Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-15 / 38. szám
1985. február 15., péntek Somogyi Néplap 3 A pártról mindenkinek GENERÁCIÓK KÖTŐDÉSE Az alapszervezetek A párt legkisebb szervezeti egységei az alapszerve- zetek. Az MSZMP-nek országosan mintegy 25 ezer, a megyében 889 alapszervezete van. Alapszervezet bármely lakóterületi, gazdálkodó vagy intézményi egységben alakítható, ahol legalább három párttag van. Az optimális létszám ennél magasabb: a tapasztalatok szerint általában a 30—50 tagból álló alapszervezetek tudnak a legeredményesebben működni. Merev séma azonban nincs erre. Többnyire az a célszerű, ha az alapszervezet működési területe valamely meghatározott termelési, hivatali vagy területi egységre terjed ki, de ez sem valósítható meg minden esetben. Az alapszervezeteknek ^ a tömegpolitikai munkában, a párthatározatok megvalósításában kulcsszerepük van. A párttagok elsősorban itt élnek szervezeti életet, s a pártonkívüli-ek előtt is közvetlenül az alapszervezet személyesíti meg a pártot. Most, .amikor a társadalmi, gazdasági élet több területén decentralizáció megy végbe, ‘és a helyi egységek önállósága megnő, még fontosabb, hogy az alapszervezetek kezdeményező ‘és hatékony politikai ellenőrző szerepet töltsenek be. Az MSZMP arra törekszik^ hogy az alapszervezetek, a pártonkívüliek véleményét folyamatosan kikérve és (hasznosítva, önállóan képesek legyenek megjelölni a helyi politikai, gazdasági, kulturális teendőket. Fontos szerepet töltenek be a párttagok és a párttal egyetértő pár- tonkívüliék politikai képzésében, szemléletük és magatartásuk f ormálásában, a párt utánpótlásának biztosításában. Négy évtized tapasztalata igazolja, hogy az az alapszervezet képes eredményesen betölteni rendeltetését, amelyik a kommunisták igazi közösségévé tud válni. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amely legalább kéíhavonként összeül. A taggyűlésen minden párttag egyenjogú. A kommunisták itt döntenék a helyi politikai kérdésekről, a párt politikájának alkalmazásáról, a kommunisták feladatairól az adott egység munkájának előbbrevite- ■lében. Megvitatják a működési terület felelős vezetőinek beszámolóit. Döntenek az alapszervezet belső szervezeti életének különféle kérdéseiben,, a párt soraiba történő felvételről, továbbá a párttagok fegyelmi ügyeiben. Mint látható, az alapszervezeti taggyűlések napirendjében nincs semmiféle „titokzatos” dolog. A kifejezetten a párt belső életét érintő néhány kérdésen kívül nincs semmi olyan, amiről a pártonkívüliek ne szerezhetnének tudomást. Ezt felismerve számos alapszervezet tudatosan fáradozik azon, hogy a pártonkívülieket rendszeresen megismertesse taggyűlési állásfoglalásaival, az ott' születő helyzet- értékelések lényegével. A taggyűlésen választják meg — ötéves időtartamra — az alapszervezet vezetőségét. Ez a testület — amely 3-9 tagból állhat, az alapszervezet taglétszámától függően — szervezi a gyakorlati pártmunkát a taggyűlés és a felsőbb szervek határozatai alapján. A vezetőség tagjai együttesen (vezetőségi ülésen) hozzák döntéseiket, de a munka megosztása céljából minden vezetőségi tag valamely meghatározott reszortot is ellát (szervező titkár, agitációs és propagandafelelős, termelési felelős, várospolitikai felelős, a párt- szervezet gazdasági ügyeivel foglalkozó felelős). (Különösen fontos a — taggyűlés által közvetlenül választott — titkár szerepe. _A titkár a vezetőség élén áll, de nem felette. Tevékenységéről számadással tartozik a taggyűlés és a vezetőség előtt Ugyanakkor elsődleges szerepe van a gyakorlati pártmunka megszervezésében és irányításában, gyakran kell állást foglalnia a pártalap- szervezet nevében, képviselnie kell az alapszervezetei más szervek előtt — mindezek következtében nagyobb a felelőssége, mint a vezetőség többi tagjának. Alap- •szervezeti titkárnak lenni — ez a legnehezebb, nagy megbecsülést érdemlő politikai megbízatások közé tartozik. Az alapszervezetek a legtöbb helyen pártcsoportokból állnak. Az 5—10 kommunistát tömörítő pártcsoportot a csoport tagjai által megválasztott bizalmi vezeti. A pártcsoport nem rendelkezik a pártszervezetet megillető jogokkal: nem hozhat a tagjait kötelező határozatot, nem véhet fel párttagot — de véleményezheti, kezdeményezheti felvételüket — és így tovább. Ennek ellenére nagy a szerepe az adott területet érintő problémák megvitatásában, a párttagok véleményének és teendőinek összehangolásában. A pártcsopor- -tok többnyire kötetlen megbeszéléseket tartanak — munkájuk akkor hatékony, ha elevenen reagálnak az időszerű kérdésekre, ha eleven. - jó kapcsolatuk van a pártonkívüliekkel. Gyenes László (Folytatjuk.) Megátkozta már ezerszer is azt az ezerkiilencszáz- negyvenegyes esztendőt. Huszonhat évesen özvegyen maradt a cipészmester felesége, Savankó József né született Zeller Josephine Mária. Nem a háború vitte el a párját, hanem a pusztító tüdővész. Örökségnek az öt gyerek maradt. A fiatalasz- szotny addig soha nem járt munkába, de kenyér kellett az öt éhes szájnak. Kopogtatott hát Nagyatádon, a Burics-Matán féle konzervgyárban. Föl is vették, mert kellett a szorgos kéz, csakhogy akkoriban nyaranta hívták a lányokat, meg az asszonyokat, telente alig akadt foglalatosság. Eljött az ősz, özvegy Savankó Jó- zsefmónek mégsem mutattak ajtók. A gazdák az öt gyereket nézték. Hát így lett konzervgyári munkás huszonhat esztendejével özvegy Savankó József né. Ez már a város vége — mormolom magiamban, miközben rábukkanok a Komáromi utca tizennyoloas számú házára. Még néhány lépés és ott a vasút, mögötte meg a szántóföldek. Mondja a gazda, Simon Lajos, hetvenkettőben költöztek ide, még az (alig tető alá, de a „leesés” famíliának (kellett az új otthoni. — Lecsósoknak hívtak bennünket — hajtogatja a gazda, de nem röstelili, hiszem a gyárban volt az anyós, míg hatvannyolcban nem nyugdíjazták, aztán ő meg az asszony, a lánya és a ve je is. A mama, ha nem mondaná hetvenegyedik évét, én ki nem (találnám. Baj van a vérnyomással', meg hiába él már harmincöt óta itt, nem szívesen megy be a városba, valahogyan tomegiszo- mya van. Azt mondja, beszéljünk inkább a múltról: ő még a régi -gyárban -kezdett, jeges hordóból válogatta a .fagyott uborkát, amikor a kádármester szétverte a dongákat. Azt is mondja, beszélgessünk 1945 nyaráról: ákinákkai volt még ítéli a kertjük, ahol a gyár a főkertész irányításával megtermelte a hordókba valót. Mellénk ülnek a-z unokák, figyelik a nagyit, pedig talán már ezerszer is hallhatták, miként kezdődött az új gyár építése, miként szorgoskodott a kőművesek -meäd-Ott, vagy miként cipelte magával az anyukát, meg a testvéreit a kitelepítésékkor, haza szök- dösve, féltve az otthont az aknák robbanásától. TiszÚj gazdája van a Desedának Intéző bizottság intézi a sorsát 1979 óta a városi tanács tizenkétmillió forintot fordított a desedai víztározó fejlesztésére. Az eredeti -tervekhez képest szerényebb elképzelések szerint épült-szé- pült a tó, a kiépítésére fordítható összeg szűkre szabta a lehetőségeket. Január elsejétől a városi tapács átvette a kezelési jogot -az eredeti gazdától, a DRVV-től. A tó hasznosítása továbbra is több célú marad; elsősorban az árvízi csúcs csökkentése -és'a vízminőség szabályozása a cél. Járulékos feladat a haltelepítés, a mezőgazdasági ön- -tözéSj az ipari vízkivétel s a szábad-idő-központ megteremtése. E célok érdekében intéző bizottság -alakult tegnap, mely -a fejlesztési tennivalók összehangolását tartja szem -előtt. A (bizottság elnöke Klencsár Gábor, a városi tanács elnökihelyettese, titkára dr. Fűzi István osztályvezető. Tagjai sorában megtalálhatók azoknak a vállalatoknak, gazdálkodó egységeknek a képviselői, akiknek szívügyük keli legyen a tó hasznosítása. A bizottság első ülésén Virányi István városi főépítész tájékoztatta a résztvevőket a tó eddigi területrendezési, fejlesztési szándékairól. A tájrendezési tervek 1976-bán termálfürdővel, szállodával, szabadtéri színpaddal, hatalmas üdülőközpont kiépítésével kecsegtettek. Az évek során az elképzelések a ráfordítható anyagi erők függvényében módosultak. A VI. -és VII. ötéves terv városi fejlesztési feladatai között nincs az elsők között a víztározó kiépítése, az intéző bizottság mégis fontos feladatának tartja, hogy még ebben az évben hozzálássanak egy átgondolt, szakaszokra osztott terv szerint a környezet kialakításához. Éveken keresztül gátja volt a tó fejlesztésének az a körülmény, hogy bármilyen magasépítési munka megkezdéséhez előbb a teljes közművesítést kellene elvégezni. A tervezett beruházás összege megközelítette a harminc- millió forintot. Ekkora ősz- szeg nem áll a városi tanács rendelkezésére, azért telni illik özvegy , Savanlkó Józsefeiét: becsülettel fölnevelte fiát és négy lányát. A nagyobbak még elvégezhették a nyolc osztályt. Savankó Ibolyának már nem adatott ez meg. 1950 nyarára, tizenkét esztendősen ő is gyári muinlkás lett, mert kellett a pénz, a mama sem bírta egyedül. Savainké Ibolya, vagy ahogy most hívják, Simon La-josné, már a nyugdíj felé tartó esztendőket számlálgatja. A gyerek- munkásliány-ból közben szakmunkás lett. Bent a gyárban járta ki (a hetedik meg a nyolcadik osztályt, ott kapott szaikimunkásbi- zonyítványt is. Azt hiszem, szerencsés vagyok,^ hogy így együtt találom őket. Ibolya asszony hozta a párját is Barcsról Nagyatádra, természetesen a gyárba. Más-más műszakba járnak. Sírnom Lajos téem- kás, szerencséjére csak egy- műszakos, a lányuk, a nagyobbik -már az anyukával vált. Simon Ágnes, azaz Szántóné Sírnom Ágnes mű- szakváltásikor fehér köpenyt húz, mint az anyukája. Persze, h-oigy a szülők akarták így. Ha nékik már nem adatott meg a tanulás, hát legalább a gyerekek vigyék valamire. A -kisebbik lány, Kelén is középiskolába készül. — Aztán a gyárba? — faggatom, de a kisebbik lány a -m-aték meg a rajz mellett tört lándzsát. Ruhatervezés a-z álma. Bár titkon magsúgj-a, azért másodiknak a vegyipari szakközépiskolát jelölte meg a- továbbtanulási lapon, mer a nővére is ott tanult. Ágnes Nagykanizsán taolyan megoldást keresnek, hogy a későbbi területfelhasználókkal egyeztetve váljon lehetővé a folyamatos közművesítés. A területre vonatkozó komplex -rendezési tervet a napi feladatokra bontva, szakaszosan valósítják meg. Ma elsőrendű feladat a nyáron megrendezendő úttörő-olimpia vízi táborának megépítése. A területet és a létesítményeket már úgy alakítják ki, hogy azok illeszkedjenek a rendezési terv koncepciójához. Még az idén elkészül a Deseda egészére vonatkozó -hasznosítási szabályzat. Várfalvi István, a megyei itanács pénzügyi osztályának vezetője mintegy összefoglalva a lényeget elmondta: minden résztvevőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a fejlesztés komoly áldozatvállalással, társadalmi munkával jár. Unokáink számára készítjük, de lehetőleg úgy, hogy mi is örülhessünk a kialakuló szabadidő-központnak. K. Á. nult, mi sem természetesebb, hogy férjet is onnan hozott. Szente Lászlót, tanult szak-mája -a-z erdőre szólítja. Amikor Nagyatádra költözött, még jelentkezett az erdészetnél, de a brigád sem volit jó, hajnalitól estig távol volt, hát megelégelte a dollgiot. Konzervgyári liett ő is-. Ma targoncás. Mondja, -a pénz is több, a megbecsülés is nagyobb. Nem tudom, hogy jó do- lbg-e, ha egy család egy helyen dolgozik. Kérdem is ókéit, miként vélekednek erről1. Simon Lajos -vallameiny- nyiük nevében beszél. — Nem szólunk mi egymás dolgába, de azt megbeszéltük, úgy csinálja mindenki a munkáját, hogy a másiknak ne kelljen miatta szégyenkezni-e. özvegy Savankó József né csak bólogat erre, így gondolja ő is. Azért persze irigyli a lányát, vejét, unokáját. Nőki bizony nem adatott -meg, hogy szabadidőben Hol vannak már az ipa-ros dinasztiák! -Mikor apáról fiúra szállt a mesterség tudománya. Manapság egyre ritkább, hogy a falun élő kisiparos örökébe már csak szakmaszeretetből is -gyermeke lépjien. S legalább ennyire elgondolkodtató az is, hogy mind kevesebb -mester vállalja az utódok tanítását. Egy felmérés szerint a Somogy megyében ipart gyakorló 6300 szakember közül mindössze alig kétszázan- vannak azok, akiknek műhelyeiben mintegy háromszázötvenen ismerkednék a szakma -fortélyaival. A KIOSZ m-egyei szervezetének erőfeszítései hovatovább szélmalomharcnak itűnn-ek. Tizenkilenc szakmában egyszerűen nincs utánpótlás annak ellenére, hogy társadalmi tanulmányi ösztöndíjat is biztosítanak a továbbtanulóknak, ha bádogosnak, cipésznek, (kályhásnak, hangszerésznek, kádárnak, textiltisztítónak, látszerésznek, padlóburkolónak, kovácsnak, könyvkötőnek, tímárnak, péknek, fehérnemű- és fűzőkészítőnek vagy felvonószerelőnek jelentkezik valaki. A felsorolás ugyan n-em teljes, ám a fentiekből is kitűnik: gondok vannak az i-parosuitán- pótlással. Ám mindez csak egyik oldala azoknak a problémák - n'a-k, melyek a lakossági szolgáltatás jövőjét illetik: ugyanis a mostani tanévben mindössze hiat fiatallal sikerült ösztöndíjas szerződést kötniük: közülük négy bádogos-, -egy kádár- és egy könyvkötőtanuló. A statisztika mellbevágó és figyelmet érd-emel már csak azért is, mert sok mindent jelez. Továbbá mihamarabb elemzést -követel, hogy a megyében dolgozó kisiparosok mintegy negyven százaléka visszaadta az iparengedélyt. Ha ez a folyamat tovább tart, néhány éven belül nagyítóval kell keresni egy- egy településen vagy a több kilométerre lévő székhely- községben :a cipészt, a lakatost, a villanyszerelőt, a kőgo-ndolikodhiasson Beteg sem lehetett, mert kellett a pénz. A veje — ha teheti — az -ötvösi hegybe jár a szőlőt gondozni. Igaz, nekik sem futja több szabadságra. Az unokák persze még moziba is elmehetnek, ha akarnák. A hat emberre főzni, mosni vnem éppen könnyű, hát mindenkinek megvan a maga reszortja. Simon Lajos a kapuig -kísér, közben szabadkozik ‘az ingujj miatt, de hát még a malacokat is meg (kell -etetni. Neveltek (tavaly is kettőt, egyet lbvágtak, a másikat eladták. Most i.s így lesz, hiszen hat embernek nem elég a kis teríték, meg hát a kisebbik lány ha tanulni akar, annak .is (kellenek majd a fori-pitok. Az órájára pillant. Az asszon nyoknak meg a nagyobbik lánynak készülődnie 'kell. Éjszakások lesznek. Most kivételesen együtt indulnak majd. Nagy Jenő művest, a rádió- és televíziószerelőt, a hűtőgépjavítót. A jó néhány évvel ezelőtt megvalósított körzetesítés, az államigazgatás korszerűsítésének, a termelőszövetkezetek egyesülésének hatására is a korábban önálló településeikről erőteljes elvándorlás indult meg. A-ki tehette, a székhelyiközségben teremtett új otthonit, mert ott van iskola, naponta rendel az orvos, érkezik a kenyér, nem kell napokat várni arra, hogy a meghibásodott mosógépet kijavítsák. De az idősebb családok, a szülőik, a megszokott lakóhelyükhöz ragaszkodók maradnak: számukra a szülőhely jelenti a teljes életet. Ám e vándorlás vomzataként mind több kisiparos is ösz- szes-zedte szerszámait, m-ert nem találta meg számítását a mind jobban csappanó- megrendelések miatt. Megyei adat szintén: ma, a somogyi kistelepülések közel felében enyhén szólva is hiányos az alapellátással kapcsolatos szolgáltatás, ami több mint száz falvai és ezreket érint. A tanácsok, a KIOSZ érzi, hogy lépni kellene. Ezt segíti valamelyest a tanácsok által ötvenezer forintig adható adóalap-kedvezmény. Tavaly például több mint háromszáz kisiparos részesült ebben. Természetesen azok a szakemberek kapták, akik a település közintézményeiben térítés nélküli szolgáltatást vállaltak. Ám mindez kevésnek tűnik már csak azért is, mert a kistelepülésen- ipart gyakorlók műhelyeibe mind kevesebben kopognak he a helybeliek közül. Arról Sem szabad elfeledkeznünk, hogy a megnövekedatt rezsiköltségek, az anyagellátási gondok, a jövedelemadó területi kedvezményének egy év-v-el ezelőtti megszüntetése is -közrejátszik a falusi iparosok csökkenésében. A folyamat még megállítható! N-e várjuk meg a huszonnegyedik órát!... Salamon Gyula Kisiparosok falun
