Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon megköszönöm, hogy január 3-án közölték le­velem és foglalkoztak ügyemmel. A karádi Aranykalász Tsz elnökének január 21-i válaszlevele azonban nem ki­elégítő a számomra, mert ellentmondással van tarkítva. A 0129:8. helyrajzi számú terület örökölt és magántulaj­don. Azt a tsz szervezésekor nem tagosították be, ezt igazolja a sógorom, Fehér István, \aki annak idején Rák- siban volt tsz-elnök. A szüleié volt a tanya, ott éltek és neveltek fel öt gyereket. A szülők meghaltak, a föld pe­dig az utódokra maradt, most már a két fiamra — az én haszonélvezetemmel. Sajnos, a férjem halála után a tsz-elnök felszántotta és elvette a földet. Nem ez volt az első eset; a volt szomszédok — néhai Déri Ferenc és Kurucz József — földjei is a tsz tulajdonába kerültek, mivel örökösök nem voltak, illetve nem jelentkeztek. A levélben leírt 3000 négyzetmétert rosszul értelmezi a tsz-elnök, mert az magántulajdon, s (a tsz jogtalanul birtokolja. 1981-ig nem volt elhanyagolt a terület, amíg a férjem élt? Ugyanis 1982-től /vette tulajdonba, s vele együtt három 50—60 éves diófát és több termő gyü­mölcsfát. A tsz-re nem vonatkozik az a rendelet, hogy termő fákat nem lehet kivágni engedély nélkül? Évtizedek óta közvetlenül a területünk szélén volt a Somogybabod—Karád—Fiad összekötőút, ezt a környék minden lakosa igazolni tudja. Tehát nem kértem én a tsz-földből áltat soha. A fentieket hivatalos iratokkal és tanúkkal tudom iga­zolni. Kérem, vizsgálják ki ügyemet és segítsenek rajtam, mert szükségem lenne u xföldre! Tisztelettel: Ozv. Fehér Józsefné Kaposvár, Beloiannisz u. 17 a. V om. (Az ügyben telefonon próbáltunk tájékozódni a karádi községi tanácson, de sajnos nem derült ki az igazság. Azt tanácsoljuk a levélírónak: forduljon bírósághoz. (Szerk.) A farsang hírnökeiként Kaposváron több helyen meg­jelentek a kiszebábok, a téltemetés hagyományos szalma­figurái. Szerdán délután városszerte több helyen is .fölbuk­kantak a bábok, ám tegnap délelőttre megfogyatkoztak. Tré­fás kedvű emberek alágyújtottak a 'kiszebáboknak, azok pe­dig — lobbanékony természetük miatt — nyomban a lángok martalékai lettek. Nem volt még Ikorai a téltemetés? Somogyi Néplap XLI. évfolyam, 26. szám 1985. február 1., péntek Vetélkedősorozat pedagógusoknak Örök­mozgó „Az embernek, nem csak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcso­dálnia. hanem a benne még ott lappangókat előhívnia, s bennük magát, minél kü­lönbbé megalkotnia”. Ezt a Németh László-gondolatot választották mottónak a de- csi pedagógus KlSZ-alap- szervezet fiataljai az 1983— 84-es év folyamán, amikor a Tolna megyei pedagógusok számára szakmai vetélkedő­sorozatot szerveztek Örök­mozgó címmel. A vetélkedősorozat célja gyakorló pedagógusok el­méleti ismereteinek frissí­tése, az önképzés elősegíté­se, az elméleti ismeretek mellett a naponta jelentke­ző pedagógiai gondok és helyzetek megbeszélése, megoldása, a szakirodalom­olvasásra késztetét, lehető­ség biztosítása a tapaszta­latcseréhez. A vetélkedők fő támogatói a megyei szerve­ken kívül a Janus Pannoni­us Tudományegyetem ta­nárai, valamint a helyi szer­vek voltak. A tavalyi verseny hasz­nából tanulva hazánk fel­szabadulásának 40. évfor­dulójára ismét vetélkedőso­rozatot hirdetnek Tolna, Ba­ranya, Somogy és Zala me­gye fiatal pedagógusai szá- számára. A vetélkedősoro­zat témája: hazánk nevelés­ügye (1945—1985). a mun­kahelyen (iskolában) folyó (folytatandó) újító tevé­kenységek. helyi törekvé­sek, a pedagógusszerep meg­közelítése (a pedagógus ér­telmiségi szerepe, tanár—di­ák viszony, pedagógus—pe­dagógus viszony stb.). A cél: az önképzés előse­gítése, újító tevékenységre ösztönzés. Gyakorló pedagógusok­ból összetevődő csapatok je­lentkezését várják. A csapa­tok létszáma 3—5 fő lehet. A csapatok összetétele a ve­télkedő során változhat. Minden- nevező csapát 500 forint nevezési díjat, a szer­vezési költségekhez hozzá­járulást fizet. Jelentkezési cím: 7144 Decs, Haladás u. 1., általános iskola. TAVASZ A MECSEKI TÉLBEN Virágok nyílnak a téli Mecsekben, mintegy előleget adva a közelgő tavaszból. Legdélibb országrészünkben immár egy hete tart a vi­szonylagos egyheség, amely felváltotta a rendkívül ke­mény és tartós hideget. Pé­csett megjelentek az első hó­virágárusok. A városhoz tar­tozó Szentkúton egy védett fekvésű völgyben kinyílt a kankalin. A közeli Pellérden két szál erdei ibolyát talál­tak egy ház udvarán, a fe­nyőfa tövében. A Mecsek déli lejtőin virít a hegyvi­dék jellegzetes kora tavaszi virága, az illatos hunyor. Megbolydult a madárvi­lág is. Pécsett megszólaltak a vadgerlék, jeléül annak, hogy költéshez készülnek. A vadlibák, amelyek a ziman­kó idején csapatostul köl­töztek délre, most ismét észak felé húznak. A me­cseki feketerigók a hideg na­pokat a kertekben és a par­kokban vészelték át, most azonban otthagyták a mene­déket nyújtó várost. A szakemberek mégsem a tél végére következtetnek a természet rendhagyó jelen­ségeiből. Véleményük sze­rint az időjárás megenyhül- tével egyes, kedvező mikro- klimatiikus környezetben lé­vő növények és egyes ma­dárfajok kissé elsietve jel­zik a tavasz közeledtét. KÖZKÍVÁNATRA: BULGAKOV Woland — Helyey Február hatodikam, szer­dán műsoron kívül ismét színre kerül a kaposvári Csiky Gergely Színházban Bulgakov A Mester és Mar­garita című regényének szí­ni változata Babarczy Lász­ló átiratában. Az újabb elő­adás nem mindennapi kö­rülmények között jön létre. Ezekről kérdeztük Kamarell Mártát, a színház művészeti titkárát. — Mi indokolja a mű programon kívüli előadását? — Elsősorban a nagykö­zönség — és a művészi si­ker. Aznap a megyének je­les vendégei is lesznek, ők kifejezetten kértek minket erre az előadásra. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a kaposváriak nem válthatnak jegyet. Lesz mód arra, hogy ők is megtekintsék A Mes­ter és Margaritát. — Ügy tudom, nemcsak ez lesz a rendhagyó ebben az el őad ás d an. Űj szereplő is színre lép. Valóban. Garas Dezső Merlin varázslót alakítja a Vígszínházban, ezen kívül a Játékszínben rendez. így A Mester és Margarita egyik főszerepét, Wolandot, a sá­tánit Helyey László, a Csi- ky Gergely Színház művé­sze alakítja majd. — Később is őt láthatjuk a szerepben? — Felváltva játsszák ezen­túl Garas Dezsővel. — Mikor kezdődik az elő­adás? — Húsz óra 30 perckor. L. L. Szegedi újdonságok A szegedi szabadtéri játé­kok igazgatósága megkezdte a művészek szerződtetését az idei nyári előadásokra. A Győri Balett a Néphad­sereg Művészegyüttesével közösen ősbemutatóként vi­szi színre A szarvassá vál­tozott fiúk című táncjáté­kot. Az új magyar balettet Markó Iván és Novák Fe­renc koreográfiájára, Ros- sa László és Szabados György zenéjére adják elő. János, a vitéz címmel ke­rül színre Kacsóh Pongrác népszerű daljátékának ro- ckosított változata. A mű zeneszerzője Vidor Máté, az az előadást Koltai Gábor rendezi. Címszereplőként Varga Miklós, Iluska szere­pében Katona Klári láp a közönség elé. A strázsames- ter Deák „Bili" Gyula, a francia király Nagy Feró, a gonosz mostoha Hernádi Ju­dit lesz. Szerepel a darab­ban a két Bergendi is. A tanács megszüntette az eljárást Szennyviza kúthan Az ásott kutakba tilos szennyvizet vezetni. A víz­romlás életveszélyes lehet, az amúgy is ezer veszélynek kitett vízadó rétegek el­szennyeződése korunk egyik legnagyobb gondja ... A Balatonkilitiben élő Vörös Imre eilpanaszolta: bejelentést tett a tanácsnál, hogy szomszédja a régi kút­ba vezette a szennyvizet, s ettől az ő kútja is használ­hatatlanná vált. majd mi­után kérte a szomszédot — Szőke Lajost —. hogy szün­tesse meg a szennyezést, az nem volt erre hajlandó. A levélhez Vörös Imre egy határozat másolatát is mellékelte. A Siófoki Városi Tanács hatósági osztálya So- mogyvári István szabálysér­tési főelőadó aláírásával megszüntette az eljárást. Az indokláis annyi volt: abban az utcában vezetékes ivóvíz van, szennyvízcsatorna meg nincs, ezért az ottaniak a régi kutakba vezették a szennyvizet, így hát hiba nem történt... A határozat 1984. október 22-én született meg. Vörös Imre természetesen fölleb­bezett, ám — mint levelé­ben írja — a mai napig nem kapott válaszit. És se­gítségünket kéri, mert ő a paragrafusok útvesztőjében el nem igazodik, viszont úgy gondolja, hogy a víz- szennyezés többszörös ténye nem szentesítheti ezt az ál­lapotot. A Siófoki Városi Taná­cson még azt is megtudtuk: a föllebbezésre azért nem válaszoltak, mert a városi Köjáltól kértek egy újabb szakvéleményt erről az ügy­ről, s az még nem érkezett meg. addig az eljárást fel­függesztették. Érdekes volna mindezek után egyszerűen idemásol­ni az eljárás összes eddigi aktáit, mert mindennél töb­bet mondanának. Sajnos, erre helyünk nincsen. Vi­szont Vörös Imrével együtt nem értjük, hogy miért van szükség szakvéleményre és hasonlókra ebben az ügy­ben. A szennyvíz a kútban van, s kútba szennyvizet vezetni tilos. Avagy Siófokon más ren­delkezések érvényesek ? L. P. Tarka sorok Nézőpont Ülök a városka presszó­jában. A hátam mögött ketten vitatkoznak. Látni nem látom, de annál in­kább hallom őket. Való­színűleg tsz-elnökök vagy agranómusok lehetnek. Az időjárásról van szó. Azt mondja az egyik: — Mentői erősebb nap­sütés kellene, jó meleggel és szélcsönddel. — Ugyan! — szól a má­sik. — Hát persze. A búza most hányja a kalászt, most csak meleg kell ne- Wi. — Na, ezt jól tudod. Esős, hűvös, szeles idő kell. Mentői hűvösebb, an­nál |jobb. A fene, aki megette. — Igenis, a nagy me­leg hirtelen megérleli a gyenge kalászt, anélkül, hogy mag 'képződne ben­ne. Aztán üres szalmát arathatsz. Meg azután a répa, a takarmány, a ku­korica, vagy talán annak is a száraz meleg kell? — Egy-kót órás eső sem ártana, de a meleg annak is jó. — Fenét. Hűvös, szeles, esős időre van szükség. Csodálkozva hallgattam a vitát. Azt hittem, a föld­művelés egyértelmű tudo­mány. Megérkezett a várt is­merősöm. „Kik a mögöt­tem ülők?” — kérdez­tem. „Az egyik a mozi, a má­sik a strandfürdő igazga­tója” — mondta. E. R. Hajvágás tőzsdei tanácsadással Brüsszelben az egyik fodrász megkettőzte üz­letének forgalmát azzal,, hogy hajvágás vagy bo­rotválkozás közben a ven­dégeknek egy szakember tőzsdei tanácsokat ad. A forgalma azonban hama­rosan megint visszaesett... A tanácsok rosszak vol­tak. .. Rokonszakma Ha a koporsókészítők­nek rosszul megy az üz­letük, a pangás oka az, hogy kevesen halnak meg. E tényt fölismerte 150 hol­land koporsókészítő, és ezért közös vállalatot ala­pított. Moslt tehát, ha csökken a temetkezések száma, lőszerládákat gyár­tanak. Ismerte az örökhagyót! Az ausztráliai Sydney­ben a 89 éves korában el­hunyt Henry Malcolm ar­ra a rokonára hagyta ha­talmas vagyonát, aki az egyik ügyvédnél letétbe helyezett, lepecsételt vég­rendeletének tartalmát kitalálja. Dán nevű 23 éves uno­kaöccse eltalálta a vég­rendelet rövid, de pontos szövegét: „Az ördög vi­gye az egész rokonságo­mat!” így azután azonnal át is vehette a jelentős örökséget... Se útv se járda Azt kérdezte a tanító né­ni, hogy vajon mitől olyan koszosak a keoel-hegyi gye­rekeik. A kérdés inkább köl­tői volt, mert a vak is lát­hatja, hogy a ikecel-hegyi gyerekek a sártól koszosak, mivel se útjuk, se járdájuk. Viszont Csík Zoltán, aki Kaposváron a Kecel-he­gyi út 25-ben lakik, és rend­kívül tűrőképes embernek mondja magát, eme költői kérdést tűrhetetlennek tar­totta, és úgy gondoltai, hogy most már tenni kéne vala­mit. Kinek ne ugrana össze a gyomra és menne föl a vérnyomása, ha gyermekéta koszosák közé sorolják?! Csík Zoltán tehát fogta magát, és olyat tett, ami­lyent még sohasem: — Több kudarcba fulladt próbálkozásunk után úgy gondoltam, hogy az újság­tól kérek segítséget. A helyszínt megtekintve egyetértettünk abban, hogy van még néhány földes ut­ca Kaposváron, olyan vi­szont, amelyiknek még jár­dája sincs, az viszonylag kevés. A kecel-hegyiknek arra volna szükségük, hogy végre valaki kitűzze az ut­ca nyomvonalát, megjelölje, hogy hova lehetne járdát építeni. Azután némi anyag is jó volna, az építést pe­dig vállalnák az ott lakók. Mi annyit tehetünk, hogy gondjaikat, terveiket egyet­értőén itt közreadjuk. L. P. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, IMII. 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents