Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-18 / 14. szám
1985. január 18., péntek Somogyi Néplap 5 A Minisztertanács tárgyalta Tudományos kutatás az ezredfordulóig A tudományos élet egészét, az alapkutatások teljes rendszerét átfogó, meghatározó jelentőségű dokumentumot fogadott el január 17-i ülésén a kormány. „A tudományos kutatás hosszú távú irányzatai” címmel. Az új dokumentum az 1971—85 között érvényben lévő — s ugyancsak a Minisztertanács által jóváhagyott — országos távlata tudományos kutatási tervet módosítja illetve fejleszti tovább, 2000-ig szóló érvénnyel. A terv korszerűsítését társadalmi-gazdasági haladásunk, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés növekvő szerepe, valamint a világgazdasági környezet változása tette szükségessé. A következő másfél—két évtizedben fokozódók az igény, hogy mind több ismerettel rendelkezzünk a természetről és a társadalomról, ugyanakkor ezeket az információkat az eddigieknél eredményesebben hasznosítsuk. Az alapkutatások támogatása A dokumentum 11 irányzatának kidolgozása számos kutató, szakember, valamint az Akadémia tudományos osztályai közös munkálkodásának eredménye. Alapvető 'törekvésük, hogy a hazai tudományos kutatás lehetséges irányzatai közül felvázolják azokat amelyek várhatóan a leghatékonyabban járulnak majd hozzá az ezredfordulóig tartó időszakban a társadalom, a gazdaság és a tudomány fejlődéséhez. Igényességüket jelzi, hogy vezérfonalként követhetők az országos, a főhatósági, s nem utolsósorban a kutatóhelyi középtávú tervezésben. Számításba veszik a tudomány belső fejlődését, " a gyakorlati követelményekéi és a hagyományokat, ugyanakkor szem előtt tartják a nemzetközi itudományos kap- csaLa|toklbál adódó lehetőségekéit is. A dokumentumot áthatja az a felismerés, hogy alapkutatásaink színvonala és tematikája a világ élvonalához való felzárkózásban minden területen meghatározó. Kettős oéllt kíván szolgálni : egyrészt törekszik a 'tényleges, közvetlen gazdasági hasznot hozó, erőteljesebb műszaki fejlesztésre, másrészt intenzíven támogatja az új .tudományos feliismeréseket szolgáló alapkutatásokat. A megfogalmazott kutatási irányzatok céljaikban és belső tartalmukban a hosszú távú népgazdasági tervezés fő vonulatához kapcsolódik; közülük kiemelkedő fontossággal bírnak az anyagtudományi, a biológiai és a társadalomtudományi vizsgálódások. Az új anyagok és a hozzájuk 'kapcsolódó különféle technológiai eljárások kutatása szaros egységét alkot. Elsősorban azon anyagcsoportok (tudományos vizsgálata a cél, amelyeket vagy nagy mennyiségben (acél, alumínium, műanyagok), vagy kis ‘tételben ugyan, de különleges tisztaságban és formáiban (egykristályok, film, szál) használ, (igényel a népgazdaság. Az egyes anyagok beható „vallatása”, meglévő tulajdonságaik „átprogramozása” jobb minőségű, Szívgyógyászok Az ultrahang-vizsgálatok új módszereiről tanácskoztak csütörtökön az Országos Kardiológiai Intézet és a Magyar Kardiológusok Társasága tudományos ülésén a fővárosban. Neves külföldi szívgyógyászok ismertették az új eohokardiográfiai elolcsóbib, előre megtervezett tulajdonságokkal rendelkező (matériák előállítását teszi lehetővé, amelyek egyúttal újra hasznosíthatók és kímélik a természeti környezetet tiis. Előtérben a gyógyszerek A lakosság egészségének és munkaképességének megőrzésére irányuló kutatások törekvése, az emberi szervezetet érő káros hatások csökkentése, ia kialakult betegségek hatékonyabb gyógyítása. Felölelik a legfontosabb betegségek megelőzésére, terápiájára szolgáló új módszerek és eljárások kialakítását, a maradandó károsodással (gyógyuló betegek orvosi és társadalmi rehabilitációját. A flő helyen szereplő gyógyszerkutatás közvetlen hasznia ;nem szorul bizonyításra, s aligha férhet kétség a tudományos módszerekkel előállított táp- és élelmiszerek fontosságához. A (társadalomtudományi kutatásók „leckéje” nehezebb a többi terület feladatánál. Ezeket a kutatásokat a (társadalmi fejlődés igényei és követelményei (minősítik kiemelkedő fontosságúnak. Jobbára olyan átfogó kérdések várnak mélyenszántó elemzésre, amelyeket a társadalmi gyakorlat ad fel a tudománynak. Megoldásuk elmélyíti a társadalmi folyamatokról alkotott (ismereteinket, hozzájárul a politikai, a társadalmi és a gazdasági döntésék megalapozásához. E kutatások eredményességének és hasznosságának éppen az a legjobb fokmérője, ha a fejlődés trendjéből előre jeleznek ma még rejtett, vagy éppen csak bontakozó problémákat; jó előre felhívják a figyelmet jelentkezésük lehetőségére, alkalmasint elhárításuk vagy megoldásuk feltételeire is. A társadalom igénye A jelenkori társadalmi gyakorlatnak egyik szembetűnő tapasztalata a társadalmi élet különböző szféráinak sokrétű összefüggése, ezer szálú kölcsönhatása: a jelenségek és folyamatok összetettsége, komplexitása. Ennék megfelelően azok a kérdések, amelyeket a társadalom fejlődése tesz fel a kutatásnak, többnyire nem igazodnak az egyes tudományterületek határaihoz, nem szoríthatók egyik vagy másik társadalomtudományi diszciplína keretei közé, hanem több szakágra terjednek, olykor több — a társadalomtudományon kívül eső — szakmát érintenek. Ahogy az étet minden területén, a kutatómunkában is bővül majd a (teljesítményektől függő anyagi érdekeltség hatóköre, differenciáltsága. Várhatóan erősödik a (gyakorlat és a tudomány kölcsönhatása is. Ennek megfelelően az intézményeknél és a vállalatok körében keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek — az érdekeltség növelésével — lehetővé teszik, hogy a szakemberek képességeiknek legmegfelelőbb munkahelyeken tevékenykedhessenek. Grenitzer Róbert tanácskoztak járásokat és a klinikai alkalmazásukkal kapcsolatos tapasztalatokat. Ezek révén még több információt szerezhetnek a szív állapotáról, működéséről, s így hatékonyabban elősegíthetik a szívbetegségék korai felismerését és gyógyítását. Nem a könyv — az olvasó a cél Beszámoló a könyvértékesítő vállalat munkájáról HÉTVÉGI /tájoló A könyvértókesítő vállalat 19,82 óta kis- és nagykereskedelmi feladatokat egyaránt ellát. Tevékenységi körébe tartozik többek között a könyvtári hálózat állományának felújításai, a szövetkezeti könyvesboltok ellátása, az importált könyvek forgalmazása. A hazai könyvszakma és a sajtó képviselőinek csütörtökön Drucker Tibor igazgatp 'tartott beszámolót az eddigi eredményekről és az idei tervekről. Elmondta, hogy a vállalat eredményes esztendőt zárt. Forgalmuk 13 százalékkal, ezen belül a kiskereskedelemé 16 százalékkal nőtt. ösz- szesen 3400 művet juttattak él az olvasókhoz, 16,6 millió példányban. Munkájukat nagymértékben megköny- nyítette, hogy igen jó kapcsolatot alakítottak ki „társ- intézményekkel”, a kiadókkal, a nyomdákkal, a könyvtárosokkal és a szövetkezetekkel. Az igazgató hangsúlyozta, hogy erre a harmonikus együttműködésre nagy szükség v^n, mert bár hazánk féllhött lakosságának fele ma is rendszeresen vásárol könyvet, mégis dl gondolkodtató, hogy az irodalmi termékékire költött 4 milliárd forint mindössze tized része az alkoholra költött összegnek... A vállalat jövőben az eddiigidknél is nagyobb súlyt helyez majd a könyvtárak állományának növelésére. El kellene érni azt — mondta Drucker Tibor —, hogy a hálózatba jutott kötetek száma ne csökkenjen tovább a könyvtárak növekedésénék következtében, ahogy az az elmúlt években tapasztalható volt. Gondolnak a gyen- génlátókra is, ezért a jövőben a rászorulók kazettákon is kézbe vehetik majd a magyar és világirodalom klasszikusait. A tervek 'között szerepel videostúdió létrehozása és videokazetták forgalmazása is. Örömmel hallottuk, hogy a szövetkezeti hálózat, mely az ország lakosságának mintegy felét érinti, szintén eredményesen működött. Fontos közművelődési eredmény, hogy a kötetek több mint 40 százalékát bizományosok adták el falun és munkahelyeken. A vállalat különös gondot fordított arra, hogy az új kiadványok a városokkal egyidőben vidékre is éljussainak. Sajnálatos viszont, hogy az áfészek szigorú készletnormája miatt az idetartozó könyvesboltok közel 20 százalékkal kevesebb újdonságot rendeltek. Szó esett a vállalat önálló üzlethálózatának fejlesztéséről is. Űj kezdeményezés, hogy a fővárosiban több helyen nyitottak „féJáirú” könyvesboltokat, ahol a kispénzűek, nyugdíjasok kedvezményes áron jtithatnak hozzá azokhoz az — egyébként új kiadású — kötetekhez, melyekről az újdonság varázsa keltette figyelem már elterelődött. „Megszállták” a művelődési intézményeket is. Sok heyen, például Marcaliban is árusítóhelyet hoztak létre. A vállalat idei nagyszabású terve az új Váci úti könyv-fellegvár kialakítása. A közel- 320 millió forintos beruházást bamkihitel nélküli saját forrásból és minisztériumi támogatásból szeretnék kivitelezni, s a hiányzó összeg megteremtéséhez lakossági kötvényeket fognak kibocsátani. Az új telephely — amellett, hogy helyet ad az oktatási központnak, a mik- rofilm-imásaló részlegnek, mintatermeknek és. üzleteknek — elsősorban a raktározási gondokat lesz hivatva megoldani. Az egységes tárolás miatt húszmillió forint szállítási költséget lehet megtakarítani. A légkondicionált számítóközpont pedig, amit januárban helyeznek üzembe, lehetővé teszi a könyvállomány teljes nyilvántartását. A tájékoztatót követő hozzászólások között Gazda István, a Tudománytár szerkesztője az új sorozatot ismertette. Mint elmondta, a tudományos könyvkiadás, hazánkban igen elmaradott az egyetemi oktatók és hallgatók igen gyéren vannak ellátva szakirodalommal. Ezt a hiányt igyekszik némileg pótolni a vállalat tavaly indított reprint kiadványsorozata. Az eddig megjelent hét kötet kivétel nélkül mind elkéLt, sőt az Ógörög—magyar szótárt és Pecz Vilmos Ókori lexikonának első kötetét újra is kellett nyomni. Az első idei kiadvány Magyarország egyháztörténete lesz. Tízéves a siófoki Volán Dixieland együttes, ebből az alkalomból jubileumi koncertet rendeznek a Dél-balatoni Kulturális Központban ma 18 órakor, ugyanitt a kiállítóteremben Daday Kálmán és Danyi László rajztanárok mutatkoznak be. Kaposváron a Latinoa művelődési központban operettgálára szóL a meghívó; hétfőn. Zentai Anna, érdemes művész, Fsadon Andreái, a Fővárosi Operettszínház tagja; Tordai Éva, Bende Zsolt érdemes művész, Berkes János, a Magyar Állami Operaház magánénekese és a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett BM Határőrség Központi Zenekarának kisegyüttese mutatkozik be. Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központban szombaton 14 órától játszóházba várják a gyerekeket, akik a gyöngyfűzést tanulhatják meg. Pénteken tíz órától a helyőrségi művelődési otthoniban a játszóház ■program keretében tánccal szórakozhatnak a gyerekek. Ma Csurgón a Csokonai gimnázium dísztermében hazánk felszabadulása negyvenedik évfordulója tiszteletére vetélkedőt rendeznek, a helyi művelődési házban hétfőn nyílik meg Huszár Endre önálló kiállítása. Homokszenitigyörgyön a művelődési házban ma 16 árától ündkllub, 19 órától péntek esti diszkó. Szombaton 14 árától itt is játszóházba várják a gyerekeket, este pedig táncestre a fiatalokat. A megenyhült idő sem zavarhatja a téli sportok (Tenk László festménye) kedvelőit: síelésre, szánkózásra alkalmas a hó, a jégpályákon is gyorsan siklik a korcsolya. Kaposváron a sportcsarnokon kívül még az általános iskolai pályák is várják a fiatalokat és felnőtteket. Szép látnivaló a Kilián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központban a győri és a pécsi balettről készült művészi fotókiállítás. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központ vasárnap 19 órától diszkót rendez a fiataloknak, akiknek pedig korcsolyázni van kedvük, minden nap íölköthetik sporteszközüket és délután 3 árától este 7 óráig kedvükre szórakozhatnak az ipari szakmunkásképző intézet udvarán létesített jégpályán. A hét végén bezár a Kaposvári Galériában az Atelier Nord, a Norvég Grafikai Műhely kiállítása. A Mozi-múzeumban Sorsforduló címmel plakát- és fotókiállítás, a Somogyi Képtárban a Somogy megyei képzőművészeti kiállítás látható. Műveiket az elmúlt negyven év alkotásaiból válogatják. Még egy hétig tart nyitva a megyei múzeumban, a volt vármegyeházán Szentgyöngyi József festőművész tárlata. Barcson1, a Dráva Múzeumban Tenk László festőművész szerepel, a kiállítás a hónap végéig látogatható. A marcali múzeumban Győri Vilmos önarckép című fotókiállítása várja a látogatókat. FAGYOS NAPOK MELEGE Mesék a fonóban . J — A kisember egész éjjel kint ácsorgott a hidegen, abban a mínusz 24 fokban. A kisember párja meg bent kucorgott a házacskában, amelynek tengelyébe hőmérőt erősítettek. A hőmérsékletváltozást ki-befor- dulással jelző figurák, meg a kuckójuk, ott lóg az ajtófélfán Kovácséknál. Szép, fehérre meszelt, hosszú házban élnek; az ablakkeretek, ajtótokok zöldre vannak festve, öreg épület lehet, mert a menyezetét erős gerendák alkotják. — Milyenek voltak a régi téli esték, Ilonka nóném, itt, Balatonújlakon? — No — azt mondja ms.n- dulaszemét rám függesztve —, én nem tudom, lelkem. Hanem. ha a békésieket kérdezné, azokait elmondanám. — Meghallgatom. Mesélésre elhelyezkedik a süppedő ülőeszközön, feltűnően erős kezét az ölében nyugtatja. Ahogy mosolyog, ezüst csillan a szájában. — Füzesgyarmiaton a parasztember télidőben legfeljebb a jószágot, lovat gondozta meg, más munkája nemigen volt. Hazahord- ta a takarmányt a gazda, az asszony a közős kútra i_árt. Este fontunk, kézimunkáltunk. Közösségben, nem úgy, mint most. — De hiszen itt a művelődési ház, éppen szemben! — Csak nyáron van ott egy-ikét lakodalom. — Akikor' nincs mit tenni : vissza Békésbe! Mandulafarmájú szemén az emlékezés párája. Homlokán az a sok barázda elsimul. — Olyan jó volt együtt. Folyt a mese... Nagyanyám, szegény, de sokszor elmondta, ha kértük ezt a történetet! Hogy, ugye, pitaros ház volt. aztán meghalt a gazdája. Annyira szerették egymást a feleségével, hogy a gazda mindig ígérte: ..Ha meghalok, visszajárok. Rozika.. Te csak, tedd ki az ételt!” Ügy is lett. A gazd- asszony karácsonyidőben — merthogy az volt: karácsony — kirakta a pitarba a finom kalácsot sült húst. „No, öregem, jöhetsz. jóllakhatsz!” Reggelre nem is volt semmi az asztalon. Ment az asszony, hálát adott a templomban, hogy az urának nem kell éheznie odaát... így volt ez nagyon sokáig, míg egyszer a szomszéd meg nem elégelte: „Te, Roziika, nem jön vissza az urad soha. Hanem a kerítésen minden éjszaka egy fehér lepedős, (kalapos valaki ugrik át, az falja be a sok finomságot.” Ügy is volt: az ötödik szomszéd csinálta vele ezt a csúfságot. Mosoly deríti a mesélő arcát. Pedig gonddal fogadott: elfagytak a virágai éjjel az előszobában. — Ezt is hallgassa meg! A tehén egyszercsak elapadt, nem adott tejet. „Majd meglátod, István, hogy a szomszédasszony veszi el a tejét!” Ezt mondták a gazdának. No, a gazda kileste, hogy egy varangyos béka ugrabugrál az istálló körül. Megszúrta a vellával. Másnap el akarták hívni a szomszédasszonyt. amolyan mindentudó nénit. „Jaj, nem mehetek, édes gyerekem, sebes vagyok itt is, sebes vagyok ott is ...” ö volt a boszorkány. Hát ilyen mesékkel traktáltak minket az öregek a fonóban. S milyenekkel fogadták őket a hétköznapok? Tóth Ilonka hamar elszakadt Békéstől, a kétfelé porciózott nyolc holdtól. Szabatbaty- tyánban éltek a férjével, aztán a lengyeltóti téesz majorjába kerültek állattenyésztőnek. Dolgoztak Sári- pusztám az állami gazdaságnak. majd 1973-ban megvették a balatonújlaki házat. Két lánya már férjnél Várpalotán — unokák is vannak —, a fia velük él. Vele és a második féjével. — Hogyan telik a nyugdíjasélet? — Könnyebben, mint a korábbi évek. A kézirmfn- kálás megmaradt nekem, most is azt csinálom. Aztán majd jönnek a csirkék, százat nevelek, kacsát meg huszonötöt. Most is van tíz néma kacsám! Ha kijön a jó idő, vár a kert a munkákkal. Csak ez a hidegség, ezt vinné el a tavasz a zsákjában! L. L.
