Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
1985. március 26., kedd Somogyi Néplap 11 DÉL-DUNANTŰLI IS, ORSZÁGOS IS... Regionális tv-adások Pécsről Jó szívvel adni A Pálmajorban élő Berlioza Jánostól idegen a számítás. Magától értetődő természetességgel adja két keze munkáját és szabad idejét. Még csak azt sem fogalmazta meg magában, hogy ő közösségi ember, olyan, aki soha nem mond nemet, ha társadalmi munkára kérilk. Úgy segít, hogy eszébe sem jut viszonzást vagy akárcsak elismerést várni. Meglepi, mikor elmondom, mennyi dicséretet hallottam róla a nagybajomi bölcsődében és óvodában a több mint tíz éve rendszeresen végzett társadalmi munkájáért. — Egyszerűen szívesen csinálom. Látom ugyan, hogy vannak olyanok, akik csak a maguk hasznát nézik: akiknek náLamnál sokkal több van, mégis zsugorian számolgatják, „mi éri ,, meg" ... Végülis ez engem nem érdekel. Nem hason lít- gatom magam, hogy menynyit kap és ad más és mennyit én. Megteszem, amit tudok, s máris egy- gyel többen vagyunk ezen az oldalon. Benicza Jánosl a Somogy Ipari Szövetkezet nagybajomi üzemegységének asztalosa. Tizenhét éve kezdett ugyanebben a műhelyben, pedig ma is csak harminckét éves. Felesége, aki most hathetes harmadik kislányukkal van gyesen, szántén a szövetkezet dolgozója. — A gyerekek adják az életem értelmét. Nemcsak a sajátjaim. Minden gyereket szeretem. S bármit megteszek, hogy nekik jobb legyen. mint nekem volt. Én állami gondozott voltam italán ez alakította ki bennem, hogyha az óvodában polcot kell fabrikálná, azt legalább olyan fontosnak érzem, mint az otthoni tennivalókat. Egy munka annál többet ér, minél több ember látja hasznát, ha sokan örülnek neki. Hogy van-e rangja a társadalmi munkának? Nem tudom. Azt hiszem, ez csak azoknak a körében ad tekintélyt, akik maguk is készek tenni. Különben nem is ez a fontos, inkább az a jó érzés, amely egy-egy ilyen munka után eltölt. Aki ezt átélte, aligha mond olyat, hogy köszö- nömmel már tele a padlás, azért a boltban semmit nem adnak. 1977-ben házasodtak ösz- sze, s bármiféle hozomány vagy szülői segítség nélkül kezdték saját életüket. Egyéb laikáshozjutási lehetőség híján akkor vették 30 ezer forintos QTP-köl- csönből a nagyon, szerény pálmajori házat. — Hogy szerény? Látta volna csak pár éve! Azóta már fürdőszobát csináltam, bevezettem a vizet, egy kis műhelyt is kialakítottam. Az idén még két métert akarok ragasztani a házhoz, így békerül a WC és a kamra is. A fizetésem 4200 forint. Három gyerek van, ez meghatározza, hogy egyszerre mire mennyi juthat. A fiatalembernek aligha tehetne bárki szemrehányást, ha csak saját gyarapodásával törődik. Hiszen itt korántsem a javak halmozásáról van szó. Kimondatlan kérdésre válaszolt, mikor azt mondta: — A kevesebből valahogy jobb szívvel tudnak adni az emberek. A társaim, akikkel a munkásőrségben megismerkedtem; akik velem dolgoztak az óvodában vagy akik itt, az üzemben elsőiként vállalják a túlórát, mind munkásemberek. Vlan, aki azzal tér ki, hogy kevés az ideje, más az anyagi gondjait panaszolja, valójában az egész csak attól függ, ki akarja csinálni és ki nem. Én például azt sem igen tudom, mi a szabad idő. Az idén a szabadságom felét már fölhasználtam, mert mikor a feleségem hazajött a kórházból, kellett a segítség. A másik fele alighanem a házra megy. Az idén fekete szedret is szeretnék telepíteni leadásra. Ha néha mégis marad egy szabad órám, az a gyerekeké. Benicza János 1982 óta tagja a pártnak. Munkáját elismerik. A minap egy megyei népfrontfórumon nevét ott olvastam a kiemelkedő településfejlesztési társadalmi munkát végzettek sorában. — Elégedett nem vagyok, mégis boldognak vallom magam. Vannak, akik úgy gondolják, ez a kettő egyet jelent. Én tudom, hogy nem. Bíró Ferenc ma. akik támogatást kértek lakásépítésre, illetve vásárlásra. Ilyen célra évente mintegy félmillió forint áll rendelkezésükre, de nem merítik ki teljesen. Viszont megnőtt az igény a segélyek iránt, ezért fokozott figyelmet fordítanak a nagycsaládosokra és a gyermeküket egyedül nevelő dolgozókra. A munkahelyi közérzet javítását a fentieken kívül több más intézkedés is segítette. Zajcsökkentésre, üzembiztos fűtésre, a terem- és térmegvilágítás korszerűsítésére, a környezetvédelemre, a parkosításra, a védőruhára jelentős összeget adtak. Nagy Zsóka Április 2-án jelentkeznek először 18 órakor — majd minden kedden 30 percben tik. főként ha megváltozott a munkaképességük. Az ő érdeküket szolgálja a rehabilitációs bizottság is, ez azonban csak viszonylag szűk lehetőségekkel rendelkezik, hiszen a szalagrendszerű termelés, a szigorú követelmények meglehetősen korlátozzák a rehabilitációt igénylő dolgozók foglalkoztatását. A szociális ellátás javítására, étkeztetésre, a bejárók — számuk 500 fölött van — szállítására, a bölcsődére, illetve kismama- szalagok beindítására jelentős összeget fordítottak az elmúlt években A korábbi évekhez képest is csökkent azoknak a száÁpril'is 2-a a hazai tömegkommunikáció fejlődésében fontos állomás: megkezdődik a körzeti, azaz regionális televíziós műsorszórás. Budapestről, Pécsről és Szegedről hetente egyszer — keddi napokon és azonos műsoridőpontokban, a II. programon — önálló, a körzetek életéről szóló rétegműsorokat sugároznak. Nem feladva azonban az országos megszólalás további lehetőségeit és feladatait sem. A Pécsi Körzeti Stúdió 1976 novemberében kezdte meg működését. Műsorpolitikai arculata, műsorrendje folyamatosan alakult ki. Először havonta egyszer, 1984- ben már havonta tíz alkalommal jelentkezett a képernyőn. Információs és szolgáltató műsoraikra odafigyeltek az ország más tájairól, s a fővárosból is. A „Pannon krónika” adásai sokfelé érdeklődést keltettek tájegységünk iránt. Több más, hasznos, nagy jelentőségű rétegműsoruk pedig, mint pl. a „Sorstársak” című rehabilitációs magazin, vagy nemzetiségi műsoraik, a „Nas ekran” és az „Unser Bildschirm” pedig — pécsi gyártású székhellyel —, országos igényekét teljesítették, s fognak teljesíteni a jövőben is. A haza — táj — történelem fogalomköréből táplálkozó úgynevezett egyedi műsoraik a tájegység életében az életmód, a településszerkezeti változások, s múlt és jelen összefüggéseiben a társadalom és a kultúra jelenségeinek valósághű ábrázolására, bemutatására törekedtek. Mindezek ismeretében a legalapvetőbb kérdés mindannyiunkban: mi és hogyan változik a Pécsi Körzeti TV- Stúdió műsorszerkezetében? Erről kérünk tájékoztatást Békés Sándortól, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának vezetőjétől. — Hangsúlyozni szeretném : műsoraink egy része regionális adás, más részé ezután is országos sugárzásban kerül a tv-nézők elé — mondotta. — Mindenekelőtt: április 2-től a minden kedden jelentkező regionális adásunkban voltaképp a „Pannon krónika” folytatódik, mosit már Dél-Dunántúl körzetében. S miivel a főváros és Szeged hasonló adásainak időpontja is azonos a mienkkel —, amikor egyébként a tv más műsort nem sugároz —, senki nem kerül dilemma elé: mit válasz- szón ... — 30 perces regionális adásunkban három jfhlsortípus váltakozik. Mindhárom aktuális információkat közöl. Az elsőben színes, érdekes, hangulatos és természetesen friss hírek, tudósítások, kommentárok, interjúk, helyszíneken készült színes riportok követik egymást. A másik típus is ad kb. 5—10 perces információs „blokkot". Ezt egy-egy — a tájegység településfejlesztési, helytörténeti, kulturális, művészeti, néprajzi, népművészeti stb. értékeiből kiválasztott — téma mélyebb, elemzőbb bemutatása követi. A harmadik műsortípus — élő közvetítés, különböző — szélesebb érdeklődésre számot tartható —, helyszínekről vagy eseményekről. Itt szeretnénk bemutatni például, a szekszárdi Művészetek Házát; az üszögpusztai lovaspálya idegenforgalmi nevezetességeit, a pécsi Szikra Nyomdát és még sorolhatnám. — Mi lesz a sorsa a „Sorstársakénak, a nemzetiségi adásoknak, s az egyedi műsoroknak? — Egyedi műsorokkal ezután is a táj-, haza-, történelem és kultúra összefüggéseiben és témaköreiben havonta egy alkalommal kapunk helyet az országos adáshálózátban. A „Nas ekÁtadták a Bartók Béla— Pásztory Ditta-díjakat Az idén második alkalommal adták át a Bartók Béla—Pásztory Ditta-dí- jat három zeneszerzőnek, egy előadóművésznek, egy zenekarnak és egy kórusnak hétfőn, a Zeneakadémián rendezett ünnepségen. A Pásztory Ditta alapította díjat gondozó kuratórium, amely a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanáraiból alakult, minden esztendőben azoknak a zeneszerzőknek és előadóművészeknek ítéli oda a díjat, akik munkásságukkal kiemelkedően járulnak hozzá a magyar zenekultúra fejlesztéséhez. Bartók Béla—Pásztory Ditta-díjat kapott: Durkó Zsolt nemzeti hagyományainkban gyökerező, új hangú zenei alkotásaiért; Farkas Ferenc, a zenei műfajok széles körét átfogó alkotó munkásságáért és pedagógiai tevékenységéért; Veress Sándor zeneszerzői, népzene-kutatói és pedagógiai munkásságáért; Doráti Antal a zeneirodalom és különösen a XX. századi magyar zeneművészet nagy alkotásainak tolmácsolásáért, sokoldalú művészi tevékenységéért; a Tátrai-vonósnégyes a kamarazene-irodalom klasszikus és kortársi alkotásainak megszólaltatásáért, több évtizedes közönségnevelő tevékenységéért; a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának a kórusirodalom nagy alkotásainak tolmácsolásáért, valamint a kortárs művek bemutatásáért. A díjakat hétfőn Ujfalus- sy József, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora adta át, s az eseményen részt vett ifjabb Bartók Béla. rán” és „Unser Bildschirm” ugyancsak havi egy-egy műsorral jelentkezik, s mindkét nemzetiségi műsort ezután is megismétlik. Ezen felül mindkét nemzetiségi szekciónk 4-4 egyedi műsort is készít német és délszláv nemzetiségű nézőink részére. A „Sorstársak” megmarad havonta egy — országos sugárzású —, műsorunknak, ismétléssel. És kéthetenként továbbra is részt veszünk a népiszerű „Ablak” műsorában. — A pécsi városi televízió megtartja szokásos kéthetenkénti műsorát. Megjegyezném még, hogy a hetente keddi napokon jelentkező 30 perces regionális adásainkat a misiinatetői és a csávolyi adóállomások sugározzák. Nagy gondot szeretnénk fordítani benne a hét végék, általában a szabadidő eltöltésének kérdéseire. Sok szó esik majd itt a házkörüli dolgainkról; hobbikról, kiskertekről, horgászatról és más, ugyancsak rétegeket érdeklő témákról. De itt szeretnénk elindítani például az „Ahol még nem járt a tv” című új sorozatunkat is. — Bizakodom április 2-án induló regionális adásaink ép»p úgy eljutnak Baranya, Somogy és Tolna megyei nézőinkhez, mint korábbi hasonló műsoraink. A regionális adásokat megelőzően, illetve követően telefonügyeletet tartunk stúdiónkban. Várjuk nézőink leveleit, észrevételeit, javaslatait. W. E. Á kultúra szabadpolcai A kaposvári Ruhagyárban az 1974 és 1978 között végrehajtott rekonstrukció módot adott a szociális ellátás és a munkakörülmények lényeges javítására. Javult a dolgozók egészségügyi ellátása és a kulturális élet is színesebbé vált, bár ez utóbbi korántsem érte el, amit a gyár vezetői és dolgozói kívánatosnak tartottak. A közelmúltban készült összefoglaló jelentés a ruhagyári központban és az öt telephelyen, illetve a három tsz- melléküzemágban a kulturális ellátottságot mindössze kielégítőnek ítéli. Ez azt is jelenti, hogy bár a célok eléréséhez a pénz rendelkezésükre áll, a személyi és tárgyi feltételeket csak részben tudják biztosítani. A különböző kiállítások, vetélkedők és egyéb kulturális rendezvények változó sikernek, a nemrég átadott 5000 kötetes könyvtár látogatottsága sem egyenletes. Napi nyolc órai munka után talán érthető is, ha inkább családi körben töltik szabad idejüket az asszonyok, és nem a könyvtárban, hanem otthon olvasnak. Mert hogy olvasnak — és sokat —, azt igazolja az évi 250—300 ezer forintos gyári könyvértékesítés is. A feszített munka fokozza az idegrendszeri panaszokat, s gyakoriak a mozgásszerv: megbetegedések is. Ezeknek a gyógyításán, illetve a bajok megelőzésén felkészült egészségügyi dolgozók tevékenykednek elsősorban a központi telephelyen, ahol az üzemorvosi rendelés mellett szakrendelés is folyik. A vidéki telephelyek dolgozóinak egészségügyi ellátása a körzeti orvosok feladata. A betegellátás színvonalának javítását anyagilag is támogatja a vállalat: hozzájárul egy-egy berendezés, műszer megvásárlásához. Mivel a megyében magas a ruhagyári táppénzesek száma a dolgozóknak a munkaasztal! mellé valóvisz- szatérésit fokozottan segí-
