Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-22 / 44. szám
1985. február 22., péntek Somogyi Néplap 3 Építőmunkánkkal ismerkednek Belga, portugál és francia kommunista újságírók Somogybán Nyugat-európai —. belga, portugál és francia — 'kommunista újságírók érkeztek tegnap háromnapos látogatásra Somogyba. Itt-tartóz- kodásuk alatt a megye társadalmi, gazdasági helyzetével ismerkednek, személyes tapasztalatokat szereznek az elmúlt negyven év társadalomépítő munkájának eredményeiről, és megismerkednek a patt XIII. kongresszusának előkészületeivel. Az MSZiMP Központi Bizottságának vendégeként látogatott megyénkbe Bemard Frederick, a Francia Kommunista Párt lapjának, a Humanitének a szocialista országokkal foglalkozó munkatársa, Philipe Leaudro Martins, a Portugál Kommunista Párt lapjának, az Avantinak nemzetközi kérdésekkel foglalkozó munkatársa, Jean-Pierre Cambier, a Belga Kommunista Párt lapjának, a Drapeau Rouge- nak a munkatársa. Az újságírókat Szabó Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának munkatársa kísérte el Somogyba. Kaposváron, a megyei pártbizottság székházában tegnap délelőtt Tóth János, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a vendégeket a megye fel- szabadulás előtti és jelenlegi helyzetéről, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, az iparosításról, valamint az egészségügy fejlesztéséről, az oktatásügy és a kulturális élet eredményeiről és a soron következő feladatokról. A tájékoztató alatt és azt követően sok kérdést tettek föl a vendégek. Elsősorban az iparfejlesztés eredményei a továbbtanulási lehetőségek, a szociális körülmények alakulása és a . szociális ellátás érdekelték őket. Részletes felvilágosítást kértek a gyermekgondozási segély rendszeréről, a bölcsődei, óvodai ellátásról, a munkaerő-gazdálkodásról és ezen belüli az alkalmazotti létszám alakulásáról. A vendégek délután a Kaposvári Húskombinát exportüzemébe látogattak. Itt Marosán László igazgatóhelyettes és Bognár József párttitkár köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket, egyebek között a szakszervezet szerepéről, a szigorú minőségi követelményekről, a műszakpótlék rendszeréről és a feldolgozás gépesítéséről. Késő délután a Somogyi Néplap szerkesztőségében a lap vezetőivel találkoztak a hazánkban tartózkodó nyugat-európai kommunista újságírók. A beszélgetésien — amelyen Jávori Béla főszerkesztő adott tájékoztatást a lap munkájáról — részt vett Tóth János is. A szerkesz- tőségbőL a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárba vezetett az újságírók útja, ahol Szita Ferenc igazgató tájékoztatta őket az intézmény munkájáról. Tartalék-kutató nyainknak megfelelő fajták kiválasztásával. — Vajon néhány év múlva a ma még üresen álló rubrikában milyen szám mutatja az össztermést? Van-e még tartalék a földben, az emberi törekvésekben? — Meggyőződésem, hogy még van! Óriási lehetőség lenne — kivált ilyen kritikus talajviszonyok között —, ha a talajtípusnak megfelelő műtrágyaválaszték mindig a megfelelő időben folyamatosan rendelkezésre állna. Mert technikailag jól felkészültünk a feladatokra. A sárga füzet arról is beszél, hogy a növénytermelési főágazatnak oroszlánrésze van abban, hogy a szövetkezet történetének második kiemelkedően jó évét zárják. — Az állattenyésztésünkről már korántsem mondható el ennyi kedvező tény — fűzi hozzá az elnök. — A csaknem négyezeregyszáz literes , tehénenkénti hozammal nem nyereséges a tehenészetünk, a sertéságazat szinte egész éven át egészségügyi problémákkal küzdött. Ezért is határoztuk el, hogy ebben az évben egy teljes, alapos, belső vizsgálatot végzünk az ágazatban. Mert itt ugyancsak van tennivaló és tartalék. Ez az utóbbi szó újra és újra előbukkan. Nem véletlenül. A most életbelépett szabályozók ebben a szövetkezetben tizennégy millió forint elvonást jelentenek. Többleteredményre van szükség, minden apró kis lehetőség keresésére, ami valamit hozhat. Ezért bővítették az ipari tevékenységet, tervező munkájukhoz ezért hívták segítségül a számítógépet. A szövetkezet egyik alapító tagja, Szabó Flórián azt mondja, nincs egy ember a faluban, aki annak idején elhitte volna: ekkora fejlődésre képes a nagyüzem. És nincs megállás. Egy lépést ismét tenni kell előre. Vörös Márta A korai sötétedésben mintha csak a major csendje felett őrködnének, úgy sorakoznak egymás mellett az égbe nyúló terménytároló tornyok. A javítóműhelyből már hazamentek az emberek, nem penigienek a vason a szerszámok, nem viliódzik a hegesztő kék fénye. Csak egyetlen épület tágas ablakszemei tekintenek hasító fénnyel az alkonyi szürkületbe. Este fél tizenegyig, míg a második műszak tart a somogysárdi Haladás Tsz tekercselőüzemében. A gépek mögött, az asztaloknál az apró, csillogó alkatrészekből sorkapcsolót gyártanak az asszonyok. Ez az ipari tevékenység és vele a VBKM-mel való együttműködés két éve kezdődött egy öreg, hajdanvolt tsz-irodában. A múlt év októbere óta ez a fehér falú, szép üzem jelenti a mindennapi munka otthonát. A major körül barna oszlopok ágaskodnak, nemsokára drótok feszülnek köztük: elkészül a megfelelő térvilágítás. Mindig egy lépés előre. Délelőtt a szövetkezet vezetősége és a pártvezetőség kibővített tanácskozáson vitatta meg a múlt év tanulságait értékelő beszámolót. Ismert már az eredmény — több mint tizennyolcmillió forint — és a tanulság is. A délelőtti eszmecserében mór benne volt a különböző munkahelyeken dolgozók észrevétele. A sok közül néhány példa. Vajon megfelelő-e az üzemanyag-bemérés módszere, pontossága — hiszen a normához képest a megtakarítás is, a túlfogyasztás is zsebre megy. Volt, aki szóvá tette, hogy a kis teljesítményű erőgépeken dolgozók keresete indokolatlanul alacsony — Az MTESZ állásfoglalása Csütörtökön kibővített ülést tartott az MTESZ végrehajtó bizottsága Soós Gábor társelnök elnökletével. A testület — Trethon Ferenc társelnök előterjesztése alapján — megvitatta a hetedik ötéves terv koncepcióját, és kialakította az MTESZ állásfoglalását. Az ülésen részt vett és felszólalt Hoós János tervhivatali államtitkár is. tottunk be. Ebben a gabonaféléken kívül a silókukorica, a pillangós, minden benne van. Tavaly 26 606 tonna volt az összes termés. Csak kalászosból és kukoricából majdnem annyi termésünk lett, mint amennyit az egész határ adott tíz évvel ezelőtt. — Bizonyíték ez arra, hogy többre képes a föld. — Többre, de nem ingyenesen! A mi savanyú homokterületeinken elengedhetetlen a rendszeres mesze- zés, a zöld- és szerves -trágyázás, az altalajlazítás — és sorolhatnám tovább a termőképesség fenntartásáért, javításáért folytatott kemény, következetes és nem kevés anyagiakat igénylő munkát. Ami persze párosul az új, a mi viszohelyt adtak az észrevételnek, módosítotak. A tíz éve épült szarvasmarha-telepen felújításra szorulnak a berendezések — végre sort kell erre keríteni. — A jobb munka feltételeivel foglalkoznak az emberek. A vezetőknek manapság ezek a vélemények nélkülözhetetlenek — mondja Erdélyi Lajos, a szövetkezet elnöke. Vaskos, sárga fedelű füzetet vesz elő. Kézzel írt sorok, táblázatok: két év minden fontos dolga benne van. A munkahelyi tanácskozásokon elhangzott észrevételek, s hogy mi történt ezekkel a javaslatokkal. A havi csapadékmennyiségtől a különböző ágazatok termelési eredményéig minden benne van ebben a krónikában. Míg a füzetben lapozgatunk, arra gondolok, köny- nyű dolguk lenne a monog- ráfiaíróknak, ha a tegnapról meg a máról mindenki vezetne ilyen naplót. — Hadd említsek egy érdekes adatot — mondja Erdélyi Lajos. — Tíz évvel ezelőtt 1974-ben ennek a szövetkezetnek a határából 15 548 tonna termést takaríKét év naplója SZERVEZÉS ÉS TANÁCSADÁS Gép, alkatrész a tavaszi munkákhoz Számítógép a szarvasmarha-tenyésztesben Tovább szélesedett a múlt év során a Kaposvári Szair- vasmarha-tenyésztő Közös Vállalat rendszerszervező és szolgáltató tevékenysége. Mind több üzem fordul segítségért a rendszerszervezőhöz, joggal várva szakmai támogatást a szarvasmarha- tenyésztés eredményességének fokozásához. A rendszerhez tartozó ta g - és partnergazdaságok száma négy év alatt százharmincról százhetvenháromra nőtt. Szaktanácsot 1980-ban negyvennégy és fél ezer, tavaly mintegy hetvenegyezer tehén tartásához adtak. Ezzel együtt szélesedett és minő-. ségileg is javult szolgáltatásaik köre: a közös vállalat legfőbb törekvése, hogy sokoldalú munkával segítse elő az ágazat jövedelmezőségének javítását. A vállalat szóznegyvenhét gaizdaságban egységesíti a tejelő tehenészet munkáját. A tejhoizam egy év alatt két- sízáz literrel emelkedett tehenenként, s negyvenöt literei meghaladta a tervezett négyezer-négyszáz litert. Ilyen magas termelési szint mellett a hozamnövekedés önköltségcsökfkenéssel is jár, így többletjövedelmet hozott a gazdaságoknak. A közös válMat száfhítógépes elemzést is igénybe véve sokirányú erőfeszítést tett a sza- poraság növelésére, a két ellés közötti idő rövidítésére. A számítógépet hívták segítségül a legnagyobb'költséget jelentő takarmánygazdálkodás javításához. A rendszer ötszáz hektárra biztosított cirok- és szudá- nifű-vetőmagot, és szaktanácsokkal segítette az eredményes termelést. Javítja a tömegfakarmá- nyok minőségét a silótartó- sító szerek egyre szélesebb körű használata, az üzemeknek pedig gazdasági többletet jelent. A betakarítás feltételei javultak, sajnos a tárolás nem. A rendszerhez tartozó üzemeknek csak mintegy felében van kiépíthető sdlótér, így a tárolás során változatlanul nagy veszteségek keletkeznek. Javult a gyepgazdálkodás: a rendszer szaktanácsadása Megbízások hazai gyártóknak már 'kilenc és fél ezer hektár gyepterületre terjed ki. Ezeken a területeken hektáronként 0,7 tonna szénaértéktöbbletet értek el a gazdaságok. Az állategészségügyi szolgáltatások — elsősorban a tőgyegészségügyi vizsgálatok — eredményeként csökkentek a gyulladásos megbetegedések, illetve az ezekből származó termeléskiesések. A betegség gyakorisága az elmúlt két évben tizenkét százalékkal csökkent, s ez kétmillió liter többlettejet és mintegy tizennégy- millió forint bevételtöbbletet jelentett az üzeméknek. A példák jól jelzik a rendszerszervező törekvéseit: minden eszközzel segíteni a gazdaságokat a romló jövedelmezőségű ágazat gondjainak megszüntetésében. Kísérleti jelleggel, a tapasztalatszerzés érdekében néhány arra alkalmas üzemben szeretnék bevezetni az eredményt garantáló szaktanácsadást. Ezzel egyben kézzelfoghatóbbá, közvetlenebbé válhat a rendszerszervező és az üzem érdekeltsége Akármilyen kemény is a mostani tél, ezt az évszakot a tavasz követi, csak idő — és időjárás — kérdése, mikor váltja egymást a kettő. Ebből következik: a mezőgazdaságban dolgozók már előre gondolnak, hogy ne érje őket fölkészületlenül a tavasz beköszöntése és ezzel együtt a mezei munkák startja. Milyen eszközellátást ígér az Agroker? A kaposvári Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalatnál Balogh Ernő osztályvezető-helyettestől és Horváth Róbert csoportvezetőtől a gép-, illetve alkatrészosztály várható kínálatáról érdeklődtünk. A somogyi mezőgazdasági nagyüzemek számos erő- és munkagéphez a különféle növénytermesztési rendszerek illetve a gabonatermelés-fejlesztési program révén jutnak, s ezen az úton szerzik be a szükséges pót- alkatrészeket is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Agroker kiszorul az eszköz-, illetve alkatrész-forgalmazásból; gépeket például tavaly 290 millió, alkatrészeket mintegy 240 millió forint értékben adtak el. A géposztályon az idén is hasonló forgalommal számolnak. Néhány típus kivételével minden igényt kielégíthetnek, s a kért, de nem kapható gépek helyett más, a célnak megfelelő típusokat ajánlhatnak. Az MTZ 550-es pótlására például ugyanennek az erőgépnek a 80-as, 82-es változatát ajánlják, a háztájiban különösen keresett, csehszlovák gyártmányú TZ 4K 14/B hiányában pedig a Szovjetunióban gyártott kerti traktort adhatják. A tavaszi munkák során jól hasznosítható munkagépek — rakodók, szállítók, pótkocsik, szervestrágya- és műtrágyaszórók — várnak vásárlókra a vállalatnál, ezekből megfelelő mennyiséget és választékot biztosítanak a gazdaságoknak. Az 1982-ítől önálló kereskedelmi vállalat egyre_ erősíti kapcsolatait a 'hazai mezőgazdasági eszközgyártókkal. Az a törekvés, hogy lehetőleg minél' több, korábban importból beszerzett alkatrészt itthon készíttessenek el, az idén fokozottan előtérbe kerül. Szoros az együttműködés a Mezőgéphálózattal az országban, s mind több kisvállalkozásban is partnerekre találnak. Ebben. az évben mintegy 30 millió forint értékű alkatrészt készíttetnek hazai üzemekben, a felhasználók igényei szerint. Ezzel a módszerrel és azáltal, hogy új termékcsoportokat vonnak be az alkatrészosztály forgalmazásába, rugalmasan igazodhatnak a mezőgazda- sági üzemekben tapasztalható keresletváltozáshoz, s csökken a kiszolgáltatottságuk. Jó alkatrészellátást ígérnek erre az évre, s ha így lesz, akkor az az önálló kezdeményezéseknek is tulajdonítható. H. F.
