Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

1985. január 3., csütörtök

Somogyi Néplap

3

Az első munkanap „

indítás"

Hosszú idő óta tegnap ismét tömegek toporogtak az ipartelepekre járó autóbuszok megállóiban, hiszen sok üzem a két ünnep között leállt. A fagyos reggelen a munkába indulók között a fő téma az év búcsúztatása volt — (és természetesen az újrakezdés.

így volt ez Kaposváron és így me- gyeszerte. Ki a szokott munkásjáratokon, ki gyalog, vagy kerékpáron kisebb-nagyobb szünet után ismét munkába indult. íMert örök törvény, hogy a boldog új évre vonatkozó jókívánságok valóra válása mindenekelőtt

rajtunk, a munkánkon áll.

Hogy kezdődött 1985 első munkanapja — összeállításunkban ezeket a pillanatokat igyekeztek megörökíteni munkatársaink.

Megkezdődött az erdők éve

Mielőtt Mzúgtaik a fűrészeik, a melegedőben még egyiszer boldog új évet kívántak egymásnak a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói. Néhány nap miúliva, hetedikén kerül sor a gazdaság százharminc- hat szocialista brigádvezető- jóruek szokásos év eleji tanácskozására: az idei év

minden korábbinál nagyobb feliaidlat elvégzését rója a gazdaság dolgozóira.

— Nég yszá zkuilen c venh á - ro|mezer köbméter vastagfát kelll kiltermlalnii, mintegy negyverezerrel többet, mint az előző évben — mondja Takács László vezérigazgató.

— Mi a magyarázata a feladat ilyen mértékű növekedésének?

— Döntően az, hogy az idén meg kell szüntetnünk

erdeinkban teljes egészében a viharkárokat. Vissza kell állítanunk az egészséges állapotokat), ne korhadjanak tovább a sérült fák.

— Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világszervezete, a FAO felhívása alapján 1985 aiz erdők éve. összefügg-e ezzel a ténnyel a gazdaságnak ez a törekvése?

— Minden, erdész örömmel fogadta ezt a kezdeményezést, aminek fő célja, hogy ráirányítsa a figyelmet, a természetben levő biológiai egység megóvására!, célratörőbb, jobb hasznosítására. Üj műszaki megofl- dálsolkat kell keresni és minden tekintetben következetesebben kel gazdálkodnunk erdeinkfcél.

— A FAO programjában

KOCSONYAHÚS ÉS SALÁTA

A gazdaság dolgozóinak mintegy 60—70 százaléka állt munkába tegnap reggel a ikaposmérői Latinca Termelőszövetkezetben : az állat- tenyésztésben a sertésgondozók és a juhászok — nekik a munkából az ünnepekben is kijutott —, a gépműhelyben a szerelők, a szövetkezeti központban az irodisták, Üjmajörbam ped’g a kertészetiek.

— Most is sokan vannak szabadságon, ilyenkor pihenik ki fáradalmaikat például az őszi mélyszántáson éppen csak túljutott traktorosok és jónéhány gépkocsi- vezető, akinek télen, már nincs szállítani valója — mondta Szabó Gábor elnök. A reggeli munkakezdéskor találkoztunk, s az ünnepek alatt alaposan kihűlt irodák asztalán a gőzölgő kávé mellett már ott voltak a nyomtatványok a kimutatások — elkezdődött az év első munkanapja.

— Huszonkettedikén lesz a zárszámadó közgyűlésünk, most folyik a leltározási adatok feldolgozása. Hogy milyen zárásira számítunk? A tervet megközelítő eredményt várunk, annak ellenére, hogy holsszú évekre visszatekintve alig találnék még egy olyan rossz időjárású esztendőt, mint amilyen 1984 volt. Ügy érzem, az idei sem alakulhat rosz- szabbul. Létszámmal, bérrel, költségekkel az eddiginél is okosabban kell gazdálkodnunk, s akkor nem lehet baj.

A kertészetben a salátaszedő asszonyokkal váltottunk szót. Kelendőek a-ker- tészeti termelvényök. és tudunk már külföldi sikeres bemutatkozásról is: decemberben kapták meg az erfurti virágkiállításon való eredményes szereplésüket tanúsító oklevelet...

— Csak alkalmi munka a saláteszedés, egyébként télen kocsonyahúst csomagolunk a Kaposvári Húskombinátnak — mondták az asszonyok. A negyven asz- szony egy-egy nap 2600-3000 kiló húsárut ad át a kereskedelemnek már negyedik éve.

— December elejétől szedjük a salátát, eddig mintegy tízezer fejet adtunk el a Zöldértnek — tájékoztatott Papp Lászióné, a szántóföldi kertészet brigádveze- tőie. >

— Négy. egyéniként 600

négyzetméter alapterületű fóliasátorban terem a saláta — magyarázta a,z elnök —. energiatakarékos vízfűtéssel. Ezen a területen a saláta után palántát nevelünk. majd paprikát és paradicsomot termelünk. Október óta szedjük például a piros paradicsomot. Az üvegházban a szegfűnek is nagy a keletje, viszik nemcsak Budapestre a nagybani virágpiacra, hanem Sümegre, Keszthelyre, Pécsre. Nagykanizsára is

__

A paradicsom, a saláta, az illatos szegfű „társaságában” új évet kezdeni — nem rossz. Még ha a jókora fóliasátor előtt dermesztő a hideg, csizma alatt csikorgó hó fogadja is a kilépőt...

a károk megelőzése, aiz érték megmentése, a kitermelés és a telepítés egyensúlyának helyreállítása szerepel.

— Nálunk Somogybám ez azt jelenti, hogy a nagyobb arányú kiitenmalést nagyobb arányú telepítésnek, erdőfelújításnak kell követni. Szerencsére ezeknek a munkáknak jó része gépesített. De a rendcsinálás” során például! a tavalyinál mintegy harmincezer köbméterrel ■több, hasított állapotban tőkés piacokra kerülő fenyő papírfát kézzel kell kérgez- ni.

A Balatonitól a Dráváig csaknem ötezer erdőgazdasági dolgozó kezdett hozzá tegnap az év feladatainak elvégzéséhez. Vajon az ő erejük elegendő lesz-e ahhoz), hogy az erdők éve szellemében megfeleljenek a magasabb követelményeknek?

— Mi úgy számolunk — mondta a vezérigazgató —, hogy egy-kétszáz emberrel kevesebb létszám is képes lesz a tervek valóra váltására. A szokásos évi brigád- gyűlésen többek között erről kívánunk szót váltani a szocialista brigá övezetekkel. Arról, hogy miként tehetjük kézzél foghatóbbá a hatékonyságot, hogy minden ember minden nap tudja, mit kell aznap teljesíteni. Éppen ma reggel beszélgettem az egyik nagy értékű eszközünk kezelőjével, hogy embernek, gépnek egyaránt jobb, ha jó időben nagyobb a teljesítmény, a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen időjárási viszonyok között pedig valamivel kisebb. De ehhez mindenkinek naprakészen kell tudni, hányadán állunk feladatainkkal.

1984-ről annyit, hogy 1,9 rrtillliárd forint termelési értéket, a tervezettnek megfelelően hetvenkét milliós nyereséget állítottak elő az erdőgazdaság dolgozói, és expar.ttervüiket százmillióval teLjesíteltték túli. Tegnap az erdők éve első munkanapján úgy kezdték a munkát, hogy több mint két milliárdos érték előállítását és egészségesebb, értékesebb erdőik nevelését várja tőlük a népgazdaság.

Az ellső félév végéig kell átadnia a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatinak a kaposvári rendelőintézet mellett épülő fogtechnikai labor épülettömbjét. Most a belső vakolás az ott dolgozók tennivalója.

Utoljára december 22-én dolgoztak a fogtechnikai laboron a (mumkások; a hosz- szú szünet után tegnap először el kellett takarítani a havait, tüzet kellett rakni, mert nagyon hideg volt, és habarcsot csak melegebb vízzel lehet készíteni. A fűtésit is megkezdték hamar az épületben, mert a fagyott fal ledobja a vakolatot. ..

Péter János művezető mondta:

— Nem olyan nálunk egy műszakikezdiés, mint egy állandó, meleg üzemben. Iltt bizony elvesz egy kis időt a tényleges munkáitól az előkészítés. Különösen egy ilyen hosszú szünet után ókoz gondot a hideg.

Kiss Gyula és Bogdán István együtt kezdték a munkanapot. Egybehangzóan állították: jó volt bejönni a kéthetes pihenést követően, még akkor is ha vastag kapcát .kellett tenni a csizmába, mert mínusz hat fokot mutatott a hőmérő. Ok lapátolták a havát. Jakabfi István pedig egy minidömper körül serénykedett. Hamarosan berregni kezdett a motor.

— Hálás jószág ez — mondta a gazdája — köny- nyen beindult, pedig mióta fagyoiskodott itt a szabadban. ..

Ezt a könnyed indítást igazán csak azok tudják értékelni, akik a fagyos reggeléken „csáillaggarázsos” autóikkal kínlódnak. Szentes Antal építésvezető pedig a munka „hidegindításáról” mondta:

— Kell néhány óra, amíg az összes előkészülettel végeznék az emberek. Most az a fontos, hogy gyorsan mindenütt meleget csináljunk, ahol csak lehet. De azt is kimódoltuk már előre, hogy miiképpen hidaljuk át ezt a

kényszerű üresjáratot. Amíg a víz felmelegszik, amíg a vakoláshoz megfelelő hőmérsékletűek lesznek a falak, addig megtartjuk a negyedévenként kötelező balesetvédelmi oktatást. így nem kell rá majd akkor időt szakítani, amikor folyamatos már a munka.

A művezető és az építés- vezető beszélgétés közben kiaddtt néhány utasítást, az emberek sürgölődtek, fát hoztak, tüzet raktak... Félmondatok, félszavaik szóltak arról is, hogy ki mit vár 1985-itől. De ezen kívül nenrgen árulkodott semmi sem róla, hogy az első munkanap valamiféle különlegesség volna. Kezdődött a műszak, mint máskor is.

6.15 — az első munkadarab

Hajnáili fél hattól egyre sűrűbben kattogott az érkezési bldkkoióóra a Kapos- gép memyei gyáregységének portáján. Az ' év első műszakjában dolgozott Takács János esztergályos is.

— A két ünnep között nem dolgoztunk, de a karácsony előtti utolsó műszakban készítelttünk elő anyagot, hogy ne kélljen kényszerpihenővel kezdeni az új évet.

— Szintén az újrakezdésit segítette elő két az ünnepek között is dolgozó gmk munkája. Az egyik a gyántásélő- készítő munkahelyek padozatát újította föl, míg a másik takarított. Utóbbinak a tagja Vida János minőségi ellenőr is.

— A műhelyben oiajfol- to|ka|t takarítottuk el és havát lapátoltunk, hogy most ez se gátolhassa az üzemen belüli anyagmozgatást.

A haflllloittak alapján azt is gonddlihaitttuk vodmai, az új éviben .teljes lendülettel indult a munka. Hajdú János igazgató azonban nem szépítette azokat a gondokat sem, ami miatt mégsem sikerült „repülőstarttal” indulniuk.

— Elsősorban a szigorú

készletgazdálkodási megkötések miatt csak minimális mennyiségű ailkatrészellőre- gyántásra, illetve alapanyag- raktározásra volt módunk. S nemcsak a gyántóü zenieknél van ez így, hanem az al&panyagszállítóinfcnál és megrendelőinknél is. Január másodikáln tehát állórajttal kezdünk, nem jelenti azonban ez, hogy ma nem dolgoznának az emberek. Ügy szervezzük a munkát, hogy mára is jusson feladat.

Tarcsa Sándor esztergályos gépe mellett 6.15-kor már 1985-ben gyártott alkatrészt találtunk.

— A boríték lenne soványabb, ha „búékolással” töltenénk az első napot. Szigorú teljesítménybérünk van, s ez érvényes január másodikéra is.

Míg az 1-es számú forgá- csolóműhely már műszak- kezdéskor gépzajtól volit hangos, addig a 2-esben egy órával később is csak a melegedőben találtunk embereket. Mint kiderült, iltt kollektív teljesítménybér van... Az igazsághoz tartozik persze, hogy az itt lévő, olajjal működő gépek csak megfelelő műhelyhőmérséklet mellett tudtak indulni. A legtöbb műhelyben azonban dermesztő hideg volt.

A két ünnep közötti napokat a mennyeiek is előre ledolgozták. A gmik-k azonban! az év utolsó napjaiban is termeitek, 27-ét pedig az üzem vezetői is munkával töltöttek.

— Akkor indult útnak az utolsó 1984-es exportszállítmányunk az NDK-ba. Még karácsony előtt elindítottunk három vagonnyit az NSZK- ha is. A mennyei üzemegység összességében teljesítette éves tervét, s ez jó alapot adott az idei eredményességhez, az igazgató azonban több, az új évben kiaknázandó tartalékról is szólt.

— Elsősorban az érdekeltséget és a munkaszervezést kell úgy formálnunk, hogy mindenki méginkább miagáénak érezze az üzemet. Ehhez több munkahelyen még pontosabb mércét kell találnunk a teljesítményértékeléséhez.

Közben a tmk-csoportve- zeltő jelezte, hoigy a fűtőka- zámokban fogytán az olaj. Tartalékkészletből pótolták a hiányt, s mire világosodott, már langyosabb volt a levegő a műhelyekben.

A kiszállítást már éjjel megkezdték

A bejárat előtti színes lámpákkal kivilágított fenyőfa még az ünnepet idézi, a kora reggeli sötétségbevesző gőzköd azonban már az ünnep utáni első munkanap kezdetet jelzi a kaposvári Tejüzemben.

— Ma reggel 4 órakor keltem — mondja Tulok Vencel gépkocsivezető —, de ez már nem is tűnik korainak a nyári éjféli ébresztőhöz képest. 21 éve dolgozom itt, már megszoktam. Tab, Bog- lárlelle környékén, összesen 23 felvevőhelyen gyűjtöm össze a tejet, úgy számolom, este 6 körül itthon leszek.

Lantos Zsuzsanna, az üzem egyik tejátvevő laboránsa sem kelhetett sokkal később, hiszen neki 5.10-kor kezdődött a munkaideje.

— Nekem már tegnap elkezdődött az új év. A tejet át kell venni akikor is, ha ünnepnap ,van. Több mint 121 ezer liter tejet hoztak

be. Ez valamivel kevesebb vollt, mint az átlag, de tán a tehenek is ünnepeltek — mondja nevetve. — A munkám érdekes, szeretem csinálni, neketm a szilveszter is alvással telt, ,mert különben nem tudtam volna reggel fölkelni. Hogy mit várok az új évtől? Remélem, elégedettek lesznek a munkámmal s bízom abban is, hogy ez a fizetésemben is meglátszik majd, és az ősztől szeretnék tovább tanulni az élelmiszeripari szakközépiskolában. Ehhez a vállalat is hozzájárul.

Alig múlt néhány perccel 6 óra, a túrókészítő csarnokban azonban már kész a friss túró. Három asszony mossa, sikálja a kiürült kádakat. Egyikük, Kovács Istvánná már 4 órakor itt volt, hogy a később jövőknek előkészítse a munkát.

— Itt lakom a közelben, úgyhogy szerencsére nem kell messze menni. Szívesen csinálom. Körülbelül másfél éve vállaltam el1 a korai kezdést, és így fél egyig tart a munkaidőm. Eddig 6 és fél mázsa készült el, jói megy a munka, nem kiéli sietni, időben készen leszünk.

— A késztermék gyártását ma reggel1 kezdtük meg, de a szállítókocsik már éjjel elindultak — mondja Péter Csaba főművezető. — Mire nyitnak az üzletek, mindenhol lesz friss tej és tejtermék.