Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-16 / 39. szám
2 Somogyi Néplap 1985. február 16., szombat Az események címszavakban Hétfő: Papandreu görög miniszterelnök Moszkvába ér- ' kezett — Hoewe brit külügyminiszter Szófiában tárgyal — Jordániái —palesztin megállapodás — Fahd szaúd-ará- biai uralkodó Washingtonban. Kedd: Választások Dél-Korea- ban — Két libanoni vezető. Dzsema.iei elnök és Karami miniszterelnök a szíriai fővárosban. Szerda: A nicaraguai külügyminisztérium nyilatkozata a Contadora-csoport béketervét meghiúsítani akaró amerikai szándékokról — Befejeződtek a jugoszláv—ciprusi tárgyalások. Csütörtök: Konsztantyin Csernyen- ko állásfoglalása az észak-európai atomfegyvermentes övezet megteremtése mellett — A szovjet küldöttség vezetője javaslatot terjesztett elő a bécsi tárgyalásokon — Választási nagygyűlések a Szovjetunióban. Péntek: Üj kormányfőt választottak Dél-Jemenben — A brit bányászsztrájk fejleményei. A hét három kérdése Milyenek a kilátásai a márciusi szovjet—amerikai tárgyalásoknak? Még három hét és három nap, s megkezdődnek a vár- va-várt tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között az űrfegyverekről, a hadászati és a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök kérdéseiről. Régen előzött: meg ekkora várakozás egy tárgyalássorozatot, mint amekkora ezt. Ennek oka nyilvánvaló: az emberek — hozzáértők, laikusok — szerte a világon tudják, a tét hatalmas. Ezen a könnyűnek egyáltalán nem ígérkező eszmecserén dől el, hogy folytatódik-e a tél a világpolitikában, vagy végre tavasz, aztán nyár következik .. Nem mondható biztató jelnek, hogy a Reagan-kor- mányzat a tárgyalások előtt a SÁLT-egyezmények megsértésével vádolta á Szovjetuniót. Még pártatlan megfigyelők is elismerik, hogy' helyénvaló az a szovjet állásfoglalás, amely visszautasítva a vádakat, megállapítja: az amerikai magatartás kétségessé teszi Washington szándékait :a már lekötött, illetve a megkötendő fegyverzet- korlátozási egyezményekkel kapcsolatiban. Hasonlóképpen rossz jel, hogy Weinberger amerikai hadügyminiszter NSZK-beli látogatásakor — azok ellenérzéseit lecsillapítandó — arra szólította fel Érdekek A hírhedt Brzezinski, Carter volt amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket látja veszélyben. Aggodalmát az váltotta ki, hogy a New York Times című lap titkos ikatonai terveket tett közzé. Ebből kiderült, hogy az Egyesült Államok az érintett kormányok előzetes engedélye, megkérdezése, tájékoztatása nélkül készenléti terveket dolgozott k.i amerikai nukleáris fegyverek állo- másoztatására Kanadában, a Bermuda-szigete- ken, Puerto Ricóban, Iz- landon, sőt akár a Portugáliához tartozó Azori- szigeteken, Spanyolországban és Diego Garcia szigetén az Indiai-óceánon is. Ezek a nukleáris fegyverek mélytengeri atomeszközök, a Hirosimában felhasznált atombombánál csak alig kisebb hatásfokúak ... S Brzezinski még az amerikai érdekekért aggódik! Lehet, hogy másoknak szerinte nincsenek is érdekeik? K. M. Szovjet—görög kormányfői tárgyalások voltak a héten Moszkvában. A dél-libanoni Tyrben síita asszonyok tiltakoznak az izraeli megszállás ellen. a nyugat-európai országokat: teljes mértékben vegyenek részt az USA űri egy ver kezéül programjában. A NATO egy különleges tanácskozó csoportjának ülésén Búrt amerikai külügyi államtitkár azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok Géniben aligha egyezik bele az űrf.egyver-'kísénietek és -kutatások leállításába. Nehéz tárgyalások elé nézünk . . esi haderőcsökkentési tárgyalásokon előterjesztett szocialista javaslatnak? Mint ismeretes, Becsben a szovjet küldöttség vezetője a Szovjetunió, valamint az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nevében megállapodástervezetet ismertetett. Ebben indítványozták a Közép-Európában állomásozó amerikai és szovjet szárazföldi erők létszámának tényleges csökkentését. Egy év alatt 20 ezer, illetve 13 ezer fővel csökkentenék ezeket a csapatokat, kivonva a hozzájuk tartozó személyi fegyverzetet, és egyéb hadi- technikai eszközöket is. A javaslat jelentősége nemcsak áhban áll. hogy kísérletet tetsz a lassan 12 éve egyhelyben topogó bécsi tárgyalások kimozdítására a holtpontról. hanem abban is, hogy ismét komoly bizonyságát adja a szocialista országok leszerelési szándékainak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. Gyakran esik szó arról, hogy a küLönböző tárgyalási fórumok kölcsönhatásban állnak egymással. Amennyiben a szocialista kezdeményezés pozitív visszhangra találna Bécsben, az kedvezően Ihatnia a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokra is. és fordítva. A közös indítvány tulajdonképpen gesztus. Ám negatív gesztusnak minősíthető a stockholmi konferenc i án Ibenyúj t ott nyugati javaslat a külföldi katonai megfigyelők csapat- mozgásokra történői kötelező meghívásáról. Elvonja a figyelmet a svéd fővárosban az átfogó megállapodás lehetőségétől, amelynek pedig az a célja, hogy egvszersmindenkorra kizárja a katonai erő alkalmazását Európában. (D ’ Milyen fejlemények történték a héten a közel-keleti helyzettel kapcsolatban? Nos, fejlemények akadtak bőven. Üdvözlendő, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a jövő héten tárgyalások kezdődnek énről a térségről Bécsben. Fahd szaúd-arábiaf uralkodó washingtoni tárgyalásaiból azonban az is kitűnt, hogy az Egyesült Államok a rendezés kulcsproblémáját képező palesztin kérdés megoldására még mindig csak korlátozott autonómiát tud elképzelni. A hét kétségtelen szenzációja volt Jordánia és a Palesztinái Felszabadítás] Szervezet megállapodása a többi között arról, hogy közös tárgyaló küldöttséggel képviseltetnék magukat az általuk javasolt közel-keleti nemzetközt értekezleten. A PFSZ nevében a megállapodást aláíró Araíatot mérsékelt palesztin politikusok árulással vádolták. Izraelben eleinte elutasították a jor- dán—palesztin kezdeményezést, s később is csak fenntartásokkal szóltak róla. Az egyezmény részletei ugyan még nem ismeretesek, de úgy tűnik, az elfogadhatatlan a jelenlegi formájában az Egyesült Államaid számára is. Kocsi Margit A magyar küldött véleménye Stockholm lehet a megállapodás alapja Az európai bizalom és b i /. t onságe rős í t ö in t éz kedésekkel, valamint á leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia pénteki plenáris ülésén felszólalt Szigeti Károly nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Üdvözölte a genfi szovjet—amerikai tárgyalások, összehívását, majd kifejtette: a fegyverzetkorlátozás és leszerelés tárgyalási fórumai között a stockholmi konferenciára is fontos feladatok hárulnak a katonai szembenállás enyhítése és az európai biztonság erősítése érdekében. Az elmúlt évben benyújtott javaslatok, amelyek megtárgyalását a jelenlegi ülésszakon megkezdték, egészükben véve alkalmasak arra, hogy tartalmas megállapodás alapját képezzék. A magyar küldöttség vezetője méltatta a Szovjetunió által előterjesztett munkaoíkmányt, amely az erőszakról való lemondásról javasolt szerződés fő elemeit foglalja össze. A stockholmi konferencia feladata most az, hogy a két munkacsoportban a javaslatok részleges megtárgyalásával jól előkészítse a megállapodás konkrét kidolgozását — mondta Szigeti Károly. Az értekezleten felszólaló Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője is. Kijelentette, hogy a Szovjetunió az erőszak kiiktatására javasolt szerződést nem egyszerűen az ENSZ alapokmányában megfogalmazott elvek megerősítésére akarja korlátozni, hanem az európai helyzetnek megfelelően továbbf ej teszteni és konkretizálni kívánja azokat.. A javaslat lényege, hogy a konferencián résztvevő felek elsőként semmilyen erőszakos eszközhöz — sem nukleáris, sem hagyományos fegyverhez — nem nyúlnak. A szovjet .küldöttség vezetője rámutatott, hogy az Egyesült Államok és szövetségeséi eddig nem adtak határozott választ az indítványra. Oleg Grinyevszkij szerint a NATO-országok válasza majd megmutatja, hogy készek-e együtt haladni más országokká] az európai bizalom és biztonság megerősítése útiján. Kurtább fesz Reagan útja Két nappal rövidebb lesz az eredetileg tervezettnél Ronald Reagan májusi NSZK-beli látogatása; így Reagan nem lesz jelen a náci Németország kapitulációjának 40. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezéseken — jelentei; te be csütörtökön egy bonni kormán ykö:zl eimén y. Az amerikai elnök május 2. és 4. között részt vesz a hét vezető tőkés állam bonni gazdasági csúcstalálkozóján. majd további két napra az NSZK-ban marad. Korábban azt tervezték, hogy csak május 8-án utazik el Bonnból. A hivatalos indoklás szerint a programmódosításnak két oka van: 1. Reagan elfogadta az európai parlament meghívását, és május 8-án beszédet mond Strasbourgban, a parlament ülésén. 2. Teendői a tervezettnél korábban visszaszólítják Washingtonba. Belgium és a rakéták Aki nap mint nap nyomon követj a külföldi híreket, az bizonyára maga is felfigyelt arra, hogy a rakétatelepítés kérdése forrom gásba hozta Belgiumot. A nyugat-európai ország tízmillió lakójának többsége elutasítja azt, hogy amerikai manőverező robotrepülőgépeket helyezzenek él hazájukban. „Nem rakétákat — munkát akarunk!” — harsogták azok a fiatiálök, akik a közelmúltban a főváros, Brüsszel utcáin végigvonulták. A békeszervezetek elszánt harcot hirdettek a rakéták ellen, bizonyság enre az a demonstráció-sorozat, amely március végéig zajlik az országban. Nem véletlenül március végéig. A kormány ekkorra helyezte kilátásba, hogy dönt a rakétiatelepítésékről. Martens miniszterelnök januárban az Egyesült Államokban járt, s ott tárgyaló partnerei, élükön Reagan elnökkel mindent megtettek, minden eszközt bevetettek azért, hogy rábírják a telepítés végső jóváhagyására, illetve elkezdésére, Martens ugyan nem mondott nemet, de megpróbálta érzékeltetni vendéglátóival országa s a maga sajátos helyzetét. Jelezte a közvélemény ellenállását a rakétákkal szemben. A kormányfő számára ez azént is fontos szempont, ment decemberben választások lesznek Belgiumban, s ha kiáll a rakétatelepítés mellett, aligha számíthat győzelemre a voksoláson., Elmondtál, hogy jelenleg két vélemény létezik hazájában a rakétákkal kapcsolatban. Az egyik szerint Belgium azzal segítheti a legjobban a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásait, ha vár a telepítéssel, A másik szerint azzal, ha kitart a NATO-döntés mellett. Az eddigiekből kfttűnik, hogy nem az utóbbi vélemény élvez tömeges támogatást Belgiumban. Egyes értesülések szerint — a teljes képhez ez is hozzátartozik — Martens washingtoni útja előtt a belga kormány ülésén elhatározták, hogy márciusban az eddigi feltételes állás- foglalást egyértelművé te- s*zik: a rakéták befogadása mellett döntenek, kötelezik magukat arra, hogy 1987-ig telepítik is azokat, ugyanakkor a telepítés megkezdésének időpontját későbbre halasztják. A NATO 1979-es kettős határozata értelmében Belgiumban 48 manőverező roboitrepülőgépet helyeznek el, ebből az első 16- ot március közepén kezdenék rendszerbe állítani a Florennes-j támaszponton. Martens a legcsekélyebb megértésre sem italált Washingtonban, de külügyminisztere, Tindemlans sem, amikor az amerikai látogatás után felkereste Carrington NATO-főtliitikárt, .tárgyalt Nagy-Britannia1. az NSZK és Olaszország vezető politikusaival. A Martens- kormány számára ebből a rakéta-körútiból nyilvánvalóvá vált, hogy szövetségeseik a telepítésre igent, az első manőverező robotrepülőgépek belgiumi megjelenésére pedig egy mielőbbi időpontot várnak el. Az Egyesült Államok és a NATO töbhi országa számára alapvető fontosságú a beliga hozzájárulás, mert ennek birtokában hatékonyabban gyakorolhatnak nyomást a rakétákat befogadni ugyancsak ódzkodó másik Benelux-államra, Hollandiára. ahonnan novemberben szeretnének kicsikarni hasonló döntést. A rakiétateiepítést ellenző belga erők soha nem volt történelmi lehetőséget emlegetnek. Mint mondják: országuk azzál, hogy elutasítja a rakéták befogadását, értékesen járulna hozzá a küszöbön álló szovjet—amerikai tárgyalások sikeréhez. Karéi Van Miért, a rakéták ellen elszántan küzdő Flamand Szocialista Párt elnöke így érvel: „A rakéták befogadá sát nemcsak elhalasztón kell, hanem teljesen el kel utasítani. Belgiumnak ; NATO keretében fel kel lem lépnie egy gyökeresen új vé delmi politika kialakításáért a sajátos belga és nyugat európai érdekek figyelembe' vitelével, és el kellene utasítania az amerikai érdé keknek .megfelelő jelenleg irányvonalat.” A Béig; Kommunista Párt arra em lékeztet, hogy a kormán: felhatalmazást kapott a törvényhozástól a döntésre, di azt utána a parlamentbe: vitára kell bocsátania, t esetleg bizalmi szavazással L össze kell kötnie. Jellemző hogy még a kormányfő párt ja is kétértelműen foglaltál lást legutóbbi országos érte kezletén. A Flamand Kérész ténydemokrata Párt hangoz tatta ugyan a feltétlen hű séget .a NATO-hoz 'és a két tős Ihatáirozafthoz, de azt i; hogy reális esélyt kell adn a sikernek a genfi szovjetamerikai megbeszéléseken. 1 belgák zöme a sikerhez ve zető út első fontos állomé sát az amerikai rakétáik nyu gat-európai telepítésénél befagyasztásában látja a tár gyalások idejére. S hogy he lyesen ítélik meg a helyze tét, bizonyosság rá Andre Gromiko szovjet külügymi niszter figyelmeztetése: ; nyugat-európai telepítései folytatása kérdésessé tehet a jövendő szovjet—amerika tárgyalásokat. Nagy tehát a tét, s a ma teszült helyzetben .nagy belga kormány felelőssége ií Márciusi döntésével nem csak saját sorsát pecsételhe ti meg a belga választók sze mében, de Európa jövőjét i még inkább beárnyékolhatja K. A
