Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-22 / 44. szám

1985. február 22., péntek Somogyi Néplap 5 75 ÉVE SZÜLETETT Kohón György Még csak most lenne 75 éves Kohán György, és már 19 éve halott. Élete az át­lagos emberi életkor előtt egy évtizeddel korábban zá­rult le. Életpályája sem volt György előtt is. Kiállításai következtek Gyulán, Vásár­helyen, és 1948-ban Buda­pesten is a Képzőművészek Szabad Szakszervezeténél. Utána egy évtized néma átilaígös. Ennek áttekintése nemcsak a nagy alkotót meg­illető tisztelgésre, hanem máig érvényes és hasznosít­ható tanulságok megfogal­mazására is alkalmat ad. A gyulavári uradalmi ko­vács fiának első élményeit áz alakuló, szikrázó vas je­lentette. Tanára, József De­zső korán fölismerte kivéte­les tehetségét. Baráti kezek a Képzőművészeti Főiskolá­ig vezették útját. Itt azon­ban a drámai erővel; fe­szültséggel teli növendék Glatz Oszkár osztályán nem találta helyét, Párizs követ­kezett nyomorral és ámulá- sokkal. A 30-as évék közepére esik első vásárhelyi tartóz­kodása, amikor megismerke­dik az idős mesterrel, Tor­nyai Jánossal, sőt egyik ala­pítója lesz a Tornyairól el­nevezett tudományos', iro­dalmi és művészeti társa­ságnak. A 30-as évek végét, a 40-es évek elejét többszö­ri katonáskodás sz'abdälta fel. Majd következett a fel­szabadulás, és ékkor új le­hetőségek nyíltak — sajnos csak átmenetileg — Kohán Otthon (Festmény) Anyám (Olajfestmény) csend, kitaszítottság. (A Kép­zőművész Szövetség 1952- ben mint fejlődésképtelent kizárta soraiból.) Azonban ezekben az években is kö­vetkezetesen dolgozott. A tisztultabb, változott társadalmi, politikai légkör számára is megnyitja az utat: 1959-ben a Műcsarnok ad otthont képeinek. A kö­vetkező évben Munkácsy- díjjal ismerték el munkás­ságát. 1964-ben ,műtermes lalkást kapott Vásárhelyen. 1965-ben meglepetés erejé­vel ható kiállítást rendezett a Magyar Nemzeti Galériá­ban: több mint kétszáz, j oh bára teljesen ismeretien mű­vet mutatott be, 'köztük je­lentős számban az általa kedvelt viasztemperákat. A következő év meghozta szá­mára a magyar művésznek adható legnagyobb kitünte­tést, a Kossuth-díjat. Nem sokáig élvezhette, mert ek­Űj lehetőségek a pályaválasztásban A Somogyi pályaválasztási tanácsadó című kiadvány nyomdába kerülésekor még bizonytalan volt, hogy az 1985—86-os tanévben in­dul-e megyénkben ruhaipari szakközépiskolai osztály, va­lamint képeznek-e középfo­kén elektrotechnikai műsze­részeket. Ma azonban, bizo­nyossá vált, hogy a csurgói 526. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet kibővül a ruhaipari szakközépiskolai -osztállyal, a tahi Rudnay Gyula Mezőgazdasági Gé­pész Szakiközépiskola -pedig az elektrotechnikai műsze­rész szakma oktatásával. A szakmai főhatóság — jelen esetben az Ipari Mi­nisztérium — helyszíni vizs­gálata és a Művelődési Mi­nisztérium engedélye alap­ján már léhet jelentkezni az 1985 szeptemberében in­duló szaikokra. A ruhaipari szakközépis­kolába jelentkező diákok ta­nulmányaik során elsajátít­ják a ruházati cikkek gyár­tásának technológiáját, a minőségi előírásokat, megta­nulják az egyes anyagok feldolgozásánál fellépő sa­játos igényeket és a gépek üzameltetésáviel kapcsolatos tennivalókat. Megismerik a ruhaipari gyártás során al­kalmazott gépeket, berende­zéseket, valamint gyakorlat­ra -tesznek szert a gépek ki­sebb hibáinak kijavításában. A végzett fiatalok elhelyez­kedhetnek állami és szövet­kezeti ruhaipari válilialatoik- dó. üzemszervező, minőség- nál és üzemeknél gazdálfco- el-l-enőr és munkaügyi elő-, adó munkaköriben. Az osztály indítását indo­kolja, hogy Somogy megyé­ben a ruhaipar erőteljes fej­lődése tapasztalható, egyre több konfekcióipari üzem igényli a középfokú végzett­ségű szakembereket. Az em­lített osztályba DéHDunán- túlról is jelentkezhetnek, mivel a szomszédos me­gyékben nincs hasonló kép- zéls-i forma. Említésre méltó változás még, hogy a kaposvári Ipari Szakközépiskola a következő tanéviben négy osztályt in­dít tedhnikusképzési céllal — három mechanikai és egy villamos szakcsoportot —, a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakkö­zépiskola pedig egy víztele­pítési technikus szakcsoport­tal bővül. Az új képzési for­mában az általános iskola 8. osztályát végző tanulók­nak a kijelölt műszaki szak­középiskolába jelentkezése­kor nem kell konkrét tech­nikusi szakot választaniuk, hanem csak pályairányt, vagyis szakcsoportot, s csak a II. osztály végén kell dön­teniük, milyen pályát vá­lasztanak. . A technikusképző ágon az V. osztályt techni- ikusfcépesíitő vizsga zárja, mely technikusi munkakör betöltéséire jogosít. HÉTVÉGI faj öté kor már súlyos beteg volt, és ugyanez év december 16- án Gyulán befejeződött élet­útja. Halála előtti végintézke­déssel Gyula városának jut­tatta hatalmas művészi ha­gyatékát, csaknem három­ezer művét, mintegy hat­száz olajfestményt és több mint kétezer-kétszáz grafi­kát. Szülővárosa 1979-ben nyitotta meg az önálló Ko- hán-múzeumot. Kohán György munkássá­ga az alföldi realisták, a kortárs európai művészet és a mexikói monumentalisták törekvésednek egyéni ötvöze­te. Az alföldi festészet eti­kai hagyománya a .tájhoz, szűkebb, tágabb világához való kötődést jelenti. Ezen­kívül innen táplálkozik drá­mai ereje, feszültséggel tel­jes hangvétele. (Bivalyos sze­kér napkoronggal, Hazafelé.) Siquerios és Rivera távoli „gondolattársítása” egy-egy alakformálásában érezhető (Marokszedő, Kéve). Megta­lálhatjuk azonban nála Mondnian síkba terített négyzeteinek hatását is, de mindig 'konkrét mondaniva­ló megjelenítésére (Vásárhe­lyi utca, Tanya). Az Ecole d’Panis analitikus képépíté­se is fölfedezhető jó néhány műben (többnyire csendéle­tein és néhány portréján). Portréiban a gondtól, mun­kától megtört anyának (Anyám) éppúgy emléket ál­lít, mint a minden vihart átélt, elvesztett férjük he­lyett férfimunká.t vállaló, kemény asszonyoknak (Pa­rasztasszony). Kohán György kifejezet­ten mon umenta lista vénájú alkotó. Sajnálatos, hogy éle­tében, még a Munikácsy-díj után sem kapott egyetlen négyzetméter falfelületet sem. Hatalmas, háborúelle­nes kartonja csak halála után került mozaikban kivi­telezésre Székesfehérváron, .a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában. Életműve a bartóki példa megvalósulása: úgy haszno­sította a kartács művészet újításait, hogy nem szakadt el népe 'kulturális hagyomá­nyától és kora társadalmi valóságától. Munkásságát — az évfor­duló tisztelgő sorain túl — akkor becsüljük meg mél­tón, ha alkotásait minél szé­lesebb körűen tesszük köz­kinccsé, és megtett útjának tanulságait hasznosítjuk. Dömötör János A hét végén is folytatód­nak a megyei művészeti szemle bemutatói. Vasárnap 15 árakor Barcson gálamű­soron mutatkoznak be a vá­rosi és városkörnyéki szólis­ták, együttesek — velük együtt az országos diákna­pokra jelentkezett fiatalok. Ma, pénteken 17 órakor a somogyudvarhelyi művelő­dési házban tartják a körze­ti úttörőszemlét, szombaton este nyolctól farsangi bált rendeznek a berzencei Fa- szobrock együttes közremű­ködésével. Búcsúzik a héten a far­sang, vasárnap megmondja jégtörő Mátyás, hihetünk-e a jeles napok szokásaiban. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, ott Mátyás napján olvadni kezd és ívnak a csukák. A csurgói Csokonai művelődési ház gondoskodik arról, hogy tájékoztassa a műsorfüzet olvasóit a ma­gyar népszokásokról, hagyo­mányokról. Műsorfüzetüket használtuk föl a farsangutó hagyományainak ismerteté­sére. Csurgón, a hagyomá­nyokat ápolva hétfőtől nép- művészeti kiállítást és vásárt rendeznek a művelődési házban. A bemutató négy napig tart. Nagyatádon sem váratnak magukra a művészeti szem­le bemutatójára készülő együttesek, szólisták. Szom­baton 15 órakor lépnek szín­padra a Gábor Andor Mű­velődési Központban. A Nagyatádi Helyőrségi Művelődési Otthonban szom­baton könyvkiállítás nyílik a szovjet hadsereg megala­kulása hatvanhetedik évfor­dulójának alkalmából. Ho- mokszentgyörgyön a gyere­keknek rendeznek farsangi bált szombaton 17 órától, másnap játszóházba várják a kicsinyeket 14 órától. A kaktusz virága című is­mert és népszerű zenés víg­játék a Pécsi Nemzeti Szín­ház előadásában hétfőn lát­ható Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban. A Krúdy-bérlet tulajdonosai 19 órától tekinthetik meg az előadást. Ezen a napon Mar­caliban a művelődési házban is vendégszerepeinek a pécsi színház művészei, a Pá, kis aranyom ... című műsorban Unger Pálmát, N. Szabó Sán­dort, Lang Györgyöt és Si­pos Lászlót láthatjuk. Tabon a művelődési ház­ban szombaton ifjúsági bált rendeznek élő videó show- val, közreműködik a Bon­bon együttes. Ismeretter­jesztő előadást tartanak hét­főn 18 órakor Tengődön, a művelődési házban a háztáji gyümölcs- és szőlőtermesz­tésről. Torvajon ugyanekkor a bogyós gyümölcsök ter­mesztéséről hangzik el elő­adás. A megyeszékhely kulturá­lis kínálatából: a Kilián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központban hét­főn szerkesztői estet rendez­nek, melyem a Miskolcon megjelenő Napjaink című irodalmi folyóirat mutatko­zik be. Papp Lajos főszer­kesztő, Cs. Varga István, a helyettese és Serfőző Simon költő szerepel az esten. Az ifjúsági házban ez időben Tettamanti Béla grafikusmű­vész tárlata látható. Kiállítások: Barcson Csi­szár Elek festőművész tárla­ta látható, a megyei mú­zeumban Illés Ferenc festő­művész szerepel, a Somogyi Képtárban Kelle Sándor festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A Kaposvári Galériában Bohus Zoltán és Lugossy Mária szobrászok művészetével ismerkedhet­nek meg a látogatók. Az egyik legnépszerűbb hazai együttes a Dolly Roll. Hétfőn Kaposváron, a sport- csarnokban 19 órakor ven­dégszerepeinek. Képünkön Kelte Sándor festménye. 124 új könyv A GONDOLAT KIADÓ TERVEI A Gondolat kiadó az idén is gazdag választékot kínál az olvasóknak. A napokban közreadott lista szerint 124. művet jelentet meg, közöt­tük — olvasói kérésre — több, régebben kiadott könyv ismét kapható lesz. A tíz esztendeje útjára indított sorozat, a Magyar História új témakörrel — történelmi személyiségek életrajzát is­mertető kötetekkel — bővül. A politikai témájú köny­vek sorában közreadják Ba­logh Sándor egyetemi tanár munkáját, )Nehéz esztendők krónikája, 1949—1953 cím­mel. A szerző az akkori pántihatáno'zatok, kormány­rendeletek, a minisztériumi közlemények, a Szabad Nép cikkei, vezető politikusok beszédei, riportok, vitacik­kek segítségével idézi visz- sza a kor atmoszféráját. Zöldek, alternatívok, kör­nyezetvédők címmel az NSZK-ban 1980-bain szövet­ségi párttá szerveződött po­litikai mozgalomról, annak céljairól írt könyvet Szabó Máté, a Társadalomtudomá­nyi Intézet tudományos munkatársa. Az egyetemi felvételikre készülőiknek két kötetet kí­nálnak. A tervek szerint áp­rilisban jelenik meg Rábai Imre Készüljünk együtt ma­tematikából! és Szeberényi József Biológiai fejtörő cí­mű könyve, tételsorokkal, tesztfeladatokkal segítve a középiskolások felkészülé­sét. A napokban kerül a könyvesboltokba Vlagyimir Levi Az önismeret művé­szete című munkájának má­sodik kiadása. A neves ideg- gyógyász az önvizsgálat, az önismeret módszereire igyek­szik megtanítani az olvasó­kat. A nyomdai munkála­tokon már túljutott a két­kötetes Világirodalmi kis­enciklopédia legfrissebb, harmadik kiadása, amely 1982-ig tartalmazza az iro­dalmi életben bekövetke­zett változásokat. Az után- nyomott könyvek sorában helyet kap Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete; Hernádi Miklós Közhelyszó­tár; Gordon Allport A sze­mélyiség alakulása; Buda Béla Az empátia című mű­ve, s a Nobel-díjasok kis­lexikona, valamint a Ma­gyarország története képek­ben című album bővített, átdolgozott kiadása. Az út­leírások kedvelői a Világjá­rók sorozat hét kötete közül válogathatnak. Ezek sorában megjelenik Georges Blond Az Atlanti-óceán nagy ka­landjai; Helmut Uhiig Báli, az élő istenek szigete; Luc- jan Wolanowski Posta Soha- soha földre című írása Ausztráliáról és Nagy Ká- rolynak, az MTI tudósítójá­nak beszámolója mongóliai utazásairól, A kilencedik új­jászületés címmel. A Magyar História Életrajzok címmel megjele­nő sorozatban két kötetet adnak közre. Esterházy Mik­lós nádorról, a XVII. szá­zad első felének egyik leg­nevesebb magyar államfér­fiéról Péter Katalin írt — sok új adatot tartalmazó — életrajzot. A dualizmus kori magyar állam egyik legmar­kánsabb egyénisége, Tisza István életét és munkássá­gát Pölöskei Ferenc egyete­mi tanár dolgozta fel. Az új életrajza .^orozat to­vábbi köteteinek sorában egyebek között Török Bá­lint, Festetich György, Eöt­vös József, Thököly Imre, Werbőczi István. Iillésházy István és Bajcsy-Zsilinszky Endre életével ismerkedhet­nek meg az érdeklődők. Tanterv­módosítás Az ötnapos tanítási hét bervezetélséveil nagyobb mér­tékűivé vált tanulói és taná­ri túlterhelés csökkentése, valamint a tantárgyi átfedé­sek kiküszöbölése érdekében 1985-i;iől folyamatosan több szakiközépiskolában sor ke­rül az óraterveik, tantervek és tankönyvek bizonyos mértékű módosítására. E korrekció nem eredményez átfogó tartalmi átalakítást, és nem érinti az eddigi tanter­vi koncepciót, de figyelembe veszi a szakképzés egészé­nek korszerűsítésére és fej­lesztésére irányuló folyama­tos változtatásokat, így a műszaki szakközépiskolai képzés bevezetését is. 1984 szeptemberétől a köz— gazdasági szakközépisko­lákban már a módosított tantervek szerint folyik a képzés. Az 1985—86-os tan­évben a közlekedési és víz­ügyi ágazatoknak az oktatá­sa során használnak első­ként módosított dokumentu­mokat, alhol az új műszaki— szakközépiskolai képzés szakmunkás ágát nem veze­tik be.

Next

/
Thumbnails
Contents