Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

2 Somogyi Néplap 1985. március 25., hétfő Nagyszabású demonstrációt rendeztek Bangladesh fővárosában, Daccá bán a XII. VIT esz­méi: a béke, a demokrácia, |a társadalmi haladás jegyében (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) OTAN vagy NATO? Nemet mondunk a NATO-ra! Semleges külpoliti­kát követetünk! Amerikaiak, menjetek haza! — ezek voltak a fő jelszavai a vasárnapi madridi békjtünte- tésnek. Százezren vonultak a gpanyo] főváros közelé­ben levő tomejoni USA-lcgibázishoz, követelve az amerikai rakéták visszavonását, s elítélték á reagani fegyverkezési politikát. Munkabizottságokban tanácskozik a BYT Évek óta folyik a vita: tagja maradjon Spanyolor­szág a NATO-nak (melynek spanyol rövidítése OTAN), vagy lépjen ki a szervezet­ből. Amikor a Suarez-kor- mány a belépés mellett dön­tött, több, rendkívül lénye­ges érv szólt a nyugat­európai integráció mellett. Az akkor ellenzéki spanyol szocialista munkáspárt (PSOE) iés a baloldal többi pártja viszont az ellenérve­ket sorolta, s ezekből sem volt kevesebb. A PSOE többek között éppen a NATO-ellenes fel­lépésének is köszönhette választási sikerét. A szava­zás előtt egyértelmű kötele­zettséget vállalt, hogy refe­rendum dönt majd az or­szág életében sorsdöntő je­lentőségű kérdésben. Ahogy múltak Felipe González mi­niszterelnökségének napjai, úgy változott azonban a NATO-tagság hivatalos meg­ítélése is. Lassan feledésbe merültek az egykor oly har­ciasán hirdetett ellenérvek, s a kormányfő egyre gyak­rabban emlegette a régi okokat: Spanyolországnak Nyugat-Európa részévé kell válnia; a Közös Piacba való belépése előfeltétele a NA­TO-tagság; csak így lehet visszaszerezni Gibraltárt; a világpolitikai realitások nem hagynak más alternatívát és így tovább. Mind világo­sabbá vált, s a december­ben tartott PSOE-kongresz- szuson hivatalosan is beje­lentették: a kormánypárt vezetőinek véleménye gyö­keresen megváltozott az ügyben. Már a kongreszus idején is látszott, hogy a PSOE balszárnya, a szakszerveze­tek, a Spanyol Kommunista Párt és több más társadal­mi erő nem ért egyet a pál­fordulással, s minden ener­giájával küzdelmet indít a kormány jobb belátásra té­rítéséért. Vasárnap ez az el­húzódó harc ért egyik csúcs­pontjához az egész országra kiterjedt tömegmegmozdu­lásokkal. A baloldal hívó szavára ezrek vonultak az utcára, hogy egyértelművé tegyék a közvéleménykuta­tások eredményeinek hite­lességét: a spanyolok 65— 70 százaléka ellene van a NATO-tagságnak. Reagan elnök közelgő madridi útja előtt különösen magasra csapnak a NATO- vita lángjai. Az Egyesült Államok mindent elkövet, hogy megőrizhesse ibériai támaszpontjait, s az atlanti szövetségben tartsa Spanyol- országot: bejelentette, hogy felemeli az évente folyósí­tott 415 millió -dolláros ka­tonai segély összegét, ha a februárra tervezett nép­szavazáson a lakosság a bentmaradás mellett dönt. González most azt pró­bálja elérni, hogy a referen­dum idejére már■ biztossá váljon a közös piaci felvé­tel, vagy legalább a lakos­ságot sikerüljön meggyőzni a NATO-hoz és az EGK-hoz való tartozás előnyeiről. OTAN vagy NATO? A vita tovább tart. Pártküldöttség utazott Líbiába Vasárnap Líbiába utazott a Magyar Szolidaritási Bi­zottság küldöttsége. A de­legáció részt vesz az Afro­ázsiai Népek Szolidaritási Szervezete elnökségének XIII. ülésén, amelyet már­cius 25. és 28. között Bengá- zi-ban tartanak. Az ülés megemlékezik; a fasizmus fölötti győzelem 40. évfordu­ló jóról. A küldöttséget Sütő Gyula, a Magyar Szolidari­tási Bizottság titkára vezeti. „Ha választanunk kell, ma már nem a keserűség és a vidámság, hanem a keserű­ség és a még nagyobb ke­serűség között választhatunk csak” — hűen tükrözik Ed­ward Seaga jamaicai mi­niszterelnök legutóbbi parla­menti beszédének szavai az egykor szebb napokat meg­élt karibi szigetország hely­zetét. Még akkor is, ha so­kak szerint éppen Seaga gazdaságpolitikája a bajok egyik oka. Jamaica legfontosabb va­lutaszerző exportcikke a bauxit, kitermelése viszont az utóbbi négy év alatt nem kevesebb, mint 40 százalék­kal csökkent, a nemzetközi kereslet és az árak vissza­esése miatt. Ezért az ország krónikus valutahiánnyal küszködik, amit 30 százalé­kos infláció és 27 százalékos munkanélküliség tetéz. A kényszerű takarékosság jel­szavával alaposan megnyir­bálták az egészségügyi, szo­ciális és oktatási kiadásokat. A Seaga-kormánvzat bírá­lóinak zászlóvivője az 1980. óta ellenzékbe szorult Nem­zeti Néppárt (PNP), amely nyolc évig vezette az orszá­got, a jelenlegi kormányzó­párt, a Munkáspárt hata­lomra kerülése előtt. A PNP a közvéleménykutatások sze­rint egy most megrendezen­Moszkvában munkabizott­ságokban folytatta ülését a Bóke-világtanács elnöksége. Az első munkabizottság a második világháborúban a fasizmus felett aratott győ­zelem világtörténelmi jelen­tőségét tekintette át, s meg­vitatta, hogy a negyven év­vel ezelőtti harcnak melyek a nukleáris háború elleni küzdelem szempontjából máig is hasznosítható tanul­ságai. A bizottság ülésén felszólaló Gordon Schaffer brit közéleti személyiség, a Béke-világtanács elnökségé­nek tagja sajnálatosnak ne­vezte a nyugat-európai or­szágok politikai vezetőinek azt a törekvését, hogy meg­hamisítsák a világháború történetét, torz képet fesse­nek a hitlerellenes koalíció szerepéről. A második munkabizott­ság ülésének részvevői azt vitatták meg, hogyan lehet mozgósítani a nemzetközi közvéleményt a genfi szov­jet-amerikai tárgyalások si­kerének elősegítésére. Ezen az ülésen kapott szót Peter Muurman finn szociálde­mokrata képviselő, aki na­gyon fontosnak nevezte a különböző országok politikai pártjainak korunk legfonto­sabb kérdéseiről folytatott párbeszédét. Rámutatott ar­ra, hogy jelenleg a legfon­tosabb feladat a fegyverke­zési hajsza világűrre történő kiterjesztésének megakadá­lyozása. Lorenz Knorr nyu­gatnémet újságíró, a német béketanács igazgatóságának tagja felszólalásában arra mutatott rá, hogy a világ­dő választáson fölényesen nyerne. A PNP elnöke, Per- cival Patterson lesújtó véle­ménnyel van Edward Seaga teljesítményéről, mondván: a Seaga-korszak eddig eltelt ideje alatt a fizetési mérleg deficitje megháromszorozó­dott, a bauxitbányászat ha­nyatlik, csakúgy, mint a késztermékek kivitele. Pat­terson a gondok gyökerét abban látja, hogy a jelen­legi vezetés esküszik a sza­badversenyre. Az ellenzéki vezető kijelentette, hogy pártja, ha hatalomra kerül, ellenőrzés alá vonná a pia­cot, visszaállítaná a szabá­lyozott valutaárfolyamokat és megszüntetné a „megen­gedhetetlen mértékű luxus­importot”. Feléledő figyelemmel fo­gadják Patterson javaslatait, hiszen a PNP jó érzékkel éppen azokra a fájdalmas pontokra igyekszik gyógyírt keresni, amelyeket a jamai­cai üzleti világ — az egyik kereskedelmi szövetség el­nöke szerint — a legjobban sérelmez. Sorompót kíván emelni a külföldi áruk özö­ne elé és szélesíteni akarja az exportpiacokat, célba véve ehhez nem utolsósor­ban a szocialista országokat is. Hogy sikerül-e az kide­rül az idén esedékes válasz­tásokon leadott voksok ösz- szeszámlálása után. űrbe telepítendő rakétavé­delmi ernyő létrehozásával Washington csak saját biz­tonságát próbálja megterem­teni, s a nukleáris fegyver­zet túszaivá teszi Nyugat- Európa országait. A világ különböző térsé­geiben, így Közép-Ameriká- ban, a Közel-Keleten, Afri­ka déli részén és Délkelet- Ázsiában élő népek elleni agresszió megakadályozásá­nak lehetőségeit áttekintő harmadik munkabizottság­ban is heves bírálatok ér­ték az Egyesült Államok politikáját. Jevgenyij Prí­mákon szovjet akadémikus, a BVT alelnöke felszólalásá­ban megállapította, hogy az Egyesült Államok a Szov­jetunióval vívott párharc ürügyén a világ legkülönbö­zőbb térségeiben erősíti ka­tonai jelenlétét. Washington mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a különbö­ző regionális konfliktusok békés rendezését. A negyedik munkabizott­ság napirendjén a harmadik világ országainak súlyossá vált társadalmi és gazdasá­gi problémái, ezek megoldá­sának lehetőségei szerepel­tek. A nap második felében az elnökségi ülés résztvevői külön-külön csoportokban vitatták meg az afrikai, az ázsiai és óceániai, az euró­pai és észak-amerikai, s a latin-amerikai országokban folyó békeharc feladatait. Ismeretlen az elrabolt diplomaták sorsa Amin Dzsemajel libanoni elnök és Háfez Asszad Szí­riái államfő szombati tár­gyalásán a libanoni elnök megerősítette eltökéltségét, hogy előmozdítja a nemzeti megbékélésihez szükséges politika és strukturális re­formokat. Háfez Asszad vi­szont biztotta libanoni ven­dégét: Szíria változatlanul támogatja a törvényes ható­ságokat Libanon felszabadí­tására irányuló tevékenysé­A tanácskozás résztvevői közül többen is tartottak sajtóértekezletet. Nagy ér­deklődést váltott ki a nica- raguai küldöttséget vezető Olga Avilesnek, a BVT al- elnökének sajtóértekezlete. Aviles asszony éles szavak­kal ítélte el a Reagan-kor- mányzatnak azt a törekvé­sét, hogy minden eszközzel megakadályozza a békés kö­zép-amerikai rendezést. Wa­shington a közép-amerikai nemzeti-felszabadító mozgal­mak elleni felvonulási te­reppé változtatta Hondurast, s ottani pozícióit a nicara- guai kormány megdöntésére is fel akarja használni. Ha- talamas mennyiségi hadi­anyagot irányít Hondurasba, hogy onnan tovább juttassa a sandinista kormány ellen küzdő ellenforradalmárok­nak. Ezt az agressziót külö­nösen erkölcstelenné teszi az, hogy a „kontrák”, a CIA zsoldosai nem a sandinista nemzeti hadsereg harcosai­val küzdenek meg, hanem a békés nicaraguai lakosságot támadják. Honduras és Cos­ta Rica területéről betörve gyilkolnak, rabolnak, falva­kat égetnek fel, lerombol­ják az iskolákat, kórházakat, élelmiszerlerakatokat. Olga Aviles végül hangsúlyozta, hogy a közép-amerikai konf­liktust csak békés úton le­het megoldani. A nicaraguai kormány erre már több íz­ben is javaslatot tett, de Washington mindeddig vala­mennyit visszautasította. Fegyverek után kutató iz­raeli őrjárat a Libanon dél­nyugati településién gükben. Egyidejűleg hangsú­lyozta: Szíria nem nézhet tétlenül izraeli érdekeket szolgáló mozgalmakat, ame­lyek veszélyeztetik Libanon egységét. Változatlanul homály fe­di a Bejrútban pén tökén el­rabolt három francia diplo­mata sorsát. Az „Iszlám Dzsihad Bejrúti Parancsnok­sága” nevében egy telefoná­ló közölte: szervezetük csak akkor bocsátja őket szaba­don, ha Franciaország vál­toztat Irakot támogató poli­tikáján, s nem szállít repü­lőgépeket Szaúd-Arábiának. Bejrutban szombat éjjel tűzharc robbant ki a zöld vonal több pontján a keresz­tény és a muzulmán milici- ák között. H. G. Merénylet Salvadorban ÖSSZEFONÓDOTT ÉRDEKEK Jamaicai nehéz napok Salvador fővárosában is­meretlen tettesek több lö­véssel megölték a Salvadort Nemzeti Gárda volt vezető­jét, Jósé Alberto Medrano 67 éves nyugállományú tábor­nokon. A tábornokot — Ro­berto d’Abuisson szélsőjobb­oldali vezetővel együtt —az­zal vádolták, hogy közvetle­nül felelős Oscar Arnulfo Romero Salvadort érsek öt évvel ezelőtti meggyilkolásá­ért. Medrano a hatvanas évek­től kezdve a salivadori titkos- szolgálat vezetőjeként az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) egyik kulcs­embere volt a közép-ameri­kai országban. Közvetlenül részt vett az úgynevezett de­mokratikus nemzeti szerve­zet (Orden) — az első ha­lálbrigád — megszervezésé­ben. Medrano 1984-lben fel­fedte, hogy a halálbrigádo­kat az Egyesült Államok kez­deményezésére hozták létre Közóp-Amerikában. A tá­bornok tavaly vonult vissza a politikai élettől. Ismeretes, hogy eddig nem indítottak jogi eljárást Sal­vadorban Romero gyilkosai ellen. A gyilkosságot a Sal­vadort olgarchia utasítására szélsőjobboldali politikusok és katonatisztek szervezték meg. D’Abuissonnal az ólén a Romero elleni merénylet több közvetlen felelőse vesz részt ma is a salvadori po­litikai életben. Görög elnökválasztás eredménytelen forduló A második fordulóban sem kapta meg a megválasztásá­hoz szükséges kétharmados többséget Hrisztosz Szarceta- kisz, a hatalmon lévő görög szocialista párt egyetlen je­löltje az üresen maradt ál­lamfői posztra. A Pánbellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) közvetlenül a március 15-re kitűzött elnök­választás előtt megvonta bi­zalmát Konsztantisz Kara- manlisz államfőtől, s helyé­Papandreu a kormány tag­jaival az esélyeket latol­gatja be a Legfelsőbb Bíróság tag­ját, Szercetakiszt jelölte. A jobboldali ellenzék" ezút­tal is — akárcsak a múlt vasárnap megtartott első for­dulóban — boj'kottálta a szavazást. A görög alkotmányos elő­írások értelmében a harma­dik, egyben utolsó forduló­ban a szavazatok háromötö­de is elegendő az elnök meg­választáséhoz. Ez most azt jelenti, hogy a március 29- én tartandó harmadik for­dulóban a PASZOK jelöltjé­nek elnökké választásához 180 szavazatra van szüksége.

Next

/
Thumbnails
Contents