Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

Somogyi Néplap 5 Komámasszony, máskor Is... HAGYOMÁNYŐRZŐK Gyakorlat, hogy az or­szág egyes területeinek ha­gyományőrző csoportjai be­mutatják egymásnak műso­rukat. Jó alkalom ez a ta­pasztalatcserére, s arra, hogy szakértőkkel beszél­gessenek, tanácsokat, útmu­tatást kapjanak további munkájukhoz. Szombaton a homokszent- györgyi művelődési központ nagytermében három megye csoportjai adtak egymásnak találkozót. Somogy, Tolna és Baranya legjobb együtte­sei forró hangulatú, vidám műsorral örvendeztették meg a közönséget. A bemu­tatók után három tagú zsű­ri: Szabadi Mihály, az Amatőr Néptáncosok Orszá­gos Tanácsa elnökségének elnökhelyettese, Olsvai Im­re zenetudós és Vásárhelyi László koreográfus mondta el véleményét az együttes­vezetőknek. A műsorban elsőként me­gyénk képviselői léptek színpadra. A szuloki hagyo­mányőrző együttes a német karácsonyi népszokásokat idézte közönség elé. A háromfiaiak fellépését kü­lönösen nagy érdeklődés előzte meg, ők ugyanis ed­dig pávaikörként működtek, s ilyen jellegű műsorral most mutatkoztak be elő­ször. Kiforratlanságuk, ke­vés gyakorlatuk ellenére, kedélyes, ízes népi beszé­dük, tréfás kedvük jó han­gulatot keltett. A jó ötle­tekkel tarkított, ügyesen felépített összeállítás a szak­ma tetszését is elnyerte. Az igazi közönségsikert a nagy hagyományokkal ren­delkező buzsáki csoport Nyársdugás című produk­Á szalacskai ásatások kincsei A szalacskai ásatásokból származó kincslelet a ké­pen látható bronzedény, amelyet a Rippl-Rónai Múzeum fémrestauráto­rai hoznak helyre. A Honty Szilvia régész ál­tal vezetett feltáráskor tavaly még sok érdekes és értékes tárgy került napvilágra, amelyek res­taurálása folyik. ciója hozta meg. Fergeteges vastaps fogadta a szókimon­dó népi köszöntőket, a tán­cos, nótás vidám mulatsá­got. A zsűri elismeréssel szólt hiteles éneklésükről, a prímás daüamvariációiról, felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a disznóölés moz­zanatait és a tápobetéteket még jobban össze kellene hangolni. A következőkben a bara­nyai vendégek léptek kö­zönség elé. Míg a somogyi­ak a nép hétköznapjait emelték színpadra, ők in­kább az ünnepélyes alkal­makat jelenítették meg. Mindhárom csoport a nép- hagyományoknak csak egy részét: a táncot és a zenét emelte ki, változó sikerrel. A zengő váirkon y iák méltó­sággal teli, kiforrott táncos produkcióját Szabadi Mi­hály az est egyik legszebb pontjának nevezte. Egyet­len szó nélkül, mozgásuk­kal is ki tudtak fejezni ér­zelmeket,, hangulatokat. Ke­vésbé sikerült ez a ma- gyaregregyi csoportnak. La­kodalmasukba belekevere­dett néhány idegen eredetű, műmagyar dallam. Látvá­nyos, nagy közönségsikert arató műsoruk néhol in­kább operettfináléra emlé­keztetett, mint néphagyo­mányra. A hosszúhetényi Népi Együttes katonaíbú- csúztatója bensőséges pilla­natokat hozott. Olsvai Imre különösen nagyra értékelte vállalkozásukat, mellyel a megszokott haxsányság he­lyett a búcsúzás, a fájda­lom hangulatát hozták a színpadra. A tolnaiak sorát a hátai népi együttes nyitotta meg. Üveges csárdásuk fő eré­nye volt a tánc kultúrtörté­neti dokumentum jellege, a műsor színpadra állításában azonban még sok a javítani való. A falu apraját-nagy- ját felvonultatva a búcsú hiteles hangulatát adtavisz- sza a Mórágya Német Nem­zetiségi Együttes. Az utolsó­nak fellépő bogyiszlóiak mélységesen igaz, meghitt műsora tette fel az estre a koronát. Címének megfele­lően. hétköznapok és ünne­pek az ő produkdójukban először egymás mellett je­lentek meg. A fonóban las­san, csendesen kezdődő mű­sor a molnár balladáján ke­resztül egyre gyorsult, míg végre fergeteges ' akodal- masba torkollott. Változatos, sokszínű mű­sort hozott ez a három óra. A kilenc együttes fellépése azt bizonyította, hogy az egyes megyék — még az egyes csoportok is — más­más módon értelmezik a hagyományőrzést. Szinte mindegyikük más aspektu­sára figyel oda. Vannak, akik a népi mondókák, a hagyományban élő szoká­sok, játékok gyűjtését he­lyezik előtérbe, mások in­kább a népdaflkinesre, megint mások a táncra he­lyezik a fő hangsúlyt. Csak néhány esetben sikerült egyetlen produkcióban ösz- szegezni az egyszerű nép körében élő tuigyományok mindegyikét. Ez természete­sen nem hiba, Íriszen ama­tőr csoportokról van szó, s a műsor összetételétől es színvonalától függetlenül valamennyiüket csak köszö­net illetheti azért, amiért felelősséget éreznek a kiha­lóban levő folklór megmen­téséért és népszerűsítéséért. Végül, de nem utolsó sor­ban pedig köszönetét érde­melnek a homokszentgyör- gyáek, akik nagyvárosokat megszégyenítő pontossággal és lelkiismeretességgel, szín­vonalasan rendezték meg a nagyszabású találkozót. A helybeli lakosságban pedig érdeklődő, lelkes közönség­re találtak az együttesek. A település kivívta magának a bizalmat, s a rendezők ta­lán elfogadják majd a meg­hívást, amit egy parasztnéni kurjantott be az egyik mű- sonszám után: „Kamámiasz- szony, máskor is gyűjjenek el!”. Tersztyánszky Krisztina ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ BOGLÁRLELLÉN Esténként hárfamuzsika dallamait sodorja a szél a parton Boglárlellén a Pla­tán étterem fedői. Strausz József játszik. Csaknem negyven éve vette először a kezébe az apja, nagyapja hangszerét, s azóta bejárta vele a világot. Huszonhét évig dolgozott külföldön Hilton-szálflodákban, fényes termek közönségének. Bog- lárlellén, a boglári strand melletti Platán étteremben tavaly novembere óta szó­rakoztatja a vendégeket. Este gyertyát gyújtottak az étterem asztalainál, a hangulatos műsoros est sze­replői az ország népi hár- fásai voltak. A házigazda: Strausz József, akit a kül­földi közönség Josef Stra- uszként ünnepelt.. A találkozóra az ország (különböző helyeiről jöttek a muzsikusok, senki sem gondolta, hogy egy családi összejövetel részesed le­szünk. A hárfás Gertner-di- nasztia tagjai először szere­peltek együtt. Gertner Já­nos a legidősebb: ő a tudó­ja, hogyan készül a népi hárfa. Maga készítette a család hangszereit. — Mi a titka a népi hár­fa készítésének? — Százéves, vagy am iái is öregebb hangszerfa kell hozzá. Régi zongorák érté­kes faanyagából állítottam össze hárfáinkat. A világot járt fiú, Strausz József anyai nevet válasz­tott: ő a leghíresebb a csa­ládban. — A hárfát klasszikus hangiszemek ismerem. Mi különbözteti meg ezt az önök népi hangszerétől? — A népi háirfa alig is­mert hangszer. A szórakoz­tató zene minden műfaja megszólaltatható vele. Ázsiában különösen csodá­jára jártak, orosz népdalo­kat, francia sanzonokat és mai olasz slágereket játszot­tam a közönség kívánságá­ra. Kínában Kálmán és Le­hár operettdailamainak volt nagy sikere. Gertner János Balatonfü- redről, Gertner József Mo­hácsról érkezett: a Gertner hárfás trió Pécsein játszik a a Szőlőskert Komzum étte­remben. Gertner Gergely hárfázik, Tiszai György basszusgitárral kíséri, s az énekes: Strausz Teréz. Gert­ner János kellemesen em­lékezett vissza azokra az évekre, amikor Kaposvá­ron, a Duci vendéglőben játszott. 1936-ot írták ak­kor ... Százhatvan vendég a meg­mondhatója, milyen kelle­HSBjT' ..... “ " I Nem lesz a te talpadnak nyugalma 37. Mintha egy durva kéz markolná össze a belsőré­szemet, a fájdalom kisugár­zik, és úgy érzem, a hajam szálai is sajognak. Mostaná­ban mindig összerezzenek, ha a kaput hallom nyílani. A forgácsot kapkodtam ösz- sze a bakok környékén egy kisvékába, amelyben a tűzi- fát szoktuk bevinni a kony­hába. Megáll a kezem két mozdulat között; a toliszerű szijács kipereg az ujjaim kö­zül. Mintha a napból jönné­nek. A hátuk mögött vörös­ük bukóban, szél lesz hol­nap. Hideg van, felhők sem párnázzák ki a késődélutánt. Hátulról kapják a fényt, az arcukat nem tudom kibon­tani az árnyékból. A maga­sabbikon térd alatt leffegő prémes nagykabát van, zsi­nórok fogják oda az egyik szárnyát a másikhoz, ame­lyikre a bőrgombokat fel- varrták. A fején kalap, a pereme hullámosán lepördít- ve a szeméig. A pantallója halszálkásan szürke, eltakar­ja sáros fekete félcipőjét. Jegyzőfélének nézném, ha mindennapos vendég volna nálunk a körjegyzőség első embere. Meg aztán első pil­lantásra kitetszik, nem ven­dégfélék. Az a másik, avas- golyóforma fejű sem. Egy­szer a leventéknél láttam egy olyan vasgolyót, amivel ver­sengtek, ki tudja messzebb­re ellőni a kezével a váll- gödréből. Vankék aztán ki­járták, hogy az erdősi né­met legénykéknek ne kell­jen leventézni. Ez a vasgo­lyó fejű hajadonfőtt van — a homlokából már visszahú­zódott a koromfekete haj határa —, úgy lépked befe­lé, mintha minden lépésével egy-egy cölöpöt verne az új hídhoz. Két keze a félkabát zsebében, talán szorongat ott valamit. Frey Jakabnak volt egy ilyen félkabátja. Fekete posztó csizmanadrág, bilgeri csizma: rövid, vaskos lábai vannak, mint a magyar há­zak tornácának kurta oszlo­pai. Jönnek... — Mayer Miklós? — a prémes kabátos megáll apám előtt, a szerszámait viszlatja; nagyon érdekelhe­ti a vonókés meg a kanál­fúró. — Az vagyok. Apám hangjában nem csi­csereg stiglic az örömtől. — Fáradjon be a házba. Maga is, fiatalasszony! Mintha ő volna a gazda, apám az idegen. — Előttünk! És semmi meggondolatlanság, Mayer... — A tomácoszlop-ember pa­rancsolja. Hivatalos ember hangja. Hivatalos ember arcpirító keménysége: ő képviseli a törvényt ellenünk. Anyám a kezét tördeli — szokása ez; megfigyeltem, hogy má­sokra is átragad tőle, ha baj van —, úgy vár bennünket a konyhában. — Oda álljanak a tűzhely elé. ök háttal az ablaknak, az arcuk megint árnyékban marad. A magasabbiknak bajusza van, a tömzsi arca ennyi kaposzkodót sem ad a pillantásomnak. Járkál — legtöbbször nekünk háttal —, mindent megnéz. Ahogy lép, csikorog a birgerije. — Mit akarnak velünk ? — apám megembereli magát; mintha krákogástól szaba­dulna meg a torka, úgy kér­dezi. — Minek köszönhetjük a látogatást? — Itt én kérdezek, Herr Mayer — emeli meg a hang­ját a prémes kabátos. — Maga ebben az országban már csak akkor beszél, ha kérdezik. Értve?! Apám nyel egyet, de nem mozdul, hogy kipenderítse a pökhendi hívatlan látogatót. A magabizodalmunk úgy pá­rolgóit ki belőlünk ezekben a hónapokban, ahogy a ben­zin a piszok pecsétjétől megtisztított ruhából. Csak legalább Hans ne ma ment volna be a megyére intéz­kedni! — Kovács bajtárs, a sub- lótfiókokat kutassa át, ott szokták tartogatni a német nyelvű röpcsiket! — Parancs főhadnagy baj­társ! A tömzsi húzogatni kezdi a fiókokat, egyenként boro­gatva tartalmukat a sárga­földre, melyen még nem szá­radtak föl anyám munkájá­nak nyomai: a söprés utáni fellocsolás 8-asai. A Kovács­nak nevezett köpcös férfi elégedetlennek tűnik. Egyre türelmetlenebbül rúgja szét a földre szórt vászohneműt, ágyi lerakóruhát. Röpül az esküvői cipőm is, melyet ott őrizgettem — csak misére véve föl — a menyassziru- hám mellett. A főhadnagy a tömzsire is figyel, minket is sarokbaszorít a szemével. (Folytatjuk.) Hárfás dinasztia A hárfát a legidősebb Gertner pengeti mes estét szereztek a Gert- ner-család tagjai a bogiári Platán étteremben. Akár három esttét is szervezhetett volna az étterem vezetője, Téglás István, olyan nagy volt az érdeklődés a hárfá- sok találkozója iránt. — Üzlet és szárakoizttatás szerencsés találkozása ez a rendezvény — Nyáron minden szóra­kozóhely megtelik Boglár- delién. Szezon után és előt­te a környék lakosságára gondolva szervezünk műso­ros esteket. Egy hét múlva operett-, majd magyamóta estet rendezünk. Nem ma­rad ki a táncdal és az ope­rett sem a programunkból. Horányi Barna Strausz József házigazda Boglárlellén a Platánban Á biotechnika hétköznapjainkban „Az ember ezt, ha egykor ellesi, vegykonyhájában szintén fnegteszi” — jósolta Madách Lucifer kétkedő sza­vaiban alig egy évszázaddal ezelőtt. S lám, ma már az ember elleste saját létezésé­nek titkát, felfedezte a DNS- molékulát, hónapokon, éve­ken belül előállítja az év­milliárdok során kialakult fajokat, megtanulta szabá­lyozni környezetét. Dr. An- toni Ferenc biofizikus pro­fesszort, az I. sz. Biokémiai Intézet igazgatóját, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagját kérdeztük: mi is a biotechnikai kutatá­sok lényege, milyen fázisban vannak ma a hazai munká­latok. — A biotechnika nem más, mint a biológiai kuta­tások iparszerű alkalmazá­sa. A kikísérletezett új anya­gok elsősorban a gyógyszer- gyártás, az orvostudomány, de ezek mellett a mezőgaz­daság, a környezetvédelem és egyéb ágak területén is új technikát jelentenek. Munkánkhoz tartozik a kü­lönféle ható- és ellenanya­gok kidolgozása, valamint a genetikai manipulációk: fa­gyás és szárazságtűrő nö­vényfajták, előnyös típusú haszonállatok kikísérletezé­se. — A kaposváriak előtt is ismeretesek a csicsókaszörp­pel kapcsolatos vizsgálataik. Mi ezeknek a lényege? — A csicsókaszörp gyü­mölcscukorban gazdag, ezért diabeteszes betegek is fo­gyaszthatják. Sőt, mindazok, akik csupán az elhízást kí­vánják elkerülni. — Miből áll a vezetése alatt álló intézet tevékeny­sége? — Az elmúlt két évben fontos szabadalmakat dol­goztam ki dr. Teplán István professzor kollégám és fia­tal kutatók részvételével. A Magyar Tudományos Aka­démia támogatásával olyan vegyületet állítottunk elő, amely szerves formában tar­talmaz ként és a korábbi zsíroldó szerekkel szemben az élő szervezet is tudja szintetizálni. Ennek az anyagnak a szappan-, sam­pon és bőrápolószerek gyár­tásában van fontos szerepe, valamint fokozza a birkák gyapjának és a libatollnak a növekedését. Egy másik szabadalom a hústermelés­ben hoz majd javulást, ez a hatóanyag ugyanis fokozza az állati szervezet megter- mékenyülését. — Jelenleg min dolgoz­nak? — A szabadegyházi kemé­nyítő, illetőleg folyékomycu- kor-termeléssel kapcsolat­ban a gyümölcscukor, azaz frukfóz előállításán mun­kálkodunk. A kutatások máris jelentős sikert ígér­nek. A fruktózt ma még im­portból szerzi be az ország. Ha itthon is elő tudjuk állí­tani a cukorbetegek számára nélkülözhetetlen készít­ményt, ez a fogyasztók és a népgazdaság számára egy­aránt nagy hasznot jelent. T. K. Tarhosi zenei napok A tarhasi zenepavilonban június 22-én díszhangver­sennyel kezdődik, s június 30-án a kórusverseny ünnepi estjével fejeződik be a ki­lencedik alkalommal sorra kerülő Békéstarhosi zenei napok rendezvénysorozata. A felszabadulás után majdnem egy évtizedig Tarhoson mű­ködő első állami énekiskola hagyományait ápoló prog­ram egy hétre ismét a ma­gyar zene és zenei nevelés egyik központjává teszi e nagy múltú körösközi tájat: nap mint nap magas szín­vonalú hangversenyek vár­ják a helybeli, és a távolról érkező érdeklődőket Békés városában s Tarhos község­ben. Az idei megnyitó ünnep­ségen Kodály Psalmus Hun- gariicus és Bartók Concerto című művét szólaltatja meg a debreceni MÁV filiharmo- níikus zenekar, a szegedi ze­nebarátok énekkara, vala­mint két békési gyermekkar.

Next

/
Thumbnails
Contents