Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
fVilág proletárjai, egyesüljetek! Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 42. szám Ára: 1,80 Ft 1985. február 20., szerda Magányos öregek Olvasom, hogy Pécsen is megnyílt a magányosok klubja, aiz idős emberek *--T’ómrlonf CCalí aZ O ÍOIÜCIC. v»«.« öregek intézménye volna ez? Az ő társas kapcsolataikat, jó közérzetüket szolgálnák a klub rendezvényei? Hány ember magányos még, s várja hiába a meleg emberi szót, a figyelmesség megannyi apró jelét. A magány kétségkívül az egyedül maradt, gyermekeiket „kiröpítő”, társ nélküli öregek állapota, ha ez nem is kiváltságuk. Falun — s amire eddig kevésbé figyeltünk — városban egyaránt élnek, csendesen pergetve napjaikat, birkózva fakuló emlékeikkel, a társadalom peremén. lyen-olyan akcióinknak, rendezvényeinknek éppen az a céljuk, hogy a munkában megfáradt, az élet nagy történéseitől távolra sodródott öregek ne érezzék valami sorscsapásnak állapotukat, ne rekedjenek ki végképp a közéletből, hazánk szőkébb és tágabb történéseiből. Hiszen ők alapozták meg a mát. Kínjaik-örömeik, heroikus erőfeszítéseik és csúfos bukásaik, vagy csak csendes szemlélődésük, hétköznapi szorgalmuk megannyi építőtéglaként ott van a ma talapzatában. Vajon akarunk-e, tudunk- e tenni eicgct értük? Megadja-e a sokféle módon szervezett nyugdíjastalálkozó — évente egyszer! —, a születésnapi köszöntő, a szociális gondozás, a magányosok és öregek klubja a szükséges elégtételt, az „én még érek valamit” magabízó öntudatát? Válaszolni erre igennel vagy nemmel képtelenség. Minden a helytől és időtől függ. A nyugdíjasok foglalkoztatásának bővülő lehetőségei kétségkívül ezt az utat szélesítik, ennek fölösleges bürokratizmusa azonban ellenkező előjelű érzelmeket szül. Láttam már formális vállalati nyugdíjastalálkozót, olyat, hogy az arcom égett a szégyentől, s szerényebbet, de bensőségesen szervezettet. Ami után hetekig megmaradt az idős ember jó szája, íze. Mégis a közfigyelemből mintha halványabb sugár jutna ezekre az emberekre a szükségesnél. A költségérzékeny, takarékosságra szorító gazdasági helyzetben kevesebb pénzt tud áldozni a vállalat, és a társadalom szociális gondozó tevékenysége sem bővíthető igény szerint. Egyre inkább a családban dől el, milyen körülmények, mennyi megbecsülés, emberség veszik körül az idős embert. A fiatalabb generációnak — fiaknak-lá- nyoknak, unokáknak — sem marad mindig elég ideje, érzelmi energiája. Lekötik az élet, az egzisztencia megteremtésének egész (sőt másfél) embert kívánó tennivalói és az új nemzedék fölnevelésének csöppet sem könnyű feladatai. Pusztákon. kis falvakban, városokban így nő, szaporodik a magukra hagyott, saját csökkent értékűsógükkel birkózó, magukat fölöslegesnek érző magányos emberek száma. Egy társadalom sokféleképpen minősítheti önmagát. E változó és bonyolult értékelési rendszerekben mindig állandó tényező marad: hogyan becsüli meg öregjeit, s mit tesz elmagányosodásukkal szemben? Mert ez a ma nemzedékeinek is példa* Csupor Tibor Kádár János látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának kíséretében — kedden délután látogatást tett a KISZ Központi Bizottságának székházában. A vendégeket Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a szövetség munkájáról, feladatairól. Kádái’ János szólt a párt XIII. kongresszusának előkészületeiről, időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről; elismeréssel nyilatkozott az ifjúsági mozgalom tevékenységéről, a fiatalok helytállásáról. A találkozón részt vettek a KISZ KB titkárságának tagjai. A látogatás során a vendégek a KISZ KB székházának aulájában megtekintették a „Magyarok a fasizmus elleni harcban” című kiállítást. MEGNYITÁS ELŐTT Budapesten a BAH csomópont mellett, a Novotel szálló tőszomszédságában és ahhoz kapcsolódóan elkészült az első hazai kongresszusi centrum, a Budapest 'kongresszusi központ. A nyitást megelőző keddi cr> 14-AA-A ■íAlz’oiv.fnitiOn o VvPiT’lllhá.zó, az épületet üzemeltető Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója, Somogyi Jenő bemutatta a sajtó képviselőinek az új létesítményt. Elmondotta: a 844 _millió forintos költséggel épült kongresszusi központot részben osztrák idegenforgalmi hitelből létesítették magyar szakemberek — Finta József, Herrer Cézár ég Király József — tervei alapján. A kivitelezést az Eberhardt-Avimpex osztrák cég végezte, az építés 22 hónapig tartott. Az épületben egy nagyterem, és öt kisebb terem várja a vendégeket. A legnagyobb — a Pátria elnevezésű —, galériás megoldással épült helyiség befogadóképessége 1750 fő. A mozgatható berendezés a termet alkalmassá teszi kongresszusok, művészeti események rendezésére, ß mivel a helyiség igen rövid idő alatt átrendezhető, bálteremnek is lehet használni. Az öt másik teremben -kisebb tanácskozások, kamaraelőadá- sok, fogadások, bankettek rendezhetők, az üvegfalú előcsarnok pedig ideális helyszín kiállítások számára. A kongresszusi központ technikai felszereltsége igen korszerű. Ezt az is érzékelteti, hogy a beruházás ösz- Kzeeénék mintegy hatvan százalékát a beépített technikai berendezésekre fordították. A teljes vendégtér légkondicionált, a hangversenyzongorákat külön zongoralift szállítja a légkondicionált zongora tároló helyiségbe; a zártláncú háza videorendszer valamennyi típusú videokazetta és film lejátszására képes. Az épület összes helyiségében — a kistermekben, az aulában, a folyosókon — beépített kamerák és színes tv-moni torok segítségével követhetők a nagyteremben zajló események. A nemzetközi tanácskozások résztvevőinek egyidejűleg nyolc nyelven tolmácsolhatnak egy infravörös berendezés segítségével; a fejhallgatókhoz nem vezetéken, hanem infrasu- gárzás útján jut el a tolmács hangja, A rádió- és a tv-'közvetítésékhez a kábelek be vannak építve, így a közvetítőkocsik a külső csatlakozókhoz köthetők. A kongresszusi közpon: premierje a ma este rendezendő hangverseny lesz. Fagy szabadságon A bűnözés elleni küzdelem társadalmi ügy A LEGFŐBB ÜGYÉSZ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Sóik építőmunkás kényszerült ezekben a napokban fagyszabadságra. Három vállalatnál érdeklődtünk erről, s azt is tudakoltuk; lehet-e ilyen hidegben hatékonyan dolgozni — mármint azoknak, akik nincsenek otthon a fagy miatt. Agócs György, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat főmérnöke elmondta: — Siófokon most bontási munkáink vannak, azt ilyen hidegben is lehet csinálni. Bogláron a postánál dolgozunk, Kaposváron a termálfürdőben fűtést szerelünk, a fogtechnikai tömböt némiképp lassított ütemben építjük. A múlt hét közepén más építkezéseinkről fagy- sízabadságra küldtük aiz embereket. Most a fizikai munkások negyven 'százaléka dolgozik. Sajnos ilyen körülmények között a munkaidő egy része a /melegítésre, tehát nem a termelőmunkára megy el. Nagyobb az erőkifejtés, mint a végső eredmény. De ahol csak lehet, ott erőlködünk ... A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalatnál dr. Szigeti László munkaügyi osztályvezető válaszolt: — Nyólcszáz emberünk van fagyszabadságon, ötszázan dolgoznak. Külső munkát most egyáltalán nem végzünk, ilyen hidegben az lehetetlen. A kiesést természetesen majd be kell hozmunk;, reméljük, hogy mihamarabb jó idő lesz. A fagyszabadság a múlt hét elején kezdődött. Számunkra ez nem szokatlan, hiszen mi „szabadtéri” cég vagyunk, előfordul a téli kényszerszünet. Nagyhegyesi János, a SÁÉV főmérnöke így számolt be a hidegről: — összesen százöt dolgozónk van fagyszabadságon, jó néhány pediig most vette ki tavalyról megmaradt rendes szabadságát. De így is viszonylag sok belső munkán ott vannak az emberek, jobb a helyzet, mint vártuk. Zavarok ugyan voltak, több helyen lefagyott a végleges fűtési rendszer, de csökkentett ütemben vagy teljes erővel így is tesszük, amit kell Marcaliban, Siófokon. Fonyódon, Földváron,, Kaposváron az OTP-székháznál, a kórháznál, a Toldi lakótelepen. Ott például fűrészporos kályhákkal is fűtünk, az asz- talosüzemünk hulladékát tüzeljük el. Két nap alatt magunk /gyártottuk a kályhákat, így takarékoskodunk iaz olajjal. Nem szoktuk meg az ilyen teleket, úgyhogy valamivel nehézkesebb most a munka; előkészítésre, anyag- melengetésre dlmegy az idő, de imég mindig jobb így, mintha egyáltalán nem dolgoznánk. A bűnözés 1984. évi alakulásáról, a" büntető jogalkalmazás törvényességi tapasztalatairól kedden Budapesten sajtótájékoztatót tartott dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. Kijelentette: az utóbbi időben is kedvezőtlenül alakult bűnügyi statisztikai adatok ellenére sem zavarja jelentős mértékben hazánkban a bűnözés az országépítő munkát, politikai és társadalmi céljaink megvalósítását. Azonban a bűnüldözési, igazságszolgáltató szervek következetes munkája mellett minden területen az eddiginél szélesebb körű és hathatósabb fellépésre van szükség a bűnözés visszaszorítása érdekében. Elsősorban a bűnelkövetések okait és feltételeit kell felszámolni, s ebben nemcsak az állaimnak, hanem az állampolgároknak, a családoknak is éppen úgy megvannak a maguk feladatai, mint például a munikahelyeknek, az iskoláknak. A bűnözés a társadalom életének negatív jelensége, így üldözése, még inkább megelőzése is csak társadalmi méretű összefogással lőhet valóban eredményes. A múlt évben összességében 157 ezer bűncselekmény vált ismertté. Ez 3,7 százalékkal több, mint 1983-ban volt. A bűnözés több év óta tartó növekedésében tehát tavaly sem következett be kedvező változás, bár több bűncselekményfajtánál (például a közlekedési, az államigazgatási, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztaságát sértő, nemkülönben az állam ellem bűncselekményeknél) csökkenést mutatnak az adatok. Több volt viszont a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni cselekmény, a közrend, valamint a személyek java elleni bűnelkövetés. A bűnözők száma — a korábbi évek statisztikáihoz képest — lényegében nem változott: 1984-ben mintegy 83 ezer volt. Ezen belül azonban nőtt a fiatalkorú bűnelkövetők aránya. A bűncselekmények számos kategóriában növekvő mértékben jelentettek veszélyt a társadalomra. (Folytatás a 2. oldalon) Elkészült a Kelenföldi pályaudvar A MÁV egyik legjelentősebb beruházása, a Kelenföldi pályaudvar rekonstrukciója — az állomásépület kivételével — befejeződött. A csaknem kétmilliárdos korszerűsítés során többek között harminc- nyolc kilométer vágányt újítottak fel. A legmodernebb biztosító berendezéssel látták el a pályaudvart. Három peron, kétszázihúsz méter hosszú gyalogosaluljáró, targoncaalagút, tíz nagyobb és tíz kisebb híd készült el. A SÁÉV-nál kályhákat gyártottak
