Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

1985. március 23., szombat 5 RÁDIÓSZEMLE A döntés pillanata Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Önként, félelem nélkül Onkológiai szűrés és gondozás Tisztaság, fegyelmezett munka, emberszeretet. Ezek a fogalmak ötlenak az em­lékezetembe, miközben vé­gigjárom a megyei kórház felújított onkológiai osztá­lyát. A Marx Károly utcai csendes, óriási fákkal körül­vett épület ideális környeze­tet biztosít a korszerűen fel­szerelt intézmény számára. Ismerkedjünk meg vele. Kísérőnk Gschwindt And- rásné vezető asszisztens, ci­tológus. A kellemes megje­lenésű, halk beszédű fiatal- asszony 15 éve dolgozik az osztályom. Dr. Molnár Lajos osztályvezető onkológus fő­orvos szerint teljes értékű diagnoszta, kitűnő szakem­ber. A tágas előtérből a szűrő- vizsgálatok lébonyolításá­nak színhelye, a két helyi­ségből álló vizsgáló nyílik. Ragyog minden, a műszerek güédáiban, üvegszekrények polcaim. — Itt^ dr. Győrjfy Károly főorvos dolgozik Szilágyi Ödönné gondozóval és Nagy Gézáné asszisztenssel. A másik vizsgálóban Molnár főorvos vizsgál, utókezelést, kisebb műtétéket végez. Az ő munkáját Puskás Sándor- né és Hegedűs Lászlóné se­gíti. A várók elég kicsik lették — fűzi hozzá. A láboratörium, ahol a kenetek festését és diag­nosztizálását végzik, két résziből áll. Az egyikben dr. Gombár Lajos citológus, szakfőoiirvos, a laboratórium vezetője hajol a mikroszkóp fölé, ellenőrzi a leleteket. — Itt már minőségi mun­kát lehet végezni, minden megvan, ami a pontos, jó munkához szükséges. Há­rom előszűrő és 'két techni­kus segíti a munkámat. Gschwindtné és Buzsákiné Egerszegi Mária jó szakem­berek. Naponta Í88 kenetet vizsgálunk meg. Fél óra alatt kész leletet tudunk ad­ná. Korrekt team munka fo­lyik. Országosan, Vidéki vi­Az Utazás ’85 kiállítás megnyitójával péntek dél­előtt megkezdődött a bu­dapesti tavaszi fesztivál idei rendezvénysorozata. A nyolcadik nemzetközi ide­genforgalmi börzét Andriko Miklós belkereskedelmi ál­lamtitkár nyitotta meg a kőbányai vásárközpontban. Beszédében említést tett ar­ról, hogy az évek során egy­re népszerűbbé vált ez a program, tavaly már 750 ezer látogatója volt a kiál­lításnak. Az idén a hazaiak mellett 21 ország idegenfor­galmi irodái mutatkoznak be a D-pavilo,nban egészsé­ges versenyben küzdve a látogatók érdeklődéséért, kapcsolatokat létesítve más országbeli társintézménye­ikkel. Hol is lehetne kezdeni a végtelenül gazdag kiállítás rnegtefcinltését ? Van itt min­den, ami csak az utazni vá­gyó, világjáró embert érde­kelheti. A külföldiek mellett tíz magyar központi és a húsz megyei idegenforgal­mi hivatal ajánlja program­jait, a könyvterjesztő válla­latok, a PIÉRT szemet gyö­nyörködtető kiadványok kí­nálatával csábít utazásra. Eljöttek az összes közleke­dést lébonyolító szervek: a repülőgép belső terét imitá­ló MALÉV-tól a különböző taxivállaiatokon keresztül a szonylatban egyedülálló, hogy onkológus,, röntgen- szakorvos, citológus egy in­tézményben közösen mun­kálkodhat. Az adatgyűjtő szobában Pataki Péternével és Kamo- csa Istvánnéval beszélge­tünk. — öt éve végzünk előszű­rő vizsgálatokat 13 üzemben — mondja Pataki Pétemé. — Kezdetben idegenkedve fogadlak bennünket, de ma már önként jönnek pana­szaikkal a lányok, asszo­nyok. Dr. Iliev llia röntgenfő­orvos emlőszűrést végez, amely főleg a korai fölis­merést segíti. Országosan is jelentős eredményeket értek el. ö is a kitűnő csapat­munkát dicséri. Dr. Molnár Lajos onkoló­gus főorvossal a szobájában beszélgettünk.-r- Főorvos úr, kollégáitól tudom, rengeteget fárado­zott azért, hogy a megye on­kológiai betegellátása meg­felelő körülmények között és színvonalasan működhes­sen. — Valóban. Köszönettel tartozunk az egészségügyi vezetésnek, hogy támogatott bennünket és biztosította az átalakításhoz szükséges 17 millió forintot. A kivitele­zést a kaposvári Tanép vál­lalta. Az igény nagyobb Munkatársunk telefonjelentése városi közlekedés múltját maketteken bemutató BKV- ig. Aki utazni szeretne, jól teszi, ha útját a kompute­res információ szolgálatnál kezdi. Az itt dolgozók a kis TZ—80-as személyi számí­tógép segítségével pillana­tokon belül választ adnak a harminc utazási iroda há­romszáz belföldi ajánlatával kapcsolatosan bármilyen kérdésre. Az adatbank a vásáron kedvezménnyel be­fizethető utak árát, helyét, időpontját közli. Somogyi elfogultság nél­kül is nyugodtan állíthat­juk. hogy a kiállítás szenzá­ciója a Siotour pavilonja. Előtte ugyanis két 11 hetes kölyökoroszlán, Piroska és Attila tűri a csodálkozó te­kinteteket. A kedves állat­kák a gansemdorfi állat­kertből jöttek vendégségbe. Ízelítőt adnak az utazási iroda egyik legújabb prog­ramjából, az ausztriai Sza­fari-park látogatásról. A nem mindennapi állatkertet csak gépkocsiban vagy buszban ajánlatos felkeres­ni, mert az oroszlánok, zsi­volt, mint a teljesítőképes­ség, de így is óriási a vál­tozás. A felújítás alatt mos­toha körülmények között dolgoztunk a kórház egyik szolgálati lakásában. A vál­tozás magas szinten bizto­sítja munkafeltételeinket. — Milyen tapasztalatokat szerzett a daganatos megbe­tegedésekkel kapcsolatban? A genitális daganatok szá­ma — jórészt a szűrővizs­gálatok és a korai felisme­rés eredményeképpen — re­latíve csökkent. Ugyanak­kor az emlődaganatok 1970 óta a kétszeresére emelked­tek. — Ismerjük az okokat? — Nehéz erre válaszolni. A szűrésekkel egyrészt több kóros esetet regisztrálha­tunk, másrészt világviszony­latban is emelkedik a da­ganatos megbetegedések száma. Az is tapasztalható, hogy ezeknek a betegségek­nek a megjelenése a fiatal kor felé tolódik el. — Mit tanácsol az embe­reknek? — Nem félni kell, hanem megelőzni a bajt. és kihasz­nálni a szűrővizsgálatok le­hetőségét. Ma már a daga­natos megbetegedések 50 százalékában remélhető a teljes gyógyulás, ha időben fedezzük föl a betegséget. — Milyen területen értek él jelentősebb eredménye­ket? — A bőrrák gyógyításá­ban. Tíz éve indult be az emlőprogram, kiépítettük az üzemi tüdőgondozói szűrő­hálózatot. Itt is jók az ered­ményeink. A megyei szűrő- vizsgálatokba Marcali, Nagyatád is bekapcsolódott. rátok és egyéb egzotikus va­dak szabadon sétálgatnak — etetni azonban lehet őket. Ha már a vadállatoknál tartunk, többet is megtud­hatunk róluk a Mavad pa­vilonjaiban. A külkereske­delmi vállalat az idén elő­ször jött el a kiállításra, hogy a külföldi látogatók­nak és az itt lévő utazási irodáknak információt ad­janak a vadászati lehetősé­gekről. Nem csekély sikert várhatnak, hiszen az évi 12-14 ezer idelátogató va­dász egyharmada eddig is utazási ügynökök útján jött Magyarországra. Itt vannak azután a ma­gyar naturisták egyesületé­nek képviselői, az eszpe­rantó szövetség illetékesei, akiknek nagysikerű túráit az Expressz külön e célra létesített szekciója szervezi. Bemutatkozik a Tájak, korok, múzeumok országjá­ró mozgalom is. A külföldi utazási irodák különösen színes kínálattal jöttek Budapestre. Főleg a tengerparti üdülések arattak Sikert, amelyéket Olaszor­szágból három utazási iro­da is kínált. Az egzotikum iránt érdeklődőket Török­ország, Egyiptom utazási irodái csábítják. Tersztyánsaky Krisztina Mosdóson speciális mellkasi szűrést végeznek, Siófokon volna még tennivaló. A korszerű diagnosztikai eljá­rásokkal — citológia, rönt­gen, fizikális vizsgálatok — több mint 90 százalékos eredményt értünk el a mű­tét előtt. Ez a mun,ka intéz­ményen belül az osztályok, országosan a különböző egészségügyi intézmények közös munkájaként lehet csak eredményes. — Az új intézményben bővült a terápiás kezelések lehetősége? — Igen. Kisebb műtéte­ket, utókezeléseket tudunk végezni, a bőrrákos betege­ket a megyében csak mi gyógyítjuk. Az ambuláns betegellátással, a gyors di­agnosztikai eredménnyel sok kórházi ágy szabadul fel. — Mi hiányzik? — A daganatos betegek házi utógondozásának meg­szervezése. Két státuszra volna még szükségünk. Ez a forma növelné a betegek bizalmát, és ugyancsak több kórházi ágvat szabadítana föl. A körülmények és a ve­zető személyisége alapjai­ban befolyásolja a közösség munkáját, s egyben minősí­ti is azt. Az onkológiai osz­tály esetében ez szép ered­ményekhez vezetett. Várnai Ágnes Két remek rádiószínházi bemutató főhőse került a címben említett, korántsem kellemes helyzetbe a héten — március tizenötödike al­kalmából. Igaz, egyikük sem azokban a gyönyörűséges tavaszi napokban élte át azt a bizonyos pillanatot, még csak nem is az azokat kö­vető másfél esztendőben1. De mert mindketten 1848—49 féledhetetllen hősei közé tartoztak, emlékük meg- idézését a hálás utókor szép ünnepi gesztusaként kell el­könyvelnünk. Nemeskürty István, a Bach-korszak művelődéstör­téneti relikviáinak szenvedé­lyes kutatóija Jósika Mik­lóst, az egykori főnemest, a történelmi regényeivel nép­szerűvé vált írót, az emig­ráns Kossuth sajtóirodájá­nak Brüsszelben, majd Drez­dában élő vezetőjét válasz­tottá a március idusán hal­lott A betűk csendjében cí­mű darabjának főaiafcjául. A konfliktUshelyzet sokat ígér: tíz esztendővel a sza­badságharc bukása után az osztrák hadsereg döntő ve­reséget szenvedett a fran­ciáktól és az olaszoktól Sol- ferinónól, az ifjú császár él­csapta mágylanfaló miniszte­reit, Bachot, Kempent és Grünné^ megkezdődött a liiberailizállódás — Jósikát te­hát hazahívták egykori ba­rátai köztük Arány János, ö azonban, — mai gondol­kodásmódunk szerint talán vitatható módon — hű ma­radt önmagához, s refor­mok támogatása helyett ko­nokul 'kitartott a forradal- miság mellett. S a további száműzetést választotta. Izgalmas hát a szituáció. Nagy kár azonban1, hogy Ne­meskürty papínmasé-hősö- ket alkotott, akiknek csak elveik léteznek, emberi tu­lajdonságaik alig. Kevés öt­lete lehetett hát Herényi Imre rendezőnek éppúgy, mint a Jósika szerepével iszapbirkózásra kényszerí- tett Bánfjy Györgynek, vagy a feleségét, a huszad­rangú magyarországi lapocs­kákba tárcázgató korai fe­minista úrhöligyet alakító Sütő Irénnek. Egyszóval: a veretes szépirodalom hívei számára túlságosan1 is tör­ténelmi leckének tetszhetett ez a rádiódráma, s termé­szetesen túlságosan „lazá­nak” azok számára, akik in­kább a históriatudomány tö­ménységét részesítik előny­ben. Jóval maradandóbb iro­dalmi élményt adott' Filip- pinyi Évának szombaton a Híres történteitek — hagy egyéniségek című sorozat­ban sugárzott rádiójátéka, Az aranyosgyére>si Lancelot, melyet Varga Géza rende­zett sok szellemes hangef- fekttus felhasználásával. E darab főhőse, John Paget, a művelt angol orvos nem egyszerűen új házát válasz­tott, hanem új nemzetet, sőt új anyanyelvet is sze­relmének, Wesselényi Poli­xénának, valamint két ba­rátjának, Wesselényi Mik­lósnak és Széchenyi István­nak a hatására. Hogy mi­lyen eredménnyel, sajnos kevesen tudtják: Paget — immár János, s nem John — az erdélyi Ananyosgyére- sen vásárolt birtokot, saját pénzén három honvédezre­det szerelt föl 1848-ban, és kitartóan küzdött Bem tá­bornak szárnysegédeként a világosi fegyverletételig. E „boncsérét” megelőző ese­ményeket — az angol orvos és a magyar főnemesasszony olaszországi megismerkedé­sét, szerelmük fellóbbané- sát, Paget első magyaror­szági útjának fordulópont­jait — sűrítette a pergő cselekményű, gondosan szer­kesztett, míagy fcatartikus erejű darabbá a fiatal író­nő, remek saereplehetősége- ket kínálva Kozák András­nak, Szerencsi Évának, Sztankay Istvánnak, Sinkó Lászlónak és másoknak. Az izgalmas' torna fölfedezése után nyilván sokan olvas­suk imlatjd szívesen Paget: Hungary and Transsylvania című páratlan értékű úti­rajzát, xnellly hamarosan — amint a rádiójátékot követő stúidióbeszélgetésből meg­tudtuk — magyar fordítás­ban is megjelenik. Lengyel András Lemezfigyelő Átutazó „A táncdalból is lehet valami...“ Érdekes előzményei vannak Udvaros Dorottya most megjelent nagylemezének. A népszerű művésznő sikerei csúcsán ta­valy a művészvilág kuriózumok iránt fo­gékony közönségének egyik nagy megle­petését okozta azzal, hogy átmenetileg nem vállalt munkát, hanem .gyermeket szült. Kevésbé volt pozitív kicsengésű a másik szenzáció: Cseh Tamásnak és Bereményi Gézának csaknem másfél évtizedes közös munka után elváltak útjaik. Egy nemze­dék szisszenhetett föl erre, pontosabban egy olyan szőkébb réteg, amely egy ko­rábban volt nemzedék .emlékét őrizte még szétszórtságában is. Jogos is felszüsszané- sük, hiszen az általuk megfogalmazott érzéseket gondolatokat — bátran mondhat­juk ezt — sehol másutt nem fogalmazták meg. Éppen1 ezért pótlásként, ajándék­ként vártuk Udvaros Dorottya Átutazó cí­mű lemezét. Szövegírója: Bereményi Gé­za, .ahogy mondani szereti: „ezek a dalok cslak úgy jönnek”. Ha azonban azt vártuk, hogy a Cseh Tamás által énekelt dalok folytatását hallhatjuk most más tolmácso­lásiban, csalódnunk kell. A zeneszerző: Dés László nagyszerű munkát végzett a tíz dal komponálásakor, és nem kisebb az ér­deme a hangszerelést illetően sem. A szer­zőpáros minden dallal elhiteti velünk, hogy az előadó egyéniségéhez szabta. Bizonyság ez a lemez Németh László szavaira, aki 1968-ban a televízió akkoriban divatos Ki mit tud? és táncdalfesztivál hullámában azt írta: „Ha költők és zeneszerzők lát­nának hozzá, még a legszörnyebből, a táncdalból is lehetne valami ízlésnevelőt csinálni”. Ebben az esetben ez történt. A szerzőpáros törekvéseit jól tolmácsolta az előadó is, aki pózmentesen, díszítések nél­kül énekel, s nem akarja elhitetni velünk, hogy nagyon nagy énekes. Az, hogy esztétikai szempontok elemzé­sét nemcsak igénylő, de ki is álló szöve­gek eddig csak Gseh Tamás lemezén je­lentek meg, és most Udvaros Dorottyáén, azt sugallja, hogy valami hasonlóságot is fölfedezzünk a kettő között. Ki kell jelen­tenünk azonban, hogy még akkor is más ez a lemez, ha a Cseh Tamást jobban, is­merők szinte minden Udvaros-dalban ki­mutathatnának olyan motívumokat, ame­lyek Cseh Tamás dalaiban szerepelnek. Legfőbb rokonságuk éppen abban írejlik, hogy a dalaik megunhatatlanok. Sokszázad- szori meghallgatás után is mindig akad egy-egy újonnan fölfedezett szó, összefüg­gés, a dalokban, amely új értelmezést is adhat nekik. Ilyen mélyebb értelműnek érezhetjük a címet is. Egy átutazás nagyon is valóságos városon, éjszaka, sötétben, ahonnan egy dal emlékét lehet vinni, le­het ez az állomás múlt és jelen közötti is, és tágítható nemlétünk történelmi lépték­kel mérve kicsiny lét-átutazássá is. És még nincs vége a lehetőségeknek, hiszen Bene- ményire jellemző módon mindez még bi­zonytalanná tehető egy félmondattal: majd­nem hogy álmodtam. Ezek a szövegek természetesen nehezeb­ben megközelíthetők, mint a platinalsmez- zel kitüntetett korongok fülbemászó sláge­rei. Talán azonban egyre több értő fül van és lesz ahhoz, hogy kihallja Udvaros Dorottya első lemezéről az értékeket. Ar­ról a lemezről' amelyet megjelenése pilla­natában aranylemezzé avattak értékei. A vásárlói kedv csak visszacsatolás lehet: van közönsége is ennek a műfajnak. Varga István Sztár tetts Piroska és Attila Megnyílt az Utazás '85

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents