Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
Somogyi Néplap 1985. január 29., kedd BsportEI A bátrak sportja A téli tv-közvetítésekben — hazai sáncainkon már ritkábban — megcsodálható síugrás kifejezetten a bátrak sportja. Minden síugrásnak három szakasza van. Az első a gyorsulási szakasz, amikor a sáncról egyenes vonalban, a lejtő menti mozgás törvényeinek megfelelően a versenyző egyre gyorsul, mígnem a sánc alján akár 90—120 km-es óránkénti sebességgel kiröpül a levegőbe. Míg a gyorsulás szakaszában a légellenállást a lehető legkisebbre kell csökkenteni, á következő, a repülési szakaszban az a cél, hogy a síző vegye föl a jellegzetes síugró - testtartást, amelyben a test-léc együttesen létrejön az aerodinamikai felhajtóerő. Ennek nagysága és iránya dönti el az ugrás sorsát. Az utolsó szakasz a földet éréskor kezdődik. Talán az egész műveletben ez a legveszélyesebb, a legkockázatosabb: a levegőben repülve ugyanis a síugró sebessége fokozódik, elérheti a 140—150 km/óra értéket is! A földet érés pillanatában a versenyző olyan hirtelen fékeződik le, hogy a testére ható tehetetlenségi erő elérheti a saját testsúly háromszorosát vagy négyszeresét. S miután az ugró talajt ért, egy viszonylag rövid útszakaszon kell fékeződnie. Ebben azonban már az ellenlejtő is segít. Hogy az ugrás végső soron mekkora lesz, az két fő tényezőn múlik. Az első és alapvető a sánc geometriája (a méretei, a lejtő hajlásszöge stb.) A második tényező természetesen maga az ember. Képünkön a síugró jellegzetes testtartását látjuk: testén emelőerő jön létre, amelynek nagy szerepe van a teljesítményben. Áz V. C-ben tantárgy a foci tartani, a Videotonhoz igazolt. De érheti-e őt vagy szüleit azért szemrehányás, mert egy jól menő egyesületet választattak, ahol példaképet találhat magának, fejlődhet? Ez a kezdeményezés ennek ellenére aranyérmet érdemel. Az utánpótlás-nevelés folyamait, amit nem szabad megszakítani. A kiválasztásnál az edzők, testnevelők véleményére hagyatkoztunk, s szerintem nem csalt a szemük. A labdához való viszonyból és a mozgásból már lehet következtetni a tehetségre. A tehetség alatt én az akaratot is értem, hiszen a gyerekek fejlődésében ez is szerepet játszik. Annak ellenére, hogy labdarúgó tehetséggondozó az osztály, az ő feladatuk is elsősorban a tanulás. 3,71 az osztályátlag, s ez megnyugtató. A KSI tantervét használom, fűszerezve tapasztalataimmal. A srácok mindenre fogékonyak, sokat fejlőditek már eddig is. Mivel ebben a korban nagyon fontos a versenyeztetés, jövőre Rákóczi serdülő III. néven indulnak a bajnokságban, bár lehet, hogy ez még korai lesz. Ru- ti nt, tapasztalatot azonban mindenképpen nyernek, s ez sem lesz kevés. Elvárjuk tőlük, hogy az úttörő-olimpián jól szerepeljenek. Mit vár a tehetséggondozó osztálytól az egyesület, s hogyan tovább? Pandurics István, a Rákóczi SC módszertani vezetője: — A mostani ifisták nincsenek kellő játékelem birtokában, nem járták végig a labdarúgás alapiskoláját. Ez gátat szab további fejlődésüknek. Aki náluk kimagaslik fizikailag, az a felnőttek között ezzel már nem él meg, mert kiegyenlítődnek az erőviszonyok. S mivel szűk játékhelyzet-megoldó képességgel rendelkeznek, máris elvesznek. A mozgáskoordináció szintjét érzékenyen megalapozni az ötödik osztályos gyerekeknél lehet leginkább. Ezért bízunk abban, hogy ezek a srácok már kiküszöbölik a mostani ifik hibáit. Zag József, az egyesület ügyvezető elnöke: — Egy osztály négy év alatt teljesedik ki, s mi minden évben újakat szeretnénk indítani. A következőt a Tóth Lajos Általános Iskolában kívánjuk elhelyezni, bár várhatóan sok nehézségbe ütközünk. Ennek ellenére mi maximálisan hiszünk abban, hogy az akadályok elhárulnak, s tervünk sikerül. A szervezeti és anyagi kérdéseken túl a szakembereken múlik a legtöbb, és Márton József munkájával kapcsolatban nagyon kedvezőek tapasztalataink. Reméljük, hogy zökkenőmentesen tudunk továbbhaladni a megkezdett úton. Berzeviczy Zsolt A hétvégi NB Il-es bajnoki kosárlabda-forduló során az élvonalba jutásért küzdő K. Táncsics SE lépés- hátrányba került, mivel Nagykanizsán váratlanul vereséget szenvedett. Nagykanizsai MÁV TE— Táncsics SE 88:83 (46:45) Táncsics: Knyihár (10), Bodnár (15), Peres (11), Szamosi (3), Csapó (8). Csere: Bodor (4), Hász (4), Kovács (20), Stadler (8). Edző: Stettner János. A mérkőzés előtti héten alig edző kaposvári együttes játékán meglátszott a kihagyás. A Táncsics nem tudott képességei szerint szerepelni, s így a határozottan játszó, ötödik helyezett hazaiak nyertek. A találkozó külön érdekessége, hogy a kanizsaiak tizenkét 3 pontot érő kosarat szereztek! A Táncsics a büntetők értékesítésében sem jeleskedett: 22-ből mindössze 15 pontot szerzett. Egyedül Stadler játszott elfogadhatóan. Táncsics SE—Fűzfő 90:75 (47:31) Táncsics: Knyihár (14), Bodnár (15), Peres (11), Szamosi (4), Csapó (10). Csere: Bodor (9), Hász (23), Heizer (4). A pénteki nagykanizsai Hász kosarat szerez a Táncsics—Fűzfő találkozón. mérkőzés után, szombaton délelőtt hazai környezetben került sorra ez a találkozó. Még mindig kissé fáradtan, de javuló formában játszott az együttes és megérdemelten nyert. Jók: Hász, Peres, Bodnár. K. Gazdász—Fűzfő 97:93 (53:46) K. Gazdász: Szabó T. (28), Kőszegi (8), Stickel (7), Magyarfi (24), Hantal (10). Csere: Déri (6), Szabó G. (10), Zsigmond (4). Edző: Klenovics Endre. A közepes iramú mérkőzésen nehéz győzelmet aratott pénteken a Gazdász a jól játszó vendégek ellen. Jók: Szabó T., Magyarfá, Kő- sziegi. Siófoki ÁG Medosz— Szigetvár 74:60 (29:35) Siófok: Kersák (15), Pomucz (14), Pálvölgyi (16), Antal (14), Dénesi (9). Csere: Horváth A. (4), Villányi (2), Gálosi, Dula. Edző: Vásárhelyi Tibor. Gyenge kezdés utáni a második félidőben jelentősen följavulit a Siófok, s így" végül magabiztosan nyerte a találkozót a másfélszáz néző előtt. Jók: Pomucz (a mezőny legjobbja), Antal, Kersák. Nők Szombathelyi Sabaria— K. Tanítóképző 92:57 (48:28) Tanítóképző: Kurdi (15), Schreck (10), Olsovszky (10), Miklai (7), Maráz (6). Csere: Per- czel (5), Vígh (4), Visnyei, Hajdú. Edző: Ekés Tarnál. A Szombathelyen lejátszott mérkőzés 7. percéig vezetett a kaposvári együttes, de utána feljött a hazai csapat és megérdemelten nyert. Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság közlése szerint a negyedik fogadási héten 12-es, 13- as és 13 plusz egy találatos szelvény az elmaradt mérkőzések miatt nem volt. 11 találatos szelvény 70 darab, nyereményük egyenként 57 983 forint, tíz találatos szelvény 1824 darab, nyereményük egyenként 2225 forint. Néhány éve egy Zala megyei község, Pacsa került a sajtó kereszttűzébe. Gyakori vendég volt akkortájt a televízió kamerája és a rádió mikrofonja is. Az országos szinten addig jószerivel ismeretlen Pacsa egy- csapásra példakép lett, s nem érdemtelenül. A szakemberek — felismerve az utánpótlásnevelés szükségességét — az ország első, és sokáig egyetlen labdarúgó sportkollégiumát hozták létre, s tették életképessé. Azóta a tehetségkutató akciók fináléjában mindig akad egy olyan fiú. akiről a riporter elsők között igyekszik elmondani, hogy a pa- csai kollégiumban ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival. A tehetséggondozás és az utánpótlásnevelés gondjai, feladatai ma is napirenden vannak. A rutinos, jól bevált labdarúgókat, sportolókat — hiszen bármelyik sportágat említhetnénk alapul — nehéz pótolni, s hiányukat csaik igazolásokkal nem lehet megoldani. Ezért öröm számunkra, hogy a Kaposvári Rákóczi, a megyei tanács és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola közös kezdeményezéséről számolhatunk be. Miről is van szó? Virovácz Márk, az iskola igazgatója mondta: — Testnevelő tanárunk, Márton József a gyerekeket mindig a labdarúgás szere- tetére nevelte. Tanulóink azonban nem voltak olyan képességűek, akikből egy jó csapatot lehetett volna ösz- szekovácsolni. ö ettől függetlenül maga köré gyűjtötte a tehetséges gyerekeket, s a Kaposgép VL-nél foglalkozott velük. Ennek eredményeként tavaly a „Bácsi kérem, hol lehet itt focizni?” akción a hetedik osztályos Fodor László országos válogatott lett. a televízióban láthattuk a zárómérkőzésen és az NSZK-ba is elutazhatott a magyar serdülő válogatottal. Nemcsak nekünk, hanem a Rákóczi SC-nek is utánpótlásgondjai voltak. Régóta keresték a megoldást, a szervezett formát, s egymásra találtunk. Személyi és tárgyi feltételeink is adottak, ezért ránk esett a választás, hogy szervezzünk egy labdarúgó tehetséggondozó osztályt. Mi megtiszteltetésnek éreztük ezt a feladatot, júniusban hozzáláttunk a munkának, s augusztusban megtörtént a tehetséges gyerekek kiválasztása is. Péntek délutánonként a város általános iskoláinak labdarúgócsapatai a mi tornatermünkben játszották a korosztályos bajnokságokat. A tavalyi eredmények alapján választottuk ki a legtehetségesebbeket, akikről testnevelő tanáraik — szem előtt tartva a megye érdekeit — fájó szívvel bár, de lemondtak. így jöhetett létre a tehetséggondozó osztály. A megyei tanács és az egyesület biztosította a feltételeket, nem volt akadálya az indításnak. Végiglátogatták a szülőket, igyekeztek meggyőzni őket az osztály hasznosságáról, s ez sikerült is. Az első szülői értekezlet után huszonkét gyerekkel indult az osztály, majd a későbbiek során még ketten érkeztek. Lehetnének többen is, hiszen a szülők most már tömegesen jönnek, de egyelőre nem vállalkozunk nagyobb létszámú, esetleg még egy osztály indítására. Szeptemberben tehát megkezdte működését az V. C osztály, s Márton József lett az osztályfőnökük, kinek áldozatkész munkáját nem lehet eleget dicsérni. Egy hónapig nem volt napközis nevelőnk, ő vállalta a délutáni foglalkozásokat is, reggel nyolctól este fél hatig a tanulókkal foglalkozott. Októberben jött hozzánk Kulcsár Attila, azóta ő a napközis nevelő. A labdarúgó tehetséggondozó osztály tanulóinak a délutáni elfoglaltságuk másképpen alakul a többi gyerekhez képesít. Ebéd után rögtön leülnek tanulni, s délután négykor már fociznak. A mindennapi játék, s a velük való tudatos foglalkozás az. amiben megnyilvánul a tehetséggondozás. Márton József osztályfőnök, a gyerekek edzője: — Mikor élvonalban szerepelt a Rákóczi labdarúgó- csapata, a játékosok közül szinte mindenkinek volt somogyi kötődése, gyökere. Manapság a távozók helyére jó labdarúgókat igazolni nehéz és költséges, fiatalokkal kell megoldani a hiányt. Az egyesület iránti szeretet- re kell őket nevelni, a klub feladata, hogy elültesse a gyökereket somogyi földbe. Negatív példa, hogy Fodor Lacit már nem tudtuk jnegKosárlabda NB II Váratlan vereség az ámoktutó Bríegel Franz Beckenbauer szövetségi kapitány játékosai a vasárnap még olasz bajnokin szereplő Briegel és Rummenigge kivételével, 48 órával a ma esti jótékony célú mérkőzés előtt már összegyűltek a Hamburg melletti, hóval körülvett nyugalmas táborban. —Irigylem a magyarokat — jelentette ki Beckenbauer —, hiszen három hetet együtt készültek. Nekünk talán sohasem lesz ilyen lehetőségünk a klubok programja, illetve játékosaik igénybevétele miatt. Az ellenfél spanyolországi három hetére mi csak 48 órás hamburgi együttléttel és két edzéssel válaszolhatunk. A magyarok így felkészültebbek, ezt részben taktikai meglepetéssel ellensúlyozhatjuk. Beckenbauer nyugatnémet tisztelői szerint is olyan taktikáról ábrándozik, amelynek megvalósítása csak álom lehet. Például nem gondol kifejezetten balhátvédre. A középpálya baloldalán elhelyezkedő Briegelre várna az a szerep, hogy közismert futóerényeire építve, baj esetén (mint a grundfociban a „vészkapus”) „vész-bálhát- véd” is legyen. Jó ismerői szerint viszont ezt nem kedveli, sakkal inkább az előretöréseket — olykor „ámok- futó” módjára. így azután adódik a kérdés: a világ jelenlegi egyik legelőkelőbb helyre rangsorolt labdarúgója kedden este „ámokfutó” lesz-e, vagy mindent eldöntő kulcsfigura? Beckenbauer jó mérkőzést vár. Mezey György véleménye szerint bár a 90 percnek szép és nemes célja van, de azért a mai nagy konkurenciában egyetlen válogatott sem engedheti meg, hogy ilyen esetben is csak „show-műsorra” gondoljon. „Nagy küzdelem lesz, mert a két válogatott között az 1954. évi első találkozás — a ba- seli 8:3 — óta egész Európát érdeklő presztízsharc folyik” — mondta a magyar kapitány. Mezey még nem hirdette ki az összeállítást.