Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

1985. február 9., szombat 5 Tudománytár új kiadványai Varga Imre az első díszpolgár Siófok felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi ülést rendezett tag­nap a siófoki városi pártbi­zottság a városi tanács és a Hazafias Népfront a Dél- balatoni Kulturális Köz­pontban. A Himnusz hang­jai után Balassa Béla, a városi pártbizottság első tit­kára köszöntötte az ünnep­ség résztvevőit, köztük Sa­ruéi Csabát, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tesét és Varga Imre Kos- suth-díjas szobrászművészt. Dr. Gáti István tanács­elnök ünnepi beszédben méltatta a felszabadulás tör­ténelmi jelentőségét, meg­idézte a 40 évvel ezelőtti harcokat, s a fejlődés leg­fontosabb állomásait az az­óta eltelt időkben. A meg­emlékezés után dr. Filiszár Tibor vtb-t'itkár lépett a mikrofonhoz, és bejelentet­te, hogy Siófok város ta­nácsa január 31-i ülésén úgy döntött, hogy Varga Imre szobrászművésznek, a város sízülöbtének Siófok felszabadulása 40. évfordu­lója alkalmából díszpolgári címeit adományoz. A város polgárai ilyen módon isme­rik el kiemelkedő munkás­ságát, gazdag életművét, amely egész népünk és az emberiség egyetemes érde­keit szolgálja. Majd méltat­ta Varga Imre eddigi élet­útját, munkásságát. 1923. november 1-én szü­letett. Siófokhoz való kötő­déséről így Vali visszaem­lékezésében: „Anyai ágú őseim — a Csepeli família — Siófok egyik alapító osa- liádja. Az 1700-as években kerültek ide Zalából, ahol korábban Mátyás király sza­bad vadászaiként lakták Csepely községet. Dédapám az alapítók kései leszárma­zottja. E famíliától kaptam a szellemi örökséget... „Tihanyból az Alapító joga­rával kezében jó nap üd­vözletül mintegy visszakö­szön Foknak.” Varga Imre a siófoki ele­mi iskolában rendkívül: rajzkészségével tűnt ki. Már 13 éves korában szerepelt egy képével Párizsban. A középiskolát a budai cisz­tercitáknál és a szombathe­lyi premontreiek gimnáziu­mában végezte. Bár gyer­mek fej jel indult mai hiva­tása felé, a világégés egy ideig más utat szabott szá­mára. A történelem vihara őt is próbába tétté, de em­ber ltudott maradni az em­bertelenségben. 1956-ban vé­gezte el a képzőművészeti főiskolát, Pátzay Pál és Mikus Sándor növendéke­ként. Első önálló kiállítását 1967-ban rendezték, s 'két évvel később Munlkácsy-dí- ját kapott. Az 1972-ben be­mutatott tihanyi tárlata em­lékezetes sikert aratott. 1973-ban Kossuth-díjjál tün­tették ki, két évvel később az érdemes művész, 1977- ben — fővárosi köztéri al­kotásaiért — a Pro Arte'ki­tüntetést, 1979-ben a Kiváló művész címet, 1982-ben a Herder-díjat, tavaly pedig a SZOT-díjat nyerte éli Sok szobrát áilítofték fel hazánk köztereim és külföldön is. Egy-egy női figurája látha­tó Debreceniben, Nagybá- tonyban, valamint a hajdú- szoboszlói gyógyfürdőnél. Salgótarjánban áll a Város című reliefje, a Madách és a Radnóti című alkotása. Térplasztikája a budapesti KISZ vezetőképző iskolánál látható. Táncsics-szobra Budapesten, a Tűnt idő cí­mű műve Siófokon, a Hat­vani professzor emlékét idé­ző alkotása pedig a debre­ceni Nagyerdőn és Antvér­penben gyönyörködteti a nézőket. 1967-ben Promethe­us című hegesztett szobrát nagy elismeréssel méltatták a middelhaini biennálén. Párizsban pedig La Cha- rogne című művével szere­péit. Az auschwitzi múzeum számára készítette Rács- kompozícióját, Kiskörére a Jégzajlás című művét stb. Monumentális személyiség- szobrok egész sora készült műtermében: Madách, Tán­csics, Radnóti, Nagy Ist­ván, Kodály. Károlyi Mi­hály, Czóbel Béla, Lenin, Kádár János, Vass István, Kuilich Gyula, József Attila, Bartók. Kopernikusz, Liszt Ferenc, Szent István, a Ma­gyarok Nagyasszonya — az utóbbi kétítő a római Szent Péter bazilika altemplomá­ban képviseli hazánk kul­túráját. A méltató szavak után dr. Gáti István a Balaton- parti város tanácselnöke nyújtotta át a művészi tok­ban elhelyezett diplomát Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművésznek, Siófok első díszpolgárának. Ma jd-a Siófokért emlékérmet adta át Juhász István, Sipos Bé­la és Klabuzai István nyug­díjasoknak. Az ünnepség után meg­koszorúzták a szovjet hősi emlékművet és >a délután folyamán még sok színes ifjúságpolitikai és kulturális rendezvény színhelye volt a művelődési ház. Este a (Bu­dapest Táncegyüttes adott műsort. Sz. A. Á tavaszi fesztivál eseményei Az ötödik budapesti tava­szi fesztivál március 22-től 31-ig tartó programija bő­velkedik színházi bemuta­tóikban, .táncművészeti ese­ményekben és folklórműso­rokban. A fővárosi színtársulatok közül példáúl a Madách Színház és a Madách Ka­mara, a Nemzeti Szíriház, a Fővárosi Operettszínház és a Vígszínház tart premiert a tavaszi kulturális sereg­szemle idején. A Madách Színházban és a Madách Kamarában a na­pokban kezdődték meg a próbák, a két darabban a társulat valamennyi (vezető színésze szerepet kap. A Lenin körúti anyaszínházban a Shákespeare-vígjátókok so­rozatban a Vízikereszt címűt tűzi műsorára a színház. A hazai színpadokon sokat ját­szott darabot Szirtes Tamás viszi színre. A Madách Kamarában Pol­gár András Töltsön egy es­tét a Fehér rózsában című művét próbálják, a premier tervezett időpontja március 22. Az új magyar darabot vendégként Fábri Zoltán ál­lítja színpadra. A Nemzeti Színház Victor Hugo ismert művével, A ki­rályasszony lovagjával gaz­dagítja repertoárját március 31-rtől. Vámos László a ren­dező. A Fővárosi Operettszínház március 29-én mutatja be Ribnyikov—VoznyeszensZkij A remény című rookoperáját Horváth Zoltán rendezésé­ben. A Magyar Állami Opera­ház március 27-én és 29-én párhuzamos szereposztásban újítja fel Beethoven Fidelio című operáját. Az előadást vendégként Doráti Antal ve­zényli. A K ön yv ért ék es í tő Válla­lat Tudománytár című soro­zatában — amelyben műve­lődésitörténeti könyvritkasá­gokat adnak közre — az idén négy kiadvány jelenik meg. Elsőként Karácsony János Magyar egyháztörténet cí­mű munkáját adják ki feb­ruárban. A neves akadémi­kus összefoglalója 1929-ben jelent meg, a mű évtizede­ken át sokat forgatott kézi­könyv vcűt. A kötetet Csor­ba László, aiz MTA Filozó­fiai Intézetének munkatársa látta el kiegészítő jegyze­tekkel, s a régi függeléket helyettesítő új bibliográfiá­val. A tudományos kutatók, egyetemisták számára nél­külözhetetlen kézikönyvek sorában tavaly jelentették meg Pecz Vilmos Ókori Le- xikonánajk első kötetét. Fináczy Ernő professzor négykötetes egyetemes ne­veléstörténeti munkájának az idén második kötete je­lenik meg, A középkori ne­velés története címmel. A Könyvérbékesítő Válla­lat A kronológia kéziköny­ve címmel adja ki Szentpé- tery Imre írását. A mű a Chronológia és Oklevéltani naptár című szakkönyvek összevont, átdolgozott és a szerző hagyatéka felhaszná­lósával bővített kiadása. A kötetben olvasható az egy­házi ünnepek részletes jegy­zéke. Biztos gondolatmenetek — meggyőző stílus Ha a politika — amint Kossuth fogalmazta — „az exigenciák tudománya”, ma­gyarán az érdekek értelmes egyeztetéséé, akkor a külpo­litikai újságírás a száraz.té­nyek, a biztos gonddlatme- metek, illetve a meggyőző, hatásos és veretes stílus összeegyeztetésének művé­szete. A rádiósok külpolitikai frisseségére nem panaszkod­hatunk. íme csak néhány példa az elmúlt hétről! A bécsi toülöntudósító, Bedő Iván izgalmas beszámolói a Reder-ügy miatt kirobbant osztrák belpolitikai válság­ról, a parlamentben történt bizalmi szavazásról. Dere­kasan „megshowzott” anya­gok a Harminc perc alatt a Föld körül vasárnapi adá­sában, s mindenekelőtt egy színvonalas Háttérbeszélge­tés szerdán Izbéki Gábor szerkesztésében, kiemelkedő szakemberek részvételével arról1, mit várhatunk a már­ciusban ismét megkezdődő genfi leszerelési tárgyalások­ról. De ide sorolhatjuk a Tíz perc külpolitika című so­rozatban hallott tartalmas kommentárokat, s a teljesség kedvéért — ha nem is e heti tapasztalatok alapján — a ' Szintézis című vitasorozatot, vagy a Külpolitikai iklub műsorait, melyekben jobbá­ra politológusok — Ágh At­tila, Balázs József, Tálas Barna és mások — válaszol­nak a hallgatók kérdéseire, nyíltan, őszintén. Gazdag te­hát a paletta: a külpolitikai rovat munkatársai rendsze­resen gondolnak a nagyvilág dolgaiban kevésbé járatos közönségre éppúgy, mint az elmélyülni szándékozókra. De ha már műsorokat em­lítettünk, ne feledkezzünk meg áldandó szerkesztőik­ről sem! A Szintézist és többnyire a Háttérbeszélge­tést Vértes Éva felkészült­sége és személyisége határ rozza meg, élő cáfolatként Kissinger ama hírhedt kije­lentésének, mely szerint: „a nő a politikában olyan, mint a 'kivetett hal a Szahara ho­mokján”. De nem érthet egyet „Nagy Henry” e rossz­májú véleményével az sem, aki Szécsi Éva fanyar hu­morral . átszőtt, zömmel francia és olasz témájú esz­mefuttatásait hallja ezekben a sorozatokban, az esti tíz­perces adásokt>an vagy az Esti magazin negyedórás ösz- szefoglalóiban. Ha rendszeresen rádiózunk, nem érezhetjük magunkat kivetett halnak a nemzetkö­zi politika Szaharájának ho­mokján. .. L. A. Tavaly száznégy millió forint értékben forgalmazott gyógyszert a Somogy megyei Tanács Gyógyszertári központja. A megye hatvannyolc gyógyszertárát látja el rend­szeresen. A központban csaknem harmincféle gyógyszert is készítenek. Ha a gyógyszer­gyárak valamiből nem tudnak elegendőt küldeni, akkor a központban elkészítik a megye számára szükséges mennyiséget. Ez történt nemrég, amikor Papaverin tablettá­ból egy hét alatt százezer darabot készí­tettek. (Gyertyás László képriportja) Fischer Sándor ¥ és Szirtes Adóm kitentetése Az Elnöki Tanács több évtizedes munkássága, ok­tatói tevékenysége elisme­réseként, 70. születésnapja alkalmából Fischer Sándor- nak, a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola _ egyetemi tanórának, valamint több évtizedes művészi munkás­sága elismeréseként 60. szü­letésnapja alkalmából; Szir­tes Ádámnak, a Magyar Népköztársaság Kiváló mű­vészének, a Thália Színház tagjának a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta. A kitünteté­seket Drecin József műve­lődési államtitkár adta át tegnap. Felszabadulási ünnepség Siófokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents