Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-27 / 72. szám
1985. március 27., szerda Somogyi Néplap 5 Gondolkodásra késztető vita Somogyi vélemények a kongresszuson elhangzottakról A kongresszusi beszámolók és a vita gondolkodásra késztet mindenkit, és anra ösztönöz, hogy az elhangzottakat saját tapasztalatukkal azonosítsák. Munlkatár- saink ezekből a véleményekből gyűjtöttek össze néhányat. Fontos a műszaki fejlesztés A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat 60 tagú 2-es számú alapszervezetéhez zömmel munkások tartoznak. sofőrök, szerelők, hajósok, anyaggazdálkodók, anyagbeszerzők, csőbélelők. akik nagy figyelemmel kísérik a kongresszus munkáját. — Sokan jegyezték meg elégedetten, hogy a beszámoló szóbeli kiegészítése a társadalom leglényegesebb problémáit felöleli — mond- ta Fuxhofjer István, a ■ 2-es számú alápszarvezet titkaira. — örvendetes például, hogy nagy hangsúlyt kapott a műszaki fejlesztés fontossága, valamint a műszaki értelmiség megbecsülése. A gazdasági életben csakis oly módon érhetjük el a kívánt fejlődést, ha a szellemi erőt, az alkotó képességet nem fecséreljük el. A fizikai munkások tudják, hogy ők is akkor dolgozhatnak eredményesebben, ha a termelés feltételei korszerűek. A műszaki értelmiség és a munkások együttműködése a DRVV-nél eddig is hatékonynak bizonyult. Figyelemreméltó megállapítás, hogy az előrelépés érdekében nagyobb szigorúságra van szükség a szerződéses fegyelem betartását illetően például az anyagmegrendeléseknél. A mezőgazdaságnak is érdeke az iparfejlesztés Perge István, a nádudvari ipaxszerű termelési rendszer kaposvári alközpontvezető- je: — Örömmel olvastam és hallottam, hogy a párt a gazdasági növekedés élénkítését kívánja célul tűzni. Igaz, a dokumentum elsősorban az ipar fejlesztésiét szorgalmazza, ennek kedvező hatásait azonban érzékelni fogja majd a mezőgazdaság is, amely csak fejlett technológiai színvonalú ipari termékékre és feldolgozóbázisra alapozva maradhat eredményes. Biztos vagyok benne, hogy a következő napok beszámolói között lesz olyan mező- gazdasági szakember is, aki az eddig hallottakhoz hasonló szókimondással beszél majd ágazatunk gondjairól. A mi 30 partnergazdaságunk harmada például az idén jó közepes termés esetén is olyan pénzügyi helyzetbe kerülhet, amely még az egysze: i újratermelés föltételeit sem teremti meg. A szabályozórendszernek most mindé-ekelőtt azt kellene elősegíteni, hogy a mezőgazda" ági nagyüzemeknek módjuk legyen a beszámolóban is Mentetten szereplő műszaf i és biológiai aiepok megújításéra, vagy a friss tudományos eredmények alkalmazására. A hatékony foglalkoztatás A íradástechnika Szövetkezet boglárlellei tele érek vezetője Tóth Ilisz Ottó. — Kádár János is szólt arról előadói beszédében, hogy a teljes és hatékony foglalkoztatás egységes feladat. 330 dolgozónk munkájának hatékonyságát is példázza, hogy tavaly a nyereség 26 százalékos növelése mellett mintegy 250 millióval teljesítettük túl 1 milliárdos termelési tervünkéit. Hogy ezt elmondhatjuk, abban nagy része van annak: évék óta alkalmazzuk a kísérleti bérgazdálkodást, melyben a bér húzóereje épp a hatékonyság növeléséit szolgálja. Béralapunk 20 százalékait fordítjuk célfeladatokhoz kötődő premizálásra. Ugyancsak igen szigorú költséggazdálkodásunk. A napokban például az év során előforduló valamennyi rezsit felülvizsgáltuk és megterveztük. Utóbbit az nehezíti, hogy egyes segédanyagok árváltozásai jóformán egyik hétről a másikra sem számíthatók ki előre. Megerősíti törekvéseinket a Központi Bizottság beszámolója, amikor a termelési szerkezetet korszerűsítő fejlesztések, valamint a híradástechnikai ipar termelésének meggyorsítását, illetve bővítését szorgalmazza. Május 1-én lesz majd az első ünnepélyes kapavágás annál a Fonyódon épülő üzemegységünknél, ahol egy japán céggel kooperálva már a jövő év végén megkezdjük színes kamerák gyártását. Munkánk ellenértékéként a japán partner késztermékkel fizet. Így jól értékesíthető világszínvonalú gyártmánnyal bővíthetjük választékunkat. Ugyanakkor fejlettebb gyártási technológiát is meghonosíthatunk. A műszakiak becsülése Bajer Nándor, a Pamut- fonó-lpari Vállalat kaposvári gyárának igazgatója különösen örült annak, ami a műszaki fejlesztéssel, a műszakiak megbecsüléslével kapcsolatban a kongresszu-. són elhangzott. — A kaposvári városi pártórtekezleten szót kaptam, és többek között arról beszéltem, hqgy a technológia „Is srevedése” miatt nem t '.ja az exportlehetőségeit kihasználni az iparosak úgy lehet előállítani több versenylképes terméket, ha korszerű a technika. A népgazdaság egyensúlyát is csak így lehet megteremteni. Ezzel összefügg a műszaki értelmiség megbecsülése, hiszen az működteti a technikát, talál ki új dolgokat;, állíttat elő úi termékeket az új és más gépeken és berendezéseken. Ezt, ahogyan Grósz Károly, a budapesti pártbizottság első tttkára is hangsúlyozta, anyagiakban is jobban meg kell becsülni. Nálunk volt és van előrehaladás a technikát illetően. A gépi rekonstrukcióknak köszönhető, hogy eddig sem állt meg a fejlődés. Természetesen most is van ilyen szándékunk. Állandóan csökken a létszám, s ezt a gépekkel akarjuk pótolni. Elsősorban olyan technikát szeretnénk beszerezni, amely termelékenyebb, hatékonyabb, mint azok, amelyeket leállítottunk, kiselejteztünk. Azt kell most már figyelembe venni, hogy a rosszat nem lehet jól eladni. Fontosnak tartom azt: ha valakinek van pénze új technikára, inkább vegyen kevesebbet, de az legyen gazdaságos. Egyébként a szabályozók is ösztönöznek erre. A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán elkészült a nyelvi labor. Az átépítési munkák miatt 9 hónapig szünetelt a nyelvoktatás. Most 15 hallgató egyidejű oktatására van lehetőség egy központi kezelőpult segítségével. Tavaly Ilyenkor kész volt a magágy KÉSIK A CUKORRÉPAVETÉS Végre ... Tegnap olyan mosolygós, derűs nap köszöntött ránk, amilyent régen látott — az idén tavasz- szal itt, Somogybán még egyáltalán nem látott — a határ. Ettől azonban még nem indulhattak a vetéseket előkészítő talaj munkák a földeken, csak éppen a remény csillant föl: ha még egy ideig ilyen marad az időjárás, hamarosan rámehetnek a gépek a táblára — erre következtethettünk Bihari Andrásnak, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság igazgatójának szavaiból. A Kaposvári Cukorgyár partnergazdaságai közül itt termelik a legtöbb cukorrépát, a megyében évről évre ebben a gazdaságban a legnagyobb a répaterület: 2898 hektáron vetnek az idén Somogybán cukorrépát, ebből a tangazdaságban 450 hektáron kerül földbe a mag, jóval nagyobb területen, mint tavaly. — Sáros a talaj, eddig még nem bírta el a gépeket — mondta az igazgató. — Tavaly ilyenkor már végeztünk a vetést megelőző talajmunkákkal, s április első napjaiban befejeztük a vetést — az idén örülhetünk, ha április elején hozzáláthatunk ... Ember és gép rajtra kész, hogy mihelyt lehet, elkezdje a jókora terület vetését. Bíznak abban, hogy a megrendelt és az Agroteknek kifizetett két Kleine típusú, a magot szemenként vető gép idejében megérkezik, s ezek is segítenek a munkákban. Eszközök dolgában nincs okuk panaszra: a két IH-traktor és a két Kleine kiszedő gépsor mellett — egyéves kipróbálásra — a tangazdaság rendelkezésére áll a Mercedes-gépsor, mely egész éven át jól kihasználható. A kapacitás magas szintjét jelzi, hogy jóllehet tavaly az addigi legmagasabb átlagokat is alaposan felülmúló hozamot takarítottak be saját területükről, az osztopáni, a szentbalázsi és a toponári téesznek is segíthettek. A gazdaságban szeretnék a múlt évi eredményt állandósítani, sőt növelni — ezért jönne jól az idén a gazdag cukorrépatermés, a most már nyilvánvaló késés után a mielőbbi indulás. LESKÓ LÁSZLÓ Nem lesz a te talpadnak nyugalma 45. A falu nem volt hajlandó megtanulni a betolakodók nevét. Akinek nincs neve, az nem léteztük a számunkra. Egyikükét mégis keservesen tanultuk meg! Emlékszem, fűrészfogú idő volt, belekarcolt a bőrünkbe, amikor a falunkba érkeztek. Nehéz, vasalt szekereik benyikorogtaik Erdősre; a kerekek nem is a ko- csiúton, a szivünkön zöröm- böltek végig! Olyan semmilyen arccal gubbasztottak a bakon, a nekünk idegen sze- kerék mögött jószág ballagott, mintha áillatvásárra érkeztek volna. Anyámmal függöny mögül lestük őket. Ezek azok, akik miatt gyökerünk szakad, ezt gondoltam, és könnycseppek görögtek végig az arcomon, úgy gyűlöltem őket.. Nyári Péter kommandírozta a karavánt; a templomtéren osztozkodtak el, ki hová. Annak a sasmadár tetejű oszlopnak a tövében, amelyre a nagyapám nevét is bevésték, hogy elesett — .,für das Va- terlland” — a hazáért. Ezért * Szójáték: Heu = széna, Ross = 16. a földért, így tanította az iskolában Tilímann tanitó úr. Nyári diktált, de nekik is volt szavuk abban, melyik portáról fúrják kii a gazdát. Fusohék úgy jutottak koi- dúsbobra, hogy rajta sem voltak a listán; egy Ibeszem- teleinlkedő naszvadi telepes éppen az ő házukra óhajt- kozott. így kerültek Fuschék a Bürgerók fedele alá; ha majd jön a parancs, hogy mennünk kell idegenbe, ők maradnak gazdái ennek az épületnek. Már meg is alkudtak Bürger Katharinával jószágra, kocsira, Kühne- ekiére, a B echer-Mali char t vetőgépre. Akii listán volt, sietett pénzzé tenni mindenét, amit lehetett, pedig szigorúan tiltották. Bieber Lorenz apámat is figyelmeztette a tilalomra. Az ingatlan az államra száll, az meg a telepeseket segíti véle, így Lo- renc, az uram rokona, mostanra már idegenebb nekünk a más falubelieknél. Mert bajban ismerszik meg barát, ellenség; akkor mutatja meg a mosolyát, vagy a fogét a másik. Emberőrlő kövek közé ejt bennünket ez az idő. A ker- eseligetiek levelet firkáltak a megye alispánjához: tegyen már valamit, ne kelljen egy levegőt szívniia kitelepítésre ítélteknek és betelepülíek- nek. Minden párt alákör- mölte a folyamodványt. Ják- sic kocsmájában — így mondja az uram —, a befu- rakodók lettek a 'kedves vendégek. Éppen az apám házát bitorló hazudozza leg- hangosalbban: — Küpöstek bennnüket, hogy behajtottunk Erdősre! — Köpöstek. Micsoda nyelven beszélnek ezek magyarul! És panaszolják keserves sorsukat, mennyire nehéz ezen az áldott földön megszokniuk. Miért nem maradtak a maguk tanyájában ?! A magyarok talán nem arra a szekérre (kapaszkodtak, amelynek a bakján Hitler feszített? Apám visszajárt a jószágot gondozni az idegenné ridegedéit Mayer portára. Néhe- zen ,vál|t meg a lovunktól, és, hogy senki a szemére ne vethesse ezt, a tehénkéket is tartotta a mostohára fordult hónapokban is. Bürgerók istállójába nem hozhatta őket, inkább ő járt visz- sza naponta almozni, ellátni az állatokat. Az új gazda hagyta, gondolta, úgyis neki áll a jelző. .. Fejni hol anyám, hol én mentem. Észrevettem, hogy az utcán azok, akikkel kegyes volt a sors — nem parancséit nekik idegen hazát — elfordultak, vagy gyorsan szóba elegyedtek az udvaron, kiskertben szorgoskodókkail, csakhogy ne kelljen köszönniük nekünk. Nem tudom, a szégyen gyeplője forgatta-e el a fejüket, vagy a félsszé, hogy pótlólag ők is a .listára kerülnek, ha leállnak pityi- zálni velünk. Az új gazda — az a műfűre felvidéki öregember — hol kint pücskörészett az udvaron, höl a színben tettvett, hogy mentünk apámmal. Az asszony, ha meglátott bennünket, iszkolt be a konyhába. Oda, ahol anyám annyi savóival dagasztott rétest sütött nekünk. Mi apámmal szótlanul végeztük a munkánkat. Gye- reklánykoramlban annyiszor megnevattetett az istállóban etetéskor evvel a félig német, magyar viccel: „Háj a szénája, rossz a lova.”* Most nincs nevetős kedvünk. Apám meg járatja a Sárgát az udvarban, de befogni már nem lesz miért. (Folytatjuk.) Hetven százalékkal nő a középiskolások száma A tanárhiányon az átképzés enyhíthet A Somogybán is állandósuló pedagógushiány miatt tovább nőtt a képesítés nélküliek száma. A Pedagógusok Szakszervezete Somogy megyei bizottságának tegnapi ülésén dr. Király István, a megyei művelődésügyi osztály csoportvezetője az elmúlt öt év pedagógus-foglalkoztatásáról, illetve a várható szükségletről szólva elmondta: — Nyolc és fél százalékkal csökkent az óvodákba beíratott gyerekek száma, viszont tizenkét és fél százalékkal többen járnak általános iskolába, s huszonkét százalékkal nőtt a középiskolások száma. Legjelentősebben az óvodahálózat gyarapodott szakképzett dolgozókkal; az elmúlt öt évben a korábbinál csaknem huszonegy százalékkal több óvónő foglalkozott a gyerekekkel; az általános iskolákban tanító pedagógusok száma 2548-ról 3021-re emelkedett. 1984-ben azonban 3103 általános iskolai tanárra lett volna szükség. A középiskolákban tizenöt százalékkal több a tanár, ám a pedagógushiány miatt nem sikerült mérsékelni a túlórák magas számát. Különösen nyelvszakosokból van kevés a megyében. A megye demográfiai helyzetéből következik, hogy 1990-re tovább csökken — mintegy huszonhét százalékkal — az óvodások száma, az általános iskolásoké pedig csaknem tizennégy százalékkal. Ellenben hetven százalékkal több lesz a középiskolás. Kevés a remény, hogy az egyetemeken, főiskolákon az igényeknek megfelelő számú pedagógust képeznek addigra. Pedagógiai átképzés enyhíthet csak a növekvő középiskolai tanárhiányon; az általános iskolai tanároknak lehetőséget kell teremteni arra, hogy középiskolai tanári képesítést szerezzenek. A középiskolákban csaknem kétszáz tanárral többre lesz szükség a következő években. A Pedagógusok Szakszervezetének Somogy megyei bizottsága foglalkozott a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek további javításával az iskolafenntartók fokozott felelősségével. H. B.
