Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

2 Somogyi Néplap 1985. február 8., péntek Vita az FKP kongresszusán Élénk, őszint« hangú vita ailaikulit ki csütörtökön az FKP kongresszusán. A ha* tározat-tervezet és a főtit­kár referátuma felett folyó Vitában a felszólalók vala­mennyien helyeselték azt, hogy a határozat-tervezet a válság etilem küzdelmet s az annak érdekében kibom- takocztatandó széles népi tö­mörülést állítja a párt stra­tégiájának középpontjába. Az MSZMP KB küldött­sége, amely Aczél György­nek, a Politikai Bizottság 'tagjának, a KB titkárának vezetésével vesz részt az FKP 25. kongresszusán, át­adta a kongresszusnak a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának üdvözletét. Az üdvözlet a (többi kö­zött hangsúlyozza: ..Pártunk különösen nagy figyelemmel követte a Francia Kommu­nista Pártnak a közös kor­mányprogramban foglaltak valóra váltása érdekében ki­fejtett tevékenységét, az igen bonyolult körülmények között folytatott kormány­zati munkáját. Azt kíván­juk, hogy pántjuk 25. kong­resszusa az elmúlt nehéz időszak tapasztalatait össze­gezve olyan cselekvési prog­ramot alakítson ki, amely újahb lendületet ad a de­mokratikus és haladó irányú társadalmi változásokért folytatott küzdelmüknek, to­vább szélesíti a f rancia kom­munisták tevékenységének népi támogatását.” „A magyar kommunisták nevében szívből! kívánjuk, hogy 25. kongresszusuk szol­gálja a francia kommunis­ták előtt álló feladatok ered­ményes megoldását, a Fran­cia Kommunista Párt be­folyásának erősödését,, az előrehaladást a szocialista társadalom felé vezető úton. Biztosítjuk önöket, hogy igazságos küzdelmükben mindenkor számíthatnak a magyar kommunisták támo­gatására, internacionalista szolidaritására.” Éles kirohanást intézett. Reagan beszédében Nicara­gua kormánya ellen, ame­lyet ezúttal is a demokrati­kus jogok megsértésével és más 'országok elleni „kom­munista terrorakciók” támo­gatásával vádolt, egyúttal támadva a Szovjetuniót, Ku­bát és a többi szocialista or­szágot js a sandinista kor­mánynak nyújtott segítség­ért. Reagan a világkereskede­lem fejlesztésére szólított fel minden országot, a je­lenlegi kereskedelemp oliti ­ka felülvizsgálatát kérte. Azt javasolta, hogy még az idén tartsanak erről nemzetközi tanácskozást. A beszéd belpolitikai ré­szében az elnök „új ameri­kai forradalmat” hirdetett meg kormánya politikája­ként, de nem ismertetett új elképzeléseket. A kormány eddigi gazdasági eredmé­nyeire hivatkozva ennek a gazdaságpolitikának folyta­tását sürgette és ismét szor­galmazta a „hagyományos amerikai értékek” megerő­sítését. Reagan beszéde Az Unió helyzetéről Általánosságban a lesze­relés, a fegyverzetkorlátazás, a nukleáris fegyverek kiik­tatása mellett foglalt állást szerdán este, az Egyesült Ál­lamok helyzetéről elmondott beszédében Ronald Reagan elnök, de egyúttal a fegy­verkezési tervek támogatá­sát kérte a kongresszustól, beleértve az MX-program folytatásának és az űrfegy­verkezési program kibonta­koztatásának megszavazását is. Az elnök egyebek között támogatást követelt a nica- raguai elienfomadalmárok számára is. „Az Unió helyzetéről” szó­ló éves beszámolót Reagan 74. születésnapján terjesztet­te a törvényhozás két házá­nak együttes ülése elé. Mint­egy félórás beszédének túl­nyomó részét belpolitikai kérdéseknek szentelte, s a nemzetközi politika kérdé­seit csak felületesen érintet­te. Azt 'mondotta, hogy az Egyesült Államok „ismét visszavette történelmi sze­repét a szabad világ vezető­jeként” és a leszerelési tár­gyalások új kezdetét annak tulajdonította', hogy „Ame­rika eltökéltsége befolyásol­ta a Szovjetuniót” a tárgya­lóasztalhoz történő „vissza­térésre”, Ennek jegyében kö­vetelte a kongresszustól az idei, csaknem 314 milliárd dolláros katonai költségve­tés elfogadását, azt hangoz­tatva. hogy az előirányzato­kat már eleve csökkentet­ték, a további lefaragás az amerikai biztonsági érdeke­ket veszélyeztetné. Mint is­meretes, a törvényhozásban mindkét párt, tehát Reagan Köztársasági Pártja is kö­veteli a katonai kiadások további mérséklését. Az el­nök „aiz amerikai eltökélt­ség kritikus próbájának” ne­vezte az MX-rakéták épí­tésére szánt összegek ta­vasszal esedékes megszava­zását. Ezt a programot a kongresszus korábban már erőteljesen korlátozta. Az űrfegyverkezés védel­mében az elnök ismét azt mondta, hogy az „a nukleá­ris korszak legreménytelje- sebb lehetősége, csak nem értik meg igazán”. A prog­ram megszavazását azzal in­dokolta, hogy a Szovjetunió­nak szerinte már vannak űrvédelmj eszközei és nagy­jából azonos kutatási prog­ramot _is folytat. A fehér halál nyomában Nemzetközi sajtótájékoztató Szófiában a kábítószer-csempészetről ítéletek a toruni perben Súlyos börtönbüntetésre ítélték csütörtökön a Jerzy Popieluszko varsói katolikus pap elrablásával és meggyil­kolásával kapcsolatban bíró­ság elé állított volt lengyel belügyi tiszteket. Adam Pietruszka ezredest, csoport­főnök-helyettest, Grzegorz Piotrowski századost 25—25 évi szabadságvesztésre, Le­szek Pekala I és Waldemar Chmielewski hadnagyokat pedig 15, illetve 14 évi sza­badságvesztésre ítélte a to­runi vajdasági bíróság. Artur Kujawa, a toruni vajdasági bíróság elnöke az ítélet indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy a vádlottak által elkövetett sú­lyos bűntett veszélybe so­dorta a közmegegyezést, amely még sohasem volt olyan közeli, mint a múlt év őszén, az állam és az egyház kapcsolatait megrontó lánc­reakciót indíthatott volna el. és káros hatással volt Len­gyelország nemzetközi te­kintélyére. Az ítélet nem jogerős, a felek egy héten belül fel­lebbezéssel élhetnek. Stratégiai technológiák korlátozása Tizennégy NATO-tagállam és Japán képviselői folytat­nak tárgyalásokat Párizsban arról, hogy miképpen fokoz­zák az export ellenőrzését a szocialista országokba irá­nyuló stratégiai jelentőségű technológiák esetében. A Cocom-b i zottság legutóbb két éve tartott a mostanihoz hasonlóan magas szintű ülést. 'Diplomáciai források sze­rint NATO-körökben egyet­értenek abban, hogy szükség van a fejlett technológiák exportjának fokozottabb el­lenőrzésére. Ugyanakkor a nyugat-európai NATO-part- nerek — amelyek többsége jelentős kereskedelmi pasz- szívumot halmozott fel a Szovjetunióval folytatott ke­reskedelemben — azt is szorgalmazzák, hogy gyorsí­tani kellene az embargó fel­oldását, akkor, ha az adott technológia már nem minő­síthető stratégiai fontosságú­nak, vagy az más, a Cocom- hoz nem tartozó államból' is beszerezhető. Szófiában a bolgár ható­ságok a napokban felfedtek egy történetet: Janek Sa­lakú, 19 éves angol lány, 1971. március 5-én Török­országból a Kap:,an Andre- jevo bolgár határállomásra érkezett. Landrover márká­jú kocsiján anyjával úton volt hazafelé. A bolgár vám­tiszteknek feltűnt, hogy a mindössze néhány , bőrönd súly alatt igen terhelt a ko­csi rugózata. Szétszedték az autót, és az a nap a kábí­tószer csempészet ellen 1967- ben indult bolgár küzdelem fontos dátuma tett. Az an­gol Lány ugyanis a kocsi rej­tett aljában 500 font fuvar­díjért a fehér halált szállí­totta: 601 csomagban 927 kiló hasist. De fontos ese­mény lett a minapi szófiai sajtótájékoztató is. Bulgária feltárta: az ország — önhi­báján kívül — a Keletről Nyugat-Európába tartó ká­bítószer csempészet útján fekszik. Bulgáriába sok újságíró érkezett erre az alkalomra, nemcsak a szocialista álla­mokból, hanem tőkés orszá­gokból is: Angliából, Fran­ciaországból. az Egyesült Ál­lamokból, Ausztriából, Por­tugáliából, Spanyolországból, továbbá az NSZK-ból, Svéd­országból. Ott volt szinte minden jelentős nyugati té­vé- és rádióállomás. Az ér­deklődés érthető: a napok­ban a Nemzetközi Kábító­szer Ellenőrzési Tanács Bécsben kiadta az 1984-es adatokat. Ezek szerint az USA-ban 25 millió ember fogyaszt marihuánát, ko­kaint. négymillió heroint. Az NSZK-ban és Angliában 40—40 ezer, Spanyolország­ban 30 ezer, Olaszországban 240 ezer megrögzött kábító­szer-fogyasztó vain. A Szófia Press szervezé­sében rendezett sajtótájé­koztató kábítószer ügyben a világ egyik legnagyobb saj­tókonferenciája volt. A bob- gár hatóságok az ijesztő mé­retű kábítószer csempészet egyedi történeteiről, és a Bolgár Népköztársaságban ellene létrehozott szervezet­ről tájékoztatták a világ­sajtót. Az újságírók számá­ra mindezeknek három vo­natkozása volt a legérdeke­sebb. Legfőképpen talán az, hogy a Bolgár Népköztársa­ság az Egyesült Államokkal közösen 1973-ban megren­dezte az első továbbképzést az illegális kábítószer for­galom ellenőrzésére, s ezt 1978-ig további négy közös szeminárium követte. Ha­sonlóképpen élen jár Bul­gária a nemzetközi vám- konferenciák szervezésében is. ezeknek Várnában adott otthont. A másik figyelemre mél­tó információ: a Bolgár Népköztársaság 1975 óta drákói szigorral bünteti a kábítószer csempészetet, sőt az ezzel összefüggő legki­sebb szabálysértést is. Né­hány példa a paragrafusok közül: ha nagyobb mennyi­ségű kábítószert ketten vagy többen csempésznek, vagy termelnek, vagy raktároz­nak, az elkövetőket fejen­ként három-tizenöt évig ter­jedő börtönre, és 340 ezer forintnak megfelelő pénz- büntetésre ítélik. Ha valaki kábítószer élvezetre helyisé­get bocsát rendelkezésre, há­rom-tíz évig terjedhető bör­tönnel, és 170 ezer forint nagyságú pénzbírsággal súj tják. A törvény tehát sok­kal szigorúbb Bulgáriában, minit az 1971-ben aláírt bé­csi kábítószer egyezmény azt előírja. Jelenleg 72 kábító­szer csempész ül bolgár bör­tönben. Az elítéltek fele tö­rök, a többi zömmel libano­ni és iráni. Végül a harmadik fontos információ: bolgár állam­polgárt még nem éritek tet­ten kábítószer csempészé­sen. A 25 éve nagy gépko­csiparkkal rendelkező Bul­gária egyetlen gépkocsiveze­tője sem szegte még meg a kábítószerre vonatkozó nem­zetközi szabályokat. Bulgá­ria mégis jobban és nagyobb áldozatokat hozva harcolt a fehér halál ellen, mint sok más ország, ahol sokan — főleg fiatalok — szenvednek és pusztulnak el kábítószer­től, illetve sokan milliomo­sok lesznek ennek az aljas üzletnek a segítségével. Bulgária mindent megtesz annak érdekében, hogy meg­akadályozza a kábítószer csempészetet. Ezt a tiszte­letre méltó munkát ugyan néhány tőkés országbeli új­ságíró megpróbálta megkér­dőjelezni, de a tények a bolgár hatóságokat igazol­ták. Földessy Dénes A Reder-ügy hullámai ság Párt a koalíció otthagyá- sával fenyegetett Frisehen- schlager elbocsátása esetére, s ennek következtében új választást kellett volna ki­írni, hiszen a szocialisták­nak nincs többségük a tör­vényhozásban. Sinowatznak sikerült megszelídítenie saját pártjának berzenkedőit, s a Néppárt bizalmatlansági in­dítványát a hadügyminiszter ellen a képviselők 98:80 arányban elvetették. A viharok azonban azóta sem ültök el. Az ellenzék üti a vasat. Sinowatz kancel­lárnak, aki pedig ősszel az erősítés szándékával alakí­totta át kabinetjét, nincs könnyű dolga, hiszen bizo­nyára maga is tudja: a had­ügyminiszter ballépése nehe­zen jóvátehető károkat oko­zott kormányának. A. K. Ausztria tekintélyéről, po­litikai 'hírnevéről szánokol­nak mostanában a legna­gyobb osztrák ellenzéki párt vezérei. Annyi igazság van eibben, hogy a ma is tarró botrány igencsak nem hasz­nál a semlegességi és aktív enyihüléspárti politikájával vitathatatlan (tekintélyt szer­zett kis ország hírnevének. Ugyanakkor az is nyilván való, hogy az ellenzék a koalíciós kormány egyik tag­jának súlyos ballépését nem­csak erkölcsi okból, az or­szág tekintélyének féltésé­ből ostorozza, hanem azért is, mert kitűnő alkalmat lát arra, hogy megpróbálja lehe­tetlenné 'tenni, sarokba szo­rítani a hatalmon levő két pártat. Persze, ez mindenütt így van szerte a világon, nemcsak Ausztriában: az el­lenzék sosem hagyja kihasz­nálatlanul a kormány hibáit. Az ausztriai politikai vi­harok pedig ezúttal egy va­lóban fölöttébb ostoba, dur­va hibából törtek ki. Emlé­kezetes, hogy Olaszországban humanitárius okokra hivat­kozva — a hatóságok bör­tönbüntetésének letöltése előtt szabadon bocsátották a csaknem kétezer ember halá­láért felelős egykori SS-tisz- tet, a ma már idős és beteg Redert, aki osztrák születésű. A római kormány, hogy ne legyen különösebben nagy ü,gy ébből, külön kérte az osztrák hatóságokat: vegyék át a grazi repülőtéren Re­dert, s valahogy úgy helyez­zék el, hogy. egy ideig ne érintkezhessen a nyilvános­sággal. Remélték, így majd lassacskán elcsitulnak a til­takozás hullámai, s a nem­zetközi közvélemény, főleg pedig az olasz, egy idő után elfeledkezik az ügyről. Ha­sonlóképpen vélekedhettek Bécsben is. Gratz külügymi­niszter, akihez elsőként fu­tott be az olasz kérés, fel­kérte hadügyminiszter kollé­gáját, hogy gyorsan és min­den bajt elkerülve intézze el a dolgot. Frischenschlager pedig úgy gondolta, állítják a kormány védelmezői, hogy ha maga megy Grazba, ak­kor a legbiztosabb a nem túl kellemes „átvétel” gyors és csendes lebonyolítása. Csak arra nem gondolt, hogy a kormány tagjának jelenlé­te automatikusan állam i szintre emeli egy háborús bűnös hazaérkezését. A miniszteri fogadtatás • híre — s pláne az, hogy ál­lítólag ebédelt is Rederrel — persze pár óra múlva a saj­tó tudomására jutott, más­nap már egész Ausztria ezen háborgott Egy-kettőre olyan súlyos politikai vihar szabadult el Ausztriában, hogy az már komoly, helyrehozhatatlan károkkal fenyegette magát a koalíciót. Ezért az időközben elutazott hadügyminisztert hazarendelték Egyiptomból, s a sajtó és a közvélemény izgatott várakozása közepet­te a bécsi kormány hosszú ülést tartott. Végül a hadügyminiszter megmaradt posztján. Tett egy bocsánatkérő nyilatkoza­tot — a címzett nemcsak a kabinet, hanem az egész közvélemény volt —, amely­ben elismerte, hogy súlyo­san hibázott, de hangsúlyoz­ta, hogy egyáltalán nem állt szándékában politikai- állami fogadtatásban része­síteni Redert. A kormány ezt a beismerést és bocsánatké­rést elfogadta. Bécsiben nyil­vánvalónak tartják, hogy azért, mert a kis Szabad­A hadügyminiszter magyarázkodik Ausztria

Next

/
Thumbnails
Contents