Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

Gazdaságpolitikai fel­adataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemek­nek. El keLl érnünk, hogy a népgazdaság minden terü­letén nyereségesen, korsze­rűen gazdálkodó, jól szer­vezett es irányított, ver­senyképes állami vállalatok és szövetkezetek működje­nek. A mezőgazdasági, az ipa­ri. a fogyasztási és értékesí­tési, a takarék-, valamint a lakásszövetkezetek szolgál­ják jobban tagságuk érde­keit, tökéletesítsék demok­ratikus működési mecha­nizmusukat, erősítsék a ta­gok személyes és anyagi közreműködését, tulajdono­si érdekeltségét. A jövőben is támogatjuk az olyan kiegészítő és kise­gítő gazdasági tevékenysé­get, amely beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rend­szerébe. Az itt tapasztalha­tó kedvezőtlen jelenségeket meg kell szüntetni és el kell érni, hogy a személyi jöve­delmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista muinkaver- seny és brigádmozgalom el­sősorban a munkahelyi fel­adatok eredményes megi- oldásával, a tartalékok fel­tárásával. a termékek minő­ségének javításával járul­jon hozzá a népgazdaság in­tenzív fejlesztésének gyor­sabb kibontakoztatásához. A párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatá­rozása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzé­se. A pártszervezetek a gaz­daságpolitikai célok helyi megvalósítását segítsék és ellenőrizzék, mozgósítsák a dolgozókat. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika | A következő tervidőszak- bán a népgazdaság jö­vedelemtermelő képességé­nek fokozásával, a gazda­sági fejlődés élénkítésével, hatékony gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkaidő jobb kihaszná­lásával. a munkafegyelem javításával meg kell ala­pozni az életszínvonal érzé­kelhető emelkedését. Növe­kedjen a lakosság fogyasztá­sa, javuljanak az élet- és munkakörülmények. bővül­jön az áruellátás, a szolgál­tatások jobban elégítsék ki az igényeket. A jövedelmi viszonyok továbbfejlesztése szolgálja jobban az eredményesebb munkára ösztönzést, a nép­gazdaság lehetőségeivel össz­hangban álló szociális gon­doskodást. a társadalmi igazságosságot. A lakosság jövedelmének növekedésén belül — az alapvető szociá­lis ellátás sérelme nélkül — a munkából származó jöve­delmekre kell nagyobb fi­gyelmet fordítani. Javítatni kell a gyermekes családok, a kis nyugdíjból élők, a fia­tal házasok helyzetén. Fon­tos feladat az életszinvonal- és szociálpolitika hosszabb távra szóló koncepciójának kidolgozása. *1 A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződjön a telje­sítmények növekvő gazda­sági és társadalmi értéke. A bérek, a keresetek, a mun­kából származó jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítményekben levő különbségeket, a munka tár­sadalmi hasznosságát. Az életszínvonal emelkedésében a fő munkaidőben szerzett kereset legyen a meghatá­rozó. 3 A munkaerő hatékony • foglalkoztatása elsősor­ban a vállalatok feladata. A munkához való 'jognak együtt kell járnia a vállalt kötelezettségek teljesítésével, a lelkiismeretes, gondos, fe­gyelmezett munkával. A dolgozók szervezett átcso­portosításában. átképzésében, az ezzel járó feladatok meg­oldásában növekszik az ál­lami irányító szervek és a helyi tanácsok szerepe. A gazdasági feltételek megteremtésével a 40 órás munkahét széles körű beve­zetése a feladat. A Társadalmi juttatási **• rendszerünket — alap­vető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeink­kel, és fokozottan kell ér­vényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazsá­gosságot. Az egyes juttatá­sok, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális és jövedelmi helyzethez. A gyermeknevelés költsé­geihez való állami hozzájá­rulás arányát fokozatosan növelni kell. Meg kell köny- nyíteni a családalapító fia­talok lakáshoz jutását. Mér­sékelni kell a családok szo­ciális és anyagi helyzetéből adódó esélykülönbségeket és javítani az önálló életkez­dés alapfeltételeit. A több tekintetben hátrá­nyos helyzetű családok élet­feltételeinek javítása átfogó foglalkoztatási, kulturális, egészségügyi és szociális fel­adat. Az időskorúak létbiztonsá­gának erősítése érdekében csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egyenetlen­ségeit. Célunk az, hogy a szükséges pénzügyi fedezet megteremtésével emeljük az alacsony nyugdíjakat, és fo­kozatosan elérjük a nyug­díjak vásárlóértékének meg­őrzését. Emelni kell a szolgálta- • tások színvonalát, bőví­teni és korszerűsíteni a ke­reskedelmi hálózatot. Fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, ja­vítani az áruellátást. Figye­lembe kell venni az olcsóbb fogyasztási cikkek iránti nö­vekvő igényeket is. Fokozód­jon a fogyasztók érdekvé­delme. Fejleszteni és bővíteni kell a lakosságot szolgáló nem termelő beruházásokat. A város- és községpolitikai cé­lok között kerüljön első helyre a lakosság legszéle­sebb körét érintő alapszük­ségletek minél teljesebb ki­elégítése. A megvalósításban növelni kell a tanácsok fe­lelősséget, a lakosság érde­keltségét és részvételét. fi Különösen fontos társa- dalompolitikai feladat a lakáshelyzet tdvábbi javítá­sa, a második 15 éves lakás- építési program fő céljainak elérése. Az állami bérlaká­sok építésének arányát nö­velni kell. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A lakáshoz jutás feltételeinek alakításában jobban figye­lembe kell venni a csalá­dok közötti anyagi, szociális különbségeket. Az állami la­kásépítés és -gazdálkodás tegye lehetővé, hogy a szo­ciális szempontból legin­kább rászoruló fiatal háza­sok, kis jövedelműek, nagy- családosok lakáshoz jussa­nak. A települések lakás- helyzetének javításában nö­vekedjen a tanácsok gazda­sági önállósága, pénzügyi le­hetősége, felelőssége és ér­dekeltsége. *7 Javítani kell az egész- ' • ségügyi alapellátást, a járóbetegek ellátását és a közegészségügyi tevékenysé­get. Növeljük az egészség- ügyi intézmények munká­jának eredményességét, mér­sékeljük az ellátás indoko­latlan területi különbségeit. Fejleszteni szükséges a szo­ciális otthonok hálózatát és bővíteni a iházi beteggondo­zás intézményes formáit. O A testnevelési és sport- mozgalom fő feladata legyen az iskolai testnevelés, a diáksport fejlesztése, a szabadidő kulturált eltölté­sének előmozdítása. Szélesíteni kell a turiz­must, bővíteni a szerényebb igényeket kielégítő üdülési, kirándulási lehetőségeket. A nemzetközi turizmus kiter­jesztésével járuljunk hozzá a kulturális értékek jobb megismeréséhez, a népek közötti békés kapcsolatok erősítéséh ez. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód ■t Az ideológiai munka fej- * • feszítése társadadompoli- tjikiai és gazdasági feladata­ink megoldásának nélkülöz­hetetlen feltétele. Sokrétűen és mélyebbre kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előre kell lépni a szocialis­ta fejlődés hazai és nem­zetközi itapasztalataiinia’k marxista—leninista elméle­ti általánosításában. Az ideológiai munka reá" Idsan mutassa be a szocia­lista valóságot, állítsa a közgondolkodás középpont­jába, hogy az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósítása összefügg a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságos­ság érvényesítésével, a dolgozók közösségének tár­sadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és hu­manista értékeinkkel. Segít­se elő a reális nemzeti önis­meret kialakulását, a nem­zeti önbecsülés és a szocia­lista hazaíisálg fejlődését. Lépjen fel a nacionalista és kozmopolita nézetekkel szemben. Ideológiai munkánk segít­se elő a szocialista fejlődés­sel és a világban végbeme­nő változásokkal összefüg­gésben felmerülő úi kér­dések marxista—leninista megválaszolását, késedelem nélkül reagáljon az elvein­ket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre. Folytassa a harcot az impe­rializmus antikommunista propagandája elleni. A propaganda és a tö­megtájékoztatás reális kri­tikai elemzéssel, illúziók és egyszerűsítések nélkül mu­tassa be a tőkésitársadatom­ban végbemenő . folyamaito­kat. A szocialista és a kapi­talista rendszer reális be­mutatása segítse elő a szo­cializmus melletti meggyő­zöd és e.s állásfoglalás erő­södését. y A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus —leninizmus oktatása esz­méink, világnézetűink ter­jesztésével segítse a szocia­lista építőmunka feladatai­nak megoldását. Az agitáció adjon meggyőző választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, mozgósítson az előttünk álló feladatok vég­rehajtására. Nagy és felelős­ségteljes feladat hárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hite­les, pontos és gyors tájékoz­tatásban, a közvélemény formálásában, a közéleti magatartás és a társadalmi cselekvés kialakításában. 'i A tudoímány művelői be- vezethető műszaki kuta­tási eredményekkel, új tech­nológiai eljárások kifejlesz­tésével és alkalmazásával járuljanak hozzá a termelő­munka színvonalának és hatékonyságának emelésé­hez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változa­tainak kidolgozásában.; se­gítsék a kulturált, egészsé­ges emberi élet jobb formá­lását. Arra keil törekedni, hogy a kutatásra és fejlesz­tésre fordítható kiadások a nemzeti jövedelem növeke­désénél ^gyorsabban emel­kedjenek. Erősíteni kell a kutatás, a műszaki fejlesz­tés. a termelés és az értéke­sítés kapcsolatát. A társadalomtudományok művelőinek . elsőrendű fel­adata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvo­nalú elméleti-ideológiai fel­dolgozása. A párt és az ál­lá™ a döntéseik megalapo­zásában mindinkább igény- ili a tudományok közremű­ködését, , 4 A következő evekben • folytatni kell az okta­tás elhatározott korszerűsí­tését. Az iskola jobban ala­pozza meg a tanulok altala nos műveltségét, tudomá­nyos világnézetéit. Adjon széles alapokra helyezett, to­vább építhető szakmai isme­reteket. Fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy a 'ta­nulóifjúság meggyőző vá­laszokat kapjon társadalmi, politikai és ideológiai kér­déseire. Neveljen jobban a munkára, formálja elköte iezettebben az ifjúság jelle­mét, magatartását, ösztönöz­ze öntevékenységét. Erősít­se a családdal, a társadalmi szervezetekkel, a közműve­lődési intézményekkel va­ló együttműködését. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit tár­sadalmi-gazdasági program keretében kell meg,határoz­ni. A pedagógusképzés bő­vítésével, a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segí­teni a pedagógushiány meg­5 A párt művészetpoliti- • kajának változatlan alapelve az alkotás szabad­ságának biztosítása, a mű­vészi kezdeményezésék, kí­sérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, fe­lelős működésének segítése. Az irodalomra, a művésze­tekre jellemző sokszínűség feladása nélkül arra kell tö­rekedni, hogy az értékren­det a szocialista, humanista szellemiségű művek hatá­rozzák meg. Nem szabad te­ret engedni aiz eszméinktől idegen, szocialista viszonya­inkat eltorzító törekvések­nek. A közművelődésben a tar­talmi fejlesztés alapköve­telménye a közvetített érté­kek tudatosabb kiválasztá­sa. Korszerűsíteni kell a művelődési intézmények munkáját. A művelődési igények felkeltésében és kielégítésében különösen fontos szerepe van a televí­ziónak és a rádiónak. He­lyezzük szélesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok mun­káját. A művészeti és a kultu­rális életben erősíteni kell a párt elv irányító és kezde­ményező szerepét. Ettől el­választhatatlan a kommu­nisták egysége, felelősségtu­datuk növelése, az irányító munkában az elvszerűség, a szervezettség, a fegyelme­zettség fokozása, a marxista kritika erősítése. fi Az ideológiai munkát a 'J* politikai, gazdasági és kulturális feladatok megol­dásával szoros egységben kell fejleszteni. E munka eredményessége fontos mér­céje a pártszervek és a pártszervezetek egész tevé­kenységének. Minden kom­munista kötelessége, hogy határozott kiállással, meg­győző érveléssel lépjen fel eszméink és politikánk mel­lett, a szocializmustól ide­gen nézetekkel szemben. VI. A párt és a tömegszervezetek 1 A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő követelménye, hogy erősöd­jön a párt vezető szerepe, tovább szélesedjen eszmei, politikai befolyása. Ehhez arra van szükség, hogy a párt maga is emelje mun­kájának színvonalát, fejlesz- sze munkastílusát és mun­kamódszereit. A vezető szerep gyakorlá­sának alapja a marxista— leninista politika. Ennek ér­vényesülése nagymértékben függ a határozatok végre­hajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. Munkánk­nak ma ez a gyenge pontja. Minden szinten nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a munka megszervezésére, a végrehajtásra és az ellenőr­zésre. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak elsőren­dű feladatuk, hogy a pár- tonkívülieket bevonják a közös gondolkodásba és cse­lekvésbe. A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egy­ségének folyamatos megújí­tását segíti a demokratikus centralizmus megvalósulása a pártéletben. A párttestü­letekben, a pártfórumokon folytatott szabad vitának, a pártszerű kritikának és ön­kritikának lényeges szerepe van a politika formálásban, az egység létrehozásában. Az egységnek a párt politi­kája melletti kiállásban és a megvalósításban tanúsított helytállásban kell kifejeződ­nie. A párton belüli demokra­tikus, nyílt közösségi viszo­nyok hatnak az egész köz­életre. Az eddiginél több le­hetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a na­gyobb horderejű társadal­mi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véle­ményt nyilváníthasson, ja­vaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A többségi döntést a fegyelmezett vég­rehajtás kövesse. Szükséges a pártélet szabályainak kö­vetkezetes megtartása, a fe­gyelem megszilárdítása, po­litikánk védelme mindenfaj­ta torzítással szemben. y \ párt politikájának ki- *“* dolgozásában, végrehaj­tásában és ellenőrzésében lényeges szerepe van az alapszervezetek és a tag­gyűlések önálló, kezdemé- nyző munkájának. A párt- szervezetek alkossanak olyan jó szellemű közösségeket, amelyek elősegítik, hogy a párttagokat még inkább a példamutató helytállás, a szerény, fegyelmezett maga­tartás jellemezze. A párt belső életének, munkastílusának fejlesztése elsőrendű feladat. Erősíteni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szoríta­ni és fel kell számolni a hi­vatali felfogást és stílust, a formalizmust. 1 A tagfelvételek során *"'• nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a tár­sadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élvez­nek. Tudatosabb politikai meggyőző és szervező tevé­kenységet kell végezni, hogy a dolgozó és tanuló fiatalok legjobbjai nagyobb számban és arányban kérjék felvéte­lüket. Meg kell válni azok­tól, akik nem tesznek ele­get kötelességeiknek, s akik alkalmatlanná váltak a párt­tagságra. A A párt politikájának megvalósításában, a tár­sadalom feladatainak meg­oldásában kiemelkedő sze­repük van a választott tes­tületek tagjainak, a párt-, az állami és a társadaLmi élet különböző területein te­vékenykedő vezetőknek. A párt ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek kivételével — minden beosztást betölt- het arra alkalmas párton kí­vüli is. A káderpolitikai el­vekre alapozva a kádermun­ka gyakorlatát jobban hoz­zá kell igazítani a társadal­mi-gazdasági fejlődés köve­telményeihez, a szocialista demokrácia kibontakoztatá­sához. A káderkérdéseket oldják meg kellő időben. A pártszervek és -szerve­zetek támogassák a kezde­ményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta meg­nyilvánulása ellen. Szélesíteni kell a káder­munka demokratizmusát, növelni nyíltságát. A vezetők kiválasztását, munkáját job­ban a közvélemény ellenőr­zése alá kell helyezni. Álla­mi, gazdasági területen a vezető munkakörök többsé­gét választás, illetve pályá­zat útján kell betölteni; gya­koribbá kell tenni a megha­tározott időre szóló kineve­zéseket, megbízásokat. A párt a politika kiimun- • kálásában és végrehajtá­sában igényli az önállóan működő tömegszervezetek és tömegmozgalmak, szövet­kezeti erdekképv iseleti szer­vek alkotó részvételét, szá­mít kezdeményezéseikre, épít tapasztalataikra, figye­lembe veszi véleményűiket. A pánt a tömegszervezete­ket és -mozgalmakat jól be­vált gyakorlatának megfele­lően elvileg, politikailag irá­nyítja. politikáját az ott dol­gozó kommunisták révén ér­vényesíti. A kommunisták példamutató magatartásuk­kal és meggyőző munkájuk­kal növeljék a párt befolyá­sát a tömegszervezetekben és - mozgalmaikban. Pántunk támaszkodik a szakszervezetekre, a munkás­osztály, a bérből és fizetés­ből éllők legátfogóbb szerve­zeteire. A magyar szakszer­vezetek továbbra is vegye­nek részt a politika kimun­kálásában, elfogadtatásában és magvalósításában. Erő­sítsék érdekvédelmi, érdek- képviseleti tevékenységü­ket, mert ez a feltétele an­nak, hogy befolyásuk foko­zódjon. A szocialista munka- verseny és brigádmozgallom megújításával járuljanak hozzá a munka társadalmi megbecsülésének növeléséhez. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség a magyar ifjúság egységes politikai szervezete; a párt irányítá­sával, szervezetileg önállóan működik. Az ifjúsági szövet­ség vegye jobban figyelembe az egyes ifjúsági korosztá­lyok és rétegek sajátosságait, érdeklődését, törekvéseit, védje érdekeiket, nevelje tagságát, a fiatalokat szocia­lista hazánk szeretetére. fe­lelős magatartásra és cselek­vésre. Segítse elő, hogy a fiatalok ismerjék meg job­ban nemzeti történelmünket, a szocializmus építésének magyarországi tapasztalata­it. Fokozza erőfeszítéseit az ifjúság soraiban is tapasztal­ható helytelen nézetek és .magatartás leküzdéséért. A párt szervei és szerve­zetei közvetlenül felelősek a hozzájuk tartozó KlSZ-szer- vezetek irány irtásáért, tá­mogatásáért. A Magyar Úttörők Szövet­sége a jövőben is tegyen ele­get kötelességeinek: szer­vezze a gyermekek közössé­geit, segítse az iskolai okta­tó- és ímevelőmiunkát. A Hazafias Népfront vál­laljon nagyobb szerepet a szocialista építést, a társadal­mi viszonyok szocialista fej­lődését szolgáló erőfeszíté­sekben. A szövetségi politi­kát követve erősítse népünk összeforrottságát, mozgósít­son az ország feladatainak megoldására. VII. A párt nemzetközi tevékenysége 1 A Magyar Szocialista • Munkáspártot nemzetközi tevékenységében a proletár internacionalizmus elvéi ve­zérlik. Részt vállal a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom összefogásá­nak erősítésében, közös ügyünk előmozdításában. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi vé­leménycserét, ennek két- és többoldalú formáit. Pártunk szorosan együtt­működik a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legta­pasztaltabb erejével. Fejlesz­ti együttműködését a szocia­lista országokban tevékeny­kedő testvérpártokkal. Fej­leszti kapcsolatait a tőkés or­szágokban működő kommu­nista és munkáspártokkal, fi­gyelemmel kíséri alkotó út­keresésüket, szolidáris velük, és támogatja a monopoltőke hatalmának korlátozásáért, a demokratikus jogok védel­méért és kiterjesztéséért, a társadalmi haladásért vívott küzdelmüket. Bővíti együtt­működését a fejlődő orszá­gok kommunista és munkás­pártjaival, különös figyelmet fordít az újonnan létrejött marxista—leninista pártok­ra, segíti őket igazságos har­cukban. y Pártunk szolidáris a fej- lődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus párt­jaival, támogatja küzdelmü­ket népeink függetlenségé­ért és társadalmi telemelke- dóséért A Magyar Szocialista Mun­káspárt tovább építi kapcso­latait a szocialista, a szoci­áldemokrata pártokkal. Hasz­nosnak tartja a vélemény- cserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelős­séget érez a béke ügyéért. Az ideológiai ellentétek, a társadalmi fejlődés és a nem- zetközi élet egyes eseményei­nek, tényeinek eltérő meg­ítélése nem akadályozhatja, hogy összefogjunk, együtt­működjünk velük; az embe­riség sorsát érintő legfonto­sabb nemzetközi kérdések megoldásában, a világbéke megőrzésében, a leszerelésért folyó küzdelemben, a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élésének és kölcsönösen előnyös kapcsolatainak elő­mozdításában. * * * Pártunk, forradalmi külde­tésének megfelelően, törté­nelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért. A szocialista forradalom győzelemre vite­lével népünk bizalmából nemzetünk vezető erejévé vált. Politikája kifejezi, hűen képviseli népünk érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom szerves része is, szo­lidáris a szocializmusért fo­lyó világméretű küzdelem­mel. A szocializmus építésé­nek magyarországi eredmé­nyéi egyaránt szolgálják né­pünk felemelkedését, a tár­sadalmai haladás, a szocializ­mus és a béke egyetemes ügyét.

Next

/
Thumbnails
Contents