Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-22 / 68. szám

1985. március 22., péntek Somogyi Néplap 3 Kommunista fegyelem, felelősségteljes munka A pártkongresszust szé­les körű eszmecsere, vita, po­litikai értékelő, elemzőmun­ka előzte meg. Ebben a szó igaz értelmében részt vett több mint nyoleszázhetven- ezer kommunista. Az aktív politikai élet a múlt évi beszámoló taggyűlésekkel kezdődött, ahol minden alapszervezetben számve­tést készítettek, értékelték az eredményeket, és szóltak a hibáikról, a teendőkről is. Folytatódott az eszmecsere és elemzés a kongresszusi irányelvek vitájával, amely felszínre hozta a kommunis­ták véleményét a Központi Bizottság álltai követett po­litikáról: álláspontokat üt­köztetett, politikai állásfog­lalásra késztetett. Az irány­elvek jól szolgálták a gon­dolatébresztő, vitára készte­tő politikai aktivitást. A kongresszusra való fel­készülés eleven politikai légköréből, az irányelvek vitáiból egy gondolatsor ki­emelésére vállalkozunk. Az­zal, amely a pártfagyelem- mel, a pártegységgel, a kom­munista helytállással, a párt normáihoz való vi­szonnyal. fejezhető ki. A párttagok túlnyomó többsé­ge a párt normáit védel­mezve, az eszmei, politikai, cselekvési egység alapján állva, híve a rendnek, a fe­gyelemnek, s annak adott hangot, hogy pártunk egy­ségét, fegyelmét óvnunk kell: nem tűrhetjük sora­inkban a rendetlenséget, az erkölcsi lazaságot, a fele­lőtlenséget. A nehezebb időik a nagyobb próbatétel időszakai, ez pedig nagyobb helytállást igényel, hiszen a párt nem személytelen:, ha­nem az eleven, gondolkodó, cselekvő emberek, a kom­munisták összessége. Az a bizakodás, hogy a követke­ző öt év jobb körülménye­ket hoz számlikra, csak ak­kor Válható valósággá, ha a kommunisták egységesen. felelősen dolgoznak, s min­dent megtesznek azért, hogy még szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a pártonkí- vüliekkel. A fegyelem, a rend irán­ti igény nem csupán óhaj. Az adott kommunista kö­zösségen áll, hogy milyen légkört teremt: megbecsü­lik, elismerik és tisztelettel övezik-e azokat, akik példá­san helytállnak, fegyelme zetten és olaadóan dolgoz­nak, vagy éppen azok vál­hatnak hangadókká, akik cinikusak, haszontalanok, ügyeskedők, dologltialanok. Ahol az előbbi felfogás uralkodik, ott a kommunis­ták és a pártonikívüliek is ehhez igazodnak, s nem né­zik el a fegyelmezetlensé­geket. Az ilyen kommunis­ta közösségekben honosod­tak meg a figyelmeztető be­szélgetések. Ezt sok helyen alkalmazzák, amikor azt lát­ják, hogy egy párttag maga­tartása, sorsa rossz irányba fordul. A figyelmeztető be­szélgetés ha idejében törté­nik, legtöbbször visszatartó erő, megakadályozza a sok­szor súlyos következmények­kel járó hibák, vétségek, esetleg bűnök elkövetését. Az ilyen beszélgetéseken ki­fejezésre jut a segítő szán­dék, a párt és az egyén kö­zös érdekének belátitatása. Józan érvekkel próbálnak hatni az egyén politikai, er­kölcsi ítélőképességére. Akadnak azonban olyanok is, akiknél a figyelmeztetés határtalan. Ilyenkor meg­sértik a párbfegyeimet, vét­ségeket követnek el, mun­kájukban és magánéletük­ben helytelen magatartást tanúsítanak. Ebben a hely­zetben elkerülhetetlen a pártfegyélmi eljárás. Akiről lepereg a figyel- meztető intelem, az minden körülmény mérlegelésével, érdekekre és beosztásra va­ló tekintet nélkül büntetést érdemel. Természetesen a pártfegyelmi eljárást és a pártbüntetést kommunista módon fogjuk fel, vagyis a nevelés, az egyén és kör­nyezete formálásának egyik eszközét látjuk benne. Példák sora mutatja, hogy politikai. anyagi károk, egyéni sorsok elcsúszása, esetleg tragédiába torkollá- sa elkerülhető lett volna, ha az illetőt szeretettel és kommunista keménységgel időben figyelmeztetik. Né­hol a humánumra hivat­kozva tekintenek el a fe­gyelmi eljárás megindításá­tól. Kétségtelen, senki sem fogadja szívesen, ha figyel­meztetik a hibájára, vagy vétségéért megbüntetik, csakhogy az elnézés, a hi­bákkal szembeni békülé- kenység, a vétségek takar- gatása, a humánum hamis, elvtelen értelmezése nem használ a pártnak, az egyén­nek, a kisebb és nagyobb közösségnek sem. Pártunkban a rend, az önként vállait fegyelem, a politikai és szervezeti egy­ség olyan aliapelv, és tartó­pillér, amelyre eszméink, politikánk, cselekvésünk láncszemei épülnek. Ezek nélkül egy marxista—leni­nista párt ütőképes műkö­dése elképzelhetetlen. A pártfegyelmi munka ne­velő eszköz, és védelmező jellegű is. Óvja a párt so­rainak tisztaságát, de az egyes kommunistákat is az ‘alaptalan támadásoktól. A tényekre épülő vizsgálatok­kal, az ügyelt tisztázásával segíti az egység és a fegye­lem érvényesülését. Pártunk közelgő kangresz- szusa meghatározza a kö­vetkező öt évre feladatain­kat. Ahhoz, hogy ezek meg­valósuljanak, közös akarat­ra, együttes gondolkodásra, minden kommunista fe­gyelmezett magatartására és cselekvésére van szükség. Takács Györgyimé dr. a KEB osztályvezető-helyettese A 70. születés­napon Hetvenedik születésnapja atkáiméiból köszöntötték tegnap Nagyatádon Gémest Sándort. Dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a testü­let jókívánságait, majd át­adta ajándékukat. A ben- soséiges ünnepségen részt vett Gajdos László, a váro­si pártbizottság első titkára. Egy-egy születésnap alka­lom az emlékezésre. Gémasi Sándor 19.15, március 21-én született Szabadiban. A mis­kolci tanítóképző elvégzése után .falujában, lett tanító,, majd Nagyberkiben dolgo­zatit, a körzeti általános is­kolában. 1949-ben Csököly- ben letet igazgató, majd két év múlva a segesdi iskola vezetésével bízták meg. Itt azonban csupán három hó­napig dolgozhatott, mert fel­kérték a nagyatádi járási hivatal művelődési osztályá­nak vezetésére. 1957-ben ke­rült a pártapparátusba, ahol a munka mellett tanult. Vö- nösdipllomáivad végezte a pé­csi Tanárképző Főiskolát. 1963-ban a járási pártbi­zottság titkára lett, majd amikor egyesült a csurgód és a nagyatádi járás, a községi bizottság titkárának válasz­tották. Sokat tett azért, hogy Nagyatádot várossá nyilvá­nítsák, ezért is kapott újból és újból bizalmat és válasz­tották meg a városi pártbi­zottság első titkárának 1971- ben. Hatvanévesen ment nyug­díjba, de tíz évig még tagja maradt a városi pártbizott­ságnak. Munkáját többek között a Munka Érdemrend arany fokozatával és az If­júságért érdeméremmel is elismerték. A tegnapi emlék- idéző beszélgetésein elmond­ta: számít ama, hogy ki- sebb-nagyobb feladatokkal megbízza a párt. N. J. Jelentős importmegtakarítás 1982 Októberében adták át az Unitechndfca szövetkezet akkumulátorgyárát Marca­liban, tehát két teljes év tapasztalataival kezdtek 1985-ben tervezni és dol­gozni a város ipartelepén lévő üzemben az emberek. Azért fontos megemlíteni ezt, mert a két év alatt rendkívül sok változással ta­lálkoztak a gyár dolgozói, E viszonylag rövid időszak „sűrítve” szolgáltatta a kel­lemes és a néha kellemet­len újdonságokat. Egy új üzemet nyugodt körülmények között sem könnyű fölfuttatni, mélyre­ható gazdasági változások idején pedig sokkal nehe­zebb. Nagy Imre üzemveze­tő most már elmondhatta, hogy a „meccs első félidejét megnyerték”, s előnnyel várják a folytatást. — A tíz amperórástól a négyszázhúsz amperórásig sokféle lúgos akkumulátort gyártunk. Legnagyobb meg­rendelőnk a MÁV, de sok terméket szállítunk például a Magyar Hajó- és Daru- gyárnak is. Elsősorban vilá­gításhoz használják ezeket az akkumulátorokat. Ennek megfélélően a Marcaliban készülő termé­kek többsége nem illik bele a közönség által megszokott képbe. A kicsi, savas autó- akkumulátorokhoz szokott ember általában meglepő­dik, ha az Unitechnika gyártmányait látja, hiszen ezek a Trabantokban, a La­dákban és más autókban működőkhöz képest óriásj­ak. Nem véletlen, hiszen szobai fényt kell szolgál­tatniuk például egy vasúti személykocsiban, Az üzemvezető erről mondta: — A felhasználók köre biztosítja azt, hogy hosszú időre van piacunk. Inkább az volt a kérdés, hogy tud­juk-e teljesíteni a megren­delőik igényeit, nem pedig azt, hogy lesz-e elég ve­vőnk. De ez még nem je­lenti azt, hogy nagyon ké­nyelmes a helyzetünk. Ta­valy sikerült kapacitásunkat teljes mértékben kihasz­nálnunk, mégpedig úgy, hogy közben harminc száza­lékkal csökkent a létszám. Nem taigalhatom: azért mert 1983-ban keveset keresték itt az emberek. S ehhez még hozzátartozik, hogy veszé­lyes munkahely az akkumu­látorgyár nagy része — Nagy igények, csökke­nő munkaerő ... Miképpen lettek úrrá a gondokon? — Ahol csak lehetett, korszerűsítettük a terme­lést. Nehéz volt több mun­kát követelni az emberek­től, de akik vállalták, azok végülds nem jártak rosszul, mert tavaly a kevesebb em­bernek már a korábbinál sokkal többet tudtunk fizet­ni. Szakcsoport is alakult, abban még jobb volit a ke­reset. A túlmunkával együtt megtalálták a számításukat azok, akik itt maradtak. Jellemző, hogy tavaly a má­sodik félévben mindössze négy emberünk ment el. — Veszélyes munkahely és túlóra. Egyeztethető ez? — Naponta hat órát dol­gozhatnak a dl un kasok, egy perccel sem többet! Ebből a szempontból még jó is, hogy így van, mert a szakcsoport tagjai csak szombaton vagy vasárnap dolgozhatnak. Így nem keveredik össze a ren­des munkaidő a túlmunká­val. És még egy kellemes meglepetés is ért bennün­ket. Többet dolgoztak az emberek, ugyanakkor a rendkívül szigorú egészség- ügyi vizsgálat sokkal keve­sebb ártalmat szűrt ki, mint régebben. Tehát a jobb munkával együtt a munka­védelmi fegyelem is javult. — 1985-re így nyugodtan készülhettek. Most is van elegendő munkájuk? — Van. Kapacitásunkat lekötötték a megrendelők. 130 millió forint a tervezett termelési értékünk az idén. Ez azt jelenti, hogy az 1984- es 131 százalékos-' fölíutás után ismét előrelépünk egy kicsit. Igen fontos, hogy közben mind gazdaságosabb legyen a termelés. Tavaly­előtt csökkentettük terméke­ink importhányadát, s az idén újabb jelentős import- megtakarítást érünk el az­zal, hogy az akkumuláto­rokhoz szükséges fém szala­got magunk fogjuk gyárta­ni. Eddig ezt tökés behoza­talból kaptuk. Ezzel együtt már közel húszmillió forint­ra rúg az általunk 1983 óta elért dolláirmegtakaríitás. A telepen téglahegyeket láthat, aki arra jár. Az Uni- technlka minden. Marcali­ban lévő egysége ide költö­zik majd. Jelenleg a köz­pont és több üzemrész a belvárosban van, de a la­kókörnyezetből távoznia kell az iparnak. Az áttele- pülés nehéz, de tovább erő­síti a céget. Luthár Péter Lúgos akkumulátorok Marcaliból A jó szó ereje — Nem akartam, mégis kiesortíiuiltak a (könnyeim, amiikoir a .megyei pártérte- fkerteten küldöttnek válasz­tottak a kongresszusra... — mondta Végheüyi Istvánné, a Rákospalotai Bőr- és Mű- anyagfeüdoilgozó Vállalat marcali gyáregységének mű­vezetője. 1975 óta titkára a most 38 tagú üzemi párt- alapszenvezeitnek. — Üzemünk mintegy 300 dolgozójának 90 százaléka nő. Ennek megtfeleliően a vezető tisztségeikben is az átlagosnál nagyabb a nők aránya. Mégsem az ezzel kapcsolatos számokat tartom legalkalmasabbnak annak le- ménésóre, hogyan érvénye­sül a nőpolitika. Lényege­sebb ennél, hogy miként se­gítik a nőiket egy-egy mun­kahelyen, Nálunk a legfon­tosabb lépés a kisgyerekesek egyműszakos szalagjának öt évvel ezelőtti beindítása volt. Jelenleg 51-en dolgoz­nak itt. Örömteli gondunk, hogy most is 60-an vannak gyesen, közülük az idén ki­lencen jönnék vissza. Saj­nos, több egyműszakos mun­kahely kialakítására nincs mód. Mivel a kisgyerekesek művezetője vagyok, jól is­merem gondjaikat, mégis egyet kellett értenem a vál­lalati érdekkel is számoló kompromisszumos megol­dással. — Miről beszélne, ha szót kapna a kongresszuson ? — A dolgozókat élénken foglalkoztató gmk-król. El­fogadom, hogy ezek a kö­zösségek a vállalat számára is hasznos munkát végez­nek. A meglevő öt közül először alakult gmk-nk pél­dául azelőtt szemétbe ke­rült huMadékókait dolgoz fel jól eladható termékké. Azt is látom, hogy a dolgozók jövedelmének érzékelhető növelésére másként nem lett volna mód; a gmk-k műkö­dését mégis kényszermegol­dásnak tartam, mert féltem az embereket. Félek, hogy túlterhelik magukat; hogy nem jut idejük és erejük a családra, az önművelésre. Talán rosszul látom, mégis azt hiszem: a főmunkaidő 8 órájában kéne mindenütt jobb teljesítményre töreked­ni és jobban megfizetni az embereket. Üzemünkben jól szerverték a munkát, telje­sítményünk a szigorú nor­mák szerint is 120—130 szá­zalékos. Csak az év első két hónapjában a tervezettnél tízezerrel több divattáskát készítettünk exportra. A gyáregységek közül tavaly egyedül mi iteLjesítettük a tervünket, a nyereség azon­ban a vállalati nagykalapba került, vagyis nem azok kapták, akik a többlétét el­érték. Ügy látom, a mostani bérszínvonal-gazdálkodás mellett elvész a húzóerő, s pótmegoldásnak ott a gmk. Beszámoló taggyűlésünkön részt vett a vállalat igazga­tója is. Jólesően méltatta és megköszönte a munkánkat. A taggyűlésen éles fölveté­sekre számítottam, ezek azonban elmaradtak. < A jó szó erejét bizonyítja ez. Nem szabad ezt az erőt le­becsülni. — Hogyan sikerült magát elf agad tatai a vezetőkkel? Miként vált egyenrangú partnerükké a gyáregység irányításában ? — Mindenekelőtt a napi munkában kell helyitállnom. Csupán ez adhat erkölcsi alapot a szókimondáshoz, csak 'így lehet hitéle a sza­vaimnak. Tíz éve vagyok tagja a városi pártbizottság­nak és a végrehajtó bizott­ságnak; az ott szerzett tá­jékozottság sokat segített, hogy munkahelyem dolgai mellett a fejlődés nagyobb összefüggéseit is lássam. Azt hiszem, egy párttitkár ha vadóban partnere akar len­ni a gazdasági vezetésnek, egyre kevésbé nélkülözheti az ilyen, rálátást. B. F. Késnek a mezőgazdasági munkák Március második felében a gépeknek már a határban lenne a helyük, most azon­ban egyelőre nem indíthat­ják a traktorokat, a vetőgé­peket; mindenütt laza, süp- pedékes a talaj. Sokfelé az utakon is mély a sár. A ter­mészetes vegetáció is két-ihá- rom hetes késésben van. A fagyos talaj sok helyen nem engedi át a megolvadt hóiét. Ez egyfelől azért okoz gondot, mert belvizek kelet­keztek, másfelől viszont a talaj vízháztartása kedvezőt­lenül alakul, ami később, a tavaszi-nyári időszakban hát­rányos lehet. A MÉM adatai szerint mintegy 80 ezer hek­tárt borít belvíz. Mindenek­előtt Szolnak megyében gyűlt meg a bajuk a gazdaságok­nak a vízzel: hozzávetőleg 20 ezer hektáron áll a víz Szabolcs-Szatmárban mint­egy 18 ezer hektárt, Hajdú- Bihariban 15 ezret és Borsod­ban is hozzávetőleg 9—10 ezer hektárt takar a hóié. A talaj felszáradása attól függ, hogy milyen gyorsan jön a tavaszi fölmelegedés. Általában a márciusi szél szárítja a földeket. Sokat segít ilyenkor a mestersé­ges szivattyúzás és vízelve­zetés is. A szakemberek sze­rint azonban a víztakaró semmiképpen sem nagy pb b az átlagosnál.

Next

/
Thumbnails
Contents