Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
1985. január 30., szenta Somogyi Néplap 5 VASTAPS VOLT A MINŐSÍTÉS A Vikár kórus a Szovjet Kultúra Házában Tíz év alatt csaknem száz alkalommal összesen 172 énekkar lépett eddig pódiumra a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Háza barátsághangversenyein, összesen húszezer ember előtt. — Mint az intézmény munkatársaitól megtudhattam — kevés rendezvény aratott olyan vitathatatlan sikert, mint a hétfői. Aktualitást adott az idei első barátsághangversenynek — amint Király Zoltán, a Somogy megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője köszöntőjében említette — hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója, s különleges örömet, hogy a fővárosban élő somogyiak közül • oly sokan jöttek el meghallgatni az Építőik „Szalmás” Kórusának és a kaposvári Vikár Béla Vegyes- karnak a produkcióját. Elégedetten távozhattak, hiszen a Pallós Béla SZOT-díjas karnagy által dirigált budapesti együttes kulturált Bo- rogyin—Sosztakovics— Pászti- és Karai-interpretációi után megyeszékhelyünk legkiemelkedőbb amatőregyüttese meghódította a közönséget. Az alkalomhoz illően elsősorban kortárs szovjet és magyar szerzők kompozícióit tűzte műsorra Zákányt Zsolt karnagy. ' A listán Bárdos Lajos, Vavrinecz Béla, Alekszandr Szvesn^i- kov és Grigorij Alekszand- rov neve szerepelt. Ugyancsak a szerkesztés gondosságát bizonyította a rnélabú- sabb, illetve vidámabb, játékosabb* szerzemények arányos adagolása. Mindenekelőtt azonban a darabok esztétikai megformálásáról kell szólnunk, hiszen az élmény azokat is lenyűgözte, akik a Vikár kórust régóta ismerik. Zákányi Zsolt kórusa olyan lelkesedéssel énekelt ezen az estén, amilyen a legmegszálottabb együttesektől is csak ritkán futja. S nemcsak a szív nem hiányzott: a torok sem. A női szólamok hangzása üde és fiatalos, de csak ritkán nyers; a basszus, bár nem igazán „kormos”, telten zeng és hajlékony is. Az együttes korábbi „betegségét” jelentő tenor kétségtelenül meggyógyult, intoná- lása pontos, hatásosan cseng, olykor szárnyalni is képes. Zákányi Zsolt pontosan tudja, mikor engedheti szabadjára együttesének hangerejét, anélkül, hogy a tónus durvává válna. E felismerés szép pillanatokat szerzett például Alekszand- rov: Poéma Ukrajnáról című darabjának előadásában, kiegészítve az olaszosan puha és hajlékony basszussal éneklő Magyar Róbert szólójával. De azt is érzi a karnagy, hogyan kell visz- szafogni a fiatalos vehemenciától már-már (túlfűtött együttest. Bizonyság rá Bárdos Lajos: A jövő emberéhez című darabjának bemutatása vagy az Egyedül a pusztán című érzelmes románc interpretálása. Követésre érdemes példája volt az ösztönösség és tudatosság egyensúlyának Vavrinecz Béla népdalfeldolgozásainak eléneklése, majd a budapesti és a kaposvári kórus két közös produkciója: a nevezetes szabadságkórus Verdi: Nabucco című operájából — ezt Pallós Béla dirigálta —, végül Muszorgszkij : Borisz Godunov című zenedrámájának forradalmi kórusa, melyet Zákányi Zsolt vezényelt. A közönség szűnni alig akaró tapsa a kezdeményezés és a színvonal minősítését jelentette. Lengyel András Színházi bemutató „ötezer éve világtörténelmet játszunk, garázdálkodunk, húzzuk s nyúzzuk a népeket s területeket, akár ebek a condrát... Tehát le a világtörténelemmel! Le a fujtogató ál-erkölccsel, a fogolytáborra hasonlatos álbékével, a rettegő ál-hatalommal! ... Én a harcos, ezennel ennen magam ellen szólok: a háborgó történelmi korszakok után immár történelem-utáni békés idő nyíljék!" (Badeni őrgróf prológusából.) A kálvinista Magyari István és a pápista Pázmány Péter egymásra acsarkod- tak; isten melyik felekezet miatt tapodtatja a magyar földet „Mahomet vallásán való pogányokkal”. Bár át- érezték mindketten azt is: „az gallérunk alá pökk a nimet”. Míg Európa előszobáját, Magyarországot idegen hatalmak rombolták, bontási engedélyt nem kérve; a „háziak” egérlyuk- menedéket keresve is egymást marták hit szerinti falkákban: ki katolikus, ki lutheránus, kálvinista, vagy erdélyi unitárius. Csapódtak törökhöz, vagy némethez, cserélgetve császárt és szultánt, miikor melyik volt előnyösebb pozícióban a másik kilökdöséséhez az ország területéről. S lett az országban már hajdan-középpont vár is végvár, amíg a hadak szét nem lőtték. Tétova összeesküvéssel, kuruc re- bellióval nyerni kegyeket a másik megszálló hatalomnál, csak ideig-óráig vezethetett játszi reményig:. Túlélni ! És valahogy megtartani a hitet’, hogy Európában van hely a magyar számára, ha német és török között szédibabázva pörgetnek is a századok. Weöres Sándor nemzet- sors-drámája, vagy inkább tragikomédiája, A kétfejű fenevad egy fekete lobba- násában a nemzethalál rémségét is elénk kormozza: „...én végigjártam Magyarországot. Törökök, néA helyes közlekedésre nevelés Hazánkban, is társadalmi feladattá vált az emberek közlekedésre nevelése, amelyből egyre nagyobb részit kell vállalnia az iskolának meg a családnak. A cél a gyermetobalesetek számának csökkentése, illetve megelőzése. A megfelelő közlekedési kultúra kialakítását már az iskolás korban el kell kezdeni. A gyalogos közlekedés Első osztálytól kezdve rendszeresen tanítjuk gyermekeinket a helyes gyalogos közlekedésre, így az úttesten való áthaladásra. A szabályok megismertetése és filmek bemutatása után az iskolaudvaron és az utcán gyakoroltatjuk ezeket. Elfogadtatjuk, hogy a kijelölt helyen — zebrán — való áthaladás a biztonságosabb. Más helyen a legrövidebb úton haladjanak .át, és ne lépjenek ki az úttestre álló jármű mögül vagy közvetlenül előtte. Az útra szaladás- Itól — pl. labdázás közben — óvjuk őket. Gyermekekben, felnőttekben gyakran az a téves nézet él, hogy a zebrán való áthaladás mindig veszélytelen, ott mindig a gyalogoc- mafc van elsőbbsége. Ez így nem; igaz. Ha a jármű már fékitávoiságon belül van, akkor nem szabad megkezdeni a (gyalogos áthaladást, ilyenkor a járműnek van elsőbbsége. Először a f ékezést magyarázzuk meg nekik, azután a helyszínen mutassuk be tárgyak segítségével (egy fa, villanyoszlop sitb.):, hogy mennyi az a 25—30 méter, amelynél iha messzebb van a jármű, akkor nyugodtan megkezdhetik az úttesten való áthaladást, ha meg ennél közelebb van1 az autó, ókkor várják meg az elhaladását. Minden alsós osztályban kömyezetismereti séta során végezzük ezt a munkát; kitérve a városi közlekedésre is, így a jelzőlámpáiknál történő helyes közlekedésre, a piroson való áthaladás ellen küzdve, mely olykor a felnőtteknél is gyakori eset,. Kerékpározás Először megismertetjük tanulóinkkal, hogy közúton csak az kerákpározlha|t, aki kellő jártassággal rendelkezik. 12 éven aluli gyermek felügyelet nélkül, csak mel- lékútvonalon közlekedhet. Próbáljuk azt is ímegértetni, hogy a mellékutcákon se legyen szokásuk a versengés. Fontos .tanítási anyagunk a haladás iránya kerékpározás közben. Csak a jobb oldalon, az út szélén., egymást követve és ne párosával haladjanak. Ök lis vigyázzanak a záróvonalra, főleg kanyarban! A kerékpározás köziben is a legnehezebb megtanítani- tanulni a helyes előzést és kanyarodást, a szabályokat és ezek betartását. Az előzés és a kanyarodás első feltétéle nem a jelzés-karral vagy .index segítségével —, hanem az előre és hátrané- zési, a visszapillantás. Csak ezután jöhet a jelzés, és utána az előzés vagy kanyarodás balra. Mindezt azért’ tanítjuk külön gonddal a lassabban haladó kerékpáros esetében, mert. ezzel a járművel hosszabb idő alatt lehat végrehajtani az előzést, a kanyarodást, mint a gépkocsival, motorral. Sajnos, csak kevés helyen állnák külön kerékpárutak vagy útsizéli külön sávok a kerékpárosok közlekedésére, ahol biztonságosán haladhatnák. Viszont az iskolában is szólunk az ellen a káros és balesetveszélyes szokás ellen, mélyet a járdán való kerékpározás jelent, mind a gyerekek, öregek, de minden járókelő számára. Kár, hogy a rendőrség semmit nem tesz ezek ellen. Már a kerékpározást tanulóknak is életbevágóan fontos néhány jelzőtábla ismerete. Ezért szerepel több osztályban tanítási anyagként a jelzőtáblák megismertetése. A tanítás során az eddiginél jobban ki kél .emelnünk a veszélyt jelző táblák mellett az utasítást adó táblákat, melyek pl. előírják a kötelező haliadási irányt. Ezekkel a táblákkal kiemelten ismertetjük meg tanulóinkat .és gyakoroltatjuk ezek betartását, a hozzájuk való alkalmazkodást — a kaposvári Cseri parfci tanpályán ugyanúgy, mint az iskolák udvarán, a kerékpáros túrák során. Ezeken kívül még számos jelzőtáblát és szabályt feldolgozunk az iskolai közlekedési nevelés során már .az alsó itagozatos osztályokban (gyalogátkelőhely, megállni tilos, kórház stb.). Oktatás-példamutatás Több iskola — már az alsó tagozatban — a közleke- désrendészettől fe/lkórt előadók segítségével végzi ezt a nagyon fontos nevelési munkát. Több helyen külön közlekedési őrsök segítik a közlekedési gyakorlatot, fejlesztik e fontos kultúrát. A már kisiskolás korban elkezdett nevelést, a közlekedési ismeretek tanítását és az alapvető szokások kialakítását .a családnak is segítenie kell. Főleg iá szülők, a felnőttek személyes példamutatásával, hogy a család és az .iskola közös erővel segítse, szolgálja gyermekeinknél a helyes közlekedési gyakorlat kialakulását. Dr. Szelénél i Gábor Európa előszobájában metek, tótok, cigányok lakják. A magyarok a háborúban elhulltak, kihaltak, többé nincsenek." De nem ilyen-olyan okok miatti ritkulásunk keserűségéért tartom drámatörténetileg is fontos műnek a weöresit, mely bonyolult egyszerűséggel, és súlyos könnyedséggel ábrázolja tárgyát, azazhogy a legbonyolultabb viszonylatokat is közérthető világossággal fogalmazza színre, és könnyedsége mögött megszenvedett súlyos igazságok vannak. Ezzel véletlenül sem akarom azt mondani, hogy A kétfejű fenevad hibátlan remekmű, és némi dramaturgi ápolás kárára vált volna. Némely jelenetéért megszenved a néző, szinte az írói vajúdást kénytelen átélni maga is: darab és produkció küzd a nézőért és néző a színpadi műért. Csak így jöhet létre a teljes alkotás. Weöres Sándor históriai panoptikuma — s valóban nem hiányzik a színről egyetlen típus sem — egyszerre távlati .tabló egy adott korszakról, és megélt, de talán mégsem szubjektív történelmi kép, melyhez kortársi közünk van. A kétfejű fenevad a kényszerű történelmi mimikri miatti lelkifurdalás kacagtató drámája. Itt mindenki maszkot visel: Avram pozsonyi zsidó-bankár Ibrahim kádiét, Bonyhádi György Dzserdzsis agáét, Hajdar kán a szultán hű vazallusáét, akárcsak Szu- lejmán basa., vagy Orkhán bég; a német hadvezérek a Lipót-hűségét, a császár és szultán a népek atyja álorcáját, Wimdeck császári komisszár a minden történelmi változáshoz hű szélkakas taréját. Magyar, zsidó, oláh, hor- vát, cseh keserűség hangja csap ki a színműből, és a jogos vád egymás ellen. Éppen azért is jelentős mű ez, hogy egy parádés paródiában megmutatja, kiknek érdeke az ellentét szítása. Bornemissza deák országlá- sa közben a polkái minden bugyrát bejárja, Weöres így adhat körképet a siratniva- lóan szétzüllesztett honról. Hogy az író archaikus, ugyanakkor valahogy mégis mai nyelvezetű művében még régi színi játékok stílparódiáját is adja, erről ne essék szó. Beleérző képességét ha másból esetleg nem ismernénk, Psyché-jéből bizonyára. Itt egyéhként olykor már soknak is találjuk e betéteket, mint ahogy a díván jelenete után az ötletet megismétlő I. Lipót—IV. Mehmed édelgést is, noha tudjuk, e leleplező dialógus rendkívül fonitos funkciójú! Az a társulat, mely e mű bemutatását vállalja, eleve főhajtást érdemel, márcsak a vállalkozás nagysága miatt is. Itt azonban. Babarczy László rendezőnek és az óriási szereplőgárdának másért is kijár az elismerés. Csaknem maradéktalanul sikerült. A megvalósít,ás a produkció eddig az évad legfontosabb munkája. Kötéltáncos mutatvány ez, háló nincs. Lebegtetni kell a művet a deszkák fölött úgy, hogy egyszerre érezzük le- begőnek, de borzolódjunk a súlytól is; ami miatt lezuhanhat az artista. Máté Gábor úgy járja végig a történelmet Ambrus deákként, mint valami pikáró a piika- reszk regényekben, kisebb- nagyobb önárulásai után is elmondhatja: „Futásomat elvégeztem, a hitet megtartattam.” Igó Éva fokozatosan jön fel kettős szerepében, mint egy tiszta fényű csillag. Gu- zsalyos dala, monológja a magyarság újjászületéséről megrendítően nagy élmény. Molnár Piroska, Helyey László és Igó Éva Pedig, ha meggondoljuk. Éveli nt és Leát, mint élő csavart lehet elfordítani Ambrustól, míg Báthory Susanna, akit a túlélni parancsa vezérel — gyereket szül tőle, valóban valamiféle reménységként! Molnár Piroska milói vénuszi, hatalmas és pompás nősténye elemzések sorát érdemelné. Akárcsak Koltai Róbert mélyen emberi Avram zsidója, akit szépnek kezdek látni, nemcsak ravasz bölcsnek. Pompás a tömegkommunikáció felé nyájas, tárgyalásban fenekedő díván minden szereplője: Hunyad- kürti György, Cserna Csaba, Gőz István, Bezerédy Zoltán pedig Dzserdzsishez megújította színészi önmagát. A vén magyar hadfiak élő karikatúrák, élen Radics Gyula pompás karakterfigurájával. Jordán Tamásnak és Dánffy Sándornak nehéz dolga van a díván jelenete után; tisztességgel teszik, amit kell, s lehet. Helyey László káprázatosán állítja elénk az örök-típust: a gerinctelen gerincest. Gyuricza István Kapisztrán János le- züllött utódját hozza. Mészáros Károly ortodox zsidó fiatalembere látványként is tökéletes. Spindler Béla agyalágyulttá váló B ädern“ Lajosa szerintem főszerep ebben a produkcióban! Ha nem ő mondaná el a prológust, fele ekkora hatása sem lenne. A filozofikus Hercsula bakót Krum Ádám formálja meg. Szegő György díszlete egyszerre idézi a török miniatúrák világát, a dzsámik, mecsetek belsejét, a végvárakat. Kosztümjei típust, nemzetséget is jellemeznek. Hevesi Ancfrás zenéjével mának szóló üzeneteket is rejt jelzett. Leskó László A SZAKSZOFON CSILLAGA Margarita megmutatja francia „Calmer” gyártmányú arany alt-szaxofonját. A gyár legújabb típusú hangszerét mindig a szaxofonosok „csillagának” ajándékozza. Nos, a tavalyi nürnbergi nemzetközi kongresszuson egyhangúlag a szovjet szaxofonistát, Margarita Saposnyikovát választották meg csillagnak. A versenyen 500-ian indultak. Egyedül tanult meg szaxofonozni: sokat »lvasta a szakirodalmat, hallgatta ismert zenészek lemezeit, napokon keresztül játszott, és elérte, hogy ez a férfias hangszer engedelmeskedett neki. — A közönség számomra kedvesebb, mint a stúdió mikrofonja — mondja Saposnyiko- va. — A koncerten a hallgatók együtt léleg- zenek az előadóval. Fellépek ifjú hallgatóság előtt a gyermek-zeneiskolákban, játszom ifjúsági hangversenyeken, ahol mint mesélő is szerepelek. De hangversenyezem persze nagy hangversenytermekben is. Margarita Saposnyikova pedagógiai munkát is folytat. A Gnyeszini főiskolán szaxofon osztályt vezet... Tíz tanulója van a Baltikumból, Ukrajnából, Belorussziából. Tanítványai közül többen országos versenyeket nyertek.
