Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLi. évfolyam, 30. szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 6., szerda elnökségének ülése Eredmények és árnyoldalak az egyensúlyért Arany­csapatok Aranycsapat vált — égés* Európában ismerték alkotá­saikat. Például a Ganz-féle Bánki—Csonka motort, a szelepvezérléseket, a forgaty- tyús-házon belüli szóróolajo­zást, a porlasztót. Egymásra találhat-e ma is három olyan zseni, mint amilyen Mech- wart András, Bánki Donát, Csonka János volt? Vajon van-e esélyünk arra, hogy valaha is úgy leszünk úttörői egy iparág fejlődésének, mint ahogyan a századfordu­lón a Ganz-gyár volt? A tagadó válaszhoz, két­ségtelen, közelebb állunk manapság. Hiszen sokkal in­kább venni akarunk olyan színvonalú technikát, mint amilyet a századfordulós ma­gyar Ganz-motorok képvi­seltek. Akkor adtunk a vi­lágnak, most kérni szeret­nénk. Ami a századelőn Bánkiék természetes volt, az _ ma sehogyan S?m ,nicgy. rakéták korában politikai nyező a technikai ismeret is. A verseny az óvatossággal, a hatalmas tőkebefektetés a titkolódzással, a kereskedel­mi munka a tilalmakkal jár együtt. Néhány hónapja a Skála-Metró számítógépének kálváriáját ismerhette meg a közvélemény. Kevés fegyverünk van a nyugati embargó-politika el­len. Kevés, de van! Itthon. fejekben, is főképp meg­változtatható magatartásunk­ban, szemléletünkben talál­ható az ellenszer. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettese, Mül­ler István a minap így véle­kedett erről a szakterületről: a csúcstechnológia megvaló­sítása mindenképpen széles látókörű fejlesztést igényel, a hazai szellemi erőforrá­sok összpontosításával, a tu­dományos eredmények gyor­sabb hasznosításával. A Csepeli Szerszámgépgyár és a Szerszám gépi pari Mű­vek rendelkezik azzal a szaktudással, termelési kul­túrával, amely versenyképes­sé teszi őket a piacon. A tudományos kutatóhelyek szellemi termékei, kísérleti eredményei az automatizálás, műszeres ellenőrzés nemzet­közi élvonalába tartoznak. A számítógépek programjait tervező-fejlesztő kutatók rendre jól vizsgáznak a nem­zetközi tudományos életben és a gyakorlatban. Ma még ezek a cégek könnyebben boldogulnak a hazai gazda­sági életben, ha egymástól függetlenül kutatnak, fej­lesztenek. Csakhogy ebből nem lesz csúcstechnológia. Tíz magyar intézmény — gyár és egyetem, szerszám­gép- és elektronikai üzem, kutatóhely és fejlesztő társa­ság — írt alá megállapodást nemrégiben: lemondanak rö­vid távú érdekeikről, össze­állnak, s közös erővél komp­lett automatikus üzemet, rugalmas gyártórendszert al­kotnak. Az együttműködés kerete a hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa alkalmából tett felajánlásuk. Törekvés bizonyára van még szép számmal. Ám most már a megoldáshoz séma is akad, az együttműködő tíz magyar intézmény szerződé­se. Esetükben egymásra ta­láltak napjaink Bánki Do- nátjai, Csonka Jánosai, Mechwart Andrásai. De va­jon mikor lesznek újabb aranycsapatok? Mert az idő sürget, ha nem lépünk, ak­kor túlságosan is nagyot ve­szítünk ... Gergely László Az MSZBT A Parlament Vadászter­mében ülést tartott a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság országos elnöksége. Ap­ró Antal, az MSZBT eifiokG megnyitójában méltatta ha­zánk felszabadulásának kö­A somogyi boltokban a vevő legtöbbször megtalálta azt, amit keresett. Ez a megállapítás annak ellenére igaz, hogy egyes helyeket bizonyos időszakokban a ke­resletnek nem felelt meg a kínálat. A legkiegyensúlyo­zottabb élelmiszerekből vöt az ellátás — állapította meg a tegnapi ülésén a me­gyei tanács végrehajtó* bi­zottsága. Az iparcikkellátást javulónak minősítette a tes­tület, a vendéglátásról pe­dig azt állapította meg, hogy fokozatosan csökken iránta a kereslet. Tavaly *16 milliárd forint értékű árut adtak el a me­gye boltjai. A vásárlási kö­rülményeket alapvetően be­folyásolta, hogy néhány, a VI. ötéves tervben szereplő jelentős beruházás elmaradt. Nem épült meg például a siófoki önkiszolgáló étterem, illetve az áruház. Elkészült viszont néhány olyan üzlet, amelyekre égetően szüksége volt a megyének, és 21 ezer négyzetméterrel nőtt a kereskedelmi hálózat. A leg­jelentősebb közülük a Bala­ton Fűszért kaposvári ■ <»k- tárháza, a jó kereskedelmi munka feltételeit biztosító marcali ABC, illetve a len­gyeltóti kisáruház. A vásárlási körülménye­ket javította a meglévő üz­letek kapacitását növelő néhány korszerűsítés, és a munkaszervezés. Az üzlet- hálózat közel negyedét fel­újították a megyében, és korszerű kiszolgálási for­mákat vezettek be. Szerve­zési intézkedések révén csaknem 100 millió forint értékű beruházást takarí­tottak meg a vállalatok és a szövetkezetek. Az elmúlt négy esztendő tapasztalata az is, hogy erőteljesebben bontakozott ki a verseny a különböző kereskedelmi szervezetek között. S ebben jelentős a szerepe az új mű­ködési formáknak. Az . idei esztendőben a hatodik ötéves terv célkitű­zéseinek 'teljesítése mellett zelgő 40. évfordulóját, és szólt azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a ma­gyar nép az elmúlt négy év­tized során elért. Az ülésen Marjai József, a Minisztertanács elmökhelyat­a következő tervidőszak ten­nivalóira is készülni kell. figyelembe véve a gazdasá­gi szabályozók változását is. Elhangzott a végrehajtó bi­zottság ülésén, hogy a jelen­leg érvényes szabályozók között a megye élelmiszer­kereskedelme — az ala­csony árrés miatt — köny- nyen kerülhet nehéz hely­zetbe: fejlesztési és korsze­rűsítési terveinek megvaló­sítása válik lehetetlenné, vagy későbbre kell halasz­tani azokat. Az is igaz, hogy a raktárban lévő árut a szűk előadótérben nem tud­ják kínálni, bemutatni a vevőnek. A végrehajtó bi­zottság tegnapi ülésén a — hosszútávú irányelvekkel összhangban — a hetedik ötéves terv célkitűzéseit ha­tározta meg. A megye ke­reskedelmének a következő középtávú terv időszakában is biztosítani kell, hogy biztosítsák a kereslet és kí­nálat között az összhangot és javítani a vásárlás kö­rülményeit. Az áruellátás színvonalát a mennyiségi hiányok csökkentése és a minőség javítása útján le­het megőrizni. Fontosnak tartotta a testület azt is. hogy javuljon a zöldség— gyümölcs kínálat. Ennek ér­tésé tájékoztatást adott a magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudományos együttműködés helyzetéről, a kapcsolatok távlati fejlesz­tésének lehetőségéről ás irá­nyai róL dekében javasolta: vizsgál­ják meg a nagybani zöld­ség—gyümölcs piac létreho zásának lehetőségét. A ven­déglátás súlyát növelni alapvető változással lehet csak: a színvonal javításá­val egyidőben törekedni kell az olcsóbb tömegét kéz, tetési formák elterjesztésére is. Az iparcikkellátásban a Kaposváron tervezett Cent­rum Áruház megépítése, az építőanyag- és tüzelőárusí­tásban a megyeszékhely Fé­szek Áruházának megépíté­se hozhat jelentős változást. Azzal is számolni kell, hogy a hetedik ötéves tervben a gazdálkodás megváltozott feltételei miatt — az érde­keltség hiányában — akis- településeken és a Balaton partján ellátási gondok ke­letkezhetnek. A végrehajtó bizottság ezért tartja kívá­natosnak, hogy tovább foly­tatódjon a kistelepülési há­lózat fejlesztési programja. Barcson, Nagyatádon, Bog- lárlellén. Csurgón és Tabon pedig kikeli dolgozni a vá­rosi követelményeknek is megfelelő hálózatbővítési elképzeléseket. Vizsgálják majd azt is, hogy országos nagyvállalatokat miként le­het a hálózatfejlesztésbe be­vonni. (Munkatársunk tel efonjel entése.) Hazánk külkereskedelmi forgalmának múlt évi ta­pasztalatairól, a külgazdaság idei feladatairól tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit a Parlamentben Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Mint mondotta, nagy és jelentős erőfeszítések ered­ményeként a terveknek meg­felelően sikerült a magyar gazdaságnak a külső egyen­súlyi helyzetet javítani. A külkereskedelmi mérleg rriind rubel elszámoűású, mind a konvertibilis viszony­latban javult, hitelképessé­günk, nemzett megítélésünk kedvezően alakult. A tervezettnél jobb rubel el­számolású forgalom eredmé­nyéhez hozzátartozik, hogy számottevően nőtt a fogyasz­tási oikikek importja, és 1982 óta immár a harmadik egymást követő évben ér el hazánk növekvő konvertibi­lis kiviteli többletet; az el­múlt évi mintegy hatszáz­millió ddlláros aktívum csaknem ötven millió dollár­ral volt több az egy évvel korábbinál. Külgazdasági kapcsola­tainkban továbbra is alapve­tő szerepet játszanak a szo­cialista országok, ezen belül is a legfőbb partner a Szov­jetunió, amely a szocialista áruforgalmunkból hatvan­egy százalékkal részesedik. Tavaly a Szovjetunióba irá­nyuló export az átlagosat meghaladó ütemben, tizenegy százalékkal növekedett. A konvertibilis export folyó áron, dollárban mérve nem emelkedett, mennyiségileg viszont a tervezettnél több volt, meghaladta az ötszáza­lékos növekedést. A két ér­ték közti eltérés önmagáért beszél, a nemzetközi árten­denciák hatására az export­árszínvonal számunkra ked­vezőtlenül tovább csökkent, összes külkereskedelmi for­galmunk harmincöt százaléka irányult a fejlett a tőkés or­szágokba. Figyelemreméltó tény, hogy jelentősen nőtt a kivitől Ausztriába, az USA- ba, Nagy-Britanniába és az NSZK-ba. A fejlődő orszá­gokba irányuló magyar kivi­tel tavaly csökkent, az összes forgalom mintegy tizenkét százaléka volt. Ahogy hangsúlyozta Veress Péter, az erőfeszítéseknek éá~ az eredményeknek árny­oldalai is voltak. A szocialis­ta országokba és a Szov­jetunióiba irányuló, a terve­zettet meghaladó exporttelj e- BÍtés ellenére a szerződéses kötelezettségektől jelentős le­maradások is keletkeztek. Elsősorban 0 a könnyűipari és a mezőgazdasági termékek­nél tapasztalható ez — mi­előbbi pótlásuk fontos gaz­dasági feladat. Változatlan— és úgy tűnik —, sajnos, évenként visszatérő gond a szállítások ütemtelensége. A rubel elszámolású kivitel 15, a nem rubel elszámolású ki­vitel 17 százaléka december­ben bonyolódott, rendkívül sok zavart és szállítási ne­hézséget okozva. Itt kell utalni arra is, hogy a nem rubel elszámolású kivitelben — elsősorban az élőim is ser-; gazdaság termékeinél — ér­zékeny árveszteségek érték hazánkat. Nem javul kellő mértékben' a minőség; és kedvezőtlen tény az is, hogy az áruszerikezetein belül emelkedett a kevésbé feldol­gozott termékek aránya. Okulásul és tanulságul szolgálnak ezek a tapasztala­tok erre az évre, amikor a külkereskedelmi áruforga­lomnak az adósságállomány csökkentése érdekében to­vábbra is jelentős kiviteli többletet kell elérni. Nép- gazdasági tervünk a gazda­ság fejlesztése érdekében évek óta először importnö- vekedésit irányoz élő, ennek mértékét azonban export­képességünk határozza meg. A szocialista országokkal az államközi -tárgyalásokat min­den eddiginél korábban, már a műit év decemberében si­került lezárni, így a válla­látok, a gazdaságok korán, jó időben elkezdhetik a szer­ződéskötéseket, feladataik ütemes teljesítését. A terve­zett hat-hétszáz milliós ak­tívum teljesítéséhez a dol­lárexportot mintegy öt szá­zalékkal szükséges növelni. A külkereskedelmi mi­niszter hangsúlyozta, hogy valamennyi fontos termék­nél bővíteni kell a piacok számát, mert csak így bő­vülhet a magyar külkeres­kedelem döntési szabadsá­ga. Ehhez a szervezeti fel­tételek folyamatosan, tavaly is jelentős mértékben javul­tak. Tavaly 41, az idén újabb 13 gazdálkodó egység kapott önálló külkereskedel­mi jogot. Korszerűsödött a külkereskedelmi szakválla­latok szervezete, a terme­lőkkel közös tulajdonú vál­lalatok jöttek létre és kül­földi tőke bevonásával ma­gyar székhelyű vegyesválla­latok kezdték meg működé­süket. Jelenleg már .31 ilyen vegyes vállalat van. Mint mondta Veress Péter, a munka minőségének a javí­tása a döntő, a külgazdasá­gi feladatok teljesítéséhez szinte az egyedüli tartalék ebben rejlik. Vörös Marta Sorkapcsolók a Weidmüller cégnek Kétmillió dollár érték­ben termelnek villamos- szerelési cikkeket a VBKM Kaposvári Villa­mossági Gyára alkat­részgyártó üzemében. Jelenleg az NSZK szá­mára, a Weidmüller cég­nek készítenek sorkap­csolókat. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS VB Nemcsak megvenni, kínálni is kell

Next

/
Thumbnails
Contents