Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-18 / 64. szám
Somogyi Néplap 5 Komámasszony, máskor Is... HAGYOMÁNYŐRZŐK Gyakorlat, hogy az ország egyes területeinek hagyományőrző csoportjai bemutatják egymásnak műsorukat. Jó alkalom ez a tapasztalatcserére, s arra, hogy szakértőkkel beszélgessenek, tanácsokat, útmutatást kapjanak további munkájukhoz. Szombaton a homokszent- györgyi művelődési központ nagytermében három megye csoportjai adtak egymásnak találkozót. Somogy, Tolna és Baranya legjobb együttesei forró hangulatú, vidám műsorral örvendeztették meg a közönséget. A bemutatók után három tagú zsűri: Szabadi Mihály, az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsa elnökségének elnökhelyettese, Olsvai Imre zenetudós és Vásárhelyi László koreográfus mondta el véleményét az együttesvezetőknek. A műsorban elsőként megyénk képviselői léptek színpadra. A szuloki hagyományőrző együttes a német karácsonyi népszokásokat idézte közönség elé. A háromfiaiak fellépését különösen nagy érdeklődés előzte meg, ők ugyanis eddig pávaikörként működtek, s ilyen jellegű műsorral most mutatkoztak be először. Kiforratlanságuk, kevés gyakorlatuk ellenére, kedélyes, ízes népi beszédük, tréfás kedvük jó hangulatot keltett. A jó ötletekkel tarkított, ügyesen felépített összeállítás a szakma tetszését is elnyerte. Az igazi közönségsikert a nagy hagyományokkal rendelkező buzsáki csoport Nyársdugás című produkÁ szalacskai ásatások kincsei A szalacskai ásatásokból származó kincslelet a képen látható bronzedény, amelyet a Rippl-Rónai Múzeum fémrestaurátorai hoznak helyre. A Honty Szilvia régész által vezetett feltáráskor tavaly még sok érdekes és értékes tárgy került napvilágra, amelyek restaurálása folyik. ciója hozta meg. Fergeteges vastaps fogadta a szókimondó népi köszöntőket, a táncos, nótás vidám mulatságot. A zsűri elismeréssel szólt hiteles éneklésükről, a prímás daüamvariációiról, felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a disznóölés mozzanatait és a tápobetéteket még jobban össze kellene hangolni. A következőkben a baranyai vendégek léptek közönség elé. Míg a somogyiak a nép hétköznapjait emelték színpadra, ők inkább az ünnepélyes alkalmakat jelenítették meg. Mindhárom csoport a nép- hagyományoknak csak egy részét: a táncot és a zenét emelte ki, változó sikerrel. A zengő váirkon y iák méltósággal teli, kiforrott táncos produkcióját Szabadi Mihály az est egyik legszebb pontjának nevezte. Egyetlen szó nélkül, mozgásukkal is ki tudtak fejezni érzelmeket,, hangulatokat. Kevésbé sikerült ez a ma- gyaregregyi csoportnak. Lakodalmasukba belekeveredett néhány idegen eredetű, műmagyar dallam. Látványos, nagy közönségsikert arató műsoruk néhol inkább operettfináléra emlékeztetett, mint néphagyományra. A hosszúhetényi Népi Együttes katonaíbú- csúztatója bensőséges pillanatokat hozott. Olsvai Imre különösen nagyra értékelte vállalkozásukat, mellyel a megszokott haxsányság helyett a búcsúzás, a fájdalom hangulatát hozták a színpadra. A tolnaiak sorát a hátai népi együttes nyitotta meg. Üveges csárdásuk fő erénye volt a tánc kultúrtörténeti dokumentum jellege, a műsor színpadra állításában azonban még sok a javítani való. A falu apraját-nagy- ját felvonultatva a búcsú hiteles hangulatát adtavisz- sza a Mórágya Német Nemzetiségi Együttes. Az utolsónak fellépő bogyiszlóiak mélységesen igaz, meghitt műsora tette fel az estre a koronát. Címének megfelelően. hétköznapok és ünnepek az ő produkdójukban először egymás mellett jelentek meg. A fonóban lassan, csendesen kezdődő műsor a molnár balladáján keresztül egyre gyorsult, míg végre fergeteges ' akodal- masba torkollott. Változatos, sokszínű műsort hozott ez a három óra. A kilenc együttes fellépése azt bizonyította, hogy az egyes megyék — még az egyes csoportok is — másmás módon értelmezik a hagyományőrzést. Szinte mindegyikük más aspektusára figyel oda. Vannak, akik a népi mondókák, a hagyományban élő szokások, játékok gyűjtését helyezik előtérbe, mások inkább a népdaflkinesre, megint mások a táncra helyezik a fő hangsúlyt. Csak néhány esetben sikerült egyetlen produkcióban ösz- szegezni az egyszerű nép körében élő tuigyományok mindegyikét. Ez természetesen nem hiba, Íriszen amatőr csoportokról van szó, s a műsor összetételétől es színvonalától függetlenül valamennyiüket csak köszönet illetheti azért, amiért felelősséget éreznek a kihalóban levő folklór megmentéséért és népszerűsítéséért. Végül, de nem utolsó sorban pedig köszönetét érdemelnek a homokszentgyör- gyáek, akik nagyvárosokat megszégyenítő pontossággal és lelkiismeretességgel, színvonalasan rendezték meg a nagyszabású találkozót. A helybeli lakosságban pedig érdeklődő, lelkes közönségre találtak az együttesek. A település kivívta magának a bizalmat, s a rendezők talán elfogadják majd a meghívást, amit egy parasztnéni kurjantott be az egyik mű- sonszám után: „Kamámiasz- szony, máskor is gyűjjenek el!”. Tersztyánszky Krisztina ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ BOGLÁRLELLÉN Esténként hárfamuzsika dallamait sodorja a szél a parton Boglárlellén a Platán étterem fedői. Strausz József játszik. Csaknem negyven éve vette először a kezébe az apja, nagyapja hangszerét, s azóta bejárta vele a világot. Huszonhét évig dolgozott külföldön Hilton-szálflodákban, fényes termek közönségének. Bog- lárlellén, a boglári strand melletti Platán étteremben tavaly novembere óta szórakoztatja a vendégeket. Este gyertyát gyújtottak az étterem asztalainál, a hangulatos műsoros est szereplői az ország népi hár- fásai voltak. A házigazda: Strausz József, akit a külföldi közönség Josef Stra- uszként ünnepelt.. A találkozóra az ország (különböző helyeiről jöttek a muzsikusok, senki sem gondolta, hogy egy családi összejövetel részesed leszünk. A hárfás Gertner-di- nasztia tagjai először szerepeltek együtt. Gertner János a legidősebb: ő a tudója, hogyan készül a népi hárfa. Maga készítette a család hangszereit. — Mi a titka a népi hárfa készítésének? — Százéves, vagy am iái is öregebb hangszerfa kell hozzá. Régi zongorák értékes faanyagából állítottam össze hárfáinkat. A világot járt fiú, Strausz József anyai nevet választott: ő a leghíresebb a családban. — A hárfát klasszikus hangiszemek ismerem. Mi különbözteti meg ezt az önök népi hangszerétől? — A népi háirfa alig ismert hangszer. A szórakoztató zene minden műfaja megszólaltatható vele. Ázsiában különösen csodájára jártak, orosz népdalokat, francia sanzonokat és mai olasz slágereket játszottam a közönség kívánságára. Kínában Kálmán és Lehár operettdailamainak volt nagy sikere. Gertner János Balatonfü- redről, Gertner József Mohácsról érkezett: a Gertner hárfás trió Pécsein játszik a a Szőlőskert Komzum étteremben. Gertner Gergely hárfázik, Tiszai György basszusgitárral kíséri, s az énekes: Strausz Teréz. Gertner János kellemesen emlékezett vissza azokra az évekre, amikor Kaposváron, a Duci vendéglőben játszott. 1936-ot írták akkor ... Százhatvan vendég a megmondhatója, milyen kelleHSBjT' ..... “ " I Nem lesz a te talpadnak nyugalma 37. Mintha egy durva kéz markolná össze a belsőrészemet, a fájdalom kisugárzik, és úgy érzem, a hajam szálai is sajognak. Mostanában mindig összerezzenek, ha a kaput hallom nyílani. A forgácsot kapkodtam ösz- sze a bakok környékén egy kisvékába, amelyben a tűzi- fát szoktuk bevinni a konyhába. Megáll a kezem két mozdulat között; a toliszerű szijács kipereg az ujjaim közül. Mintha a napból jönnének. A hátuk mögött vörösük bukóban, szél lesz holnap. Hideg van, felhők sem párnázzák ki a késődélutánt. Hátulról kapják a fényt, az arcukat nem tudom kibontani az árnyékból. A magasabbikon térd alatt leffegő prémes nagykabát van, zsinórok fogják oda az egyik szárnyát a másikhoz, amelyikre a bőrgombokat fel- varrták. A fején kalap, a pereme hullámosán lepördít- ve a szeméig. A pantallója halszálkásan szürke, eltakarja sáros fekete félcipőjét. Jegyzőfélének nézném, ha mindennapos vendég volna nálunk a körjegyzőség első embere. Meg aztán első pillantásra kitetszik, nem vendégfélék. Az a másik, avas- golyóforma fejű sem. Egyszer a leventéknél láttam egy olyan vasgolyót, amivel versengtek, ki tudja messzebbre ellőni a kezével a váll- gödréből. Vankék aztán kijárták, hogy az erdősi német legénykéknek ne kelljen leventézni. Ez a vasgolyó fejű hajadonfőtt van — a homlokából már visszahúzódott a koromfekete haj határa —, úgy lépked befelé, mintha minden lépésével egy-egy cölöpöt verne az új hídhoz. Két keze a félkabát zsebében, talán szorongat ott valamit. Frey Jakabnak volt egy ilyen félkabátja. Fekete posztó csizmanadrág, bilgeri csizma: rövid, vaskos lábai vannak, mint a magyar házak tornácának kurta oszlopai. Jönnek... — Mayer Miklós? — a prémes kabátos megáll apám előtt, a szerszámait viszlatja; nagyon érdekelheti a vonókés meg a kanálfúró. — Az vagyok. Apám hangjában nem csicsereg stiglic az örömtől. — Fáradjon be a házba. Maga is, fiatalasszony! Mintha ő volna a gazda, apám az idegen. — Előttünk! És semmi meggondolatlanság, Mayer... — A tomácoszlop-ember parancsolja. Hivatalos ember hangja. Hivatalos ember arcpirító keménysége: ő képviseli a törvényt ellenünk. Anyám a kezét tördeli — szokása ez; megfigyeltem, hogy másokra is átragad tőle, ha baj van —, úgy vár bennünket a konyhában. — Oda álljanak a tűzhely elé. ök háttal az ablaknak, az arcuk megint árnyékban marad. A magasabbiknak bajusza van, a tömzsi arca ennyi kaposzkodót sem ad a pillantásomnak. Járkál — legtöbbször nekünk háttal —, mindent megnéz. Ahogy lép, csikorog a birgerije. — Mit akarnak velünk ? — apám megembereli magát; mintha krákogástól szabadulna meg a torka, úgy kérdezi. — Minek köszönhetjük a látogatást? — Itt én kérdezek, Herr Mayer — emeli meg a hangját a prémes kabátos. — Maga ebben az országban már csak akkor beszél, ha kérdezik. Értve?! Apám nyel egyet, de nem mozdul, hogy kipenderítse a pökhendi hívatlan látogatót. A magabizodalmunk úgy párolgóit ki belőlünk ezekben a hónapokban, ahogy a benzin a piszok pecsétjétől megtisztított ruhából. Csak legalább Hans ne ma ment volna be a megyére intézkedni! — Kovács bajtárs, a sub- lótfiókokat kutassa át, ott szokták tartogatni a német nyelvű röpcsiket! — Parancs főhadnagy bajtárs! A tömzsi húzogatni kezdi a fiókokat, egyenként borogatva tartalmukat a sárgaföldre, melyen még nem száradtak föl anyám munkájának nyomai: a söprés utáni fellocsolás 8-asai. A Kovácsnak nevezett köpcös férfi elégedetlennek tűnik. Egyre türelmetlenebbül rúgja szét a földre szórt vászohneműt, ágyi lerakóruhát. Röpül az esküvői cipőm is, melyet ott őrizgettem — csak misére véve föl — a menyassziru- hám mellett. A főhadnagy a tömzsire is figyel, minket is sarokbaszorít a szemével. (Folytatjuk.) Hárfás dinasztia A hárfát a legidősebb Gertner pengeti mes estét szereztek a Gert- ner-család tagjai a bogiári Platán étteremben. Akár három esttét is szervezhetett volna az étterem vezetője, Téglás István, olyan nagy volt az érdeklődés a hárfá- sok találkozója iránt. — Üzlet és szárakoizttatás szerencsés találkozása ez a rendezvény — Nyáron minden szórakozóhely megtelik Boglár- delién. Szezon után és előtte a környék lakosságára gondolva szervezünk műsoros esteket. Egy hét múlva operett-, majd magyamóta estet rendezünk. Nem marad ki a táncdal és az operett sem a programunkból. Horányi Barna Strausz József házigazda Boglárlellén a Platánban Á biotechnika hétköznapjainkban „Az ember ezt, ha egykor ellesi, vegykonyhájában szintén fnegteszi” — jósolta Madách Lucifer kétkedő szavaiban alig egy évszázaddal ezelőtt. S lám, ma már az ember elleste saját létezésének titkát, felfedezte a DNS- molékulát, hónapokon, éveken belül előállítja az évmilliárdok során kialakult fajokat, megtanulta szabályozni környezetét. Dr. An- toni Ferenc biofizikus professzort, az I. sz. Biokémiai Intézet igazgatóját, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját kérdeztük: mi is a biotechnikai kutatások lényege, milyen fázisban vannak ma a hazai munkálatok. — A biotechnika nem más, mint a biológiai kutatások iparszerű alkalmazása. A kikísérletezett új anyagok elsősorban a gyógyszer- gyártás, az orvostudomány, de ezek mellett a mezőgazdaság, a környezetvédelem és egyéb ágak területén is új technikát jelentenek. Munkánkhoz tartozik a különféle ható- és ellenanyagok kidolgozása, valamint a genetikai manipulációk: fagyás és szárazságtűrő növényfajták, előnyös típusú haszonállatok kikísérletezése. — A kaposváriak előtt is ismeretesek a csicsókaszörppel kapcsolatos vizsgálataik. Mi ezeknek a lényege? — A csicsókaszörp gyümölcscukorban gazdag, ezért diabeteszes betegek is fogyaszthatják. Sőt, mindazok, akik csupán az elhízást kívánják elkerülni. — Miből áll a vezetése alatt álló intézet tevékenysége? — Az elmúlt két évben fontos szabadalmakat dolgoztam ki dr. Teplán István professzor kollégám és fiatal kutatók részvételével. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával olyan vegyületet állítottunk elő, amely szerves formában tartalmaz ként és a korábbi zsíroldó szerekkel szemben az élő szervezet is tudja szintetizálni. Ennek az anyagnak a szappan-, sampon és bőrápolószerek gyártásában van fontos szerepe, valamint fokozza a birkák gyapjának és a libatollnak a növekedését. Egy másik szabadalom a hústermelésben hoz majd javulást, ez a hatóanyag ugyanis fokozza az állati szervezet megter- mékenyülését. — Jelenleg min dolgoznak? — A szabadegyházi keményítő, illetőleg folyékomycu- kor-termeléssel kapcsolatban a gyümölcscukor, azaz frukfóz előállításán munkálkodunk. A kutatások máris jelentős sikert ígérnek. A fruktózt ma még importból szerzi be az ország. Ha itthon is elő tudjuk állítani a cukorbetegek számára nélkülözhetetlen készítményt, ez a fogyasztók és a népgazdaság számára egyaránt nagy hasznot jelent. T. K. Tarhosi zenei napok A tarhasi zenepavilonban június 22-én díszhangversennyel kezdődik, s június 30-án a kórusverseny ünnepi estjével fejeződik be a kilencedik alkalommal sorra kerülő Békéstarhosi zenei napok rendezvénysorozata. A felszabadulás után majdnem egy évtizedig Tarhoson működő első állami énekiskola hagyományait ápoló program egy hétre ismét a magyar zene és zenei nevelés egyik központjává teszi e nagy múltú körösközi tájat: nap mint nap magas színvonalú hangversenyek várják a helybeli, és a távolról érkező érdeklődőket Békés városában s Tarhos községben. Az idei megnyitó ünnepségen Kodály Psalmus Hun- gariicus és Bartók Concerto című művét szólaltatja meg a debreceni MÁV filiharmo- níikus zenekar, a szegedi zenebarátok énekkara, valamint két békési gyermekkar.
