Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-28 / 22. szám
1985. január 28., hétfő Somogyi Néplap 3 A megyei pártbizottság döntése nyomán Korszerűbb irányítás Somogy gazdaságában meghatározó a mezőgazdaság. Az 1985-ös feladatok végrehajtása egyben a hatodik ötéves terv befejezését is jelenti. Ebben az időszakban ikell előkészíteni a hetedik ötéves tervet is. KÖVETELMÉNYJÖVEDELMEZŐSÉG A mezőgazdasággal szemben az a követelmény, hogy tartsa meg a múlt évi magas termelési szintet, állandósítsa, a lehetőségeik szerint javítsa a növénytermelésben elért eredményeket. Ehhez elengedhetetlen az üzemi adottságokhoz és a piaci igényekhez igazodó termelési szerkezet kialakítása, a költséggazdálkodás javítása. Jöbban és ésszerűbben kell bánni az alapvető termelőeszközzel, a termőfölddel. Szükség van a termőképesség következetes, szakszerű javítására, a szántóterület csökkentésének megállítására, az üzemek közötti észszerű földcserék folytatására, a talajvizsgálatokon alapuló tápanyaggazdálkodásra. Kiemelt feladat a gabonaprogram végrehajtásának folytatása. Emellett növelni kell az ipari növények termelését, az ültetvények hozamát. Az állattenyésztés múlt évi tapasztalatai arra intenek, hogy o jövedelmezőség javítása, a minőségi igények kielégítése, az állománycsökkenés megállítása a fő feladat. Vannak ehhez üzemi tartalékok, elsősorban a takarmánygazdálkodás javításában, a szakosodás folytatásában, a fajlagos hozamok növelésében és a fegyelem, a gondozói munka színvonalának emelésében. Több figyelmet kell fordítani a kistermelők sertéstenyésztésére, megkeresve a módot arra, hogy a háztájiból származó sertések minősége javuljon. Fontos feladat, hogy a mezőgazdasági üzemekben levő vágóhidak, feldolgozó üzemek az eddiginél jobban szolgálják a megye lakóinak ellátását. Mind a szabályozók, mind az agrártermelés jövedelmezőségének követelménye arra inti a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy fokozzák közgazdasági elemző munkájukat, ésszerűen takarékoskodjanak az anyaggal, az energiával, a költségekkel, és szélesítsék a kölcsönös előnyökkel járó együttműködést a társüzemekkel és a velük kapcsolatban álló vállalatokkal. AZ ÁRUELLÁTÁS JAVÍTÁSA A kereskedelem alapvető feladata az áruellátás színvonalának javítása, a vásárlói igények — ezen belül az olcsóbb termékek iránti kereslet — kielégítése, a hiánycikkek számának csökkentése. Feltétlenül javítani kell az építőanyag-ellátást, valamint mérsékelni a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztói árát. Nagy figyelmet kell fordítani a kaposvári Fészek áruház építésére és a Centrum áruház kivitelezésének előkészítésére. Az új üzemelési formák kedvező tapasztalatokat hoztak; érdekünk és célunk, hogy a módszer tovább terjedjen — mondta ki a megyei pártbizottság. A növekvő idegenforgalom szükségessé teszi a vendégfogadókészség javítását, a szállodák és kempingek rekonstrukciójának folytatását. A tanácsi gazdálkodásban első helyen áll a lakosság életkörülményeinek javítása, az arra alkalmas települések népességmegtartó képességének fokozása. Különös gondot kell fordítani erre a hosszú távú terület- és településfejlesztési tervek, valamint a hetedik ötéves terv programjának összeállításánál. Fontos feladat az 1985-,re tervezett telepszerű, 'többszintes lakások megépítése, a magánerős lakásépítés feltételeinek, valamint a nagycsaládosok, a fiatalok, és az időskorúak lakáshelyzetének javítása. IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS A pártszerveknek és párt- szervezeteknek alapvető feladatuk — mondta ki a testület —, hogy biztosítsák a politikai feltételeket az idei gazdasági építőmunka, a feladatok sikeres végrehajtásához. A gazdaságszervező munkában nagyobb teret kell kapnia a gazdasági folyamatok elemzésének, a gazdálkodás minősége értékelésének, a kezdeményezések támogatásának, a kedvező tapasztalatok terjesztésének. Támogatni és ösztönözni keE azokat az eszköz- és munkaerő-átcso- portosításökat, melyek a termelőképesség fokozását, a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítását szolgálják. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése, a vállalati tanácsok, a választott vezetőségek megalakítása újszerű politikai feladatot is jelent. Az irányítás, a vezetők kiválasztásának demokratizmusa növeli a pártszer- vék lkádermunkájának fele* lősségét és jelentőségét. A településfejlesztési politika kalakításában nő a helyi pártszervek feladata, ösztönözniük kell a termelő, a szolgáltató tevékenység fejlesztését, az életkörülményeket javító lehetőségek kihasználását. A munka sikeréhez nem nélkülözhető a tömegszervezetek és -mozgalmak, valamint az érdekképviseleti szervek színvonalas támogatása. Harmonikus együttműködésre van szükség ahhoz, hogy 1985. évi gazdaságpolitikai feladatainkat végrehajtsuk — mondta ki a megyei pártbizottság. És ösztönzést, bizalmat adott, mert tudja a testület is, hogy megyénk lakossága képes e feladatok megvalósítására, s ha jó kedvvel, a bizalom légkörében teheti a dolgát, önmaga tettrekészségét és képességét is megemelheti. Összevont taggyűlés Lakácsán Egyetértés az irányelvekkel Szombaton délelőtt a la- kócsai üzemi pártvezetőséghez tartozó négy alapszervezet — Lakócsa, Tótújfalu, Potony és Szentborbás — hetven kommunistája összevont taggyűlésen hallgatta meg Vertkovci Lászlónak, a pártvezetőség titkárának beszámolóját az elmúlt öt esztendőről, megvitatta a XIII. pártkongresszus irányelveit, s megválasztotta a következő öt évre a pártvezetőséget. A pártélet minden területén s a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában egyenletes fejlődés ment végbe. Gazdagodtak a települések: utak, orvosi váró, törpe vízmű, pedagógus szolgálati lakások épültek, korszerűsítették a napközit, óvodát, új tantermekkel gyarapodott az iskola stb. A fejlődést a kommunisták és a pártonkívüliek ösz- szefogása tette lehetővé. A Dráva menti termelő- szövetkezet az elmúlt években ugyancsak egyeletesen fejlődött. Például az 1980-as esztendőt 9,7 milliós nyereséggel zárták, a mostani zárszámadáskor pedig 15 millió nyereségről adhatnak számot. S ebben jelentős érdemük van a szövetkezetben dolgozó kommunistáknak. A XIII. kongresszus irányelveivel kapcsolatban az alapszervezetekben húszán kértek szót: az irányelvekkel valamennyien egyetértettek, ennek ellenére az összevont taggyűlésen is többen felszólaltak. Beszéltek e délszláv községekben élő kommunisták legfontosabb feladatairól, ismételen megerősítve az irányelvekkel való egyetértésüket. Részletesen elmondták, hogyan kívánják fejleszteni a termelőszövetkezet különböző ágazatait, a háztáji gazdaságokat, mit tesznek az eredményesebb politikai munka, s különösen a fiatalok nevelése érdekében. Filip Márk, Ceosics István, Bősze István, Horváth János szavai azt az egyre növekvő felelősséget tükrözték, amiért a Barcsi Városi Pártbizottság elismerését tolmácsolta Ács József, a végrehajtó bizottság tagja. Szóltak arról, hogy többet kell tenni a nemzetiségi hagyományok ápolása, elsősorban a horvát nyelv és kultúra terjesztése érdekében. Azután erősíteni párttaggá nevelő munkájukat, segíteni ebben a KlSZ-szer- vezeteket, s főként több fiatal nőt bevonni a kommunisták soraiba. Többen kifejtették: egyetértenek az értelmiség, különösen az orvosok munkájának fokozottabb anyagierkölcsi megbecsülésével, ám helytelenítik a szolgáltatások terén a városban és a falun élők közt most még tapasztalható megkülönböztetést, ami különösen az áramszolgáltatás díjában mutatkozik meg. Javasolták az idős kommunisták nagyobb megbecsülését. Szenvedéllyel, s végtelen felelősséggel szóltak a délszláv nemzetiség életének gazdagodásáról, tartalmasabbá válásáról. Egységesen szavaztak, amikor a végzett munkáról, az irányelvekről, illetve a jövő feladatairól kellett dönteni. S akkor is, amikor Jelics György, a jelölőbizottság elnöke ismertette, hogy kit javasolnak a pártvezetőség titkárának, s kik kerüljenek melléje a vezetőségbe. Vertkovci Lászlónak, a pártvezetőség titkárának s a vezetőség többi tagjának is újabb öt évre bizalmat szavaztak. Sz. L. Jó vizet kap Ötvöskónyi Nagyatád költségvetéséről tárgyalt a városi tanács Nagyatád költségvetéséről tárgyalt péntek délután a városi tanács. Mint elhangzott, beruházási céllal negyven és fél millió forintot fordíthatnak fejlesztésre, így remélhetőleg a szeptemberi tanévkezdésre elkészül a Gyár utca és a Petőfi utca által határolt területen az új, hármas számú általános iskola. A meglevő két iskolában már-már elviselhetetlen a zsúfoltság. A kettes iskolában például öltözőket kellett tanteremmé átalakítani. Hat tanteremmel bővül a gimnázium. így egy korábban más célra vásárolt uni- váz szerkezetet épített be a költségvetési üzem. Gyarapodik a könyvtár. Az intézmény szomszédságában, a Széchenyi tér 13. számú épületet alakítják át, annak földszintje új olvasótermeknek ad majd otthont, míg a tetőtérben és az emeleten lakásokat alakítanak ki. Befejeződik a gyógyfürdő felújítása is, az év második felében már gyógyíthatnak benne, ám az épület egye- Terven felüli munkaként szerepel majd Nagyatád és Ötvöskónyi között az ivó- vízhálózat kiépítése. Ezzel a csatolt városrész égető gondja oldódik meg: lesz egészséges ivóvizük. Ugyancsak Ötvöskónyiban az idén befejeződik a kórház munka- terápiás intézetének kialakítási. Üj lakások készülnek a Jókai lakótelepen, ahol a közműépítés ugyancsak a városi tanács feladata. A csoportos korszerű családi- ház-építési program megvalósításáért az idei költség- vetésből a halgazdaság régi telephelyén közművesített telkeket alakítanak ki. Több utcában a lakosság igényei alapján és hozzájárulásával gázvezeték készül. Újdonság, hogy az idén bevezetik a kórházban az egyszer használatos fecskendőket és tűket. Ehhez négy- százezer forintot biztosítanak a költségvetésből. Az időskorúak gondján enyhít az ötvöskónyi öregek napközi otthona, ahol egyszerre húsz időskorút helyezhetnek el. KILENCSZÁZ NAP A Lenin,grádba látogató külföldit a legmegrázóbb élmény a Piszkarjovói temetőben éri. Ebben a hatalmas nekropoliszban helyezték örök nyugalomra a város védelmében elesett és a blokád alatt éhenhalt 600 ezer embert. A tömegsírokon a szürke márványlapok csaik az évszámot mutatják, mégis az ember itt érti meg igazán, mekkora áldozatot hoztak Leningrád lakói városukért, mennyi borzalmat és szenvedést éltek az alatt a 900 nap alatt, ameddig el voltak zárva a külvüágtól. A fasiszta német csapatok 1941. szeptemberében bekerítették Leningrádot és elzárA légvédelmi üteg a Leningrádot bombázó német repülőgépekre tüzel 1942-ben ták a Szovjetunió többi részétől. Megkezdték a város rendszeres bombázását és ágyúzását. Mikor a támadás újra és újra kudarcot vallott, Hitler a mintegy hárommilliós Leningrád ki- éheztetése mellett döntött. Az itt lakók nehéz helyzetbe kerültek. Az élelmiszer-készletek csak 30—40 napra voltak elegendőek, nem volt elég fűtőanyag. Iszonyatos télnek néztek elébe. A fejadagokat többszörösen csökkentették. A munkások naponta 25 dkg kenyeret, 1—2 dkg zsírt, húst és cukrot kaptak, a tisztviselők, családtagok és gyermekek ennek a mennyiségnek mintegy a felét. A szörnyű éhség csillapítására az emberek enyvből, hajolajból készítettek „ételt”, az elhullott kutyákat, macskákat A Piszkarjovói temető is megették. Azon a télen naponta 3—4 ezer ember halt éhen Leningrádban. Mivel a közlekedéssel is bajok voltak, elhatározták, hogy helyben jelölnek ki temetőket. Koporsóhoz jutni szinte lehetetlen volt, a holttestek százai újságpapírba csomagolva feküdtek a temetőkben. A legyengült embereknek nem volt erejük a sírok ásására. A kórházakban az orvosok és ápolónők is szédelegtek az éhségtől. Mikor a vízvezeték-hálózat is felmondta a szolgálatot, közvetlen járványveszély fenyegetett. A faházakat szétszedték, így tüzeltek. De az élet nem állt meg, a leningrádiak hősiesen ellenálltak a fasiszta túlerőnek. A termelés tovább folyt, a gyárak a néhány kilométerrel arréb húzódó frontnak dolgoztak. Eközben hallatlan erőfeszítéssel kívülről is próbáltak segíteni a városon. A szovjet csapatok egy kisebb vasútvonalat és kikötőt építettek a Ladoga-tó partján. Ezen az „életvonaton” sikerült némi élelmet juttatni az ostromlott Lenin- grádba, majd megkezdték a lakosság kimentését. Ezen az úton 1942 végéig mintegy egymillió embert, főleg gyermekeket sikerült kijuttatni. Tavasszal a szovjet katonáknak sikerült a Ladoga- tóban egy olajvezetéket lefektetni, így már fűtőanyaghoz is juthatott a város. Ennek ellenére 1941—42 telén több mint félmillió ember halt meg. A túlélők fizikaiag és lelkileg felkészü- tek a további szörnyű ostromra. Újabbra azonban már nem került sor. 1943 nyarán részlegesen, 1944. január 27- én pedig végleg felszabadult -,eningárd... Január 27-én sokan visznek virágot a Piszkarjovói temetőbe. A 900 nap emléke mélyen bevésődött a leningrádiak emlékezetébe, hiszen szinte nincs olyan család, amely ne vesztette volna el egy vagy több tagját a második világháború alatt. A legnagyobb télben itt pompázó virágok az élet, a béke tiszteletét hirdetik, a szovjet emberek azon óhaját bizonyítják, hogy soha többé, sehol a világon ne ismétlődjék meg ez a szörnyű 900 nap. Décsi Katalin Vásárcsarnoki kiállítások Pécsett Szakosított kiállításokat és vásárokat rendez a Pécsi Vásárcsarnok. A most elkészült program szerint több országos, illetve nemzetközi bemutatónak is helyet ad a nagy befogadóképességű csarnok az év folyamán. Üj apusú szolgáltatásról van szó, amely minden bizonynyal hasznos lesz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt. Az ötletet az adta, hogy vasárnaponként kihasználatlan az épület, holott a város egyik legforgalmasabb pontján áll. A hétvégi kiállítások és vásárok pezsgést visznek a kereskedelmi életbe, emellett hozzájárulnak a vásárcsarnok fenntartási költségeinek fedezéséhez is. Márciusban a húsvéti ajándékozás jegyében országos kézműves kirakodó vásárt tartanak. Áprilisban nemzetközi macskakiállítást láthat a közönség. Szeptemberben rendezik meg a színek, ízek, illatok „tárlatát”, azaz szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget és virágot mutatnak be. Decemberben — a húsvétihoz hasonlóan — ismét lesz országos kézműves vásár, amely a karácsonyi ajándékok beszerzéséhez nyújt jó alkalmat. Az országban először „döm- pingvasárnapokat” szerveznek a zöldség- és gyümölcs- érés időszakában.
