Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-22 / 68. szám

1985. március 22., péntek Somogyi Néplap 5 Levelek Kalafatics Zsuzsának A pipás őrnagy Kilencven éve született ülés Béla Illés Béla Kassán született 1895. március 22-én. Ha élne, ma lenne 90 éves, de már több mint egy évtizede nincs köztünk. 1974. január 5-én halt meg. Pedig ő is azok közé a kortársaink közé tar­tozott, akikről azt hittük, él­ve tartoznak életünkhöz örökké, mint Illyés Gyula vagy Kodály. Illés Béla első, nagy meg­határozó gyermekkori élmé­nye a szülőiföld, a Felvi­dék, a szolyvái famunkások­nak, a Sohönlbom-birtok ki­szolgáltatott zsellérjeinek az élete, a kuruc hagyomány, a soknyelvű kavargás. Aztán Pest következett: az István úti gimnáziumiba járt, majd a jogi kar hallgatója lett. 1916-ban végzett, de ekkor már a front várta. E két alapélmény — a jogászság és a háború — szülte első jelentősebb munkáját, a gu- nyoros-ironikus, nyíltan pa­cifista esszé-novellát, a Dok­tor Utrius Pál honvédbaka hátrahagyott írásait. Már ko­rábban Is megjelent a Nyu­gatban. Barátja, Steinfeld Nándor, Ady Endre titkára mutatta be a költőnek, és az ő ajánlólevelével merészke­dett el Osváthoz. Üjpesti él­ményei vitték közel a mun­kásságot felszabadi tani kívá­nó eszmékhez, és a korszel­lem hatása alatt következő művei már előrevetítették annak az írónak a képét, aki azután a nemzetközi mun­kásmozgalom harcosaként él­te le életét. Ezeknek a mű­veinek nagy volt a vissz­hangjuk; A szellemi munká­sok és a szocializmus meg a Spartacus élete a forradal­mat előkészítő irodalom fon­tos alkotásai. Amikor a nép­harag elsöpörte a háborút folytatni kívánó hatalmaso­kat, előbb a katonatanács tagja lett, majd Újpest kul­turális életének, később ugyanott — a veszély ide­jén — a vöröskatonáknak a vezetőije. Az út innen már egyenes volt. Illés Béla az emigráció­ban — Bécs és Csehszlovákia után a Szovjetunióiban — vezető író-funkcionárius volt. A Szovjet írószövetség tit­kára, majd a Proletárírók Világszervezetének főtitká­ra, Világszerte isimért író, az Aranyliba, az Ég a Tisza és később a Kárpáti rapszódia alkotója, és rengeteg anek­dota élettel teli hőse. Amikor kitört a háború, önként je­lentkezett katonának, közle­gény lett, de 1942-ben már őrnagy, és ő intézite a magyar hadifoglyok ügyeit. Aztán ő lett a magyar nyelvű szov­jet katonalapok szerkesztő­je, előbb a Magyar Újságé majd az Űj Szóé. Millió tör­ténet „pipás őrnagya”, s minden történet élet- és em- berszeretetéről, nagyszerű humoráról tanúskodik. M. Sz. A Ki miben tudós orszá­gos magyar irodalmi vetél­kedő második helyezettje, Kalafatics Zsuzsa, a siófoki Perczel Mór gimnázium ne­gyedik osztályos tanulója visszazökkent a megszokott iskolai életbe. Arcán nyoma sincs a sminknek, a kame- raláznak. A diáktudós a verseny miatt mulasztott órák tananyagát pótolja. _ A versenyre készülve s okat hiányoztam az isko­lából. Csaknem két hónapig. Délelőttönként a siófoki könyvtárat bújtam, délután konzultációikon vettem részt a magyartanáromnál. Szalainé Yby Klára tanárnő nél. Otthon is sokat kellett még tanulnom. A hétvégék sem iteltiek másképp. Tor­naórákra időnként bejártam az iskolába és az osztály­társaimmal együtt igyekez­tem erőt gyűjteni a nagy feladatra. A Ki miben tudós vetélkedő számomra azt je­lentette, hogy felmérhettem magamban, mire vagyok ké­pes. Ez volt a legfontosabb. Kalafatics Zsuzsa nagy- csepelyi lány, annak az öt­száz lelkes kis somogyi te­lepülésnek a fiatal polgára, ahonnan naponta két órai utazásba telik az iskolába járás. — Az általános iskolát Balatonszárszón végeztem el. Ide jár ötödik osztályos öcsém is. Ebben az iskolá­ban szerettem és kedveltem meg a magyar irodalmat. Tanáraim nemcsak tudták, hanem szerették is az iro­dalmat. Olgi néni, Kovács Béláné velünk is meg tudta kedveltetni. A riporter őrs­be jártam Nemes Márta ta­nárnéni vezetésével. A pé­csi rádió Dél-dunántúli ve­télkedőjén első helyezéstér­Iskolanap Fonyódon A fonyódi Karikás Frigyes Gimnázium és Postaforgal­mi Szakközépiskola iskola- napjának nyitányaként meg­koszorúzták Latinrn Sándor emléktábláját, majd virág­csokrokkal tisztelegték Ka­rikás Frigyes emlékének. Ezen a napon — a hagyo­mányokhoz híven — megnyi­tották a nagyközönség előtt az iskola élethűen berende­zett postahivatalát. Az ün­nepséget megtisztelte jelen­létével Varga Sándor, a Pécsi Posttaforgaimi Igaz­gatóság vezetője is. Az ab­lakoknál óránként váltották egymást a diákok, gyakor­lott postóskislasszonyok árul­ták a képeslapokat, bélye­geket. Szekeres Ágnes, Pre- sing Márta és Bíró Veronika elsőkként ültek a postaaiblak mögé. — Örömmel jelentkeztünk erre a feladatra, megtisztel­tetés számunkra ez az egy óra — mondták. Varga Sándor, a postafor­galmi szakközépiskola és a pécsi postaigazgatóság kap­csolatáról beszélt: — Az iskola hatéves múlt­jára visszatekintve elmond­hatom: nagyon jó kapcsolat alakult ikd köztünk. Az ed­dig „kirepült” két osztály diákjai nagyszerűen meg­állják a helyüket, segítséget nyújtanák a munkaerőhiány- nyal küszködő postahivata­loknak. Ebben az iskolában mi építettük az ebédlőt, lét­rehoztuk a gyakorló posta­hivatalt, a telexszobát, és hozzájárultunk a kirándulá­sokhoz is. Az ünnepségen Bálint Le­hel, az iskola igazgatója tünk el. A gimnáziumban Szalainé Yby Klára tanárnő- igényességre tanított ben­nünket, sosem elégedett meg a felszínes tudással. Arra ösztönzött bennünket, hogy mélyedjünk el a tananyag­ban. — Hogyan jutott el a Ki miben tudós magyar iro­dalmi vetélkedő televíziós fordulójára? — A megyei döntőt meg­nyertem. Ám ekkor egy nem várt fordulat következettbe: késve érkezett meg a KISZ KB-tól az értesítés, hogy részt vehetek a további ver­senyen, ezért sürgősen kel­lett intézkedni, hogy a ver­senybizottság is értesüljön róla. A döntőben résztvevő tizenhat versenyző mellé így tizenhetediknek kerül­tem be. — Nagycsepelyen, de nemcsak itt, hanem az egész megyében a somogyi diák­lányra figyeltek elsősorban. Érezte ezt? — A falumban mindenki a tévé előtt ült a verseny ide­jén. A döntő eredményéről mi résztvevők egy héttel az adás előtt már értesültünk, hiszen nem egyenes közve­títés volt a Ki miben tudós vetélkedő. Mégis úgy izgul­tak értem az iskolatársaim, mintha még nem tudnák, mit értem el. — Közben, gondolom, ki­derült, ki örül igazán a si­kernek, és ki irigy miatta. — A verseny idején azt is fölmérhettem, ki szeret igazán, ki nem. Megmutat­ták az emberek az igazi ar­cukat. Sok névtelen levelet kaptám időközben. — Hódolóitól? — Voltak ollyanok is. De legtöbben névtelenül gratu­méltatta a három forradal­mi ünnep jelentőségét, meg­emlékezett Karikás Frigyes­ről, a kommunista forradal­márról. Ezután az elsősök KISZ-fogadalomtétele majd az elsős postások hivatali esküje következett. Gelen­csér István, a KISZ nagy­községi bizottságának titká­ra átadta az iskolának — ezúttal harmadszor — a KISZ KB Kiváló KlSZ-szer- vezet zászlaját, a IV. b. osz­tály alapszervezetének pe­dig a KISZ KB dicsérő ok­levelét. Kántor Edit arany­koszorús KISZ jelvényt ka­pott, de a Pro Skola kitün­tetés, s a Karikás Frigyes alapítvány idén először ki­adott emlékplakettje is gaz­dákra talált Vörös Erzsébet mondta az utóbbi átvétele után.: — Váratlanul ért ez a nagy megtiszteltetés. — Én is meglepve hallot­tam a nevemet — fűzte hoz­zá Halper Antónia. Kitűnő tanuló vagyok, a sportot is nagyon kedvelem: rendsze­resen kézilabdázóm, futok és teniszezek. A tantárgyak közül a matematikát szere­tem. A műszaki egyetem építészmérnöki karára ké­szülök. Az ünnepség után az is­kola diákjai színvonalas műsort adtak. Tengerdi Győző vezetésével az ének­kar adott elő néhány szép dalt, majd a Fertői Pál ve­zette néptáncegyüttes szó­rakoztatta a közönséget. A két együttes műsora között tehetséges diákok népdalo­kat és verseket adtak elő. T. R. láltak a sikeremhez, kaptam ajándékokat is. K. J. egy verseskütetet küldött. Csak sejtem, hogy ki lehet. Több­ször írt már névtelenül. — A szüleiről még nem beszéltünk — Édesapám villanyszere­lő, édesanyám könyvelő. Szeretnek olvasni, de válo­gatás nélkül vesznek a ke­zükbe könyveket. Azt kö­szönhetem nekik, hogy meg­teremtették a feltételeket a tanuláshoz. — Magyarból nem kell már felvételiznie, ha tovább akar tanulni. Hová jelent­kezik? — Magyar—orosz szakra jelentkezem Budapestre, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemre. Szeretem a nyelveket, tanultam né­metet is, de az oroszból jobbak az eredményeim. — A tudós diáklány kedv­telése? — Sportolok. A balaton- szánszói kézilabdacsapatban játszom, tavaly Csurgó után végeztünk a megyei bajnok­ságban. Az iskolai csapat­ban is játszom, emellett sok dolgom van a gimnázium if­júsági szervezetében is. KISZ-titkár vagyok. Éremkiállítás a Helikon Galériában Negyven év éremművésze- téből nyílt kiállítás tegnap Budapesten a Helikon Galé­riában. Tizennyolc művész mintegy száz munkája ka­pott helyet a vitrinekben. A tárlaton bemutatják a ma­gyar éremművészet felszaba­dulás utáni történetének szinte minden irányzatát. Hét év után újra Somogy­bán ülésezett a Magyar Tu­dományos Akadémia pécsi bizottsága (PAB). Donhoffer Szilárd akadémikus, a PAB elnöke a tegnapi ülésen — az Oktatási Igazgatóságon tartották — fogalmazta meg a bizottság álláspontját: az eddiginél szorosabb együtt­működést kívánnak a dél- dunántúli régió megyéinek tudományos intézményei­vel. Ez a kívánságük talál­kozott Somogy kulturális életének irányítóiéval is. Dr. Balassa Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese szin­tén ezt szorgalmazta az ülé­sen, s felajánlotta a PAB szakbizottságainak rendez­vényeihez a megye segítsé­gét. Az ülés napirendjén első­ként a PAB 5. számú küi- nikai-kutaitásd szakbizottsá­gának munkáját tárgyalták. Dr. Török Béla egyetemi ta­nár, a szakbizottság titkára több segítséget kért a mun­kabizottságok rendezvé­nyeihez. Ma már a PAB- nak 23 munkabizottsága van, s az ezekben végzett munka és a PAB közötti kapcsolat nem olyan erős, mint szükséges volna. Föl­vetette még, hogy a tudo­mányos minősítő bizottsá­gok munkája erősen a fővá­roshoz kötődik, halott lehe­tőség van rá, hogy a kandi­dátusi vagy nagydoktori ér­tekezés vitáját Pécsett, az A meteorológiai tavasz el­ső hétvégén — amennyiben nem csalogat a természetbe a nap —, kirándulás helyett számos más program közül választhatnak a somogyiak. Kaposváron, a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban ma délelőtt, illetve 14.30-kor a pécsi Bóbita bábegyüttes vendégszerepel. A gyerekek egyik legnépszerűbb meséje elevenedik meg, a Hamupi­pőke. Ugyancsak ma dr. Czeizel Endre genetikus tart előadást Siófokon a Dél-ba­latoni Kulturális Központ­ban, Az érték bennünk van címmel. Nagyatádon, a helyőrségi művelődési otthonban ven­dégszerepei szombaton a za­laegerszegi Hevesi színház. Goldmann Prémium című színművét mutatják be. Az előadás 19 órakor kezdődik. A kaposvári színházbarátok klubjának tagjai vasárnap este tekinthetik meg a Cslky Gergely Színház stúdiójában Lorca színművét, a Bernarda Aliba házát. Az előadás után a szereplőkkel beszélgethet­nek. A színház fiatalabb ba­rátainak ma játszák először Kiss Anna Bolondmalom cí­mű mesejátékát Mohácsi Já­nos rendezésében. A plakátművészetnek tu­domásul kellett vennie azt a kihívást, amit az utca „rek­lámháborúja” indított ellene. Megsokasodtak a különféle táblák, a plakátnak állnia kell a versenyt. A mai pla­kátok nemcsak harsányab­bak, hanem ötletesebbek is elődeiknél. Példa erre Poócs Péter munkássága, amelynek bemutatására kiállítás nyílt Kaposváron, a Kilián Ifjú­sági és Úttörő Művelődési . Az utóbbi évtizedeikben számos kiemelkedő alkotó készített érméket. Kezdet­ben főleg azok foglalkoztak éremkészítéssel, akik pályá­jukat iparművészként kezdték, később azonban — elsősorban a szobrászok — sokan vállalkoztak arra. hogy kipróbálják mesterség­akadémiai bizottságnál ren­dezzék meg. Különösen az utóbbi meg­jegyzés miatt alakult ki vi­ta; a résztvevők általában támogatták a professzor ál­láspontját. Dr. Tigyi József akadémikus, a PAB alelnö- Ike szerint már arra is volt példái hogy nagydoktori ér­tekezését éppen Pécsett védte meg az érdekelt, s a munkabizottságok nemcsak erkölcsi, hanem anyagi tá­mogatást is kapnak a PAB- tól. A kérdést az elnök hig­gadt szavai zárták le: sem­mi akadálya a minősítő bi­zottság pécsi működésének, ha az el tud szakadni a he­lyi érdekéktől, s a kandidá­tusi értekezések vitáját megfelelő függetlenséggé) tudja megszervezni. Az ülés résztvevői Somogy egészségügyéről és a kapos­vári kórház tudományos munkájáról is tájékozódhat­tak. Dr. Varga Levente, a kórház főigazgatója ismer­tette, hogy Somogybán 149 orvosi körzet látja el a be­tegeket, és a gyógyításban nagy szerepe van az 1200 ágyas megyei kórháznak. 230 orvos dolgozik itt. Köz­tük hét kandidátus, ketten, a közelmúltban szerezték meg ezt a fokozatot. Dr. Kopa János, a somo­gyi munkabizottság vezető­je szerint a kutatás az utób­bi években szélesebb körű és fejlettebb lett. A társ­kórházi együttműködés is Központban. Kiállításon mu­tatkozik be ugyanitt a bog- lárlellei általános iskola vi­zuális műhelye, melyet Bagó Bertalan vezet. Kaposváron szombaton este magyaimóita estet rendeznek a Móricz Zsigmond Művelő­dési Házban. Hétfőn az ifjú­sági házban a népszerű Karthago együttes szerepel. A komolyzene barátainak hétfőn a kaposvári zeneisko­lában tartanak hangversenyt. A kaposvári szimfonikus ze­nekar műsorán Mozart g- moll szimfóniája és a Re­quiem szerepel. Közreműkö­dik a kaposvári Vikár Béla kórus. A zenekart Merényi György vezényli, a kórust Zákány! Zsolt tanította be. Barcson is hétfőn tartanak hangversenyt: a Berlini Fú­vósötös műsorán Anton Rei- cha, Ligeti György, Jagnes Ibert, Mozart és Farkas Fe­renc művei szerepelnék. Marcalban, a kulturális központban szombaton dél­előtt a zalaegerszegi megyei művelődési és ifjúsági köz­pont felnőtt bábcsoportja mutatkozik be: Békakirály­kísasszony című műsorukat láthatják a gyerekek. Hét­főn itt vendégszerepei a Népszínház táncegyüttese. Az előadást a középiskolásoknak rendelik. Kiállítások: Kaposváron a megyei múzeumban Illés Fe­renc festőművész alkotásai láthatók, a Kaposvári Galé­riában Bohus Zoltán és Lu- gossy Mária plasztikái, a Somogyi Képtárban Kelle Sándor festőművész műveit tekinthetik meg az érdeklő­dők. Barcson a hónap vé­géig látható Csiszár Elek festőművész tárlata. béli tudásukat ebben a mű­vészeti ágban js. A hetvenes évek második felétől már olyan művészek is készítet­tek érmeket, akik korábban nem foglalkoztak ezzel. Több, a műfajban szokatlan anyagot fölhasználva. A tárlat április 14-ig te­kinthető meg. szorosabb, a munkát job­ban összehangolják. A so­mogyi bizottság évente két­szer ülésezik, negyedéven­ként összevont tudományos értekezleteket tart. Itt vi­tatják meg elsőkén a pub­likálásra szánt dolgozatokat, értekezéseket. A somogyi or­vostársadalom fontos ren­dezvénye az évente megren­dezett Somogyi orvosnapok eseménysorozata, amelyre az idén már huszonnyolca­dik alkalommal kerül sor. Nagy távlatai vannak a kórház és a mezőgazdasági főiskola közötti együttmű­ködésnek. A kutaitások ta­pasztalati eredményei ma már egyre jobban megje­lennek a gyógyító munká­ban és a betegellátásban. Így például kaposvári orvo­sok szép eredményeket ér­tek el a vesebetegségek ha­lálozási okainak felderítésé­ben, a szívbetegek rehabili­tációjában és az érelválto­zások műtéti kezelésében. Folynak még — mint dr. Kanyar Józsefnek, a levél­tár igazgatójának kiegészí­téséből kiderült — komoly orvos- és gyógyszertörténeti kutatások is. A bizottság alelnöke elis­meréssel szólt a kaposvári orvosok tudományos muii- kájárói, de hozzátette, hogy kevésnek tartja a tudomá­nyosan minősítettek számát. A PAB tegnapi ülésén el­fogadták a munkabizottsá­gok idei munkatervét. Kaposváron ülésezett a pécsi akadémiai bizottság Somogyi orvosok sikerei Hórányi Barna

Next

/
Thumbnails
Contents