Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

1985. március 25., hétfő Somogyi Néplap 9 40 éve jelent meg a Szabad Nép Összefogott a gyár A Magyar Kommunista Párrt 1945. február 23—24-én tartott központi vezetőségi ülésén — amely egyesítette és egységesítette a párt ad­digi debreceni Központi Ve­zetőségét és budapesti Köz­ponti Bizottságát — sok más fontos kérdésen kívül dön­tött arról is, hogy szüksé­gesnek tartja „ ... a köz­ponti pártlap (Szabad Nép) kiadásának sürgős előkészí­tését, és ezzel a feladatta] megbízza a központi párttit­kárságot.” A határozatot követően megindult a lap előkészíté­sének munkája, a papír, a nyomda, a szerkesztőség épületének biztosítása, az újságírói gárda toborozása. Még folytak a harcok a Du­nántúlon, mikor 1945. már­cius 25-én, vasárnap reggel az utcára került a Magyar Kommunista Párt központi lapja, a Szabad Nép. Fejlé­cén a III. (harmadik) évfo­lyam 1. sz. olvasható. Előd­jének tekintette az illegali­tás kegyetlen körülményei között 1942-ben Rózsa Fe­renc által szerkesztett, majd az 1944 szeptemberében ki­adott illegális Szabad Népat. Az első legális és többtíz­ezres példányban megjelent Szabad Nép hatoldalas volt. Az első oldalon három anyag található. A párt akkori fő­titkárának, Rákosi Mátyás­nak köszöntő cikke, a Har­cos útjára elinduló napilap feladatairól, amelyben töb­bek között olvasható: .....le­g yen a Szabad Nép ele­ven, tettre kész, szókimon­dó, buzdító, iránymutató és harcos... ”, a földosztásról Gerő Ernő írt Űj honfogla­lás! címmel. Külön keretben kapott helyet a Szovjet Táv­irati Iroda hadijelentése ar­ról, hogy Veszprémet, Szé­kesfehérvárt és Zircet elfog­lalták a szovjet csapatok. A lap első száma színes, tartalmas. A legidőszerűbb kérdéseket felvető és tár­gyaló írásai közérdekűek, a mindenkit foglalkoztató nagy eseményeket taglaló cikkek a széles olvasóközönséghez szóltak. A második oldalon olvasható Bolgár Elek elő­adása A Szovjetunió harca a bókéért. Itt kapott helyet a lap felelős szerkesztőjének, Horváth Mártonnak emléke­ző írása az illegális Szabad Népről: „A Kommunista Párt újra az élen!” — eb­ben teljes , terjedelmében közli az illegális lap 1944 szeptemberi számának ve­zércikkét. Kállai Gyula Megindult a harc a földért, Darvas Jó­Nyolcvanöt évesen is ked­ves, mosolygós Galina János. A kaposvári Kölcsey utoai kis családi 'házban szeretet­től övezve él feleségével és a lányáékkal. Gyakran meg­látogatja fia 'és családja is. — Minden jó és szép, csak az egészség nem olyan már, mint szeretném. A családtagok gyorsan el­árulják : ez nem gátolja meg Galima Jánost abban, hogy el ne dolgozgasson a kertben, a szőlőiben, sőt leszüreteljen, mielőtt segítséget kap. — Kell egy kis mozgás — magyarázza János bácsi. — Jó időben naponta ások agy kicsit; szeretek permetezni. — Végtelenül nyugodt em­ber — jellemzi a felesége. — Én vele ellentétben mindig sietek. Galina János a kaposvári nyomdászoknak abból a most már megfogyatkozott nem­zedékéből val, amely —vö- röskatoinőnák állt a Tanács- köztársaság idején. A 'közmegbecsülésnek ör­vendő veterán hatvanhat éve párt- és szakszervezeti tag, huszonöt éve élvezi a nyug­díjat. Sok harcban vett részt, rengeteget szenvedett a fel­szabadulás. előtt, megtörni azonban a legnehezebb órák­ban sem tudták. A sikerek mellett kudarcok is érték. Ma azonban úgy emlékezik zsef őszinte szó a zsidókér­désben címmel írt tanul­mányt. Sándor Pál két könyvismertetése, Vas Zol­tán közellátási kormánybiz­tos nyilatkozata a fekete­piacról, a Vörös Hadsereg segítségéről és az élelmezési kölcsönről. A Csepel az élen című kisanyag a gyáróriás munkásainak 1945. május 1-i szocialista versenyfelhí­vásáról tudósít, egy másik pedig arról, hogy húszezer tonna élemiszert kapunk a Szovjetuniótól. A Munkás­élet rovatban két jól sike­rült munkásgyűlésről számol be a lap. Hírek, közlemé­nyek és apróhirdetések szí­nesítették az első számot. Ezekből álljon itt néhány, amelyek a 40 évvel ezelőtti napok kortörténeti doku­mentumai. A Vértanúk elő­léptetése kezdetű hír arról szól, hogy a honvédelmi miniszter Kiss János altá­bornagyot vezérezredessé, Nagy Jenő ezredest vezér­őrnaggyá, Tarcsay Vilmos századost ezredessé lépteti elő. — Debrecenben meg­alakult a Magyar írók Szö­vetsége, amelynek öttagú initéző bizottsága: Gergely Sándor, Juhász Géza, Kar­dos László, Szabó Zoltán, Veres Péter. Megtudjuk a hírekből, hogy már működnek a bu­dai fürdők és a kenyérliszt árát 1,40, a finomliszt kilog­rammját 2,80 pengőben szab­ták meg. A Kommunista Párt belvárosi szervezete közölte, hogy díjtalan jogi tanácsadó irodát nyitott. Az apróhirdetések zöme mun­kaalkalmat kínált. „Üveges előmunkást keresünk állan­dó alkalmazásra. Fizetést, élelmet és igazolványt adunk.” — ölfavágókat ke­resett a kertészeti vállalat jó fizetéssel, élelemmel és közmunkamentességgel. A Szabad Nép következő száma kedden reggel, már­cius 27-én jelent meg négy oldalon. A lap vasárnapi számai áprilistól már nyolc oldalon, később még bővebb terjedelemben hagyták el a József krt. 5. (Rökk Szilárd u. 6.) szám alatti nyomdát. Az 1945. május 1-i szám pi­ros fejléccel jelent meg, május 20-án pedig már ké­pes melléklete is lett a párt lapjának, amelynek felelős szerkesztője Horváth Már­ton, főszrkesztője április 15- től Révai József volt. 1945 májusára a Szabad Nép el­érte a 700 ezres példányszá­mot. Viiida Sándor vissza, hogy a szép volt több az életében. Tizennyolc éves volt, ami­kor az első nagyobb megbí­zatást kapta a később már­tírhalált halt Tóth Lajostól és társaitól. Háborúellenes röplapot készítettek titokban és az utcán osztogatták. Amilyen izgalmas volt a tűz­keresztség, olyan lett a foly­tatás is. 1919-ben vörösklato- nánák állt, ők szedték össze a fegyvereket az ellenforra- dalmárdktól. A Tanácsköz­társaság megdöntése után föl- j Mentették, íhogy fegyvert rejteget. Már úgy látszott, hogy megússza a dolgot, amikor a hírhedt Bakay Ár­pád főhadnagy rákérdezett a foglalkozására, ő pedig nem titkolta el, hogy nyomdász. — Mi, Tóth meg Szalma tanítványa?! Le vele a Ba­rossba ! Ez a laktanyát jelentette; oda vitték azokat, akik tiszt­séget viseltek. Előtte azon­ban két pribék félholtra verte. Galina János négy hónapot ült, öt évre minden jogától eltiltották, három évig pedig rendőri felügyelet alatt állt. S még utána is zaklatták. A felszabadulásra terelődik a szó. János bácsi lelkesen mesél: — összebarátkoztam egy szovjet tiszttel, amikor bé­Szombaton a textilművek hatalmas üzemcsarnokaiban — a szabadnap ellenére — mindenütt fegyelmezett mun­ka folyt. A bejáratnál tábla hirdette: VIT-műszakot tar­tottak. — Felhívásunkra 320-an jelentkeztek — mondta Ka­locsa József né, a KlSZ-bi- zottság titkára. — Főként fiatalok, de jó néhány több- gyermekes, családos anya is. Akik ezen a szombaton jó eredménnyel végzik munká­jukat, azok részt vehetnek hétfőtől a kongresszusi hét munkaversenyében is. Tel­jesítményüket naponta érté­keljük; a legjobbak kong­resszusi zászlót, a hét befe­jeztével pedig pénzjutalmat kapnak. Gép mellett dolgozott ezen a napon titkárnő, a gépíró, az adminisztrátor, a raktá­ros, az anyagbeszerző ... Cipelték a ládát, hordták a fonalat, a hüvelyt — azért, hogy ne legyen fennakadás a munkában. Kiss Jánosné, az előfonó üzemrész vezetője mondta: — Valaménnyi fonónőnk, brigádunk derekasan dolgo­zót. Talán a Győzelem bri­gád a legjobb, amelyik áp­rilis 4-én veszi át a vállalat kiváló ifjúsági brigád címet. A Tyereskova és a Kalinyin szocialista brigád követi őket, s folytatni lehet a sort azokkal, akik péntek este kezdték a munkát, és szom­baton még négy órát rádol­goztak. A kubai lányok kö­zül ugyancsak sokan vállal­koztak erre a műszakra. Né- hányan közülük éjszaka is dolgoztak, mások pihenőnap­lyegzőt készítettem neki a Fenyvesi Béla-féle nyomdá­ban, ahol dolgoztaim. Még őröket is állított az ajtóba. Akkoriban kevés volt a nyomdai munka. Egy isme­rős magyartanár öszeállí- tott egy kisméretű orosz— magyar szótárt; ezt kiszed­tem, Matók gépmester meg kinyomta. Hű, de keresetit lett! A földosztáskor, a párt- szervezetek alakítása idején kerékpáron, szekéren, teher­autón járta a megyét estén­ként, vasárnaponként. — Háború után voltunk. Roncs mozdonyok, kiégett kocsik, mindenütt a nyomo­rúság, Mégis tudtunk örülni, mikor egy-egy mozdony el­indult vagy egy teherautó olyan állapotba került, hogy el lehetett vele indulni. Mert ez jelentette akkor számunk­ra az életet... János bácsi negyvenhat évet töltött a szedőszekré- nyek mellett, s még hetven­éves korában is bejárt a nyomdába dolgozgatni. — Sok munkára emlék­szem szívesen, mindenekelőtt arra, hogy ott voltam, ami­kor a Somogyi Vörös Újsá­got, a Tanácsköztársaság pla­kátjait, felhívásait nyomtuk. Nagy köztiszteletnek ör­vendett Kaposváron, így a felszabadulás után rögtön be­jükön jöttek be, hogy ma­gyar társaikkal együtt hoz­zájáruljanak a VIT sikeré­hez. Huszonhárom esztendeje a fonoda dolgozója Merics Miklósné felügyelő. Koráb­ban munkamódszer-átadó volt. Senki sem tette volna szóvá, ha családjára, otthoni munkájára hivatkozva távol marad. — Miért tettem vol­na? Bármikor, mindig szí­vesen jelentkezem ilyen mű­szakra. Épp egy kubai lánynak magyarázza az elszakadt szál gyors, szakszerű meg­kötését. Dalia Laudán né­hány nap múlva visszauta­zik Kubába: Havannában tölti 45 nap szabadságát. — Ettől a műszaktól nem szívesen maradtam volna távol, hiszen a mi fiatal­jaink is ott lesznek a moszk­vai VIT-en. Ha letelik a szabadságom, jövök vissza a fonóba. A vőlegényem most katona, s ha leszerel össze­házasodunk. Kicsit fáradt, amikor öl­tözni indul. Jónyer Kati 12 órát töltött egyhuzamban a gép mellett. — Alapszervezeti KISZ- titkár vagyok. Ki jelentkez­ne, vállalkozna ilyen mun­kára, ha mi nem? A nyugdíjhoz közel álló Krizsán Andrásné és Sá- moly Jánosné is elismerést érdemel a műszakban való részvételért. Kluch Csilla kellemesnek ígérkező sza- badszombati programot mon­dott le, hogy itt lehessen. Varga Szilvia viszont öthó­napos KISZ-iskolán van, s került a város képviselőtes­tületébe, sokáig volt tanács­tag, párttitkár a nyomdában, a Cseriben. Büszke rá, hogy fia, Béla, aki most készül nyugdíjba a Kaposplasttól, követte a példáját. — Az volt a szép, amikor hárman: a papa, ón meg a feleségem együtt voltunk a párttitkári értekezleten, ugye? — kérdi Garami Béla az édesapjától. — Bizony, ón csaknem nyolcvanéves koromig párt- titkároskodtam a körzetben. De aztán már nem lehetett az egészségi állapotom mi­att ... A családtagok mind mo­solyognak. Tudják, ha jön a jó idő, a papa megint ásót fog, és nekiáll dolgozgatni a kertben. Nem tud meglenni elfoglaltság nélkül. Lajos Géza a műszakra hazajött... Katonák is dolgoznak a műszakokon. Gőgös Ottó alezredes egységénél szolgál­nak, ők is önként vállalkoz­tak erre a munkára. Pa­rancsnokuk, Lukács József hadnagy éppúgy cipelte a ládát, mint a többi fiatal katona.— Együtt jártuk az üzemet Mihalics Veronikával, a KISZ-bizottság titkárával, Pungor Lászlóné, a So­mogy Kereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottságá­nak titkára mondta: • — A munkaverseny-sza- bályzait módosításakor elha­tároztuk, hogy minden év­ben a vállalat üzletpolitikai céljaival összhangban mun- kaiversenyí szervezünk. A gazdasági vezetés meghatá­rozott feladatokhoz kéri a brigádok segítségét. Az új szabályzat nagyobb önálló­ságot tesz lehetőivé, s az anyagi ösztönzésre is töb­bet tudunk fordítani. — Elég egyszerűnek lát­szik a kéiplet: több pénz, ha­tékonyabb munka. — Nemcsak ,az anyagi ösztönzés miatt értünk el jóbb eredményieket! Meggyő­ződésem, hogy ez csak má­sodlagos oka a versenymoz- galom föllendülésének. Vál- lalatunlknáil a szakszervezet és a szocialista brigádok szo­ros kapcsolatban vannak; véleményeim szerint elsősor­ban az egyéni kezdeménye­zések és ötlétek, a rugalma­sabb részvétek lehetőségek, az új értékelési formák len­dítették föl isimét a brigád­mozgalmat. Nálunk 24 bri­gád 268 tagja vesz részit a munkayersanyben, ez a vál­lalat dolgozóinak csaknem 40 százaléka. Nagyrészt ne­kik köszönhető, hogy jó eredménnyel zártuk a múlt évet. Ezen túl, vagy éppen ezért, az is fontos, hogy ne csak a munka kösse össze az embereket. A különböző rendezvények, a klubfoglal­kozások, a kirándulások, a1 egyéni vagy szervezett to­vábbképzések is épp olyan hangsúlyt kapnak, mint a gazdasági vállalások. ■— Az eredeti elképzelés az volt, hogy a vállalati veze­tés kezdeményezi a münka- vensenyit. — Ez is jól jellemzi a megváltozott helyzetet: nem a vállalat, hanem egyik üz­letünk, a 114. számú kapos­vári vasbolt November 7. szocialista brigádja kezde­ményezte a munkawersanyt, a kongresszus és felszaba­dulásunk 40. évfordulója tiszteletére. aki diák korában több nyá­ron is itt dolgozott betaní­tott munkásként. — Tizennégy-tizenöt ton­na fonalat gyártottak ezen a szombaton a textilművek­ben, s a dolgozók a kerese­tüket, 15 ezer forintot át­utalják a VIT-alapra. Sok hasonló műszakot szeretnénk a megyében ... Szalai László — Már eddigi eredmé­nyeink miatt is mentünk vállalkozni a többletfelada- tökira — mondja Kaszás Fe­renc brigádvezető. — Válla­lásunkat és javaslatunkat, hogy más is csatlakozzon a mozgalomhoz, g. szocialista bír igád vezetők tanácskozásán ismertettük. — Önök jövedelemárde- kelltségi rendszerben dolgoz­nak. Mennyire határozta meg ez a vállalásokat? — Nem hiszem, hogy csak az érdekeltségi rendszertől függ, hogy ki milyen ered­ménnyel vesz részt a mun­kaversenyben. Segített ez is a célok elérésében, de a jó eredményeikhez a jó közös­ség is hozzá tartozik. A mi boltunkban kedvvel dolgoz­nak az eladók, s azt t apasz­taljuk, a vevők is szívesen jönnek be hozzánk. Fölve­szünk például előrendelést és írásban küldünk értesí­tést, ha megjön az áru; ám ha csaik lehet, igyekszünk azonnal kiszolgálni a vásár­lókat. Bővítettük a beszerzé­si forrásokat; most például már a tatabányai Skála Sztrádától is vásárolunk. A brigád többszörös arany- koszorús, a vállalat négysze­res kiváló brigádja. S elis­merik munkájukat a város- szépító egyesületben, isme­rik őket az iskolapadokban, a vetélkedőkön is. Rendsze­resen járnak színházba, ki­rándulni, amellett persze, hogy sokszor munkaidőn túl is az üzletben vagy a raktárban teszik ki vagy ve­szik át az árut. — Nem nézik megszállott­nak ezt a brigádot? — Sokait dolgozunk az igaz, de mind anyagilag, mind erkölcsileg elismernek bennünket. Ebből a brigád­ból még aikkor sem menne el senki, ha boltvezetőnek hívnák. Jó a légkör, szere­tünk együtt dolgozni. Hi­szen én. hiába alkarok vala­mit megcsinálni, ha a töb­biektől nem kapok segítsé­get. Mi most a versenyben élen vagyunk. Jó lenne, ha minél több brigáddal kelle­ne megküzdeni ezért az el­sőségért. Nagy Zsóka MINDIG HITTEL... ,,Ne csak a munka kösse össze az embereket”... Versenyben a vásárlókért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents