: kilónként 20 farinlt. számot igénylő feladatokhoz, különféle rendezvények biz­tosításához, sőt a vállalaton belüli vagyonvédelmi mun­kálatok elvégzéséhez is föl kívánja használni a rendőr­ség. A siófoki kapitányság körzetében évente elkövetett bűncselekmények 62 száza­léka Siófok város területén történik. Ezért is vált szük­ségessé a város területére megszervezett önkéntes rendőri század, amellyel együtt a siófoki körzetben így már közel nyolcszázra nőtt az önkéntes rendőrök száma. Kaposvár területére szin­tén szerveztek önkéntes rendőri századot. Hasonló feladatokkal, célokkal 4 sza­kaszban 70 fő tömörült a rendőri munka segítésére, a bűnözés megelőzésére, a közlekedési fegyelem szi­lárdítására, a lakosság nyu­galmát zavaró rendbontások visszaszorítására és emberi környezetünk védélméne. A megromlott állagú fe­jes káposzta 9 fanimtot kós­tált, a tél kel 20-ért fo­gyott. Láttunk tormát és céklát is 9 forintos áron. „Hármat fizet, egyet kap” jelszóval árulták a petrezse­lyem- és zellércsokrokat. Egy kis zellergumó 4 forint, akárcsak egy csomó zöld­hagyma. Az évszakhoz képest nem lehet panaszunk a 14—18 forintos alma minőségére és választékáira. Gazdagabb kínálat és változatlan árak jellemez­ték a baromfi piacot. 60 fo­rint a pecsenyecsirke kilója. 150-ért alkudtok egy megle­hetős kakasra. 240-eit kér­tek egy szemrevaló tyúkpó- mént Ezúttal is sok volt a konyhakész portéka. Ezek ára másfélszeres volt az élflbaramfinak. A tojásért 2,20—2,40-eit kértek a rnéltá- nyosabb termelők. Színesedik a virágpiac. Tőzike, viola és barka csok­ronként 3—4 forintért volt kapható. A szegfű és a tuli­pán szála 18—20 forint Időszámításban Itt a nyár A nyár még messzinek tűnik, hiszen egyelőre a kora tavaszi enyhe idő is újdonság, mégis rövidesen belépünk a nyárbai. Persze csak „időszámításilag”. Már­cius 31-én életbelép a nyári időszámítás. Pontosan éjjel két órakor, amikor előre kell állítani az időmérő esz­közöket. Még nem készült felmérés arról, hány fajjta óra figyelmeztet minket az idő múlására, ám biztos, hogy rengeteg. Csdllogó-vil- logó óracsodái birtokában a XX. század embere enyhe értetlenséggel gondolhat ar­ra, vajon hogyan oszthatta be az idejét mondjuk egy ókori elfoglalt politikus. A válasz egyszerű: víz­órával. homokóráival vagy napórával. Ez utóbbi 2300 éves, s egyben a mai zseb­órák szerény elődje, mert az ügyes kezű mesterek, zseb­ben hordható változatát is megszerkesztették. Létezett tűzóra, sőt illaltóra is. Az illatozó karórát egymástól bizonyos távoiságiofcra kü­lönféle illóolajokkal itatták át. Elég volt tehát beleszi p- pantaní a levegőbe, így va­lahogy: ha rózsailltat, akkor délelőtt 10 óra körül van, ha ibolya, akkor délután három. Forradalmi fordulat az óragyártás történetében az ingaóra megjelenése, 1658- ban. Feltalálója Chiristian Huygens, holland fizikus. Később felfedezték, hogy a leereszkedő súlyt összecsa­vart rugóval nagyszerűen le­het helyettesíteni. Így szü­lettek zsebben, csuklón is hordható időmérők. A ma ifjú emberednek bi­zony már a ketyegős a kü­lönleges óra. A mindent el­borító kvarcóra-hullám ha­mar „nagypapa óráivá” mi­nősítette a nem is olyan ré­gen még büszkén mutogatott könszámlapoeokat. Ez egy­ben a kronométer-biroda­lomnak számító Svájc hát­térbe szorulását is jelentet­te. A trónt most Japán bir­tokolja. 'Március 31-én, éjjel két árakor a kvarcot és a ketye- gőst is egy órávaö előre kell állítani. Az átállás biológiai hatását nemrégiben külföl­di tudások vizsgálták. Sze­rintük szervezetünk két hét alatt zökken vissza a megszokott kerékvágásiba. PIACI KÖRKÉP Tavaszi színek, féli árak Az első tavaszi jó idővel kifutottak a Balatoni Hal­gazdaság halászhaj ói. A há­lóba került halak közül leg­több a keszeg, kisebb része pedig nemeshal: ponty, bu­sa, amur. A fonyódi kikötő­iben éppen a hűtőkocsiba emelték a halaskosarakat és ráadásnak egy óriási harcsát. A halászat első három nap­járól Zsinka Ferenccel be­szélgettünk, aki a magyar tenger és a halfogás jó isme­rője, hiszen harminc éve ha­lász. — Milyen volt az első há- romnapi fogás? — Hétfőn szinte csak pró­baszerűén halásztunk, mind­össze négy mázsa került a hálóba. Kedden, szerdán az­tán már kilencven mázsán felül fogtunk. Most jó a ha­lászat, (hiszen a hideg idő csapatban tartja a halakat. Az északi oldalon húztunk, mert a déli, délnyugati szél arra terelte a halcsapatokat. — Milyen a Balaton hal­állománya? — A nagy halpusztulás után úgy tapasztalom, hogy újra fejlődik, gazdagodik. Szép számmal van süllő és angolna. Most fajlagos ha­lászati tilalom van, így sok szép csukát, ónt, fogast és süllőt kellett visszadobnunk a tóba. A tilalom május 20- ig érvényes. — Készült-e a halászatra? — A halászat mellett a szőlőmunka a kedvtelésem, lenne is már vele dolog, de már nagyon vártam, hogy kifuthassunk a Balatonra. Az idő kedvez, a tó vize gyö­nyörűen csillog, s a hálók feszülnek a halaktól. Nincs ennél egy öreg halásznak na­gyobb öröme így tavasszal. B. J. Hűtőkocsikban a hal s az óriási garasa... , Tarka sorok Higiénia — Ha orvoshoz mégy, illenék megmosakodnod! — Ugyan minek? Mo­sakodni csak külsőleg lehet, nekem meg a bel­ső szerveim betegek. Tumor benignus — Milyen daganat az ott a fején? — A daganat jóindu­latú ... Csak az volt rosszindulatú, aki fejbe vágott. Bőrszűkület — Doktor úr, össze­ment az arcbőröm! — Ezt meg honnan ve­szi? — Onnan, hogy min­den éjszaka nyitott száj­jal^ alszom. Ugyanis olyan szűk lett az arcbőröm, hogy amint behunyom a szememet, kinyílik a szám... Üzletember — Igaz, hogy ez után a gazdag Mr. Green után nem maradt egy fillér sem? — Igaz. Ugyanis elő­ször feláldozta az egész­ségét, hogy meggazda­godjék, aztán feláldozta a vagyonát, hogy vissza­kapja az egészségét. Félreértett sonka — Képzeld ezt a pechet! Tegnap vettem egy gyönyörű füstölt son­kát húsvétira, és ma az orvosunk megtiltotta, hogy sonkát egyem. — No, és nem lehet kicserélni? — Persze, hogy nem lehet. Már tíz éve ő a körzeti orvosunk... Tanács — Doktor úr! Már többször megfigyeltem, hogy a férjem beszél ál­mában. Mit tegyek? — Hagyja nappal szó­hoz jutni, asszonyom! Ráadásul — Jő napot, Kovács úr! Hogy van? — Ne is kérdezze! A gyomrom fáj, a lábaim dagadtak, a mandulám gyulladt, az érverésem kihagy, és mindehhez ráadásul még nem is ér­zem jól magam... Kelemen titkai — Te! Miben halt meg a Kelemen? — Azt senki sem tud­ja. — Hát nem jellemző? Ma azt nem tudjuk mi­ben halt meg, tegnap meg azt nem tudtuk ró­la, miből ä.,. Harc a közhelyek ellen — Fő az egészség! — Jó. Majd szóljon, ha megfőtt! Fürdőhelyen — Jó ez a víz a reu­mának? — De még mennyire jó! Én is ettől kaptam... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Korcza Imr Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné Sándor u. 2. Postacím: Kapesvf Pf. 31. 7401. Telefon: 11-310, 11-Itt, 11-512. Toloz: 13-300. Kiadja a Somogy megyoi Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-51«. Pestaeim: Kaposvár, Pf.: 31. 74 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivatalokná és a kézbesítőknél Előfizetési dij egy hónapra 43 Fi, negyedévi) 129 FI, félévre 235 Ff. ISSN 0133-0405 Készült a Somogy megyei Nyomdaipar Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mika Ferenc Igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents