Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
6 Somogyi Néplap 1985. március 2., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Az égi vándor látogatása Az üstökös pályája: ellipszis- alakban a Nap körül Közeledik a Halley-üstökös Az idea év végén és jövő tavasszal földközelben lesz a Hal'ley-üstöikös. Legutóbb 1910-ben volt látható egünkön ez a különös égi tünemény. Megjelenését évezredeken keresztül baljóslatú jelnek tekintették. Legutóbbi, 76 évvel ezelőtti látogatásakor elterjedt, hogy a csillag csóvája gázzal fertőzi majd meg a Földet, ezért sokan gázmaszkot vásároltak. Az amerikai Oklahoma babonás polgárai — régi indián szokás szerint — szüzet akartak áldozni az ismeretlennek. A berlini Simplicissimus címlapja 1910-ben: Félelem a gáztól Edward Halley angol csillagász geit lejegyezte, Edmond Halley angol királyi csillagász volt. Három korábbi, az (1531-i, 1607-j és 1682-i) üstökös megfigyelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy azonos jelenségről van szó. S amikor újabb 76 év múltán, 1759- ben — Halley jövendölésének megfelelően — újra megjelent az égi tünemény, igazolódott az angol tudós tétele. Azóta nevezik Hal- ley-üstökösnek. A csóva keletkezésére vonatkozólag Fred L. Whipple amerikai asztrofizikus 1951- ben tette közzé elméletét. E szerint az üstökös felülete napközeiben gőzzé változik, s az így keletkezett gáz többezer kilométeres burokkal veszi körül a magot. A japánok MS—T5 nevű szondájukkal 4—5 millió kilométerre akarják megközelíteni az üstököst, a Planet —A 200 ezer kilométerre közelítene. A szovjet Vega 1 és Vega 2 tízezer kilométer közelségbe kell, hogy kerüljön. A megfigyelések kiértékelésében egyébként amerikai tudósak együttműködnek szovjet kollégáikkal. A két Vega megfigyeléseire támaszkodva a nyugat-európaiak által felbocsátandó Giotto 500 kedvező esetben akár 100 kilométerre közelíti majd meg az üstököst. A japánok főként a csóvát, a szovjetek és a nyugat-európaiak a gázburok tulajdonságait remélik fel- fedzeni. A porszemcsék és a gázmolekulák analízise az üstökös „ősanyagának” tanulmányozásához vezethet. A 2 Vegát és a Giottot természetesen magasérzékenységű kamerákkal is felszerelték, amelyekkel 1000 kilométer távolságból 50 méternél kisebb alakzatokat fényképezhetnek. Problémát jelent a képek megfelelő minőségben való Földre juttatása. A Giotto találkozását a Halley-vel például 4 óra időtartamra tervezik, s ez idő alatt a műszerek kí lesznek téve a porszemcsék valóságos „hóviharának”. Az üstökös küszöbönálló újabb látogatására alaposan felkészül a tudomány: megfigyelő készülékek tömege figyeli majd naprendszerünk fáradhatatlan vándorát. A múlt év december 15-én és 21-én elsőként a szovjet űrszondák, a Vega 1 és Vega 2 startoltak, hogy jövő év márciusában keresztezzék a Halley útját. Ezeket követte a japán MS—T5 égi megfigyelő, amelyet augusztus 14-én a hasonló Planet—A szonda követ. A tervek szerint 1985. július 2-án a Francda-Guayanából lövik fel a nyugateurópai országok megfigyelő állomását, a Giottot. 1986 márciusában amerikai automata megfigyelő hold indul útjára. Mi is ez a különös égi tünemény, amely a naprendszer torzszülötteként, változatlan ellipszis-pályán száguld a világmindenségben? A tudósok szerint megfagyott gázok és víz, melyhez porrészecskék csapódtak. Magjának átmérője mintegy öt kilométer, világító csóvája viszont kétmillió kilométer hosszan nyúlik el a világűrben. A tudósok azért tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget a Halley kutatásának, mert az üstökös összetételéből következtethetnek a naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésére. Az első matematikus, aki az üstökös torvényszerűséHordozható motoros propeller A sok szépséget nyújtó túrasízést megnehezíti a lassú és nehézkes feljutás a terep magasabb részeire. Ennek megkönnyítésére ma már sok helyen talál a sL ző drótkötél felvonót, amelybe belekapaszkodva gyorsan feljut a lesiklásra alkalmas magaslatokra. De persze a drótkötél felvonó ma még nem általános, ahol pedig van, ott a túrasízőt rákór vszeríti a felvonóval ellátott terepszakaszokra, ami helyenkénti nagy zsúfoltságot okoz. A túrasízés terén forradalmi újításnak számított a motoros sírobogók mintegy 'másfél évtizeddel ezelőtti megszületése. A túrázó — felcsatolt sílécekkel —, ráül a hennyótalpas kis robogóra, benyomja automatikus indító gombját, és a robogó fogantyúján levő gázszabályozóval a terepnek megfeJ A jégtorlaszoktól a jégzajlásig úgy, hogy a jégtáblák a jégtakaró alá buknak és — olyan helyre érve, ahonnan nem tudnak tovaúszni — felhalmozódnak. Másrészt úgy, hogy a folyón érkező jég óriási nyomása össze- roppantja a jégtakarót, és annak daraíbjai összetorlódnak. Árvízvédelmi szempontból mindkét jégtorlasz veszélyes, mert a jégtorlasz felett néhány óra alatt is métereket emelkedhet. A jeges árvizek, elleni védekezésre és a jég egyéb káros hatásának — hajózás akadályozása, partvédő művek tönkretétele stb. — csökkentésére ma már tervszerűen felkészülnék a vte- szélyeztetett országokban, így hazánkban is. A megelőző intézkedések sorában az első eszköz a folyamsza- bályozáis. a jégtorlaszképző- dést okozó veszélyes folyószakaszok megszüntetése. Hasonlóan fontos feladat a hidak és a vízi műtárgyak (duzzasztók, vízilépcsők) helyes tervezése, „jégátbocsátó képességük” biztosítása. A jégtáblák megállásának, a iégborítottságnak a tanulmányozása az egyes vízfolyásokon kiterjedt megfigyeléseket igényel. A jég levonulásának és megállásának rögzítésére a légi fényképezés a legjobb módszer. A j égtori aszóik ellen ma is főleg jégtörő-hajókat vetnek be. Emellett a j égrobbantás segít — részint közvetlenül, részint a víz hullámsásba hozásával —, főleg műtárgyak (például híd- pillórek) védelmében: A több országot átszelő nagy folyókon a jégveszély elhárítását ma már nemzetközi együttműködésben oldják meg. B. I. „Erőművek" a hajókon A hazai közvélemény főleg akkor találkozik a jéggel kapcsolatos problémákkal, amikor a jég váratlan megjelenése következtében a vízi szállításokat meg kell szüntetni. A jégzajlás jég- tarlaszok képződésével állhat meg. Ilyenkor a folyók vízszintje váratlanul megemelkedik. Folyóvizekben a víz enyhe túlhűlése szükséges a jég megjelenéséhez. Először ún. kásajégszemcsék (keletkeznek, amelyek azután pely- heklké, bolyhokká állnak össze, s mert könnyebbek a víznél, a felszínre tömörülve „jégzagyot”, iégtáblácská- kat hoznak létre. A partról leszakadozó jéggel együtt így képződnek az úszó jégtáblák. A jégtáblák a vízfolyással együtt mozognak. A magányos jégtáblák — részben, a szél irányától és sebességétől függően — többnyire a víz felszíni sebességével vagy attól kissé eltérő gyorsasággal úsznak. A jégtáblák mozgását az is változtatja,, ha tömörülnék, a partokhoz súrlódnaik. Ilyenkor „telített légmozgás” áll elő, amelynek két következménye lehet. Az egyik az, hogy keskeny vízfolyáson, ámint a jég kitölti a meder teljes szélességét, a jégtáblák boltozatot képeznek, és annak hatáséra a jég azonnal megáll. Széles vízfolyáson — többnyire ez a hazai eset — a teljesen fedett vízfolyás jégtakarója felülről akkora nyomást kap, hogy összepréselődik, és széles mederben is megszorul a jég. Jégltorlaszok kétfélékép- pen képződhetnek. Egyrészt Légzésbénulás ellen Egy osztrák feltaláló beültethető elektronikus lég- zésütem-szabályozót fejlesztett ki. amely hasonlóan működik, mint a szívingerlő készülék (pacemaker). Ez az ideghálózaton keresztül serkenti a légzésben közreműködő izmokat. A készülék árra szolgál, hogy vele a légzőrendszer megbénult izomzatát működtessék. A több hónapos klinikai próba során megbizonyosodtak arról, hogy. vele a légzés ritmikusan megy végbe anélkül, hogy a beteg elfáradna. ieioen szabályozza a robogo sebességét. így tetszés szerint mehet fel meredek emelkedőkön is a kétütemű, 6—8 kW-os benzinmotorral ellátott, nagy szalkítószilárd- ságú műanyagból készített hernyótalpas robogóval. Régebben a végtelen hómezőkön a farkasok miatt életveszélyes volt a közlekedés, és sok gondot okozott a vontató állatok élelmezése is. Ma már az egy-két személyes, minden hóakadályt legyőző, több kivitelben gyártott motoros szánokkal biztonságos a közlekedés az egymástól távoleső falvak között js. Nagyobb távolságokra a kis autóbuszhoz hasonló, 'többszemélyes légcsavaros motorosszán szállítja az utasokat óránkénti 40—60 kilométeres sebességgel. Akik nem tudják megvenni a drágább robogókat, azok számára háton hordozható motoros propellert szerkesztettek szovjet szakemberek. Sok vidéken, nagy távon igen meggyorsítja és megkönnyíti ez számukra az utat. A képünkön látható, kis benzinmotor "által haj- . tott propeller forgási sebességét a kezében, tartott fojtószeleppel szabályozhatja a síző, mely flexibilis kábel-, lel csatlakozik a motorhoz. Belsőégésű motorokat hajók hajtására századunk 20- as éveinek végétől kezdték alkalmazni. Az Otto-elven felépült benzinmotor hajók hajtására magas fordulatszáma és nagy üzemanyag-fogyasztása, továbbá az üzemanyag magas ára miatt nem alkalmas. Azonkívül a benzinmotor nem bírja a hajókon szükséges állandó terhelést, összhatásfoika elég kicsi (20—22 százalék), fajlagos fogyasztása nagy. A hajók hajtására a Diesel-motorok a legalkalmasabbak és mai fejlettségüket elsősorban a hajózásnak köszönhetik. Fordulatszámuk lényegesen kisebb, mint a benzinmotoré, és összhatás- fokuk (30—35 százalék) valamennyi dugattyúsgép közül a legjobb. Kezdetben kompresszoros Diesel-motorokat alkalmaztak, ma már azonban csak a kompresszor nélküli közvetlen-, elő-, lég-, illetve örvénykamrás befecskendezésű motorokat használják, A főüzem Diesel-motorjai két- és négyütemű kivitelben készülnek. Működés szerilnt lehetnek egyszeres, vagy kétszeres működésűek. (Az utóbbi típus előnye a kisebb hely- szükséglet.) Angol szakemberek „Sea- horse” elnevezéssel egy olyan nagy teljesítményű, közepes fordulatszámú Diesel-motort alakítottak ki, amelyet — hengerteljesítmény szempontjából — a világ legerősebb tengeri Diesel-motorjaként reklámoznak. Konstrukciója a jól bevált két-dugattyús rendszer javított és továbbfejlesztett változata; az égés- tér a két egymással szemben mozgó dugattyú közt helyezkedik el. Iker-, vagy négygépes elrendezésben 7500—50 000 kW közt van a teljesítménye. Négyhengeres változata 180 tonnát nyom. szemben a hagyományos kivitét 340 tonna súlyával. Képünkön: a „Sea(horse”-t láthatjuk a kipróbáláshoz kialakított próbateremben.
