Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-08 / 5. szám

2 Somogyi Néplap 1985. január 8.', kedd Á Gromiko—Shultz-ta Iái kozó nemzetközi visszhangja A múltbanézők bátorsága (Folytatás az 1. oldalról) A nyugatnémet szakszer­vezetek álláspontja szerint a fegyverzetellenőrzési tár- gyalásoknák éppen az a fel­adatuk. hogy megelőzzék a világűrbeli fegyveiikezést. Az Egyesült Államok hír­közlése nagy érdeklődést ta­núsít Andrej Gromiko és George Shuttz genfi találko­zója iránt. Hétfőn mindhá­rom nagy amerikai televízi­ós és rádióhálózat reggeli kétórás hírmagazinja terje­delmes jelentéseket közölt a helyszínről, megszólaltatta a szovjet—amerikai kapcsola­tok olyan szakértőit, mint Henry Kissinger és Cyrus Vance volt külügyminiszte­rek. Bár a híradások nem tar­talmaztak érdemi közléseket a tárgyalások menetéről, an­nak a véleménynek adtak hangot, hogy Genfben sike­rül lerakni az alapot a to­vábbi eszmecseréhez, akkor is. ha az érdemi kérdések­ről nem lehet szó. A hétfő reggeli fontosabb lapok ál­talában úgy vélekedtek, hogy a két fél között igen jelentős a nézetkülönbség, mindenekelőtt azért, mert az Egyesült Államok ra­gaszkodik űrfegyverkezési programjának folytatásá­hoz. — miközben jelentősen korlátozni akarja a Szovjet­unió hadászati csapásmérő erejét. A francia külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn a szovjet és amerikai külügy­iül nászter genfi találkozójá­val kapcsolatban kijelentet­te: Az amerikai—szovjet pár­beszéd újrafelvétele megfe­lel Franciaország óhajának. Franciaország támogat min­A spanyolországi baszkföldön ismét zavargások voltak. A képen Bilbaóban az ETA baszk szeparatista szervezet be­börtönzött tagjainak szabadonbocsátásáit követelő tüntetők egy autóbuszt borítanak fel (TelPfotó — AP—MTI—KS) CONTADORA­ERŐFESZÍTÉS Felújítja tevékenységét a Kolumbiát, Mexikót, Pana­mát és Venezuelát tömörítő úgynevezett Contadora-cso- port, hogy lendületet ad­jon a holtpontra jutott kö­zép-amerikai béketárgyalá­soknak. Panama — a szín­hely ezúttal jelképes jelentő­ségű, mivel annak Contadora szigetéről nevezték el a négy latin-amerikai országot tö­mörítő közvetítő csoportot. Békéltető tevékenységüket 1983 tavaszán kezdték meg. Rengeteg egyeztető tárgya­lás után, nagyon különböző érdekek egybeeső pontjainak felkutatásával született meg az az i— általános nézet sze­rint — életképes terv, amely az évek óta válsággócnak számító Közép-Amerika helyzetét hivatott rendezni. Az okmány értelmében el kell távolítani a térség orszá­gaiból a külföldi eredetű ha­dianyagokat, illetve vissza kell hívni a külföldi katonai tanácsadókat. Egyidejűleg be kell szüntetni a közép-ame­rikai országokban működő kormányellenes gerillák kül­földi támogatását és a tér­ség valamennyi államában demokratikus kormányt kell létrehozni. A rendezési terv leglényegesebb politikai in­dítványa, hogy a közép-ame­rikai országok közötti vitás kérdéseket — ellenőrző tes­tületek bevonásával — tár­gyalásos úton kell megolda­ni. Nicaragua, a térség egyik kulcsállama elsőként hagyta jóvá fiz egyezménytervezetet, s ez szinte meghatározta az amerikai állásfoglalást. Noha Washington korábban nem talált kivetnivalót fi Conta- dora-kezdeményezés ben, a nicaraguai döntés után egy­szeriben felfedezte annak el­fogadhatatlanságát. Amerikai lapjelentések szerint a wa­shingtoni nemzetbiztonsági tanács tudtával összehangolt tevékenység folyik egyfelől a békekezdeményezés lejáratá­sára és megtorpedózására, másfelől Nicaragua elszigete­lésére. Costa Rica, Honduras és Salvador — pz Egyesült Ál­lamok nyílt nyomásának en­gedve — lényeges változta­tásokat tart szükségesnek a Contadora-tervben. Nicara­gua továbbra is kész minden változtatás nélkül elfogadni az eredeti tervet, az előbbi három ország által sürgetett módosításokat viszont elfo­gadhatatlannak tartja. így az eröfeszitések egyelőre holt­pontra jutottak. Legutóbb decemberben tárgyaltak egy­mással a Contadora-országok vezetői, s akkor közös nyi­latkozatban hívták fel újó­lag fi figyelmet arra, hogy a közép-amerikai válság megoldását kizárólag a pár­beszéd biztosíthatja, az erő- politika és a merev , elutasí­tás nem alternatíva. Ebben a szellemben kísértik meg most újra a Contadora or­szágai, hogy kihúzzák a ká­tyúból a tárgyalások szeke­rét. . * Gy. S. dent. ami hozzájárulhat a kelet—nyugati feszültség enyhítéséhez s előrehala­dáshoz vezethet a fegyver­zet ellenőrizhető csökkenté­sének útján. Ez a folyamat bizonyára hosszú és nehéz lesz. Franciaország azt óhajtja, hogy e folyamat vé- gülis a két leginkább fel- fegyverzett nagyhatalom nukleáris fegyverzetének lényeges és kiegyensúlyozott csökkentéséhez vezessen, úgy. hogy azokat a legala­csonyabb szintre csökkent­sék. Franciaország reméli, hogy az amerikai—szovjet párbeszéd újrafelvétele jóté­kony hatást gyakorol majd más tárgyalásokra is, igy a genfi leszerelési értekezletre és a stockholmi konferen­ciára amelyeken Francia- ország tevékenyen részt vesz. A szóvivő végül emlékez­tetett arra, hogy a genfi értekezleten Franciaország tavaly júniusban javaslato­kat terjesztett elő az űr­fegyverkezés korlátozása ér­dekében. A brit rádió és televízió- állomások megkülönböztetett figyelemmel kísérik Gromiko és Shultz genfi tárgyalásait, tudósításaik azonban eddig csak az események protokol­láris oldalát érinthették. A The Daily Telegraph bő­ven ismertette Andrej Gro­miko szavait, és jelentésének címében is azt emelte, ki hogy a szovjet külügyminisz­ter „az űrfegyverkezési ver­India hosszú ideje a Szov­jetunió barátja, több nem­zetközi kérdésben a két or­szág azonos nézeteket vall — jelentette ki Radzsiv Gandhi, indiai miniszterel­nök a Time és a Newsweek című amerikai hetilapoknak adott nyilatkozatában. Az indiai kormányfő meg­erősítette, hogy országa a jö­vőben is az el nem kötele­zettség önálló, békeszerető politikáját folytatja. Az indiai—pakisztáni vi­szonyról szólva Gandhi rá­mutatott. hogy India a kap­csolatok javítására törekszik. Ezzel egyidejűleg a minisz­terelnök bírálta az Egyesült Államok Pakisztánba irányu­ló, mind nagyobb méreteket öltő fegyver és hadianyag seny elhárítására” fog töre­kedni. A The Times a maga részéről „óvatos derűlátást” vélt felfedezni a tárgyaló- partnereknél, amit egyébként sem a Financial Times, sem pedig a The Guardian nem osztott. Előbbi úgy fogalma­zott, hogy „a csillagháborús nézeteltérés árnyéka neheze­dik” a genfi eszmecserékre, utóbbi pedig egyenesen úgy találta, hogy az űrfegyverke­zéssel kapcsolatos amerikai tárgyalási pozíció veszélyez­teti a tárgyalások jövőjét is, és hogy a fegyverzetnek eb­ben a nemében „majdnem áthidalhatatlan ellentétek” mutatkoznak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött. A két fél álláspontjai rendkívül távol állnak egy­mástól, de a nehézségek nem leküzdhetetlenak — így foglalható össze a hétfői olasz napilapokban megje­lent. a Gromiko—Shultz ta­lálkozóról szóló tudósítások alapgondolata. A Stampa Sera című lap egyebek között megállapítja: az Egyesült Államok és a Szovjetunió rendkívül eltérő elképzelésekkel érkezett a genfi találkozóra a jövőbeni stratégiai egyensúly kérdésé­nek a megítélését illetően. Ez az ellentét ugyanakkor nem feltétlenül jelent le­küzdhetetlen akadályt, egy, az új stratégiai kérdésekkel foglalkozó tárgyalásók for­máiról és tartalmáról szóló keretmegállapodás elérésé­hez — fűzi hozzá. szállítását, mert ez veszé­lyezteti india biztonságát. „Az afgánok sápadt arca, korgó gyomra, elnyűtt ruhá­ja, hajléktalansága, mezít- lábassága mutatja meg. mi a teendőnk”. Nur Muham- med Taraki majdhogynem pártprogramot fogalmazott e szavakkal 1965. január 1- én. harminc fiatal afgán ér­telmiségi előtt. A csoport ennek a kabuli összejövetel­nek a nyomán kezdte ma­gát Afgianisztáni Népi De­mokratikus Pártnak nevez­ni. Az ideológiai alapok némi bizonytalansága is okolható a sok egyéb sajátos körül­mény mellett azért, hogy az afgán baloldal pártjának években kurta története ez­után oly zsúfolt lett esemé­nyekben, angol királydrámá­ba, vagy éppen a francia forradalom históriájába illő fordulatokban és izgalmak­ban. E történeti játék finá­léja még messze van. A mostani jelenet azonban — a párt húszéves jubileumát ünnepük, az ünnepséget a napokban rendezik meg Ka­bulban — optimista végki­fejletet sejtet: az ANDP minden viszontagság után is él. konszolidálódik erő­sebb. egységesebb képet mu­tat a világnak, mint fennál­lása óta bármikor. És ami minden forradalmi párt érettségének egyik fokmérő­je: a párt kéj>es szembenéz ni múltjával. Az első pártszakadás mái­két évvel a kabuli alapító ülés után bekövetkezett. A párt Taraki nevével fém­jelzett szárnya és a Babrak Karmai vezette csoport kez­dettői vetélkedett egymás­sal. A viszály mélyebb okai­nak megértéséhez még nem elegendő a távlat, jóllehet a szereplők egy része már nem él. Mi okozta az ellentéte­ket? A Khalk (Nép) című folyóirat szerkesztőinek (Ta ráki. Amin) féltékenysége a hosszabb életű sikeresebb, népszerűbb Parcsam (Lobo- go) szerkesztőire (Khajber. Karmai) ? A forradalom taktikájával kapcsolatos né­zeteltérések, mélyebb ideoló­giai szembenállás? A két tábor mindenesetre képes volt elásni a csata­bárdot, amikor kiderült, hogy a monarchiát követó Daud rendszer nem alkal­mas saját polgári demokra­tikus céljainak megvalósítá­sára Az 19"8 áprilisi forrada­lom után a békebeli, talán nehézebb feladatokkal való birkózás közben kiújult a Bárt vezetői közötti testvér­harc. A Khalk-pártiak szám­űzték Babrak Karmait és a Parcsam más vezetőit majd egymás között számolták le a nyers erő „elve” alapján. Hafizullah Amin miniszter- elnök megölette a pártala­pító Tarakit, az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársa­ság elnökét, s mindazokat, akiket személyes ambiciói- nak útjában állni vélt. Bör­tönbe csukatta a forrada­lom régi harcosainak java­részét. s a maga dicstelen „szeptemberi fordulatával” mintegy felnyitotta Afga­nisztánt a forradalom külső és belső ellenségei előtt. Az ANDP történeténél-; utóbbi néhány éve az 1979 december óta a Szovjetunió segítségével megvalósuló ön­védelem krónikája. Ez a se­gítség. amelynek Nyugaton katonai oldalát hangsúlyoz­zák előszeretettel, felbecsül­hetetlen jelentőségű a párt­nak a gazdasági fennmara­dásáért vívott harcában is. Az afgán dráma optimis­ta végkifejletének ígéretét tulajdonképp az a többlet jelenti, amelyet Babrák Kar­mai vezetésével az ANDP rendkívül szorongatott kö­rülmények között a gazda­sági és társadalmi felemel­kedésért tett: földhöz jutta­tott több mint 300 ezer af­gán parasztot megállította a mezőgazdasági és az ipari termelés visszaesését, meg­alapozta a közegészségügyet, a közoktatást. Mérföldkőnek mondja majd az afgán párttörténet az ANDP 1981. márciusi konferenciáját, mert kitűz­hette a célt: visszanyerni a tömegek bizalmát a párt és politikája iránt. És remél­hetőleg az 1984. február 13-i pár.tplénumot is, amely meghirdette egy újabb for­dulat szükségességét az egy­ség és a pártfegyelem meg­szilárdítása a pártélet leni­ni normáinak visszaállítása, az ellenforradalommal szem­beni erőteljesebb fellépés, a helyi önvédelem megszerve­zése révén. Mindez már mu­tatja azt az utat. amelyen Afganisztán egyre magabiz­tosabban halad előre. Bokor Pál GANDHI-INTERJÜ India a Szovjetunió barátja Holtponton a libanoni—izraeli tárgyalások A felek egymással szögesen eüentétes álláspontja miatt hétfőn sem sikerült kimozdí­tani a holtpontról a DéLLi- banoni kiürítésről folytatott libanoni—izraeli tárgyaláso­kat. A nakurai tanácskozá­sok hétfői ülésén Izrael egy­oldalúan úgy döntött, hogy felfüggeszti a megbeszélése­iket. Az izraeli delegáció azzal indokolta a lépést, hogy a bejrúti kormány „nem adott kielégítő választ” az ENSZ- erők szerepének kibővítésé­re vonatkozó izraeli javaslat­ra. A küldöttség ezért kon­zultálni kíván kormányával, s nem hajlandó kijelölni a következő ülés időpontját. A libanoni fél ugyanakkor rámutatott, hogy bár Bej rút hozzájárult az ENSZ-erők szerepének növeléséhez, az izraeliek nem voltak hajlan­dók meghatározni megszálló csapataik távozásának pontos menetrendjét, s ezzel meg­erősítették abbéli rejtett szándékukat, hogy Dél-Liba- nonban maradjanak. Chilében hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára Pablo Neruda özvegyét, Matilde Crrutiát, aki szombaton hunyt el. A gyászszertartás a legnagyobb politikai demonstráció volt, mi­óta a katonai junta bevezette az ostromállapotot (Telefotó __ AP__MTI__KS) I raki légitámadás egy tankhajó ellen Irak hétfőn arról adott hírt, hogy légiereje „nagy tengeri célpont” ellen hajtott végre két sikeres támadást Harg iráni olajkikötő közelé­ben. A bagdadi szóhasználat szerint a „nagy tengeri cél­pont” olajszállító hajót je­lent, de hajózási körökben egyelőre bizonytalanság ural­kodik a hajó típusát illetően. Bahraini körökben úgy nyi­latkoztak, hogy a Topáz Ex­press nevű tartályhajót érte rakétatalálat az Öböl észak­keleti részén, de a hajó nem kért segítséget és folytatta útját Dubai felé. A londoni Lloyds biztosító társaságnál viszont ilyen né­vén csak egy 15 ezer tonnás panamai teherhajó van beje­gyezve, s ez tavaly október­ben futott be Bandar Kho- meini iráni kikötőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents