Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

4 Somogyi Néplap 1985. február 6., szerda Az első lakásra várók számíthatnak kedvezményre Hatvanezer forint a háromgyermekeseknek Ezerötszáz laikásigénylői tartanak nyilván a kaposvári tanácson. A legutóbbi lakás­átadásokkal háromszázzal csökkent a számuk. A lakás­ra várókat különösen érdek­li, milyen támogatást kap­hatnak az OTP-, a lakásépí­tő szövetkezeti lakások elő­törlesztésének kifizetéséhez. A városi tanács a legutóbbi ülésén módosította a lakás­elosztásról és -gazdái,kodás­ról szóló rendeletét Dr. Var­ga László igazgatási osztály- vezetőtől kértünk tájékozta­tást a változtatásokról. — Mi indokolta a rendelet mostani módosítását? — Első helyen említeném, hogy a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások, jogi szempontból és a valóság­ban is megszűntek. A taná­csi bérlakások építésének üteme csökkent, az igénylők elsősorban OTP-lakásokba költözhetnek. Ezeknek az ára azonban jelentősen emelkedett. Éppen ezért a fiatal házasak, a több gyer­mekesek számára elég ne­héz az előtörlesztés befizeté­se. A központi ösztönzés tes a jogszabályok alapján a megyei és a városi tanácá együttes pénzösszegei lehető­vé teszik a támogatást. A végrehajtó bizottság novem­berben elfogadott program­Károsodott a szőlő Megviselte a januári rend­kívüli hideg időjárás a Ba- laton-parti történelmi borvi­dék ültetvényeit. A Balaton- felvidéki Szőlő- és Borter­melők Egyesülése taggazda­ságainak 76 tábláján több ezer szőlővesszőt vizsgáltak meg. A gondos elemzés alapján megállapították, hogy a főrügyek károsodása 15, a mellékrügyeké pedig 11 százalékos. Ez az átlagos kép, amelyen belül fajtán­ként és területenként eltérő a fagykár mértéke. A bada­csonyi borvidéknek például többet ártott a hideg, mint a balatonfüred—csopakinak és az olaszrizling jobban ki­védte a tél támadását, mint 6.­Riippél mindig gyertyaszen­telő előtt jelentkezett; addig­ra a legszegényebb mixhroti porták kamrájában a lisz- teszsákok nyaka attól, hogy egyre lejjebb kellett beköt­ni, úgy megnyúlik, mint a zsiráfé, és a gazdaasszony egy-egy aszalékgyümölcsös napot is beiktatott. Nem hiába lett szólásmon­dás: „Gyertyaszentelő — pa­rasztnak zabmérő!” Tizenhat- tizennyolc hónapszámosra minden évben számíthatott Bippel Kari az erdősi sze­génysorról: agylovas emberek — gebéjükből kifogyva —, zsellérek, templomsori gaz­dákhoz nem hajló, nyakas nixhrotiak ittak áldomást az . elszerzővel. A templomsoriak földjei a határ llamikásabb, lá- gyiabb részein terültek el, nem k/efllett a meredek, erdős dombtól négyszögölenként el­követelni fejszével mint a nixbratiaknaik. — Na, frájlanek, most megtanulj átolk, ki más sze­kere farikán ül, nem oda megy ahová akar, hanem ahová viszik — vigasztalta őket álnök együttérzéssel a kocsis magyarul. — Pitte, pitte almás pite ... Hódosi Joákimnak hívták. A többi kocsis csak Jáfcím- nak emlegette. Amikor — ja, a társadalmi vita fő ta­nulságai alapján módosítot­ta a tanács a lakásrendele­tet A január 1-től életbe lépett lakásügyi rendeletmó­dosítás a helyi tanácsokra bízta annak a megállapítá­sát, hogy a bérlakásukról le- mondóknak négyszeres vagy ötszörös lakáshasználatba­vételi díjat lehet-e fizetni. — Milyen kedvezményeket ad a tanács? — Az első önálló lakást igénylők kaphatnak kedvez­ményt, azok t ehát nem, akik lakáscserére várnak. A mó­dosítás azokat is kizárja a kedvezményekből, akiknek jelentősebb vagyonuk van. így üdülőjük, nagy étékű személygépkocsijuk. Az is fontos, hogy az igényelt la­kás ne legyen nagyobb, mint ami jár. A kedvezmények elsősorban a három vagy több gyermekes igénylőknek, aztán a két gyermeket egye­dül nevelő szülőknek kedve­zőek. Az utóbbiaknál fon­tos, hogy helyzetük legalább •két éve fennálljon. A módo­sítás szerint hatvanezer fo­rint vissza nem térítendő támogatás adható nekik. — Ki kaphat kamatmentes kölcsönt? — A kétgyermekes fiatal házaspár hatvan-, az egy gyermekes fiatal házaspár. például a rizlingszilváni, amely leginkább megsínylet­te a hideget. A fagykárok a szakembe­rek véleménye szerint ellen­súlyozhatok oly módon, hogy a metszéseknél figyelembe veszik a károsodás mértékét és annak arányában több rügyet hagynak majd. Opti­mizmusra adhat okot, hogy a novemberben elvégzett ter­melékenységi vizsgálat ered­ményei rendkívül jók voltak, sokkal ígéretesebbek, mint a korábbi esztendőkben. A szőlővesszőik boncolása során az összes vizsgált rügynek csak 1,8 százaléka bizonyult életképtelennek, míg az elő­ző években 17 százaléka. utánozva a nixbrotiak ma­gyar beszédét — azt momd- fta: „Bitte, pitte almás pi­te... ”, lónyerítés volt a ,hangjában, úgy nevetett. Éva és Marianne mosolyos zavar­ral hallgatott, de Neitzer Gizi azt szűrte át két zárt fogsora között németül: — Kérnél te még tőlem száraz kenyeret is! Nagy, csontos lány voli, de az erős csontozatra birs­ei masa jt-szerű puha hús ta­padt, mely minden mozdula­tánál megrezdült. Tejszínű bőrét hamar rózsásra pecse- nyésítetfe a nap. Vörösessző­ke haja petróleumtól, dió­olajtól engedelmesen lapult fejbőrére, szabadon hagyva sima homlokát. Apró kék szeme dércsípte kökény. Pi­sze orr, duzzadt ajak, melyet egy-egy fontosabbnak szánt mondat után — az anyja is így szokta — várakozóan be­szippantotta gyöngyszem-fog­sorai közé. Anyjára hajazott, aki .rövidre fogta a gyeplőt; (Neitzer Hermann-nak nem sók szava volt otthon. Ahol a dombok lankává juhászoditak, eléjük simult a sík bátortalan zölddel, szo­morkás barnával. Pöröspusz- ta liget mellett épült. Tizen­öt perc alatt elérték; a föld­út átló kopár oldalán hosszú, viharvert cselédház mellék­épületekkel, behemót mag­aztán az egy gyermeket egye­dül nevelő szülő negyven­ezer forint kamatmentes kölcsönt kaphat az előtör­lesztés befizetéséhez. A la­kásügyi társadalmi bizottság javaslatának figyelembe vé­telével a végrehajtó bizott­ság állapítja meg, hogy az igénylők közül ki kap visz- sza nem térítendő támoga» tást és ki kamatmentes köl­csönt. — Mennyi idő alatt kell visszafizetni az utóbbit? — A rendeletmódosítás szerint a lakásba való be­öltözés után két év múlva kell megkezdeni a fizetést, s ötven hónap alatt egyenlő havi részleteikben teljesen törleszteni a tanáccsal kötött megállapodás alapján. Vissza nem térítendő támogatást kapnak a .tetőtér-beépítésre, az emeletráépítésre vállalko­zók. Ez 400—200 ezer forint közötti összeg, s ezt azért kapják, mert amit építenek, az állami bérlakás lesz. — Egyre többen mondanak le tanácsi bérlakásukról, mert családi házat építenek vagy más megoldást keres­nek. Kaposváron mennyi pénzt kapnak ezért? — A lakáshaszmálatbavé- teli díj négyszeresét foglal­ta a tanács a módosításba a társadalmi vitában elmon­dott vélemények alapján. Ez a legalább komfortos és gáz­fűtéses, valamint az össz­komfortos, az ötödik szint­nél nem magasabban lévő la­kásokra vonatkozik. Akik kedvezményesen telket kap­tak a tanácstól, s a családi ház fölépüléséig három évig bent lakhatnak a lakásban, továbbra is jogosultak a há­romszoros lakáshasználatba­vételi díjra. Nem jár ez a térítés az OTP-lakást vásár­lóknak, a lakásépítő szövet­kezeti lakás jövendő tulaj­donosainak. Az is bekerült a módosításba, hogy az sem kaphatja meg a térítést, aki nem tisztán, teljes berende­zéssel adja vissza a lakást az ingatlankezelő vállalatnak 45 napon belül. Ugyanez vo­natkozik arra is, aki nem egyenlíti ki a tartozását a bérlakásra, így például lak­bérhátraléka van. L. G. tár, szín — távolabb akol- ,nál alig terebélyesebb mar- haiistálllók —, az út másik felén túl, ligetfüggöny mö- |ött barakkból rontott intézői lak, kis angolparkkai, mely­nek kavicsos útja pávakorzó. B.ara Tlirnót intéző nem illett ebbe a környezetbe. A két ikiüresített istálló ^szolgált májustól őszig sum- ,másszállásul minden évben. A jószágot Szent György napjával kihajtották, csak ,az első dér parancsolt visz- szatérést a gulyásnak meg a bojtároknak. Pöröspuszta cselédei Cserepesnek nevez­ték az egyik, Zsúposmak a másik istállót a fedelükről. A Cserepes és a csordakút közötti — patkóktól és kocsi­kerekektől felsebzett részén — emberek ácsorogtak, lep­lezetlen kíváncsisággal pil­logva az érkezők felé. A bir­tokon belül levők bizalmat­lanságát lebbentették pillan­tásaikkal a cihelődő nixbro- tialkrta, pedig csak déltájban érkeztek ők is a pusztára egy apró zalai faluból. — Tudták, hol almozzanak meg maguknak! — sister- gett Neitzer Lizi. — Most már csak két választásunk van: a zsúpos, vagy a zsú- pas... Mérges kígyó szisszent a nevetésükben. A feszültsé­get nem tudták kiszisszente­Milkolloid üzem Kaposváron Import helyett hazai A modern tejipar, a tej­termékek gyártásának nél­külözhetetlen adalékanyagai az úgynevezett stabilizáto- rok, amelyek megvédik a fehérjéket, hatnak a vízkö­tőképességre, meghatároz­zák a termékek minőségét és állagát. Ezék az adalék­anyagok teszik habossá a fagylaltot, akadályozzák meg az üledékképződést a tejeskakaóban és biztosít­ják, hogy a habok szerke­zete hosszú ideig állandó maradjon,. A tejtermékek gyártásá­ban új, a korábban import­ból beszerzett, ezekkel azo­nos minőségű hazai alap­anyagokból és ugyancsak hazai javallat szerint ke­vert adalékanyagok gyártá­sára a Kaposvári Tejipari Vállalat "vállalkozott. A Mii- kolloid néven forgalomba kerülő és kizárólag nagy­üzemi felhasználásra készü­lő stabilizátor szert a Ma­gyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi részlegének kutatói szabadalmaztatták. Az általuk összeállított elő­írások szerint keverik Ka­posváron az adalékanyagot. Szabó Péter, az új üzem vezetője elmondta: — Néhány éve erőteljes termékszerkezetváltás in­dult meg vállalatunknál. Jó példa erre a sajtgyártás át­szervezése, a „Túró Rudi” gyártásának megkezdése és még néhány már kapható vagy a közeljövőben üzle­tekbe kerülő új termékünk. A vállalat központjában egy évek óta üresen álló épület hasznosításának terve talál­kozott; a pécsi kutatók el­képzeléseivel, akik gyártót és helyet kerestek az új termék készítéséhez. — Hogyan készültek fel az új termék gyártására? — A 200 négyzetméter alapterületű üzemet úgy kellett átalakítani, hogy a legszigorúbb higiéniai elő­írásoknak is megfeleljen. Az előírások szerinti keve­réshez szükséges alapanya­goknak gyógyszerkönyvi minőségűelknek kell lenni­ük, ezek tárolásához és a kiszereléshez olyan üzemet kellett biztosítaniuk, ahol semmilyen szennyeződés ni magukból; az istálló vi­gasztalan látványával Barom­nak való, kegyetlenül ke­mény nyarat ígért. Mayer Nikolaus — leoihelődni segí­tett nekik — szavai sem vol­tak remén ysar jász tó, langyos esőcsöppek kilátástalansá- gukra, még ezek is jégsze­mekként kopparotak. — Helyben, halálban nem kell válogatni. Mayer Éva később erre a megalázó élvackolódásra vi­lágosabban emlékezett, mint az egész, testet és lelket ér­zéketlenné gyötrő nyárra, melyet napokra nem a ha­tárt sárgára festő nappalok és a nagy fekete madárként rájuk lebbenő éjszakák osz­tottak, inkább a summásgav- da hajnali háromkor eüvak- kamtott „Auf!”-ja, meg Pö­röspuszta harangjának — a faágon függő fényes eke vas­nak — gonosz kongása. Az istálló közepén másfél méter széles utca, kétoldalt X-lábú priccsek sora; előző nap ál­líthatták be fejjel a jászlak elé a szögekkel újra hasz­nálhatóvá reparált fekhelye­ket Pöröspuszta cselédei. Ta­valyi, mézszínét barnásszőké­re cserélő szalma zserregett. a priccsgyomrokban, erre te rítették a lepedőt, rá a ván­kost majd a pokrócot. (Folytatjuk.) | ■ nem kerülhet az adalék- anyagiakhoz. Az átalakítás 7 millió forintba került, a kivitelezést saját dolgozóink mellett a költségvetési üzem és a kaposmérői tsz vállal­ta. A speciális gépeket a pécsi Pollach Mihály Mű­szaki Főiskola szakemberei készítették el. — Hol hasznosítható még az itt készült adalékanyag? — A hús-, a konzerv- és a hűtőiparban is. Ami az árakat illeti, a hasonló ren­deltetésű import adalék­anyagok kilónként 100—400 forintért vásárolhatók meg, az itt készült termék felső ára pedig csak fele a kül­földi terméknek. Jelenleg 200 tonna Miikolloidra már leadták a megrendelésüket a vállalatok, így minden re­Döbbenetes. Ez volt az el­ső gondolatom, amikor az Energiafelügyelet statiszti­kai adatait olvastam. Igen. Döbbenetesnek érzem, hogy — hat évvel az első ener­giatakarékossági felhívás után! — az országban mint­egy 5000 gazdálkodó szerve­zetének több mint kéthar­mada nem tud fölmutatni eredményt. Az energiataka­rékosságról beküldött je­lentésekből kiderül, hogy csupán, mintegy 1500 (!) cég tett egyáltalán valami­lyen intézkedést az ügy érdekében. Mintegy 3500-an semmit! Pedig a lehetőségeket, azok jelentőségét mutatja, hogy az említett 1500 cég eredményes akciója évi mintegy 17 petajoule ener­giát takarított meg az or­szágnak, ami 400 ezer ton­na olajjal egyenértékű. Mekkora lehetne ez a szám, ha a többi cég is megteszi, amit lehet? Alig­ha tévedek: jókora tartalé­kok vannak még. Nincs te­hát igazuk azoknak, akik állítják: az egyszerű, olcsó energiatakarékosság lehe­tőségeit jószierével már ki­merítettük. Kétségtelenül tetemesek az 1979 óta elért megtakarí­tások, hiszen például 1983- ban kevesebb energiahordo­zó is elegendő volt, mint 1978-ban, és tavaly is csak mintegy 1,6 százalékkal kellett ennél több. Elége­dettek azonban aligha lehe­tünk, kivált hogy lehetősé­geink, mi több: olcsón elér­hető lehetőségeink még számosak. Ha ezekkel nem élünk, az egyértelmű pazar­lás. Az Energiafelügyelet el­lenőrzései ugyanis azt mu­tatják, hogy a gazdálkodó szervezetek csak egy részé­nél — és sajnos, nem a na­gyobb részénél — szüntették meg a kirívó pazarlásokat. menyünk megvan arra,, hogy a későbbiekben tovább bővül majd a felhasználók köre és száma, annál is inkább, mivel hazánkban egyedül mi gyártjuk ezt a termé­ket. — Minőségben felveszi a versenyt az itt készülő sta- bilizátórszer a külföldi ter­mékkel? — Több ország — például az NSZK, Svájc és Olasz­ország — képviselői jártak már nálunk, és megvizsgál­ták termékünket. Az ő vé­leményük szerint is ver­senyképes áruról van szó, olyannyira, hogy a tervek szerint közös együttműködés keretében folytatjuk majd a piacszervezést és a további gyártmányfejlesztést. Nagy Zsóka Sok vállalatnál például a kazánok gazdaságos hőfel­használásáról gondoskodni hivatott műszerek nem mű­ködnek. A hőszolgáltató rendszer évente kötelező fe­lülvizsgálata formális, a beszabályozás elmaradt, a hibákat nem javítják ki Nagy veszteségek forrása a megfelelő kondenzedények hiánya, a gőz- és forróvíz­vezetékek elégtelen szigete­lése. Pedig ezek rendszerbe szedéséhez nem is kell olyan sok pénz! S így nem egy vállalatnál több száza­lékkal csökkenthető lenne az energiafelhasználás, azaz rövid úton megtérülne a befektetés. Csakhogy azok az embe­rek — fűtők, szerelők, kar­bantartók, de néhol még az energetikusok Is —, akik mindezért sokat tehetnének, személy szerint egyáltalán nem érdekeltek a feladat­ban. A legfontosabb teendő egyértelmű: meg kell te­remteni az energetikusok, a dolgozók érdekeltségét. Min­denkiét. aki hozzájárulhat az ésszerűbb és takaréko­sabb energiagazdálkodás­hoz. Az ehhez szükséges gazdasági ösztönzők kidol­gozása, érvényesítése a gaz­dasági vezetőkön múlik mindenekelőtt. Reméljük, hogy a szokat­lanul kemény tél, a kény­szerű energiakorlátozások végre felébresztik a közöm­bösöket, a szendergőket. Most már végre ők is rá­döbbennek arra: tenni ké­ne valamit. Igaz ugyan, hogy kissé késői lenne ez az ébredés, hiszen amit a többiek tet­tek fél évtized alatt, ripsz- ropsz behozni aligha lehet. De még most is -jobb a gyors cselekvés, mint a megengedhetetlen tétlen­ség. Nem lesz a te talpadnak nyugalma Energiapazarlók

Next

/
Thumbnails
Contents