Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
1985. március 28., csütörtök Somogyi Néplap 3 TANÁCSKOZIK AZ MSZMP XIII. KONGRESSZUSA Rangot ad az önálló cselekvés Az ipar jövőjét szakemberei alapozzák meg Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte hangsúlyozta: — A statisztika tanúsága szerint minden második magyar még nincs harmincéves. E tény azt is jelzi, hogy az ifjúságnak súlya, felelőssége van. Nemcsak a jövőnek részese és formálója, hanem itt és most a jefliamnék is. Pártunk mindiig megkülönböztetett figyelmet fordított az ifjúságra. Ez a program, amelyet a határozattervezet ajánl, egy időben képes megerősíteni a párt politikájának bevált, iá gyakorlat által igazolt, fő irányát, alapvető vonásait, és választ adni korunk új kérdéseire. Ez az ifjúság érdeke is, ezért támogatjuk a programot. — A fiatalok azonosulása a szoeial izmussal nem automatikus — mutatott rá a KISZ KB első titkára. — Napjainkban is sók a zavar. Sajnos, a f iatalok között sem ritka az elkenyelmesedett, a mindenbe beletörődő. Azokat kell segítenünk, bátorítanunk, akik hajlandók vállal ni a nehézségeket s küzdenek igazukért. A bátor kiállás képessége nem születik velünk. Az első mintát a család adja. Jó lenne az iskolákban is olyan légkört teremteni, amely rangot ad az önálló cselekvésnek, gondolkodásnak, az egyéniségeknek! Ezután a felszólaló arról beszélt, hogy reálisabbá kell tenni a szoeial izmusról kialakított felfogást, majd így folytatta: — Hazánkban a fiatalok túlnyomó többsége számára adottak az eredményes tanulás, a munka, a művelődés, a kiegyensúlyozott élet feltételei. A legtöbb magyar fiatal becsülettel teljesíti kötelességeit. Ám nincs még egy társadalmi réteg, amelynek helyzete, feladatai, gondjai annyira sokrétűek lennének, mint az ifjúságé. Másfél millió diák, több mint egymillió munkás, negyed- millió mezőgazdasági dolgozó, csaknem ugyanennyi értelmiségi, katonák, család- fenntartók, hajadonók és elváltak, s több mint százezer veszélyeztetett: mind-mind magyar fiatal, akikndk jövője, sorsa közös felelősségünk. S ikierneilte: azokért is tennünk kell, akik saját tévelygéseik miatt csúsztak a társadalom peremére. — A munkába álló fiatalok nem adományt, hanem lehetőséget kérnek — mondotta a fiatalok problémáiról szólva. — A gondok nem az indulás pillanatában fogannak. Természetes, hogy a betanulás időbe telik. Ám, ha egy fiatal négy-öt év elteltével még .mindig képességétől és képzettségétől messze elmaradó feladatokat kap, ha bére nem kerül arányba az elvégzettekkel, elkedvetlenedik, visszahúzódik vagy mással próbálkozik. A pályakezdők alacsony jövedelme tehát tünet, ami mögött nem társadalompolitikai megfontolások húzódnak, hanem elégtelen munkaszervezés és a változtatásra bátortalan munkahelyi vezetés. Az otthonteremtés' esélye — mint mondta — az utóbbi években, főként a városokban, alig javult. Bár az új lakások zömébe fiatalok költöztek, a gyermekes fiatal családok harmadának még sincs önálló lakása,. Ma az otthonihoz jutás esélye elsősorban a szülők anyagi viszonyaitól függ. Ám sokan vannak, akik erre egyáltalán nem számíthatnak. Az állami szervek nem nézik tétlenül a helyzetet. A tanácsok országszerte növekvő mértékben segítik az otthonteremtőket. Ezek enyhítik a gondokat, de nem tévesztendők össze a hosszú távú megoldással. A továbbiakban Hámori Csaba hangsúlyozta: munkával, elkötelezettséggel segítjük a békeszerető erők közös fellépését a pusztulás veszélyével szemben. E gondolatok jegyében ünnepeljük haizánk felszabadulásának 40. évfordulóját, s készülünk a XII. világifjús.;". ás diák- találkozóra. A moszkvai VIT nagy alkalom, hogy to- váb erősítsük ifjúságunk internacionalizmusát, szóljunk építőmunkánk eredményeiről, elmélyítsük barátságunKapolyi László ipari miniszter bevezetőben rámutatott: az elmúlt negyven év során az ipar nagy fejlődési ívet futott be, tizenötszörösére növelte a termelését, ötszörösére bővítette az állóeszközök állományát, kialakulták a szocialista, tulajdonviszonyok. A fejlődés néhány máig tartó sajátosságáról alapvetően extenzív iparíej lődési szakasz kezdődött, amely a nehézipar alapjait rakta le. Ehhez a folyamatos hajtóerőt a szocialista integráoió, s elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében beszerezhető olcsó nyersanyagforrások jelentették. Az így kialakuló ipari szerkezet azonban nem vitte következetesen tovább a fel- szabadulás előtti, nemzetközi rangot is elért műszaki kültúrák továbbfejlesztését, a technológia i láncok fejlettsége és műszaki színvonala nem volt azonos. Különösen élezte az ipar- fejlődés elllanitimondásait a hetvenes évek elején bekövetkezett világgazdasági korszakváltás. Olyan helyzetbe került az ipar, hogy nem volt tovább halasztható az intenzív szakaszra való átállás. Ez a folyamat azonban nem tudott kellő gyorsasággal kibontakozni, ami a korábbi eredményeket is csökkentette. Az ipar az 1978-as párthatározat után minden erejét a fizetőképesség megőrzéséhez szükséges külgazdasági egyensúly javítására koncentrálta — emlékeztetett Kapolyi László. — A fejlődési negatívan befolyásoló folyamait vált, hogy az ámíportlehetőségek beszűkülése után elsősorban> a technológia- és a gépimport fékeződött le egy olyan időszakban, amikor épp ellenkező tendenciára lett volna szükség. — Azt vallj tik — mondta a miniszter —, hogy a technológia a műszaki fejlődés versenypályája, s ezen keresztül a gazdasági élet fő küzdőtere. Az iparpolitika szándékait az 1983-as közkat mindazokkal, akik a békét, a szabadságot, a társadalmi haladást hirdetik. — A kor követelményét — emelte ki a továbbiakban — önmagunknak így fogalmazzuk meg: a KISZ-nek is többet kell tennie azért, hogy a fiatalok szűkebb, tágabb környezetüknek közvetlen formálóivá válhassanak. Ki- nék-künek magának kell megvívnia egyéni küzdelmeit. A fiataloknak minden helyzetben érezniük kell: a KISZ mögöttük áll, védd igazukat. E munkában is nélkülözhetetlen a pártszervezetek irányítása, támogatása. Szövetségünk taglétszáma aiz utóbbi években tovább ponti bizottsági előterjesztés, illetve az erre született határozat körvonalazta. Rengeteg információhoz, útmutatáshoz jutottunk a gazdaságpolitika közbenső állásfoglalásai alapján, és rendkívül értékes volt az a vjta, amely a kongresszus előkészítésének folyamatában. különböző szintű párt- értekezleteken zajlott le az iparfejlesztési programok véglegesítésével kapcsolatban. Ezután a miniszter az ipar fejlesztésének fő feladatairól szólt. — Nagyon sok kiváló szakmunkás, szakember, vezető dolgozik az iparban — mondta befejezésül. — Munkájukkal, elkötelezettségükkel, rátermettségükkel ők alapozták meg az ágazat fejlődését. Üj termelési és műszaki kultúrákat hoztak létre, új vállalkozásokat vezettek be, egyiknek- másitonak a híre nemcsak itthon, hanem külföldön is közismert. DR. ILLEI GYÖRGY, a szombathelyi Markusovszky Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosa, főigazgató-helyettes, Vas meglőtt, 900 ezer fölé emelkedett. Tagságunknak több mint fele fiatal dolgozó. Erőfeszítéseink nyomán több fizikai dolgozó talált utat a KISZ-szervezetekbe. Mindent meg kelil tennünk azért, hogy szavunk, befolyásunk is ehhez mérten erősödjék. — A KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezete. Hatékonyabb működéséhez a különböző rétegekben és korosztályokban javítani kell munkánkat. Bátran kell változtatnunk. Terveink kidolgozása megkezdődött. Elgondolásainkat a párt Központi Bizottsága elé fogjuk terjeszteni. gye küldötte az egészségügy sikereiről és gondjairól szólt. — A gondok megoldásában — hangsúlyozta — a magyar orvosok és egészségügyi dolgozók hivatástudata, erkölcsi és politikai elkötelezettsége és humanizmusa olyan alap, amelyre e tekintetben is biztosan építhetünk. MENUS FERENCNÉ, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dnótlhúzó csoportvezetője, a nagyvállalat küldötte az üzemi demokrácia jelentőségéről és a szocialista- brigád-mozgalom problémáiról beszélt. KISS JÓZSEF, az Álba Regia Állami Építőipari Vállalat állami-díjas vezérigazgatója, Fejér megye küldötte bevezetőben az építőipari munka gondjairól és szépségeiről beszélt, majd az utóbbi éveknek az építőiparra is ható változásait elemezte. RAJKI SÁNDORNÉ, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára, Heves megye küldötte hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy erősödjék az irányító és az irányított pártszervezetek kapcsolata a mindennapi munkában. — Legyen a mi munkánk emberformáló, kö- zöségalakító, tudást gyarapító érték, az eddiginél bü- rokráciamentesebb, munkás- mozgalmunk igaz hagyományait átörökítő gyakorlattal! A következő percekben a legfiatalabbak: a kisdobosok és az úttörők köszöntötték a kongresszus résztvevőit, átadva a magyar kommunisták képviselőinek csapattársaik üdvözletét is. A szünetben már az ülésterem minden székére elhelyezték a Pajtás újság legfrissebb, kongresszust köszöntő számát, valamint a pajtások maguk készítette ajándékait: szőtteseket, kézimunkákat. A nemzedéki találkozó nyitányaként Pajtás feliratú sapkát viselő rikkancsgyerekek szaladtak a termbe, osztogatni kezdték az újságot az úttörőélet híreivel: 10 millió facsemetét ültettek el a gyerekek; 50 millió forint a hulladékgyűjtés eredménye; 150 ezren indultak a tanulmányi versenyeken. A „Harsán a kürtszó” úttörőindulót énekelve 600 budapesti pajtás vonult be a terembe. A gyerekek derűjét az ülésterembe varázsló „közjátékot” követően a pajtások egy-egy szál vörös szegfűt nyújtottak át a tanácskozás résztvevőinek. PÓNYA JÓZSEF, a Paksi Atomerőmű-vállalat vezérigazgatója, Tolna megye küldötte felszólalásának elején jelentette a kongresszusnak: az atomerőmű I. és II. reaktorblokkja üzemel, a III. blokk 1986-ban, a IV. blokk pedig 1987-ben lép be a termelésbe. Pakson az atomerőmű építésén és üzemeltetésén több éve tízezer ember dolgozik. Ez az építkezés nagy próbatétele ipari teljesítőképességünknek és az ott dolgozó embereknek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják: Paks a legmegbízhatóbb energiatermelő egysége lett a magyar villa- mosenergia-rendszernek. JUHÁSZ ILDIKÓ, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola hallgatója, Szaboies-Szatmár megye küldötte az ifjúsági szövetség helyzetéről szólt. GYURITY JÓZSEF, a hercegszántói községi pártvezetőség titkára, Báes-Kis- kun megye küldötte felszólalása elején a kongresszusi felkészülésről, a község fejlődéséről, gazdasági, kulturális gyarapodásáról beszélt, majd a szerb-horvát anyanyelvű lakosság helyzetéről. TATAI ILONA, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Budapest küldötte azokról a szervezeti, irányítási és magatartásformák változtatásának szükségességéről beszélt, amelyek feltételei a vállalati gazdálkodás javításának. DEVCSICS MIKLÓS, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Nógirád megye küldötte hangsúlyozta: azok a nagy társadalmi változások, folyamatok, amelyek a közelmúltban végbementek, megkövetelik a közigazgatási munka, a tanácsok tevékenységének minőségi fejlesztését. Ennek néhány megyei tapasztalatáról szólt. POSTÁS SÁNDOR, a debreceni városi pártbizottság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte részletesen elemezte, hogy milyen új követelmények jelentek meg a pártmunkábain. Ezzel az MSZMP XIII. kongresszuséinak harmadik munkanapja — amelyen Fock Jenő, Duschek Lajos- né, Takács István és Berend T. Iván elnökölt — végeit ért; a küldöttek befejezték a vitát a Központi Bizottság beszámolójáról, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséről, valamint az ezekhez kapcsolódó szóbeli kiegészítésekről. A tanácskozás ma reggel a szerkesztő bizottság jelentésének előterjesztésével folytatódik. Az SZKP küldöttsége Székesfehérváron A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely Grigorij Romanov- nak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével résztvesz az MSZMP XIII. kongresszusán, szerdán Székesfehérvárra látogatott. Elkísérte a küldöttséget vidéki útjára Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A vendégek elsőként a Videoton Elektronikai Vállalatot keresték föl. A gyárlátogatást követően a szovjet küldöttség barátsági gyűlésen vett részt. Knizse Gyula köszöntötte a résztvevőket, s méltatta a Fejér megye gazdasági fejlődését is nagyban segítő magyar—szovjet együttműködés eredményeit. Ezt követően Kaplomyi Emil, a televíziógyár U mverzál—2 szocialista brigádjának vezetője kért szót. A Videoton és a vele kapcsolatban álló szovjet vállalatok között szövődött szioros barátságról szólva emlékeztetett arra, hogy üzemük indulásaikor szovjet szakemberek segítségével ismerték meg a korszerű technikát, később pedig a televíziógyártás megkezdéséhez, illetve a színes technika al- kaimaizásához kaptak nélkülözhetetlen segítséget a testvéri ország üzemeitől, mérnökeitől. A következő felszólaló — Gamtner János — arról beszélt, hogy a jövőben tovább akarják javítani termékeik minőségét, s növelik a szállítások ütemességéit. Felszólalt a barátsági gyűlésen Grigorij Romanov, az SZKP küldöttségének vezetője. Elöljáróiban arról szólt, hogy a Videoton márka jól ismert a Szovjetunióban. A gyár számítógépes rendszerei nagy segítséget jelentenek a szovjet olajtermelés irányításának automatizálásában, a vasúti szerelvények rendezésének gyorsításában, az energia ésszerűbb elosztásában. A szovjet és a magyar vállalatok között kialakult műszalki- tudományos együttműködés mindkét félnek szemléletesen és meggyőzően bizonyítja, hogy a termelési szakosodás és a kooperáció milyen nagy segítséget jelent a gazdasági fejlődés gyorsításához, milyen fontos szerepe van a tudományosi- műszaki haladás elősegítésében. A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban arról szólt, milyen nagy és eredményes erőfeszítéseket tesz a szovjet nép azért, hogy a termelés hatékonyságának fejlesztésével, a tudomó- nyos-műsziaki fejlődés erőteljes meggyorsításával megteremtse a fejlett szocialista társadalom egyre növekvő követelményeinek kielégítéséhez szükséges anyagi-műszaki bázist. Grigorij Romanov végül arról beszélt, hogyan készülnek a Szovjetunió népei az SZKP soron következő kongresz- szusárg, majd átadta a szovjet nép ajándékát — egy nagyméretű Lenin-portrét — a Videoton kollektívájának. A barátsági gyűlést követően az SZKP küldöttsége az ősi Székesfehérvár történelmi belvárosának nevezetességeivel ismerkedett. A látogatás végén elhelyezték a kegyelet virágait a csúcsos-hegyi szovjet hősi emlékműnél.
