Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-15 / 38. szám

1985. február 15., péntek Somogyi Néplap 5 Oto Bihaiji-Merin A naivok festészete Két album Képesítés nélküli képzőművészek Kezdetben, a művészetek hajnalán minden alkotó naiv volt a szónak abban az Cr- telmében, hogy nem létezett előzmény, nem volt mihez igazodni; nem is igyekeztek kiválni embertársaik közül, de nem tarthatták maguk­ban. a szépet. A szónak a mai értelmében viszont na­ivoknak azokat a művésze­ket nevezzük, akik figyelmen kívül hagyva koruk stílus­irányzatát, a maguk palléro- zatlan módján alkottak, sok­szor meghatóan együgyű mű­veket. Vallomásosan kedves, gyermekien egyszerű művé­szetüktől nem idegen a sa­játosan egyéni látásmód, mely mondjuk a vámos Henri Rousseau, vagy a ma­gyar Balázs János festmé­nyeit jellemzi. Bevallom, szí­vemhez nagyon közeli ága ez a képzőművészetnek; ezért nem recenziót írok, csupán figyelemfelkeltő írást sze­retnék átnyújtani. Két cso­dálatos album jelent meg, szinte egyidöben. Oto Bi­haiji-Merin A naivok festé­szete több is mint album, hi­szen a szövegrészek vannak benne túlsúlyban, és Bánszky [Pál A naiv művészet Ma­gyarországon című munká­ja is összegző mű. Az előb­bit a Gondolat, az utóbbit a Képzőművészeti Kiadó adta közre. Bihaiji-Merin könyve a kezdetektől ad képet az egye­temes naiv művészetről, és ebben szép szerepe van a ma­gyar primitív festészetnek is. Rousseau, Piroszmanasvi- li, Ivan Generalic, Mario Urtega és mások képi vilá­gának reprodukciói között helye van Győri Elek, Süli András, Mokry-Mészáros György, Vankóné Dudás Juli képeinek. Népdaltisztaságú műveik hol balladásan drá­maiak, hol dokumentumszi- gorúak, s mégis játékosak. A mi albumunk, a ma­Szovjet hadtörténészek a partizánharcokról A második világháború­ban a német megszállók el­len vívott partizánháborúról emlékeztek meg tegnap Moszkvában szovjet hadtör­ténészek, s a harcok egyko­ri résztvevői. Pavel Zsilin altábornagy, a Szovjetunió Honvédelmi Mi­nisztériuma Hadtörténeti In­tézetének vezetője a sajtóér­tekezleten emlékezett arra, hogy a német hadsereg, a hitleri hadvezetés számításai­val ellentétben nem csupán a harcoló szovjet hadsereg­gel, hanem a háború első napjaitól kezdve az egész szovjet néppel talál ia szem­ben magát. Az ország védel­mében igazi partizánháború kezdődött az ellenség hátor­szágában. A megszállt te­rületeken 1 milliónál is több ember vett részt a partizán­harcokban, mintegy 60 ezer osztagban. 1942 tavaszán, Moszkvában létrejött az ak­ciókat összehangoló stáb is. Lényegében állandóan mű­ködő második front volt ez, amely igen jelentős német erőket kötött le, s emberben és hadianyagban egyaránt óriási veszteséget okozott az ellenségnek. A partizán­alakulatok 1943-ban már 200 ezer négyzetkilométernél is nagyobb területet tartottak állandó ellenőrzésük alatt — a németek megszállta terü­let egyhatodát. Ide az ellen­ség csak nagy erőkkel, lép­hetett be. A kövérség betegség — akár az alkoholizmus Az Egyesült Államok or­szágos egészségügyi intézete azt javasolta, hogy minősít­sék betegségnek a túlzott kövérséget és az orvosok épp úgy gyógyítsák azt, mint például az alkoholizmust. Egy most megtartott nemzet­közi orvostanácskozást köve­tően Jules Hirsch doktor, a Rockefeller egyetem profesz- szora sajtókonferenciáján azt mondta, hogy a túlzott kövérség számos betegség ki­váltó oka .lehet, így a szív ás a véredényrendszerek megbetegedéseit válthatja <i, cukorbetegséget okozhat, >őt bizonyos fajta rákos megbetegedések terjedését is Jegíti a szervezetben. Nagy kérdés, ki minősül túlzottan kövérnek. A wa­shingtoni tanácskozás szerint az a személy, aki normális tessúlyánál 20 százalékkal súlyosabb. A testsúlytáblázat természetesen függ a kortól, a nemtől, a testmagasságtól, de .ezt teljes pontossággal az értekezleten nem határozták meg. Annyi viszont bizonyos, Ihogy egyedül az Egyesült Ál­lamokban becslések szerint 34 millióan esnek a túl sú­lyosak kategóriájába. Egy érdekes megállapítás: a tanácskozás résztvevői sze­rint kevésbé káros az egész­ségre, ha valakinek a comb­ja vastag, mint az, ha a pocakja nő meg. gyarországi naiv művészetről összefoglaló képet adó mű szintén átöleli történ.-'ileg is ezt a képzőművészeti ágat. Ugyanakkor teljesebb portrét ad jeles naiv alkotóinkról: szobrászokról, festőkről. Ös- tehetségek valamennyien: a szép képességének birtoko­sai. A legtöbben mostoha sorsúak voltak. Ezért is fa­kadt olyan mélyről művé­szetük, mely egyszerre gyö­keredzett vallási és népi ha­gyományvilágban. Nincs annál megindítőbb számom­ra, mint az a tény, hogy a halimbai Vajai József né sze­génységét színesítette földre festett szőnyeggel, konyha- szekrény belső oldalára pin- gált művekkel. És kedves nekem Balázs János látomá­sa, mitikus, ugyanakkor ci­gányfolklórból merített mű­vészete 'is. Vankóné Dudás Julii gyermeki figurái, amint ünnepelnek, dolgoznak, élik a paraszti lét napjait. Bo- rosné Endresz Teréz textil­ből és bőrből készült életké­pei újdonságot jelentenek a művészeti ágon belül. Csor­dás Ferenc, Orbán István, örsi Imre hittel feli szobor­alakjaiban is gyönyörködöm. őket dicsérem, a szépet fába, festékbe álmodókat. L. L. ___________________________________I_______ M agyar kiállítók Hamburgban Hat magyar idegenforgal­mi vállalat — az IBUSZ, a Pannónia, a Hungarhotels, a Danubius, az Express és a Volántourist — vesz részt az NSZK-beli Hamburgban megnyíló nemzetközi utazá­si és idegenforgalmi szak­vásáron. A magyar vállalatok uta­zási és túraajánlatokon kí­vül speciális programokat is kínálnak az érdeklődőknek. Különleges szolgáltatásaik között az orvosi kezeléssel egybekötött gyógyüdültetés, a különféle nyári és téli sportprogramok, a lovagló­túra és a falusi vendéglátás szerepelnek. Hazánk ide­genforgalmi téren is mind­inkább bekapcsolódik az úgynevezett harmadik pia­ci együttműködésbe. Mind gyakoribb, hogy arab álla­mokbeli vagy japán turisták nyugat-európai útjuk prog­ramját kiegészítve Buda­pestre is ellátogatnak. Ez a vásár kedvező lehetőséget teremt arra, hogy a magyar vállalatok külföldi partnere­ikkel közösen szervezzék meg az ilyen programok budapesti részét. A hamburgi szakvásár hosszabb európai esemény - sorozathoz tartozik. Ennek keretében februárban Mi­lánóban és Lausanne-ban, márciusban Göteborgban és Brüsszelben, áprilisban pe­dig Szalonikiben tartanák nemzetközi kiállítást, ame­lyeken a magyar idegenfor­galmi szakemberek ugyan­csak részt vesznek. Külföldi kritikusok díja Gene Moskowitz-díjat szavaztak meg a XVII. ma­gyar játékfilmszemlén részt vett külföldi kritikusok Sza­bó István Red! ezredes cí­mű alkotásának. A szava­zatszámlálás után kihirde­tett eredmény szerint a má­sodik legtöbb voksot Gazdag Gyula Társasutazás című produkciója kapta. HÉTVÉGI jtájoló\ Még tart a farsang. So- mogyudvanhelyen, a műve­lődési házban szombaton es­te farsangi nóta- és dales­tet rendeznek G-aál Gabriella nóta-énekes, Fényes György — a Nyílik a rózsa döntő­jébe jutott énekes —, Ha­rangozó Teréz és Pálfi Pé­ter táncdalénekesek közre­működésével; a műsor 18 órakor kezdődik. Pénteken Tabon a kisdobosoknak ren­deznek farsangi mulatságot a művelődési házban 16 órá­tól. •’gyancsak szombaton, 14 órától Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központ­ban játszóház keretében gye­rekfoglalkozást szerveznek — papírhajtiogatással készítenek játékokat, figurákat a gye­rekek. A művelődési köz­pont galériájában a város képzőművészeti gyűjteménye látható. Még mindig Nagy­atád: a városban vendég­szerepei a jövő hét keddjén a T’écsi Nemzeti Színház — a társulat az Alkalmi férj című vígjátékot mutatja be. Az atádi Helyőrségi Mű­velődési Otthonban szomba­ton 10 órától a farsangi népszokásokkal ismerked­hetnek a gyerekek, megta­nulhatnak különféle maszko­kat is készíteni. Szombaton Csurgón a Cso­konai Művelődési Központ­ban farsangi piknik-bált ren­deznék — a piknik itt elég sokba kerül, a „beugró” százhúsz forint. Folytatódnak a művészeti szemlék a megyében. Szom­baton Kaposváron, az ifjú­sági házban és a Lat in c a művelődési házban egy idő­ben zajlanak a délelőtti be­mutatók, Nagyszakácsiban ugyancsak szombaton 16 órá­tól tart a körzeti bemutató. A marcali’művelődési ház­ban hétfőn gazdaságpolitikai fórumra várják az érdeklő­dőket; 18 órakor Vince Má­tyás, a Heti Világgazdaság című lap főszerkesztője tart előadást. Hétfőn Siófokon az ifjú­sági hangversenysorozat har­madik előadása a klasszikus szimfóniákkal foglalkozik. A 12 órakor kezdődő hang­versenyen Mozart, Beetho­ven és Schubert művei csen­dülnek föl a Kaposvári Szimfonikus Zenekar előadá­sában. A Pécsi Nemzeti Színház Siófokon hétfőn este 19 óra­kor James Joyce Számkive­tettek című drámáját mu­tatja be. A megyeszékhelyen ma este 19 órakor, a Holtan- diában élő Dedinszky Erika költőnő szerzői esten mu­tatkozik be. A költőnő ver­seit Pogány Judittól, a ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház művészéitől halljuk. . Tettamam/ti Béla grafikái­ból ma kiállítás nyílik Ka­posváron, a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődé­si Központban. A megyeszék­helyen valamennyi kiállítóte- remlben új bemutatók vár­ják a látogatókat. A Kapos­vári Galériában Bobus Zol­tán és Lugossy Mária üveg és krómacél plasztikáikkal, a Somogyi Képtárban Kelle Sándor festőművész, a Me­gyei Múzeumban Illés Fe­renc szerepel. Képünkön: Bohus Zoltán Amfiteátrum című műve. VIDEO AZ EGÉSZ VILÁG Legalábbis az a mérhetet­lenül nagy része, amelyet az emberi találékonyság eme új csodája megmutat- hatt, feltárhat, rögzíthet Naponta kapjuk a híreket a világ minden sarkából a képrögzítés új eszközének térhódításáról és itovábbi tö­kéletesedéséről. Szűkös anyagi viszonyaink között sokaknak úgy tűnhet, hogy a videokészülékek minden­napos használata számunk­ra — távoli jövő. Pedig számtalan jel bizonyítja, hogy ez a jövő egyáltalán nem olyan távoli. Az elmúlt években első­sorban a külföldön munkát vállalók % egyéni importja nyomán kerültek képmag­nók az országba, s a bizo­mányi áruházakon, illetve az ellenőrizhetetlen fekete­piacon keresztül cserélték gazdát — méregdrágán. Las­san^ azonban növekedett a készülékek száma, csökkent az áruk, s elveszítették az újdonság varázsát. Ettől kezdve néha már azok is kézbe vehették a kamerát, használhatták a lejátszóbe­rendezéseket, akik valóban életet lehelhettek a techni­kába. A népitónccsoport a próbák felvételeit elemezve tanulta be új műsorát, a képzőművész kör tagjai fel­vételeket készítettek a leg­érdekesebb kiállításokról, a szünidei foglalkozásokon a tévéből fölvett rajzfilmeket nézhették a gyerekek. Ezekkel a lépésekkel kez­dődött meg az a fejlődési folyamat, amelynek ered­ményeként Magyarországon — eltérően a fejlett ipari országok gyakorlatától — kialakult a közösségi videó­zás. Miután a hazai jövedel­mi viszonyaink között keve­sek engedhetik meg maguk­nak a drágá készülékek megvásárlását és fenntartá­sát, elsősorban kulturális, közművelődési és sportszer­vezetek szerezték be és működtetik. Egyes — ,talán túlzó — vélemények szerint a videó mint technika a mindenna­pi használatban lehetővé te­szi korunk új képzőművé­szetének megteremtését. Ha ez így nem is igaz egészen, az tény, hogy a videokame­ra és magnó a mozgókép — különösen pedig a televí­ziózás történetében először fordítja meg a viszonyt az allkotó-forgalmazó és a né­ző között. A hagyományos csatornákon a néző, tetszik, nem tetszik, csak azt, és ak­kor kaphatja meg, amit a forgalmazó cégek üzleti, ideológiai vagy egyéb meg­fontolásból jónak látnak. Kamerával a kézben azon­ban bárki rögzítheti a kö­rülötte levő valóságot, rep­rodukálhatja, feltárhatja, új összefüggéseket találhat benne, s mindezt technikai­lag tökéletes színvonalon. Erre az amatőrök által ed­dig használt filmfelvevő gé­pek sohasem voltak igazán képesek. Megbomlik a hagyomá­nyos viszony a televízió és nézője között is, hisz bárki rögzítheti a kiválasztott mű­sort, és egy számára alkal­masabb időpontban meg­nézheti. A néző maga vá­laszthatja meg a lejátszás sebességét, ritmusát is. Bár­mikor megállíthatja, v.isz- szapergetiheti a filmet, vagy kimerevítheti a számára fontos részletet. Ezék csak látszólag technikai újdonsá­gok, valójában új minőségű viszonyt teremtenek a képi kultúra és az ember között. A videónak nemcsak kép­rögzítő, tároló szerepe van, hanem arra is alkalmas esz­köz; hogy segítségével egyé­nek vagy csoportok jobban megismerjék önmagukat, szűkebb-tágabb világukat. Erre a közösségi videózás adja meg a legnagyobb le­hetőséget. Szinte csak ötlet­szerűen sorolva is, mennyi új lehetőséget kínál ez az eszköz a művelődési házak­ban! Egy jól összeállított videotárból csak elő kell venni a legutóbbi tanácsta­gi beszámoló felvételét, hogy a résztvevők szembe­síthessék terveikkel a meg­valósult elképzeléseket. A szőkébb környezet népszo­kásainak, népművészetének emlékeit felvéve évekre for­róst, mintát adhatunk a népművészetekkel foglalko­zó csoportoknak. Az iskola- televízió filmjeit rögzítve hasznos segédeszközöket kaphat az ismeretterjesztés. Az elmúlt hónapokban több olyan gazdasági intéz­kedés született, amelynek nyomán várhatóan meggyor­sul e technika elterjedése. A Videotonban és az Oriion- ban megkezdődött a hazai gyártása, importálunk a Szovjetunióból, és a vám­szabályok módosítása után várhatóan emelkedni fog az egyénileg behozott készü­lékek száma is. Ezzel pár­huzamosam megkezdődött az egységiesítés. A típusok és rendszerek csatározásából világszerte a VHS rendszer látszik 'győztesen kikerülni. Miind a behozatali kedvez­mények, mind pedig a gyártási-fejlesztési irányok kijelölésénél már érvénye­sült ennek a felismerése. A technikán túl szükség van azonban a jogi szabá­lyozásra is. A ma érvény­ben levő jogszabályok a fel­használást egyes területe­ken túlbonyolítják, más te­rületeken pedig nem adnak elégséges útmutatást. Tisz­tázatlanok a szerzői jogi kérdések is. Ennek az ösz- saevisszaságmalk az eredmé­nyéként az eszközöket nem lehet igazán kihasználni. A közművelődésnek is fel kell készülnie az új eszköz adaptálására. Rugalmas szervezeti keretékkel, tanfo­lyamokkal keli előkészíteni a terepet arra, hogy a vi­deó már ma, de legkésőbb holnap a mindennap hasz­nálatos eszközök között ta­láljon helyet magának. Pallagi Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents