Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

1985. február 19., kedd Somogyi Néplap 3 Á pártról mindenkinek Ki lehet a párt tagja? A párt politikai .szerepéről, jellegéből következik, hogy saraiba nem lehet olyan egy­szerűen belépni, mint vala­mely szélesebb körű itömeg- szenvezetbe, egyesületbe. A döntés — mondjuk így — mindkét félen múlik. Egy­részt az egyén önkéntes el­határozásán, hogy a párt tag­ja akar lenni, vállalva az ebből reá háruló minden kö­telezettséget. És másrészt a párt döntésén, hogy az ille­tőt fölveszi-e tagjai sorá­ba. Nem vesz föl ,-a saját so­raiba akárkit a párt — ezt meghatározott feltételek meglététől teszi függővé. Ilyen Ifeltétél, hagy az illető magyar államipolgár legyen, és nagykorú, vagyis töltse be 18. életévét. De ez még önmagában nem elég. Van­nak meghatározott eszmei, politikai feltételek, nevezete­sen az, hogy a jelentkező fo­gadja el a párt szervezeti szabályzatát és programját, tegye magáévá a marxizmus -leninizmus eszméit (tehát ne legyein más világnézet, pél­dául a vallás meggyőződéses híve) és a párti fő politikai irányvonalát. Mivel a párt­nak cselekvő tagokra van szüksége, az eszme passzív elfogadása, helyeslése nem elég. Párttag az lelhet, aki kész önzetlenül tenni, küz­deni a párt céljainak való­ra váltósáért, s ennek már tanúj elét adta valamely tö- 'megszervezetben vagy -moz­galomban, illetve ia közélet más területén. Olyan em­bernek kell, lennie, alk’i erköl­csileg, politikailag feddhetet­len, ami nem jogi kategória, nem valamilyen tanúsítvány beszerzését Igényli (bár bün­tetett előéletű embert a párt általában ruem vesz föl tag­jai közé), hanem laz egész életvitel tisztaságát, az addi­gi életút példás voltát jelen­íti. Aki a párt tagja lesz, an­nak ia .rendszeres társadal­mi munkán kívül vállalnia kell, hogy anyagi hozzájáru­lásával is támogatja a párt működését. A politikai, tár­sadalmi szervezetek általá­ban tagjaik anyagi eszközei­ből tartják fent (legalábbis részben) magukat, s ez alól az MSZMP sem kivétel. Min­den párttag keresete nagysá­gától függően meghatározott összegű tagdíjat fizet; ennek nagysága jelenleg havi 1 Ft és 600 Ft között mozog. A párt nem bízza a vé­letlenre utánpótlásának biz­tosítását. A pártszervezetek, a párttagok környezetükben tudatosan keresik, kik mu­tatkoznak méltónak, hajla­mosnak iés képesnek a párt­tagsággal járó követelmé­nyek 'teljesítésére. Ezekkel a párton kívüli munkatársaik­kal a párttagok céltudatosan foglalkoznak. Előfordul, hogy a pártcsopart, a KlSZ-szer- vezet, iá munkásőrség vagy valamely párttag javasolja a számításba vett személynek, hagy kérje fölvételét, más esetben az illetőben anél­kül is megérlelődik az elha­tározás. Taggyűlés elé azon­ban a fölvétel mindenkép­pen csak. az .illető személyes — írásban is rögzített — ké­relme alapján kerülhet. Azért, hogy a fölvételét kérő személy megfelel ,a párt normáimák, őt két jól isme­Új irányítás Az anszág tizenhét Agro- ker vállalata közül a pécsi térit át elsőként az új válla­latirányítási rendszerre. A vállalat általános vezetését ezentúl a dolgozók közgyű­lése látja el. Ez tegnap ült össze először; jóváhagyta szervezeti' és működési sza­bályzatát, majd megválasz­totta a vállalat vezetőségét. rő és ajánló párttagnak is személyesen felelősséget kell vállalnia. Az egyik ajánló szerepét a KlSZ-alapszerve- zet kollektívája is betöltheti. A párt tiagjn. csak az le­het, akit az illetékes mun­kahelyi, vagy ennek hiányá­ban a lakóterületi alapszer­vezet fölvesz soraiba. Erről a taggyűlés dönt szavazással. A fölvételt azonban az e jog­gal felruházott felsőbb párt- végrehaj tóbizottságának is meg kell erősítenie. A fölvételi kérelem elbírá­lásánál az egyén alkalmassá­ga a mérvadó. A tagfölvéte­lek tapasztalatainak összesí­tésekor az irányító pártbi­zottságok az új párttagok társadalmi-szociális összeté­telét is mérlegre teszik, ez azonban az egyes .kérelmek­kel kapcsolatos állásfogla­lásnál nem lehet irányadó. A párt mindazokat szívesen látja soraiban, akik készek és képesek teljesíteni .a párt­tagsággal járó követelménye­ket. Sem az egyén,nék, sem a pártnak nem jó, ha olyan ember lesz párttag, .aki er­re nem alkalmas, de az sem, ha az alkalmasaknak formá­lis okokból túlságosan hosz- szú ideig kell várakozniuk. Az iMSZMP-nek jelenleg mintegy 862 ezer tagja van. ötvenezerrel több. mint öt esztendővel ezelőtt volt. Ez a létszám, s a gyarapodásnak ez az üteme 'kellőképpen biztosítja, hogy a párt eleget tudjon tenni rendeltetésének. A pánt nem törekszik sem a taglétszám növekedésének gyorsítására, sem mestersé­ges fékezésére. Célja válto­zatlanul az, hogy a társa­dalom minden rétegéből azok kerüljenek soraiba, 'akik érdemessé váltak a párttagságra, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, s munkájukkal, maga­tartásukkal, .társadalmi tevé­kenységükkel környezetük­ben megbecsülést vívtak ki magúknak. Gyenes László ipari tv-láncot építettek ki mintegy félmillió fo­rintos költséggel a Balaton Fűszert kaposvári rak­tárházában. jelenleg négy kamera üzemel, mint­egy ötezer négyzetméternyi területet tart megfi­gyelés alatt. így a ki- és berakodást különösen az iparvágánynál tudják jót ellenőrizni, s ha szük­séges, pillanatokon belül be tudnak avatkozni a munkafolyamatokba. Csirkék repülőgépeken Különös gonddal óvják ezekben a napokban a nagy értékű baromfiállományt a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban. A tartós hideg miatt legnagyobb feladat az istállók zavartalan fűtése. Nagy figyelmet igényel ilyenkor a naposcsibék el­szállítása. Az isltólllókból már előmelegített kamionokba rakják a dobozokba helyezett csirkéket. A gépkocsivezetők útközben máskor hatvan ki­lométerenként most harminc kilométerenként ellenőrzik a hőmérsékletet. Egy-egy ka­mionban 60 000, csaknem fél­millió forint értékű naposcsi­bét Visznek. , A kamionokat Ferihegyen ugyancsak elő­melegített repülőgépek vár­ják. Naponta 3—4 repülőgép­pel 11 000 előnevelt j ércét és 100 000—150 000 naposcsibét szállítanak Ferihegyről. Félmillió forint lakástámogatásra Kollektív szerződések Körültekintőbb munkát igényel a vállalatoknál az idén' a tervek elkészítése. Van olyan, ágazat, például az építőipar, ahol még nincs lehetőség a végleges terv összeállítására, mert sok a tisztázatlan kérdés. Ez ha­tással van arra is, hogyan készítik elő a kollektív szer­ződések módosítását, miként állítják össze a szociálpoli­tikai elképzeléseket. A bevezetendő vállalatve­zetési formától a választott bérfejlesztési lehetőségiig sok minden befolyásolja az elő­készületeket, Már az indu­láskor* fontos, hogy a dolgo­zók véleményére, javaslatai­ra alapozva állítsák össze az első vitaanyagot. Halmos Károly, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkárától .tu­dom, hogy ott most készül a munkaidőrend. A 'kollektív szerződés módosítása már most foglalkoztatja a főbi­zalmiakat, a bizalmiakat és természetesen a S.ÁÉV dol­gozóit is. — Már eddig is érkeztek javas,lla tóik, mindenki el­mondhatja ,a véleményét á termelési tanácskozásom is, és a főbizalmiak szintén gyűjtik a javaslatokat. Sok érdekes javaslat, ké­rés érkezet már eddig is. Muinkáköpenyt kénnek pél­dául azok, akik indigóval dolgoznak az irodában. A SZIGORÚBBAK AZ ELLENŐRÖK // Laza"fröccsök, láthatatlan üzletvezető A bírság önmagában nem megoldás Tavaly több kereskedő pa­naszkodott, hogy a megyei kereskedelmi felügyelőség ellenőrei „nagyon rámenő­sek”. Persze mondanunk sem kell, nem azok a bol­tosok és vendéglátók voltak ilyen mimózalel'kűek, akik­nél a felügyelőség semmi ki­fogásolni valót nem talált a vizsgálódás során, hanem azokon vetít erőt az érzé­kenység, akiknek vaj volt a fején. Gelencsér Sándor, a fel­ügyelőség vezetője elmond­ta: — Valóban szigorúbbak voltunk, mint a korábbi években, s az idén sem’ lesz másképp. Az utóbbi időben olyan sok kereskedelmi és vendéglátói pari változásnak leheltünk tanúi, hopv elein­te szükség volt bizonyos en­gedékenységre, mert többen nem szándékosan hibáztak, hanem jóhiszeműen, csupán azért, mert kevéssé ismer­ték az újdonságokat. De min­den (türelem — így a mienk is :— elmúlik, ahogy az idő halad. Végső soron a fel­ügyelőséget nem azért hoz­ták létre, hogy okleveleket osztogasson a jó munkát végzőknek, hanem azért, hogy leleplezze a szabályok áthágóit. Ennyit a keményebb fel­lépésről, amelynek eredmé­nyeképpen sokkal több sza­bálysértésre, sőt e határon túllépő súlyosabb esetre is fény derült 1984-ben az öt. központi utasítás alapján és a három megyei kezdemé­nyezés szerint elvégzett el­lenőrzés-sorozat alkalmával. Tallózzunk egy kicsit a jegy­zőkönyvekben. A szerződéses üzletek vizs­gálataikor általános megálla­pítás volt, hogy az üzletve­zetők kevéssé ismerik köte­lességeiket. Azt természete­sen tudják, hogy mennyit kell befizetniük, de egyéb tennivalóikról szívesen meg­feledkeznek. Rengeteg áruról nincs bizonylat, származási helye ködbe vész, a vendég­lők osztályba sorolása hely­telen, csak az áraikban mu­tatkozik meg a magasabb osztály, de a szolgáltatá­sokban nem. Sokszor for­dult elő hamis mérés1, minő­ségrontás. Negyvenöt szer­ződéses üzlet közül 28-ban kellett eljárást indítani az üzemeltető ellen, ez az arány önmagáért beszél. A zöldség-gyümölcs ke­reskedelem vizsgálatakor örömmel tapasztalták az el­lenőrök, hogy árubőség volt, de az örömben üröm, hogy az árak magasabbak voltak a kívánatosnál. Elsősorban a magánkereskedőknél kibo- gozhaitatlanok a zöldség és a gyümölcs vándorlásának út­vesztői, sokféle közbeeső ár­felhajtó tényezőre figyeltek föl az ellenőrök. Kiemelkedő szabálysértést ugyan sem az állami, sem a szövetke­zeti, sem a magánkereske­dőknél nem tapasztaltak, de — sok kicsi sokra megy — rengeteg apróbb „stiklivel” találkoztak. A harmad- és negyedosz­tályú vendéglátóhelyekre el­sősorban az árképzést vizs­gálandó látogattak el az el­lenőrök. E téren, is sok prob­lémára .bukkantak, valamint úgy „mellékesen” kiderült, hogy a fröccsök továbbra is kissé „lazák”, sok bennük a buborék, s az nem a bor­tól van. „Ellentételként” állt, hogy ezéken a helyeken az ételék minősége némiképp javult a korábbiakhoz ké­pest. — Tanulságos esetek sorá­ból válogathatok. Török Gyuláné fonyódi zöldség- v gyümölcs kereskedőt három­szor „látogattuk meg” ta­valy, mindannyiszor igye­kezeti) megkárosítani a vá­sárlót, akiről később kide­rült, hogy ellenőr. Sok egye­bet is kibogarásztunk ott, azután átadtuk az ügyet a rendőrségnek, mert olyan súlyos bajok mutatkoztak, amilyenek már nem ránk tartoznak. A magánkereske­dői engedély bevonását in­dítványoztuk. Az alsóbéla- telepi kemping szerződéses büféjében szintén háromszor jártunk, de az üzemeltető láthatatlan maradt, mert egyszer sem találtuk meg, csak valaki más vol a bolt­ban. Még az adminisztrá­cióba sem tudtunk betekin­teni, mert „fölösleges papí­rokat” nem tartottak az üz­letben. Ez a bújócska még tart, többszöri ‘idézésre sem jelent meg „ügyfelünk”, úgy látszik, hogy nem ‘kedvel bennünket. Mérei Tamásné siófoki büfésnél szép volt a kínálat, sok olyan italt és cigarettát ajánlott, amilyet tilos tartania és természete­sen a származási helyükről keveset akart tudomásunkra hozni. Azonkívül az Unicum literjét 323 forint helyett 390 forintért kívánta eladni ne­künk ... A bírságok összege emel­kedett — a fentebb leírtak után ez valószínűleg nem okoz meglepetést. De a fel­ügyelőség emberei azt is elmondták: a bírságolás ön­magában nem elegendő gyógyír. Az általános keres­kedelmi moráljavulás vi­szont nem a felügyelőség­től függ. Az ellenőrök csu­pán a tünetekkel találkoz­nak, a „gyógyítás” viszont sokrétűbb eszköztárat igé­nyel, mint az övék. A szigor 1985-ben is meg­marad. Újra sorra kerül a zöldsiégellátás, a szerződéses üzletek sokasága, tervezik az olcsó élelmiszerek for­galmazásának „megszondá­zását”, az előjejgyzéses áru- forgalmazás vizsgálatát. Te­hát nem árulnak zsákba­macskát, mint ahogy tavaly is jelent meg előzetes hír­adás az ellenőrzésekről. Saj­nos a tények bebizonyítot­ták; a várható vizsgálódás keveseket késztet arra, hogy meggondolják, érdemes-e megkárosítani a vevőket, vendégeket. L. P. keret nélküli ablakokat sze­relők bejárják az egész or­szágot. A bérpótlék megál­lapítása miatt javasolták, hogy vegyék figyelembe a 'központitól való távolságot, s körzetenként más-más dí­jazás illesse meg őket. Kér­ték albérleti hozzájárulást. Most vizsgálják, mi lenne jobb, kifizetődőbb: lakást bérelni vagy ilyen hozzájá­rulást fizetni. A véradók a mostani négy óra helyett egy nap kedvezményt sze­retnének. — Ezek az észrevételek segítenek az előkészítésben — mondta Halmos Károly. A Klaposplastnál is gyűj­tik a javaslatokat. Dódity Miklósné, a szakszervezeti bizottság titkára a vállalati terv, a bérfejlesztés mérté­kének megállapítását tartja a módosítás alapjának. — A bizalmi testület üle sén véleményezzük a tervet. Ezt követően már nagyobb figyelmet fordíthatunk a kollektív szerződés módosí­tására. A nagyvállalati központ­hoz tartozó villamossági gyárban más a módosítás „menetrendje”. A kollektív szerződés tavalyi végrehaj­tását most tárgyalta meg a gyári szb, és készülnek a nagyvállalat, a VBKM bi­zalmi testületi ülésére. Ka­posvárról is több javaslatot visznek Budapestre. A munkaruha- kihordási idejének csökkentését kérik a dolgozók — mondta Éry Károly szb-tiflkár. Munka­köpenyt szeretnének a mű­szakiak, a termelésirányí­tók. A csoportvezetők pedig igényt tartanak bakancsra. Ez csaknem kétszáz dolgo­zót érint. Ez természetesen csak akjkor valósul meg, ha futja rá a vállalati nagy kasszából. A szociálpolitikai program együtt készül a kollektív szerződés módosításával. Most is jut több mint fél­millió forint a lakástámo­gatásra. Ez 25—30 dolgozón segít. A Mecsekvidéki Ven­déglátó Vállalat egy fojrint harminc fillérrel emelte az étkeztetés díját, ebből a gyár átvállal hatvan fillért, a többit a dolgozók fizetik. A nagyvállalat két és fél millió forintot fordít a Sze- lidi-tónál levő üdülőre. Tá­mogatják a tervet a kapos­váriak is^ hiszen dolgozóik is eljutnak oda. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents