Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
1985. január 9., szerda Somogyi Néplap 3 ÁLLÁSFOGLALÁS AZ IRÁNYELVEKRŐL Megjelent a Somogyvármegye Nyíltan, egyetértéssel Klenovics Imre a Kaposgépnél Vezetőségválasztó taggyűlést tartottak a Ka- posgép 3. számú alapszervezetében. Nem a külső, hanem a tartalom volt ünnepi és emlékezetes. A gyár huszonnyolc tagú kommunista közössége felelősséggel mondott véleményt a kongresszusi irányelvekről, s ugyanilyen felelősséggel választott vezetőséget a következő öt évre. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, és részt vett a munkában Boros József, a Mezőgép igazgatója is. — Minden javaslat és vélemény eljut az irányító párftszervhez csakúgy, mint közösségünk állásfoglalása. — Ezzel a mondattal fejezte be Bencs János párttitkár tömören megfogalmazott vitaindítóját, és nem kellett sokáig várni az első felszólalóra. A kommunisták önálló véleményt alkottak. de már a bevezetőből is kiderült: nemcsak önmaguk álláspontját képviselték. A vezetőség, a pártcsoportok tagjai a rövid felkészülési idő ellenére is találtak módot arra. hogy megismerjék dolgozótársaik, a tömegszervezeti tagok, a pártonkívü- liék véleményét. Így tehát — részben közvetve — a jelenlevőknél jóval nagyobb közösség alapvető egyetértéséről és támogatásáról számolhattak be. Talán nem véletlen — bár nem kapcsolódott közvetlenül az irányelvek vitájához —, hogy először az ifjúságról hallottunk. Nemcsak az akcióprogram végrehajtásáról. hanem a termelésben való helytállásukról. kezdeményezésükről. a politikai vitakörök nyílt eszmecseréiről. És jól volt hallani, amikor azt mondta a felszólaló: — Hozzászoktattuk a fiatalokat ahhoz, hogy gátlás nélkül, egyenesen, kritikusan mondják el a véleményüket ,.. A nyugdíjhoz közeledők nevében azt kérte az egyik felszólaló: ne kelljen elhagyniuk régi alapszervezetüket. hiszen ott éltek, oda akarnak tartozni életük bégéig. Felelősség csendült ki annak a kommunistának a hangjából is, aki kérte: vizsgálják felül a közvetlen termelésirányítók helyzetét. Nincs utánpótlás — mondta. — Azért a pénzért olyan munkakört keresnek a fiatalok. ahol nincs akkora felelősség. Volt aki a KGST- országokkal való kapcsolatunk bővítését sürgette, es gyakorlati okból, saját gyára érdekében, hogy ne 10— 15-ös, hanem esetleg 150— 200-as sorozatot gyárthassanak egy gépből. (Jól érti gazdasági törekvéseink lényegét!). — A fórumok gyakran érdektelenségbe fulladnak mintha senkit sem érdekelne az, ami ott elhangzik — mondta a másik kommunista. — Pedig nem erről van szó! Van, akinek 7—8 társadalmi funkciója van. s nem bír vele. Az sem jó. ha öt fórumon ötször hallja ugyanazt az ember! És ha egyszer eimonditaom valamiről a véleményemet, miént mondjam el ugyanazt ötször...? Néha a fórumok, a vélemények hatása sem érződik kellően — mondta, s bírálatának megszívlelendő elemeire érdemes figyelni. Jellemző volt e nyílt eszmecserére. hogy a kételyekre is választ kaptak a kommunisták. Az igazgató azt hangsúlyozta, hogy a múlt év eredményeiből önbizalmat. erőt lehet meríteni hiszen az alapvető szervezési változások után egy év alatt 40 százalékkal nőtt a nettó termelés. Beszélt az észrevételek érzékelhető Hatásáról, s miután mindenki elfogadta, és állást foglalt a kongresszusi irányelvek mellett Boros József mintegy összegezésként hozzátette: — Szavunknak akkor lesz iigaizi hitele, ha tartalmas politizálással, eredményes munkával tudjuk alátámasztani a kongresszusi irányelveket. Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte ezután az alapszervezet kommunistáit. Bevezetésként a párt sűrűsödő eseménysorozatáról beszélt, amely — mint mondta — nem önmagáért való. — Munkánk minősítésének az önértékelésnek nélkülözhetetlen szerepe van. A legrátermettebb komunisták megválasztásáról döntenek itt s ez nagy felelősséggel jár. Beszélt az irányelvek társadalmi vitájának jelentőségéről. a sokait hangoztatott beleszólás megvalósulásáról, majd megállapította: — Az elhangzott félmondatok is súlyos vagy figyelemre méltó megállapításokat takartak. Ez is bizonyítja: figyelnünk kell az emberek véleményére! Nem lehet szó közömbösségről, ha az emberek intézkedéseinkben látják viszont szavukat, véleményüket. — Azt tapasztalom — folytatta a megyei pártbizottság első titkára —, hogy megyénkben rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg az irányelvek iránt. Sok vélemény hangzik el, s az em-' berek a sorokban visszaolNem ez volt az első „gazdaváltás” a Kanizsa Bútorgyár kaposvári gyáregységének életében. Az 1951-ben alapított tanácsi vállalat 1977 óta működött a szomszédos bútorgyár köteléklében, s bár nem legyőzhetetlen távolság választotta el a kaposváriakat a zalai anyavállalattól, az utóbbi években mégis egyre érezhetőbb akadályok nehezítették a munkát. Ennek megszüntetése érdékóben került a bútorgyár a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdásághoz. Alapos előkévasni vélik saját gondolataikat. Jó, hogy kételyeiket is elmondják: mit várhatunk a gazdaságtól, miképp alakul az életszínvonal? , Bizonyítják, hogy a párt vezetőszerepe érvényesül, s a népi nemzeti egység is kiállta az élet próbáját. Céljainkat — ha látványos fejlődésről neon szálmodifoaitunik, is ed — elértük. Klenovics Imre beszélt ezután megyei eredményeinkről. kiemelt társadalompolitikai céljaink eléréséről, s hozzátette: — Ezek önmagukban is bizonyítják, hogy a somogyi ember nagy felelősséget érez társadalmunk fejlődése iránt. A sikerekben önök is részesek, hiszen szervezett, becsületes, tisztességes munkát végzett a gyár közössége. — A mai ifjúság semmivel sem rosszabb vagy különb, mint a mi időnkbeli volt — folytatta. — Meg tudja fogni a munka végét, s amikor ítéletet mondunk róla. vigyázzunk: az egyedi rossz példákból nem szabad általánosítani... Végiül azt mondta: — Köszönöm a Kaposgép dolgozó közösségének politikai. gazdasági munkáját. A választással összefüggésben arra hívom föl a figyelmet, hogy tisztelet és megbecsülés övezze az idősebb generációt. de adjunk teret a fiataloknak is, hogy képességeik szerint bizonyíthassanak. Azt kívánom: hitük legyen abban, akaratuk és elszánásuk ahhoz, amit csinálnak, s ehhez egészség, családi és személyes boldogság párosuljon. A kommunisták közössége egyetértését fejezte ki a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban majd körültekintő. demoikratikus módon, öttagú vezetőséget, a fiatal Laki László személyében párttiitkárt. és küldötteket választott a felsőbb pártértekezletre. szülétek után január 1-től változatlanul gyáregységként — de a jelek szerint biztosabb és gazdaságosabb körülmények között — folytatják a munkát. A változásról néhány nappal január 1-e előtt beszélgettünk a gyáregység dolgozóival, vezetőivel. — Mindenképpen előnyt jelent a számunkra ez a változás — mondja Sásdi József famegmunkáló művezeSzabó Zoltán gépkezelő 40 éré történt Az MKP Somogy megyei szervezetének megalakulásaikor, 1945. január 5-én határozat született egy haladó lap megjelentetésére. Mike Imrét nevezték kii főszerkesztőnek, segédszerkesztőnek pedig András László egyetemi hallgatót. A kéttagú szerkesztőségnek a lap megjelenéséig összesen három nap állt rendelkezésére. A pártszervezet megalakulásakor a Vas Zoltántól kapott információk, valamint Zaharov szovjet városparancsnok katonai hadihelyzet-ismertetője, a szovjet hírszolgálati anyagok alapján állt össze az első négyoldalas szám. Mike Imre javaslata alapján a haladó szellemű Somogyvármegye nevét vették át. A lapot Kaposváron, a Korona (ma Ady Endre) utca 7. szám alatt állították elő. Az első számot január 9-én szinte kapkodták az újságárusok kezéből. A Somogyvármegye első számának vezércikke Új világ felé címmel üdvözölte a debreceni újjászületést, a demokratikus Magyarország megszületését. „óriási feladatok várnak minden jóérzésű és dolgozni akaró magyarra. Nemcsak a szörnyű romokat kell eltakarítani, azokat a romokat (is), amelyekkel a fasizmus és hazai bérencei borították el anyagi és szellemi értelemben egyaránt ezt az elárvult országot, de annak a helyén meg kell kezdeni egyúttal az igazi demokráciára támaszkodó új Magyar- ország felépítésének nehéz munkáját is.” A kaposváriak az első oldalon olvashatták a Magyar Nemzeti Kormány tagjainak névsorát, valamint Magyarország Nemzeti Kormányának nyilatkozatát. tő. — 1973 óta dolgozom itt, tehát nyomon kísérhettem az elmúlt évek eseményeit. Sajnos, az utóbbi 2—3 évben nagyon hiányoltuk a fejlesztést. Remélem, hogy ezután lesz mód a gépek felújítására, ahol szükséges, ott a cseréjére, és az elképzelések megvalósításában jobban számítanak szakmai felkészültségünkre. Ügy tudom, több új termék gyártását is tervezik a vezetőink, s ezek jóval munkaigényesebbek lesznek. Az igényesebb munka pedig azt is lehetővé teszi, hogy fejlődjünk szakmai téren. • Azt talán túlzás mondani, hogy a nagy gyár nem törődött az alig több mint' 200 dolgozót foglalkoztató kapás- vári gyáregységgel, de tény, hogy ide lényegesen kevesebb jutott a fejlesztésre fordítható keretből, kevesebb örömük lehetett az önálló elgondolások megvalósításában. S azzal sem csábíthatták ide a szakmunkásokat, hogy többet vihetnek majd haza a borítékban, mint máshol. — Az utóbbi három évben szinte semmit sem fejlődtünk — mondja Choma Zsoltné Igazgató. — A nagyvállalat szempontjából érthető, hogy a megnövekedett exportfeladatok elvégzésének érdekében a beruházási és fejlesztési alapokat helyi célokra használták föl, nekünk azonban kevesebb jutott a kívánatosnál. Bízunk abban, hogy mint a Sefag gyáregysége magasabb szinten dolMiklós Béla miniszterelnök újévi beszédéből részleteket közölt a lap. „Végzetes katasztrófára volt szükség ahhoz, hogy Magyarország végre átlássa a helyzetet és végleg szakítson Németországgal. Magyarország a világ demokratikus államai mellett, elsősorban a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagybritannia mellett óhajt felsorakozni. Magyarország hűségesen együtt akar dolgozni szomszédaival, Jugoszláviával, Csehszlovákiával és Romániával." A lap több híradást közöl a szovjet hírügynökség hírei alapján a magyarországi ha- dihélyzetröl. A Nyugaton folyó küzdelemről részletes londoni híradás tudósította a lap olvasóit. A harmadik oldalon. jelent meg András László visszaemlékező cikke a budapesti nyilas hatalomátvételről és a pusztításokról Beszámolt cikkében a hidak és középületek pusztulásáról, az utcai harcokról. Rövid’ híradást közölt az újság a Sásdi József művezető goahatunk, s ezzel egyidejűleg gyártmányfejlesztési elképzeléseink is megvalósulhatnak.. Amit a magam részéről fontosnak tartok még, hogy a dolgozókat is vonják be a döntések előkészítésébe, vagyis érezzék, hogy a vezetők megbíznak bennük. — Mindannyian kíváncsian várjuk a jövő évet — mondja Szabó Zoltán, a lapmegmunkáló üzem dolgozója. — Ezeket a gépeket még Kanizsáról ismerem, mikor ide telepítették a gépsort, ittragadtam én is. Azóta, sajnos, egyre több a baj a gépekkel, de az anyagellátás sem volt mindig kielégítő. Ettől a változástól azt váram, hogy ha nem is egyszerre, de kicserélik a gépeket, s így jobb, más termékek gyártása is lehetővé válik. Azt hiszem, itt bárkit is kérdezne, mindenki azt mondaná: szeretne jobbat csinálni, de bizonyos feltételek nélkül ez nem megy. — Nemcsak a gyáregység dolgozói, hanem mi is sokat várunk ettől a „házasságtól” — mondja Maráz Kálmán, a Sefag faipari igazgatója. — Somogy megye velengyel és az osztrák területen folyó harcról, illetve a politikai helyzetről. A kaposvári helyi hírek között olvasható volt, hogy a szabó, a cipész és az építők szakszervezetének vezetőségét, aktíváit január tűén délutánra megbeszélésre hívták a munkásotthonba. Elsőként ők kezdték meg a szakszervezeti munkát Kaposváron. A Somogyvármegye a kommunisták kezdeményezésére január 9-től a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként jelent meg és helyet adott valamennyi demokratikus párt, így a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda Párt, a Polgári Demokrata Párt és a Nemzeti Párt helyi szervezetei cikkeinek, híreinek is. A lap 1945 nyaráig egyedül képviselte a szabad demokratikus sajtót Somogybán. Akkor a többi párt szervezetei is megkezdték saját lapjuk megjelentetését. zetőinek egyetértésével és a vállalat .távlati elképzeléseinek figyelembevételével döntöttünk úgy, hogy 15 millió forintért megvásároljuk a Kanizsa bútorgyártól e gyáregységet. A szükséges fejlesztések után olyan .termékeket szeretnénk itt gyártani, amelyek munkaigényesebbek, jobb kivitelben készülnek, mint a jelenlegiek, s mivél .az alapanyagot „házon belül” biztosítani tudjuk, rusztikus bútorok gyártását .tervezzük. Elsősorban tölgyet kívánunk feldolgozni. 1985 első félévi munkájára még a Kanizsa kötötte meg a szerződéseket; az újabb, főként a kárpitozott garnitúrák gyártását csak 1985 második felétől kezdjük meg. így van némi <idő az átállásra is. A fejlesztési elképzelések kidolgozására egy tervezőintézetet kértünk feil, s természetesen figyelembe vesszük a gyáregység vezetőinek véleményét is. Gondolom aSeíaghoz való tartozás mindenképpen előnyös lesz, mind a munkaellátottság, mind pedig a fizetés szempontjából. Minden okunk megvan rá, hogy jó és gondce gazdái legyünk a bútorgyárnak. Nagy Zsóka Dr. Andrássy Antal Az 1945. január 9-én megjelenő lapot okkal köszöntjük 40 év távlatából a Somogyi Néplap jogelődjeként. Ott és akkor eresztett gyökeret megyénkben a kommunista újságírás, a valósághű tájékoztatás módszere. Lapunk munkatársai ezúttal emlékeznek elődeikre, akiktől elvhűséget és elkötelezettséget, harcosságot és a párt politikájának szolgálatát örökölték. // Csak jobbra számítunk" A kaposvári bútorgyár Kanizsa helyett, a Sefag gyáregységeként
