Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-26 / 47. szám

1985. február 26., kedd Somogyi Néplap 5 Az alsó fokú iskolahálózat négy évtizede Somogy megye felszaba­dulás előtti népiskolái háló­zatát szemléletesen mutat­ják be és egyben jellemzik is az utolsó békeév adatai: a 307 község közül 297 helységben 455 iskola mű­ködött 774 tanteremben 801 tanítóval1. Így minden na­gyobb településen volt nép­iskola, azonban az adott kö­rülmények között a művelt­séginek csak a morzsáit nyújthatta, és különösein a külterületi pusztai iskolák a „szellemi létminimumot” is többnyire csak a jobb ké­pességű tanulók számára tudták biztosítani. A népis­kolák szerény, mondhatjuk, hogy szegény működési fel­tételiéi között csak ennyire futotta. A néptanítók hivta- tássizeretete, lelkesedése né­mileg csökkentette, de meg­szüntetni nem tudta a tan­évenként újratermelődő analfabéták számét. A világháború utolsó két évében tovább romlottak az iskolák működési feltételei. A népiskolák működését a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1944. október 29- től kezdődően a „további rendelkezésiig” beszüntette. Még dörögitek az ágyúk, de a már felszabadult és ki nem ürített közösségek mintegy 100 iskolájában 1945 januárjának második félében, a megyeszékhely valamennyi intézményében megkezdődött a .tanítás. A felszabadulás napjai 1945. március 29. és ápri­lis 1. közötti napokban tel­jesen felszabadult Somogy megye, s megkezdődött az iskolai épületekben és a felszerelésekben esett ká­rok felmérése. Somogy vár­megye tanfelügyelőjének 1945. július 14-d jelentése Le­hangoló helyzetelemzést terjesztett a Megyei Nemze­ti Bizottság elé: „Ahol az arc vonal még hónapokig ál­lott, az iskolaépületek be­rendezésükkel és felszerelé­sükkel együtt legnagyobb­részt elpusztultak. Olyan nagymérvű a pusztulás, hogy az iskolafenntartók anyagiak hiányéiban az is­kolaépületeket helyreállí­tani és berendezéseiket pó­tolni semmi esetre sem tud­ják. Az a veszély fenyeget hogy a Fonyódtól Barcsig húzódó vonal mentén fekvő községiekben és egyéb lakott helyeken (93 faliu, 65 pusz­ta) a tanítás jövő (1945/46) tanévben sem indulhat meg.” Somogy népiskolai „örök­sége” az aprófalvas telepü­lésszerkezetnek megfelelő­en kisiskoláikból állt. Az iskolaegységeket a kevés lé­lekszámú településeken kí­vül az iskolát fenntartók szerinti elkülönülés to­vább aprózta. A megye 84 községében két vagy több hitfelekezet is tartott fenn népiskolát. A katolikus val­lású (községeikben;, ahol apá­cazárdában is tanítottak, még ott sem biztosították a két azonos felekezet iskolái­nak együttműködését. 1945. augusztus 16-án megjelent kormányrendelet intézkedett az alsó fokú ok­tatás átszervezéséről, élet- rehívta az általános iskolát azzal a céllal, hogy szerve­zetileg egyesítse a 6—14 éves tankötelesek nevel ését- oktatását. Hiányzó alapfeltételek Az átszervezés gyakorlata végrehajtása irreálisnak lát­szott, mivel az álláp, amire építeni lehetett, rendkívül elaprózott és szegényes volt. Népiskoláink 65 százaléka osztatlan (21 százaléka két- fcamíitós, 12,5 százaléka bá- rom-öttanítós) és mindössze 1,5 százaléka osztott iskola. Ehhez számítjuk a 11 pol­gári iskoláit, amelyekben a szakrendszerű oktatáshoz szükséges személyi és tár­gyi feltételek biztosítva vol­tak, viszont hiányoztak az 1—4. osztályok elhelyezésé­hez a tantermek, a tanítás­hoz pedig a felszerelés és a személyi feltételek. Egy-egy tanulócsoportban magas volt a Űétszám. Egy tanítóra át­lag 62 tanuló jutott, (Ma egy pedagógusra 17, egy tanuló­csoportra 25 tanuló ljut). Az általános iskolák mély­ről indultak. 1945 szeptem­berében a megye három gimnáziumálban, 11 polgári iskolájában, valamint Ba­laton boglár, Barcs, Belezna:, Csurgó, Görgeteg, Nagyatád, Szigetvár, Toponár és Zá­kány község népiskoláiban kezdődött meg az általános iskolai szakrendszerű tanítás. 1948 májusában szerve­zetten indult meg .a társa­dalom széles rétegének megnyerése az államosítás gondolatához. Somogy me­gye tanítóinak népes kül­döttsége vett részit 1948. jú­nius 15-én a budapesti új sportcsarnokban tartott or­szágos tanítói konferencián amely egyhangú lelkesedés­sel közös memorandumban kérte a következő napon összeülő országgyűlés képvi­selőitől az iskoláik államo­sításáról szóló törvényjavas­lat elfogadását. Az államosítás teremtette meg annak feltételét, hogy Somogy megyében is elin­duljon az egységes alapmű­veltséget nyújtó általános iskola a fejlődés ma már négyévtizedes útján. Az ál­lamosítással ugyan csökkent, de alapjaiban nem válto­zott meg az iskolaegységek elaprózottsága. Az alsó fokú iskolai háló­zatunk fejlődésében megha­tározó szerepe volt a taná­csok megalakulásának és több mint háromévtizedes cbtotáspd’i.ti'kai tevékeny­ségének. Az első tanácstör­vény hatálybalépését meg­előzően jelentős területi át­rendezés történt megyénk­ben. A szigetvári járást majdnem teljes egészében Baranya megyéhez, néhány községet Zalához, Siófokot és három Tolna megyei helységet pedig Somogy me­gyéhez csatoltak. Megszűnt az igáid és a lengyeltóti já­rás, és új közigazgatási egy­ségeket hoztak Létre: a fo- nyódJi és a siófoki járást. Az iskolahálózat fejlesz­tése 1950-től vált folyamatos feladattá. A megyei oktatási osztály a járási tanácsok ja­vaslatai álapján 1951-ben készítette el Somogy megye első iskolafejlesztési tervét, mely tíz évre szólóan 57 is­koláit jelölt ká körzeti köz­pontként és 118 kis létszá­mú iskolát tagiskolának, ahonnét a felső tagozatos tanulók bejárnak a szak­rendszerű Oktatást nyújtó központi iskolába. Szakrendszerű oktatás A tanácsok indulásakor 337 iskolaegység működött megyénkben. Ebből 37 isko­la volt körzeti 'központ 44 tagiskolával, 774 bejáró fel­ső tagozatos tanulóval. A fejlődés ellenére továbbra is az elaprózottság jelle­mezte Somogy megye isko­lahálózatát. Az önálló és körzeti isko­lák felső tagozatainak fej­lesztése nyomán szélesedett a szakrendszerű oktatás, növekedett a szaktanári igény, amelyet a Pécsi Pe­dagógiai Főiskola a nappa­li tagozatán végzett hallga­tókkal nem tudott kielégí­teni. Ezért fokozni kellett a már működő tanítók beis­kolázását a tanárképző le­velező tagozatra. Ezzel egy- időben kezdődött meg az orosz nyelvtanárok képzése is. A ma működő körzeti is­kolák mintegy 40 százaléka az ötvenes években kastély- épülettel oldotta meg a tan­teremgondját. 30 kastély majdnem három évtizedig adott helyet egy-eigy iskola­körzet tanulóinak. Közülük jónéhányat, mintegy 60 szá­zalékot új iskola építésével helyettesítették, 10 épület­ben többszöri felújítás, kor­szerűsítés után ma is folyik az oktató-nevelő munka. (Balatonszemes, Iharosbe- rény, Mesztegnyő, Oszto- pán, Toponár, Zákány stb.) Folyamatos fejlődés Az ellenforradalom utáni két évtizedben a kisközsé­gek és a puszták lakosság- megtartó ereje gyengült. A külterületeken élő lakosság száma 17 304 főre (az össz- népesség 4,8 százaléka) csökkent. Az 1980. évi nép­számlálás adatai szerint 1960 óta folyamatosan csökkeni! a falusi lakosság, különösen a kisebb falviakban. 175 kis­községiben szűnt meg az ál­talános iskola. Megyénk la­kossága 1960 óta 9 131 fővel csökkent, a városi lakosság viszont 50 442 fővel (65 szá­zalékkal) növekedett. Ter­mészetesen a tankötelesek száma is jelentős mértékben nőtt városainkban. Mivel 1967-ig központi keretből a körzeti iskolák igényei let­tek elsősorban kielégítve, a hatvanas évek végén a megyeszékhely, valamint a városiasodó nagyközségek iskoláiban egészségtelen zsúfoltság volt, amelyet 1968- tól kezdődően 12 új városi iskola építésével, illetve lé­tesítésével sikerült csökken­teni. Általános iskolai hálóza­tunk fejlődésének négyévti­zedes útján a mához ér­tünk. Az 1984—85. tanévben 178 iskola működik, ebből 64 tagiskola. A 42 186 álta­lános iskolai tanuló 42 szá­zaléka jár városi iskolába, napközis foglalkozásban ré­szesül 21 259 gyermek, 3024 tanító és tanár végzi az ok­tató-nevelő munkát, A meg­tett útiról elmondhatjuk, hogy annak minden egyes szakaszán sikerült a fejlő­dés folyamatosságát bizto­sítani, és különösen az utol­só öt év eredményei feljo­gosítanak anra a megálla­pításra, hogy ma már var­lóban általános az általános iskola. Varga Gyula TV-NÉZŐ Nanuk, az ember Hiányzik Súrdia. A kedd esti sorozatfilmekhez szok­tatott tévénézőknek hosszú 'hetek óta először kellett úgy nyugovóra térniük, hogy nem láthatták a Surdilovics csa­lód életének legújabb epizód­ját. Helyette a magyar te­levízió egy angol tévéfiiilmet 'mutatott, hogy átvezessen bennünket komolyalbb itémák felé, bár az még mindig a lakásügyek nehézségéről szólt. A téma tehát majdnem azonos, csak amíg a , Forró szél viszonylag könnyen ki­számítható fordulatai méllett néhány zseniális alakítás nézhetővé, sőt szórakoztató­vá tudta itenni a filmet, ad­dig az „A legfelső emeleten”- 'ben csak a ibárgyúság ma­radt. A film azt a benyo­mást keltette, hogy egyet­len célja az emberi tűrőké­pességet próbára tenni, tud­niillik, hogy meddig bírja még. Ha már ennél a foga­lomnál tartunk, időzzünk is el itt, hiszen szerencsére akadtak a 'hét műsorában színvonalas alkotások is. Mindjárt az élre kínálkozik a szerdán kora délután — ki tudja hányadszor — ve­tített Régi idők focija. Kell egy csapat — mondja hóna alá fogott labdával Minarik Ede mosodás, és elindul, hogy megszervezze a CSA­PATOT. Sándor Pál rende­ződ sziporkái méllett Garas Dezső alakítása is a magyar filmgyártás nagy pillanatai közé tartozik. Könnyű lenne most összekapcsolni a másik Garas-alakítással, a gróf Rot- tenberggel, Jakobi Viktor Leány vásár című operettjé­nek tévéváltozatában, ám sajnos ez éppen ütközött a Nanuk, az eszkimó című do- kumsntuimf ilmimel. Mer;t aki ezt kezdte nézni, az bizonyosan nem tudott már visszakapcsolni az 1-es csatornára. Flaherty, a ren­dező, 1920 és 21 között tele­pedett le az eszkimók között, hogy beszámoljon az Ameri­ka ‘és a világ népei előtt is­meretlen eszkimó életmódról. Ebiben az alkotásban szokás tisztelni ta dokumentumfüm ősét lis. Nanuk és családja csodálatos küzdelmet folytai létéért, a megmaradásért. Minden napjuk egy megfa­gyott dráma. Talán képlete­sen is értelmezhetjük, ami­kor a ihóba vájt kunyhóra Nanuk jégből vág abl'akot, majd hótábiát állít mellé, hogy a gyéren sütő napfény fukar ajándékait begyűjtse •magakészítebte iglójáfoa, ahogy ők nevezték lakhelyü­ket. Meleg tájak, forróbb pil­lanatok hőse Axt László, altit a Manézs embere című ri- portfilimben, láthattunk va­sárnap délután. Nemcsak az időben egymáshoz közel eső vetítés sugallja, hogy a helytállás és álhatatosság ne­hezen meghatározható fogal­mának mezején együtt me­netel mindkét film főhőse. Legyűrve a szüntelen gravi­tációt, a szívig érő havat. Varga István Megnyílt a Szépművészeti Múzeum új állandó Antik Kiál­lítása. A közel 1300 műtárgy történeti folyamatában — i. e. 5000-től i. sz. XI—XII. századig — mutatja be Görögország és Itália, illetve a, Irómai birodalom művészetét. Mellettük helyet kapott a föníciaiak és punok, a görög kultúra kiala­kulását megelőző égéi kultúrák, valamint a római császár­korban a birodalommal határos kultúráik művészete LESKÓ LÁSZLÓ Nem lesz a te tál oad na k nvuea] Ima a poharát. A nyár végi ala,­A gyógyító idegenforgalom 23. Golyó simaságé feje olyan volt súlyos testén, mint a tornyon a rézgomb. Szem­üvege lecsúszott az orrnyer­gére; a barna keret fölött pillantott rájuk ólomszürke szemével. A seszínű jegyző egórszőrszerű bajuszkáját harapdálte idegességében, de nem szólt. Famulusa, Hauser Henriik emelte poha­rát dr. Zwuk felé. — Az liffjú pár egészségére, doktor űr! Nyári Péter, Bittner, Erős plébános meg a káplán koc­cintott vele. Koch Rudi ép­pen akkor nyúlt savanyúért a közös tányérba. Meglökte Bittner Rupert poharat eme­lő karját. A bor az asztal­terítőre iloccsant és vörös folttá futott szét. Olyan volt mint a vér. — Megbocsásson, öreg. Gúnyos mosolyával mást mondott. Koch már a nász­menetben is ittasnak tűnt. Sánta Vank megkoccantotta *A VoUcsbund der Deutschen ln Ungarn 1938. november 26-án alakult. •♦Német szólásmomdás kutaskor o lett a Volksbund erdőst csoportvezetője. A körorvos javasolta őt. Zwuk döktort Franz Basch akkori­ban emelte fel a népi néme­tek területi vezetőségébe. — Ide hallgass, Rupert! A ti Magyarországi Német Nép- művelődési Egyesületetek az utolsókat rúgja. Nekünk egy­re magasabban lóbog a zász­lónk. Harmincnyolc novem­bere óta máshonnan diktál­nak a népi németeknek... * Most nyár óta van szép köz­pontunk ’ Pesten, a Német Ház. Otthonunk is, ahol mi, vidékiek megszállhatunk. Aki nem ostoba, az, 'ha nem is szívből, de legalább színből melllénk áll: ahoi az erő, ott laz igazság! — Az idő és a hely nem alkalmas az ilyen beszé­dekre, Ádám — pillantott föl csontot szopogatva Erős Matthias. Vank pergamenszínű bőre bíborra váltott, mégis mo­solyt préselt az arcára. Csont­ra szikkadt bőrű, tüsfcsha- jú férfi volt; 1917-ben fél lábbal jött haza a frontról. Kapott néhány hold földet, melyet Binderékkel művelte­tett részesben, ő nem foglal­kozott paraszti munkával. Biztos keresete volt a Han­gya szövetkezetben most is, nem szorull mások segítsé­gére. — Csak azt követeljük el a magyaroktól, ami jár: né­met óvodát, iskolát a gye- rékeinknek, népi német elöl­járót a falvaknak, ahol mi lakunk. Már megbocsásson, jegy­ző úr, nem maga ellen emelünk szót; magával jól megférünk. Azit akarjuk, hogy a ráhatásra megma­gyarosított nevű mépcsoport- itársáink visszakaphassák tisztességes nevüket. És ne kelljen Sengla&t Szentlászló- nak, Etsdhinget Ecsenynek, Gerstlecket Kercseligetnek, W.aldarfot Erdősnek nevez­nünk, Iha egyszer mi, néme­tek lakjuk! Csak nem bűn, Iha erről beszélgetünk, plé­bános úr? Majd feloldoz aló- ra a karácsonyi gyónás vé­gén! Érezhette, hogy túllőtt a oélon, ezért próbálta elvic- oelni a végén. De csak Koch Rudi nevetett. Rövid haho­tája böfögésbe csuklott. — Ez... itt a ml hazánk — ökögte. — A magyarok menjenek vissza Ázsiába, igaz, doktor úr? Az orvos lekapta szemüve­gét iés idegesen türölgette. — .Beszélsz, beszélsz össze­vissza, Rudii... A pénz kint van, az ökör a házban ma­radt. ** — Én mást hallottam, Ja­kab bátyám, kérlek — for­dult Kiss Albert jegyző a körorvoshoz. — A iti Führe- retók, kérlek szépen, vissza akar honosítani 'benneteket Németországba. Igaz ez? Be is rottyantottak néhányan a nadrágba ijedtükben Erdő­sön .is, hogy mi lesz akkor a gazdaságukkal? Mondják, az apád lis ... — Vaklárma, jegyző úr, kérlek. Basch népcsoportve­zető már megnyugtatta a kétkedőket. Nekünk itt kell megvívnunk a népiségi har­cunkat német mivoltunkért. És mi életteret is nyerünk, kérlek tisztelettel. — Hagyják abba, ne har­coljanak már annyit! — asszonybangok csaptak közé­jük. — Máshol gyűlésezze- nak, ne lakodalomban! (Folytatjuk.) A. hazai idegenforgalomban előtérbe került a gyógyásza­ti célú 'turizmus, mivel a Magyarországra érkező tu­risták jelentős része — hoz­závetőleges számítások sze­rint mintegy egynegyede — kii akarja próbálni termálvi­zeink gyógyító, pihentető hatását. A gyógy turizmus fej­lesztése azért is előnyös, mert a gyógyvendégek átlagosan hosszabb időt töltenek itt, mint a .többi turisták, így jobban lehet részükre prog­ramot szervezni, több szol­gáltatást vesznék igénybe, vagyis többet költenek. Magyarország egyedülálló a termálvizes források szá­mát tekintve: több mint 500 termálkút található itt, kér- hiarmadukból 35 Celsius fo­kosnál melegebb víz tö,r a felszínre. Jónéhányuk gyó­gyító hatását már régen fel­ismerték. A vendégek meg­felelő fogadásának azonban még korántsem mindenhol vannak meg a f eltételei. Egy tíz -évvel ezelőtt készített ENSZ-felmléirés szerint 161 olyan fürdőtólepülés van ha­zánkban, amelyet különleges értékei miatt érdemes lenne tovább fejleszteni, kiépíteni, s a gyógyászati bázis mel­lett megteremteni a pihenés, a sport, a szórakozás felté­teleit .is. Közülük 34 kifeje­zetten nemzetközi vonzerővel bír. Hellyel-közzel még ma is ez a tanulmány ad tám­pontot a termálvízre alapo­zott idegenforgalom tervezé­séhez. Az egyik 'kiemelt cél: a már kiépített termálvizes üdülőhelyeken legyen meg­felelő infrastrukturális háló­zat, s az eddigieknél komp­lettebb szolgáltatásokat nyújtsanak. A gyógy ven­dégnek a kezelésen túl le­gyen alkalma sportolni, ki­rándulni, szórakozni is. Ezekre a fejlesztésekre ál­talában helyi — tanácsi, vál­lalati — pénzeszközök szol­gálnak, de az arra érdemes fejlesztési elképzeléseket az .idegenforgalmi fejlesztési alapból (IFA) is támogatják. Az utóbbiból csak azok a beruházások részesülnek, amelyekhez .az országos ér­dek fűződik. Aiz idén példá­ul Hajdúszoboszlón szálloda építéséhez adnak IFA-hitelt, 12 Imiülió forint értékben. A mosonmagyaróvári termál­fürdő lefedését számítón az IFÁ-bóü támogatják. A har­kányi strandfürdő korszerű­sítésére az idén 3,5 millió forint 'támogatás jut. Héví­zen az üdülőhelyi klub ki­alakításához nyújtanak fej­lesztési támogatást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents