Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

1985. február 4., hétfő Somogyi Néplap 3 PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL JELENTJÜK A továbblépés szándékával A megyei pártértekezlet és a XIII. kongresz- szus előkészítéseként szombaton üzemi, köz­ségi, városi jogú és nagyközségi pártértekez­leteket tartottak Somogybán. Pártbizottságot és olyan „kísérleti" jellegű pártbizottságokat választottak a küldöttek, ahol a következő öt évben végrehajtó bizottságok nem működnek. A fonyódi pártértekezleten a Központi Bizottsá­got Varga Péter osztályvezető, a megyei párt- bizottságot dr. Gyenesei István megyei titkár képviselte. Boglárlellén dr. Exner Zoltán osz­tályvezető, a Rendőrfőkapitányság pártértekez­letén Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára jelent meg és szólalt föl. Beszámolónkban a fonyódi nagyközségi és a boglárlellei üzemi pártértekezletről számolunk be részletesebben. A jobbításért tennünk kell Százan — egy véleményen szik. Fontos, hogy — aho­gyan azt eddig i.s tették — nagy gondot fordítsanak a gazdasági tevékenység se­gítésére, ellenőrzésére. A pártértekezlet küldöttei harmincöt tagú pártbizottsá­got választattak. A testület az alakuló ülésén megvá­lasztotta a kilenctagú végre­hajtó bizottságot és a mun­kabizottságokat. A nagyköz­ségi pártbizottság titkára is­mét Tóth József lett. A pártrendezvény az In- ternacionáléval ért véget. Minőségi politizálást A példamutatás nem nélkülözhető FONYÓD A Fonyódi Nagyközségi Pártbizottság pántértekezle- ti beszámolóját, a határoza­ti javaslatot és Tóth József titkár kiegészítőjét a részt­vevő száz küldött egyhan­gúlag elfogadta, s ezzel' a harminc pártalapszervezet kommunistáinak képviselői megerősítették a XII. kong­resszus óta végzett munka értékelését. Ez azonban nem jelentette ,azt, hogy nem volt kiegészítő észrevétel, javas­lat. Ezt tanúsítja számos fel­szólalás. A nagyközség — földrajzi elhelyezkedésénél fogva — sajátos helyzetben van. Eb­ben a térségben — Balaton­ién yvestől Ordacsehiig . — ilyenkor, télidőben mintegy tízezren élnek; ennyi ember alapellátásáról kell gondos­kodni. A nyári idegenfor­galmi szezonban viszont 50— 60 ezren, a hétvégeken pe­dig 70—80 ezren várják a különféle szolgáltatást. Ért­hető, hogy ,a küldöttek kö­zül dinamikusabb fejleszté­sét sürgették, hozzátéve, hogy ebben a munkában ők és a lakosság túlnyomó több­sége hajlandó részt vállalni. A pártalapszervezetek és a tömegiszervezetek közötti szo­ros együttműködés, a fel­adatok elvégzésére valló kö­zös mozgósítás, a kezdemé­nyezés és a példamutatás sokát segíthet abban, hogy céljaik megvalósuljanak. Bi­zonyság erre az elmúlt öt év, amikor javult ,a nagy­község területén a fejleszté­seket előkészítő és kivi tele­ző munka, fokozódott a .tár­sadalmi összefogás. A jövő­re nézve azonban megszív- lelésre érdemes az a megál­lapítás, mely szerint a ke­reskedelem és a vendéglátás nemcsak az idegenforgalmi idényben, hanem az elő- és utószezonban sem elégíti ki az igényeket. Nélkülözhetet­len tehát az érdekeltek ön­zetlen segítsége. A fenyvesiek, a fonyódi ak, az ordacsehiek a szolgálta­tásban, a kereskedelemben, az üdülőkben, s főként a női munkaerőt f oglalkoztató ipa­ri kisüzemékben, az építő­iparban, de legtöbben a me­zőgazdaságban dolgoznak. Amíg Fonyód iparában és éoítőipairában együttvéve alig ezer dolgozót foglalkoz­tatnak, addig a kát mező­gazdasági nagyüzemben, a BaiaJtonnagyberekj Állami Gazdaságban és a fonyódi Balaton Tsz-ben 1100-at. Nem véletlen, hogy a nagy- bereki gazdaság kommunis­táinak képviseletében hár­man is felszólaltak, s az üzemi eredményeken kívül arról is beszélitek, milyen szerepük van a kommuni i- táknak. Bene Ferenc kerü- letvezető-helyetites például a mezőgazdaságot érintő új rendelkezések kapcsán arra hívta föl a figyelmet: „Párt­tagnak és pártonkívülinek egyaránt - meg kell értenie az adott helyzetet, s nem szabad szem elől téveszteni, hogy ennél nehezebb hely­zetből is kilábaltunk már. A siránkozás helyett tenni kell azért, hogy előbbre jus­sunk. Idejében gondolkod­junk arról, hogyha valami­lyen terv nem valósul meg, mivel pótoljuk a kiesést.” Varga Péter, a Központi Bizottság osztályvezetője felszólalásában kiemelte, hogy a pártértekezleti be­számolóból, a hozzászólá­sokból és a határozati ja­vaslatból következtetve eb­ben a térségben is jelentő­sek a legutóbbi kongresszus óta elért eredmények. A kommunistáknak csatasor­ba kell állniuk azért, hogy az elvi, politikai célok a mindennapok gyakorlatá­ban maradéktalanul érvé­nyesüljenek. Eközben báltnan és határozottan szembe kell nézni munkánk gyenge­ségeivel is, és törekedni kell — egyebek között — a rend, a fegyelem további szilárdí­tására, a személyi felelősség fokozására. Dr. Gyenesei István, a megyei pártbizott­ság titkára airról szólt, hogy a nagyközségi pártbizottság nemrég került közvetlen megyei irányítás alá. s az önállóság növekedésével a döntés felelőssége is növek­BOGLÁRLELLE A címekben összegezett követelmény volt a fő mon­danivalója annak a vitának, amelyet a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát öt álapszervezeiténiek küldöttei hangsúlyoztak szombati pártértekezletükön. Ezzel mintegy kiegészítették a be­számolót, — amely sokré­tűen és elemzően, de inkább a gazdasági eredményekre, s a szervezeti élet tapasz­talataira összpontosított —, s a jövőre irányítoták a fi­gyelmet. Mondani sem kell, hogy ez a felfogás egybe­esik a Központi Bizottság kongresszusi irányelveivel, amelyről egyetértéssel nyi­latkoztak a kommunisták, és írásban rögzített észrevéte­leik figyelembevételét kér­ték. A kombinát egyébként — pártszervezeteivel az élen — eredményes és előremutató éveket zárhat ebben a cik­lusban. Dr. Exner Zoltán a megyei pártbizottság képvi­seletében a gazdasági ered­mények politikai vetületé- nek értékelésével, majd a jövedelemtermelő képesség, a magas szintű integrációs tevékenység és a vállalkozói készség méltatásával minősí­tette a munkát, s a kom­binátban az átlagosnál jobb­nak ítélte a tervidőszak fel­adatainak teljesítését. Mind­ebben kiemelkedő részt vál­laltak a kommunisták. Rokonszenves vonás, hogy a vitában mégis elsősorban a továbblépés útjait, lehető­ségeit latolgatták. Érdemes tehát fölemlíteni néhány mozzanatot a felszólalások­ból. Szerényen bár, de nem óvatoskodva, nem kri­tikai éllel, hanem előremu­tató szándékkal hangzott el például az a megállapítás, hogy — bár a politika kö­zéppontjában csakugyan a gazdaság áll — a politikai tevékenységet még gyakran összekeverik a termelési kérdésekkel. Ezzel arra is utalták, hogy a minőségi követelmények nemcsak a gazdaságra, hanem a politi­zálásra is érvényesek. Töb­bet kell törődni tehát az em­berek tudati fejlődésével, az új vonások politikai megér­tetésével, elfogadtatásával, a közhangulat formálásával. Mindezt elsősorban a példa­mutatás szintjén, amelynek nemcsak a termelő munká­ban, hanem az egyéni élet­ben és magatartásban, a politizálás színvonalában, az emberek gondolkodásával való törődésben, az utánpót­lás nevelésében is jobban meg kell mutatkoznia. Ez nem más, mint a politikai munka igényességének, mi­nőségének javítási szándéka. Érthetően sok szó hang­zott el a fiatalokról, hiszen a kombinát dolgozóinak egy- h armada harminc éven alu­li Mint mondták: lehet szá­mítani rájuk; a kommunis­ták hangjából bizalom csen­dült. Ennek ellenére sem rejtették véka alá, hogy ke­veslik, hiszen mindössze 163 közülük a KlSZ-taig, s hogy az utánpótlás nevelése szem­pontjából nemcsak a velük való politikai törődés és fog­lalkozás a fontos, hanem ugyanúgy, mint minden más területen, a kommunisták személyes példája, követés­re méltó tette is. Tehát újra csak önmaguk elé állítottak fokozottabb követelménye­ket. Legalább úgy, mint abban a megállapításban, hogy a kombinát és kommunistái még keveset tettek lakóhe­lyük érdekében. Hosszú ide­ig kissé elzárt közösség volt ez. S hogy most szóba ke­rült: a lengyeltóti alapszer­vezet tagjainak például a kombináton kívül a saját községükben is van politikai tennivalójuk, a helyiek Bog- iárlellét sem hagyhatják fi­gyelmen kívül, és így to­vább, ez a kisugárzó szerep fölismerésére utal. Vagyis arra, hogy a kommunisták közéleti tevékenységét szé­lesebb körben kell kifejte­niük. „Annak a közösség­nek is tartalmas, jó legyen az élete, ahol élünk, nem­csak annak, ahol dolgo­zunk ...” — mondták. S ez az állásfoglailás példamuta­tó, tettekre serkent másutt is. Jó hangulatú, felelősség­teljes tanácskozás volt ez; a megyei pártértekezlet, a XIII. kongresszus méltó előkészítése. É3 bizalomger­jesztő is a tekintetben, hogy a Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinát kommunis­tái értik, odaadással és felké­szülten követik a politikát; tudják, mi a dolguk, és erőt gyűjtenek a következő öt év feladataihoz. A küldöttek egyhangúlag választották meg a 15 tagú pártbizottságot, s a testület — első ülésén — újra Ke­serű Sándor pártbizottsági titkárnak szavaztak bizalmat. Siófokon a Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vál­lalat pártértekezletén a 15 tagú pártbizottság élére Já- nossy Gábort; Balatonföld- váron a tizenhét tagú párt- bizottság titkárává Varga Gyulát; Igáiban a 15 tagú pártbizottság élére Baranyi Jánost, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság 27 ta­gú pártbizottságának titká­rává pedig Riedling Lőrincet választották meg. Uj ösztönzési formák Tapasztalatok az építőtábor ozásról A hagyományos mezőgaz­dasági, élellmászer-, illetve építőipairi, út- és vasútépítő jellegű építőtáborok mellett idén tovább kívánják bőví­teni az új, kisebb .létszámú környezetvédelmi, városvé- delllmi, vállalkozási típusú — például a leszedett gyümöl- csöt értékesítő — táborok körét — erről foglalt állást a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsá­nak a napokban tartott ülé­se, amelyen összegezték az 1984. évi építőtáborozás ta­pasztalatait, és ajiánlást fo­galmaztak meg a jutalmazá­si és az ösztönzési rendszer továbbfejlesztésére. Tavaly a legtöbb építőtá- borozót — harmincezer diá­kot — a mezőgazdaság fog- lálkoztatta. A legtöbb diák idén is a mezőgazdaságban talál majd nyári alkalmi munkát, de a hagyományos foglalkoztatáson túl a KISZ KB Építőtáborok Bizottsága gondoskodik arról, hogy sa­ját üzemeltetésben működje­nek zöldség- és gyümölcs- értékesítő táborok, szervez­zenek szakmai építőtáboro­kat lakások, ifjúsági létesít­mények építésére és felújí­tására. Ezeknek az új kez­deményezéseknek a múlt év­ben is nagy sikerük volt: a Balaton és a Velencei tó partján a fiatalok a lesze­dett gyümölcsöt eladták, s három turnusban összesen 220 kereskedelmi szakmun­kásképzős és szakközépisko­lás 1,2 millió forintos for­galmat bonyolított le. Ezek­ben a táborokban átlagosan 25—40 százalékkal volllt ol­csóbb a gyümölcs, mint az egyéb környékbeli árusító­helyeken. s ez a helyi kis­kereskedőiket is árra kény­szerítette, hogy alacsonyabb árat szabjanak portékáik­nak. A tiszadobi és .a bics­kei nevelőotthonok felújítá­sára szervezett szakmai épí­tőtáborokban tavaly több mint egymillió forint értékű munkát végeztek a diákok. Az ddlén tovább kívánják gyarapítani az építőtáborí hotelek számát, mégpedig úgy, hogy lehetőleg minden, a diákturizmus számára jelen­tős területen legyen ilyen szálláshely. Tavaly az egyé­ni diákturisták számára Pé­csett — kísérleti jelleggel — nyitottak ilyen építőtábori hotelt. A kezdeményezés — mivel az árak a fiatalok pénztárcájához igazodtak, a szállás1 és a reggeli naponta 35 forintba került —, kedve­ző fogadtatásra talált. Az idén nagyobb gondot fordí­tanak a sátortáborozás felté­teleinek megteremtésére, s a KISZ megyei bizottságai környezetvédő, városvédő építőtáborok szervezését kezdeményezik. Ez az új te­vékenységi forma tavaly is népszerűnek bizonyult: a Ba­laton és a Velencei-tó part­ján, a Hortobágyon, a Blikk­ben, Budapesten — összesen 13 táborhelyen — 800 diák dolgozott az egészségesebb, szebb környezetért. Munká­juk értéke meghaladta a 20 millió forintot. A KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Taná­csa javasolja: a jövőben a diákok által elvégzett munka ellenértékének legalább 20 százalékát fordítsák az isko­lai KISZ-szervezetek prog­ramjainak gazdagítására. Az élménydúsabb táborozást szolgál ja az az elképzelés is, miszerint az iskolai KISZ- bizottságok még a táborok kapuinak megnyitása elölt javasolhatják, hogy milyen szabadidős programok szer­vezését támogatják a végzett munkáért kapott keresetből. Néhány gazdaságnak tavaly kárt okozott, hogy a táboriba kevesebben mentek el, mint ahányan jelentkeztek. Az ilyen esetek elkerülésére a KSZT javasolja: ha valaki előre nem látott okok miatt nem tud táborozni, gondos­kodjon arról, hogy helyette más elutazhasson. Az egyes táborokban a diákok idén is maguk ala­kíthatják ki a szabadidős programokat, a fiatalok ugyanis már tavaly azt szor­galmazták, hogy az egyéni kezdeményezések váltsák fel a központi műsorellátást. Folytatódik a már bevált és népszerű butik-akció: a tá­borok lakói ennek köszön­hetően olcsó, divatos cik­kekhez juthatnak. Az idei építőtáborokat — a .közvetlenül mozgósító KISZ-bizottságok .bevonásá­val — úgy szervezik meg, hogy a diákok napi hatórás lelkiismeretes munkával minden táborhelyen 100 fo­rintnál többet, s országosan átlagban legalább 120 forin­tot kereshessenek. Volán TEFU-szolgáltatások A kedvezőtlen gazdasági feltételek ellenére viszonylag sikeres évet zárt a Volán TEFU Vállalat. Szolgáltatá­sainak értéke elérte a négy- milliárd forintot, s a nyere­ség — összehasonlító árszin­ten — csaknem 5 százalékkal meghaladta az előző évit. A vállalat nehéz helyzet­be került azzal, hogy 1984- ben (főként év elején) — az előrejelzésekkel ellentétben — mérséklődtek a szállítási igények. Takarékossági és szervezési intézkedésekkel azonban sikerült a szükséges minimumra mérsékelni a vállalati kiadásokat. A fu­varpiaci igényekhez igazod­va csökkentették a kihaszná­latlan — nagy teherbírású, billenőplatós — tehergépko­csik számát, valamint a nem fizikai dolgozók létszámát, az energiamegtakarítás foko­zására pedig a korábbi 56 százalékról 72 százalékra nö­velték a gázolaj-üzemű te­herautók arányát. Emellett intenzív piackutatást foly­tattak, hogy újakkal pótol­hassák a kieső feladatokat. Ennek nyomán egész sor új szolgáltatás bevezetését ké­szítették elő, néhányat pedig be is vezettek. Ebben az évben a vállalat a tavalyihoz hasonló ered­ményeket kíván elérni, ami­hez jó alapot teremtenek a korábbi intézkedések, de szükség van vállalkozásaik további bővítésére is. A nemzetközi fuvarozás már tavaly is igen jövedelmező volt, árbevétele meghaladta a 146 millió forintot. Február elsején megnyitotta nemzet­közi irodáját a Volán TEFU, ahol naprakészen nyilván­tartják a nemzetközi fuvaro­zásra alkalmas járműparkot, és pótfuvarok szervezésével is foglalkoznak. Belföldön tovább fejlesztik a komplett kiszolgálás rendszerét, vagyis az áru elszállításán kívül egyre gyakrabban vállalkoz­nak a szállítmányozás lebo­nyolítására és rakodásra is. A Volán TEFU több új szolgáltatást is bevezet bel­földi partnerei részére. A Beton- és Vasbetonipari Mű­vek szentendrei gyárával most készítenek elő egy meg­állapodást, amelynek alapján vállalják, hogy nemcsak szállítanak, hanem szentend­rei telepükön értékesítenek is betongerendát és béléstes­tet az építkezőknek. Az idén 70 ezer méternyi gerenda el­adását tervezik. Közületek és a lakosság részére egyaránt vállalják építőipari föld­munkák elvégzését. Szintén új szolgáltatásként különféle vasáruk értékesítésével és szállításával is foglalkoznak, továbbá a budapesti Közte­lek utcai boltjukban a válla­lat által bontott, javított és felújított, valamint gyártott alkatrészeket árusítják. A jól bevált tavalyi kezde­ményezés nyomán a fuvar­vállaló irodákban továbbra is rendelhetnek homokot, kavicsot, murvát az egyéni építkezők, a későbbiekben ezeken a helyeken dolomitot, perlitet és terranova-vakola- tot is értékesítenek,

Next

/
Thumbnails
Contents