Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

3 1985. február 11., hétfő Somogyi Néplap Jövőnk és az oktatás Három új általános iskola PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK A Magya r Szocialista Munkáspárt XII. kongres­szusa a társadalmi haladást szolgáld programban megfo- gatmaata a« oktatás tovább­fejlesztésének szükségessé­gét, fontosságát. Azóta is számos jelentős tanácskozás foglalkozott a megtett út eredményeivel!, a további feladatokkal. Nemzeti ügy leitb a jövő nemzedékének képzése, nevelése. Az utóbbi év ék ben mind nagyobb figyelmet fordított a társadalom Iskoláink hely- zetére, az oktatás színvona­lára, a pedagógusok élet- és munkakörülményeire. Az oktatás megújító szándéka, akarata fokozatosan és fo­kozottan növelte a pedagó­giai munka felelősségét, igé­nyességét. A kaposvári kom­munista pedagógusok a be­számoló vezetőségválasztó taggyűléseken jntézményie- i'k tenni akarásáról adtak számot — összegezték a szombaton megtartoltit párt- értekezleten. Kaposváron — az országban' az elsőik között — 1978-ban hozták létre az oktatási intézmé­nyek pártbizottságát, két kongresszus közti munkáról először adtak számot a me­gyei pártértekezletre és a XIII. kongresszusra készül­ve. Száznegyven küldött vett részt a pártértekezleten. A XII. kongresszus óta végzett munkáról szóló be­számolót Kraliczki Zoltán, az oktatási intézmények pártbizottságának titkára kiegészítette azokkal a meg­állapításokkal, amelylek ki­fejezik, hogy Kaposváron is javultak az óktatás féltéte­lei, nőtt az igényesség a tartalmi megújulás érdieké­ben kifejtett munkában. Az elmúlt négy évbetn csaknem hatszázzal több kisgyerek óvodai elhelyezésére nyílt lehetőség, bárom új álta­lános iskola épült, ám az oktatási Intézményekben még nem sikerült jelentő­sen mérsékelni a zsúfoltsá­got. A középiskolákat is el­érte az emelkedő demográ­fiai hullám. A beszámoló alapos elemzése arra ösztönözte a pánténtekezteten részt vevő küldötteket, hogy kommu­nistáikhoz méltó felelősség­gel és pedagógiai alaposság­gal szóljanak az eredmé­nyekről és gondokról, vala­mint a feladatokról. Eddig is következetes szószólói voltak az előremutató he­lyi döntések kialakításának. Példájuk, szerepük a még hatékonyabb ideológiai, tö­megpolitikai és propaganda- munkával tovább .növeked­het — hangoztatta az egyik küldött. Hozzáfűzte, javítani szükséges a propagandisták fölkészülését. A legtöbb felszólaló az if­júság, különösen a itizen- négy-.tizeninyolc évesek ne­velésével foglalkozott. Épp ezért nagy hangsúlyt ka­pott -az iskolai demokratiz­mus továbbfejlesztése, a napjaink ifjúságával szót Egységcsomagok csaiádiház-építőknek A Csőszerelőipari Vállalat — amely évente több mint háromezer lakótelepi lakás­ban helyezi el az ivóvíz- és lefolyóvezetékeket, fűtési há­lózatot stb. — új kezdemé­nyezéssel nyújt segítséget a csaiádiház-építőknek. A csa­ládi házak ajánlott tervei közül a legkedveltebb 12 épü­let engedélyezési tervdoku­mentációjának kiegészítése­ként kidolgozták az ivóvíz- és lefolyóvezeték-hálózat részletes műszaki terveit. Le­hetővé teszik azt is, hogy ne csak a víz- és csatornaháló­zat szerelési terveihez, ha­nem az ehhez szükséges — méretre szabott — összes anyaghoz is hozzájuthasson az építtető. Épülettípuson­ként egységcsomagot állíta­nak össze a teljes vezeték- hálózatnak méretre vágott elemeiből. így az anyagbe­szerzést egyszerűsítik, sok utánjárástól kímélik meg az építtetőket. Az előre gyártás azt is lehetővé teszi, hogy — szakirányítással — a saját házat — építők maguk sze­reljék össze a víz- és csator­nahálózatot. A Csőszerelőipari Vállalat jó partnerre talált a Sze­relvényértékesítő Vállalat­ban, amely megfelelő piac­kutatás alapján gondoskodik a víz- és csatornahálózati egységcsomagok értékesítésé­ről. A tervek szerint tavasz- szal, az építési idény nyitá­sakor kezdik meg az egység- csomagos szolgáltatást. Bizalom, közös akarat Összehangoltabb politikai munkát értő és korszerű műveltség­gel fölvértezett, elkötelezett pedagógus személyiségé­nek alakítása. A céljainkért lelkesedő, a feladatokkal azonosulni ké­pes ifjúság nevelésének ügye össztársadalmi feladat, eb­ben jelentős szerepük van az iskoláknak, a tömegszer­vezeteknek és a szülőknek is. A középiskolákban igénnyé vált, hogy a fiatal tanárok KlSZ-alapszerveze- tet alakítsanak, hatékonyab­ban járuljanak hozzá a vi­lágnézeti neveléshez, az if­júsági mozgattam program­jának gazdagításához, szí­nesítéséhez, ezen keresztül még inkább hozzájárulhat­nak a pártalapszervezetek a tantestületben a kommunis­tává neveléshez.' A jövő szakmunkásainak képzése az eddiginél jelen­tősebb mértékű fejlesztést igényel, hogy a korszerű technikát és technológiát már az .iskolában elsajátít­hassák a tanulók. A pártértekezlet egyhan­gúlag elfogadta a beszámo­lót, a határozatokat, majd megválasztották a harminc­öt itagú pártbizottságot, a tizenegy tagú végrehajtó bi­zottságot, a küldötteket. A kaposvári oktatási intézmé­nyek pártbizottságának tit­kára ismét Kraliczki Zoltán lett. Tizenöt itagú, „kísérleti” pártbizottságot választottak a Kaposvári Húskombinát­ban; titkárnak Bognár Jó­zsefet, aki korábban is be­töltötte ezt a tisztséget. A kaposvári kereskedelmi vállalatok kommunistáinak párténtekealetén dr. Gulyás István, a városi pártbizott­ság titkára ismertette az új párba zotitsóg létrehozásának szükségességét és feladatait. A küldöttek 31 tagú párt- bizottságot, 9 tagú végrehaj­tó bizottságot, fegyelmi és munkabizottságokat válasz­tottak; a pártbizottság tit­kárának Zalánfi Lászlót, aki ezt megelőzőéin a Bala­ton Fűszert szb-titkára volt. A megyei tanács kommu­nistái 33 tagú pártbizottsá­got, 9 .tagú végrehajtó bi­zottságot, fegyelmi és mun­kabizottságokat választottak. A végrehajtó bizottság tit­kára Stier Sándor lett, tár­sadalmi helyettese pedig dr. Várszegi Erzsébet. A Kaposváron tevékeny­kedő ipari szövetkezetek kommunistáinak pártérte­kezletén a Kiszöv székházá­ban Kálmán Sándor, a vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötte a résztvevőket, majd azt elemezte, hogy mi tette szükségessé ennek az új ágazati pártbizottságnak a létrehozását. Szavai nem csupán magyarázatot adtak a kommunisták ezzel kap­csolatos kérdéseire, hanem meghatározták a pártbizott­ság, illetve a végrehajtó bi­zottság és a különböző tisztségviselők, munkabizott­ságok sokoldalú feladatait Is. — A pártirányításnak is alkalmazkodnia kell a tár­sadalomban, a gazdaságban végbement változásokhoz — mondta. — Ez a gyakorlat­ban azt jelenti: közelebb kell kerülni egy-egy terület­hez, azokhoz a feladatokhoz, amelyek eddig áttételesen az irányító városi, megyei szer­veken keresztül jutottak csak el a végrehajtókhoz. Növekvő feladataink min­den területen, így az ipari szövetkezetek gazdasági munkájában, pártéletében is a korábbinál erősebb, haté­konyabb, a célokat jól isme­rő, azokat eredményesen se­gíteni tudó pártirányítást követelnek. — Nagyon fontos — emel­te ki —, hogy eredményes munkát végezzenek a gazda­ság pártirányításában, ellen­őrzésében. Ez új feladat lesz, hiszen a különböző ipa­ri szövetkezetek nagyon is eltérő tevékenységet folytat­nak. Ezért alaposan meg kell ismerni feladatainkat, hogy azok megvalósításához meg­jelelő politikai segítséget íyújthassanak. Biczó Péter, a Kiszöv el­nöke számokkal indokolta, hogy miért vált fontossá a kaposvári ipari szövetkeze­tek pártbizottságának létre­hozása. Illetve az, hogy eb­ben az ágazatban egysége­sebb legyen a politikai, gaz­daságpolitikai munka. A megyében működő szö­vetkezetek teljes termelésé­nek 32, árbevételének pedig 38 százaléka származik a ka­posvári székhelyű szövetke­zetektől. A dolgozók 38,2 százalékát a megyeszékhe­lyen foglalkoztatják, s innen küldik a rubel elszámolású export 97 százalékát. Itt él az ipari szövetkezetekben dolgozó kommunisták 37 szá­zaléka. Kaposvár ipari szövetke­zeteinek kommunistái a ve­zetőségválasztó taggyűlések alkalmával már részletesen megvitatták, egyetértéssel el­fogadták a XIII. pártkong­resszus irányelveit. E párt­értekezleten Czigány Ká­roly, a Kiszöv pártalapszer- vezetének titkára, a pártér­tekezlet levezető elnöke is­mertette az irányelvekkel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat. A küldöttekkel egyetértve hangsúlyozta: „Az ipari szövetkezetek vállalja­nak nagyobb részt a hazai termelői és lakossági keres­let kielégítésében, az export bővítésében.” Ez az egyetértés fejező­dött ki, amikor a 29 tagú pártbizottság, a városi párt­értekezlet küldötteinek megválasztására került sor. Az új pártbizottság megvá­lasztotta a 9 tagú végrehaj­tó bizottságot, valamint a fegyelmi és munkabizottságo­kat. A pártbizottság titkárá­nak Makkó Istvánnét, a Lady Ruházati Szövetkezet pártalapszervezetének volt titkárát és termelésirányító­ját, társadalmi helyettesének pedig Teli Jánost, a Vasipa­ri és Műszaki Szövetkezet elnökhelyettesét választották. Az új párt- és -végrehajtó bizottságot, a tisztségviselő­ket Szabó József, a megyei pártbizottság munkatársa köszöntötte. Átadta a testü­let üdvözletét és azt kérte: éljenek jól önállóságukkal, alakítsanak ki olyan munka­stílust, -módszert, amellyel hatékonyan, eredményesen tudják segíteni ágazatuk pártalapszervezeteit. Asszonyok — hét végi műszakban Az idén is több szombati műszakot vállaltak á kapos­vári textilművek dolgozói, mert a gyár a jelenlegi lét­számmal csak akkor telje­sítheti tervét, ha túlóráznak az emberek. Nincs tehát kapkodás, lemaradás esetén meglepetésszerű túlóra-el­rendelés, hanem mindenki tudja, hogy körülbelül mi­kor nem szabad a szabad­szombat. Ilyenkor bemenni egyébként nem kötelező, de a dolgozók többsége vállalta a munkát és föliratkozott a sorba. Szalai Miklós műve­zető elmondta: — Az ilyen túlórák több­sége az év elejére, illetve az év végére esik, mert ősszel és télen szívesebben bejön­nek a munkások, nyáron vi­szont elutaznak hétvégézni, a telken van dolguk ... De' Ilyenkor is családi produk­ció a szombati műszak, mi­velhogy köztudomású: a tex­tilművek dolgozóinak több­sége nő, családanya, tehát csak azok vállalhatják a munkát, akiknél otthon a férj hajlandó átvenni a „há­zi műszakot”. De van olyan asszonyunk, akit nem is hívtunk, mert tudjuk, hogy a férje egy másik kaposvári üzemben épp most szintén túlórázik. Az üzemcsarnokban ter­mészetesen nem látszott, hogy rendkívüli műszak volt. Tegnapelőtt is éppúgy forogtak a gépek, mint más­kor, a munka ritmusa sem volt lassúbb, a teljesítmény­bér szombaton is érvényes. A gyűrűsfonóból két asz- szonyt és egy férfit hívtunk beszélgetni a pihenőbe. (Aki nem ismeri a gyárait, tudja meg most: a gépek mellett lehetetlen szót váltani, mert akkora a zaj. Bár az ott dol­gozók — ki tudja miképpen — egymás közt kitűnően el tudnak diskurálni...) Kérdéseink egyformák voltak, a válaszokból kita­lálható, hogy mit is tuda­koltunk, következzék tehát három monológ egymás után a szombati munkáról és a hozzá tartozó dolgokról. Novák Lászlóné felügyelő: — Ha nem itt lennék haj­nal óta, akkor reggel kilen­cig biztosan lazítottam vol­na. De itt vagyok. Tudom, hogy a gyárnak kell a mun­ka, és ha már ehhez a nagy csapathoz tartozik az em­ber, akkor nem marad ott­hon. A fiam, aki hetenként egyszer jár haza a kollégi­umból, egyáltalán nem örült. Bank Gyula Pfeiffer Anitáimé De azért vasárnap jut majd rá is időm. Amúgy nincs rossz dolguk az otthoniak­nak, pénteken este megcsi­náltam a rakott krumplit meg a tésztalevest. Pfeiffer Antalné leszedő: — Főztem volna, takarí­tottam volna, az is egyfajta műszak. De bejöttem. Sze­rintem ugyan többet ér egy szabadszombat, mint a dup­la bér, amit hazaviszünk a mai napért, de a gyárhoz is tartozik az ember, s tudjuk, hogy enélkül nem menne. Persze egy kicsit fájt, ami­kor a gyerek azt mondta: „Szólj a főnök bácsinak, hogy nem mész dolgozni!”, de tudom; ki fogja bírni nél­külem. Kíváncsi vagyok rá, hogy mit eszik ma és mit eszem majd én, ha hazame­gyek. De ez titok, a férjem nem árulta el. Bank Gyula gépmester: — Most épp havat lapá­tolnék otthon, Somogyasza- lóban. De végső sörön nem bánom, hogy itt vagyok, az időm engedi, meg az ötszáz forint körüli összeg sem jön rosszul. Igaz, a tizenkét éves kislányommal jobban el tud­nám ütni az időt, de meg­szoktam már, hogy időnként szombaton is buszra kell ül­ni. Én sem tudom, hogy milyen finomság vár otthon, sosem kérdezem az asszonyt, hogy mi lesz az ebéd. Jó azt az asztalnál megtudni,, úgy van benne egy kis izgalom. Ennyit mondtak. És visz- szamentek a zúgó gépek kö­zé. L. P. Novák LimUoé A műit hét végén folytatódtak a megyei pártértekez­letet és a XIII. pártkongresszust előkészítő üzemi, intézmé­nyi, ágazati pártértekezletek. Két jelentős területen, a ka­posvári kereskedelmi vállalatoknál és az ipari szövetkeze­teknél első alkalommal választottak pártbizottságot. E fontos eseményeken képviseltették magukat az irá­nyító pártszervek is. A húskombinátban a Központi Bizott­ságot Kiss Zoltán megyei instruktor, a megyei pártbizott­ságot Kovács László osztályvezető-helyettes képviselte. A pedagógusok pártértekezletén megjelent Nagy József, a Központi Bizottság munkatársa és dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A megyei tanács pártértekezletén Tanai Imre, a megyei pártbizottság titká­ra képviselte a testületet. A kereskedelmi vállalatok pártértekezletón Naszályi Erzsébet, a megyei pártbizottság munkatársa és dr. Gu­lyás István, a városi pártbizottság titkára, az ipari szövet­kezetekén Szabó József, a megyei pártbizottság munkatár­sa és Kálmán Sándor, a városi pártbizottság titkára vett részt Ipari szövetkeietek Pedagógusok Egyetértés az irányelvekkel

Next

/
Thumbnails
Contents