Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

1985. január 17., csütörtök Somogyi Néplap 3 Vita az irányelvekről Pezsgő a pártélet ezekben a hetekben a megyében. Az alapszervezetek felében már megtartották a vezetőségválasztó taggyűlést. A kommunisták nagy felelősséggel tárgyalják meg a Központi Bizottság kongresszusi irány­elveit e fórumokon. Egyetértve az MSZMP politikájának fő irányvonalával, azt kérik, hogy a XIII. kongresszus erősítse meg ezt. A taggyűléseken hozzászólók szükségesnek tartják a fegyelem fokozását, a hatékonyság növelését, a technológiaváltást, hogy elérjük gazdasági céljainkat. Egyetértenek a szociál­politikai intézkedésekkel, a család szerepé­nek kiemelésével, az öregek támogatásával. Sok szó esik a mezőgazdaságról, többen ki­fejezték aggodalmukat az állattenyésztés, kü­lönösen a szarvasmarhatartás jövője miatt. A jelölő bizottságok alapos munkája alap­ján a legrátermettebb kommunistákat aján­lották a vezetőségbe. A tagság felelősségtel­jesen döntött az eddigi taggyűléseken, élve a jogával esetenként másokat is javasolt tit­kárnak, a vezetőségbe. Kettős jelölés A demokratizmus fejlődé­séinek figyelmet érdemlő pél­dája volt az a párténtekez- let, amelyen a Nagyatádi Cémagyár kommunistái számoütalk el ötévii tevékeny­ségükről. Az Öt aLapszerve­zet tagijai tagrátermettebb társaikat küldték a pártve­zetőséget választó értekezlet­re, s hogy jól választottak, az a jelenlévők mondanivalójá­ból és aktivitásából! is kide­rült. Elősizör Tor iák Vincéné tit­kár terjesztette elő a párt­vezetőség beszámolóját, és hosszan, minden részletre kiterjedően értékelte a kom­munista közösségék, a párt- vezetőség munkáját. Nem fukarkodott a bírálattal sem, mint ahogy a küldöttek sem hagyták szó nélkül a módo­sításra váró módszereket. Vé­leményt mondtak a gyáregy­ség. gazdasági, politikai éle­téiről, a dolgozók közhangu­latáról, törekvéseikről. Jó volt hallani" — s erre minden alapot megteremtettek —, hogy rend, fegyelem van az üzemiben; a korszerűsítés nemcsak a termelésre volt jó hatással, hanem az emberek életkörülményeire >is. Elég ehhez elmondani, hogy öt év alatt 55 százalékkal nőtt a dolgozók átlagkeresete, s a minőségi munkák ösztönzésé­re egyre nagyobb a lehető­ség. Jónak minősítette a kom­munisták munkáját a városi párt vb is; az állásfoglalást Dorcsi Sándor, a városi párt- bizottság titkára közvetítette a pártértekezlat résztvevői­nek. A kongresszusi irányelvek­ről szóló vitaindító után a két beszámolót együtt vitat­ta meg a «8 küldőit. Az ál­lásfoglalás-tervezetben visz- szahaiiottáik mindazt az ész­revételt, amelyet az alap- 'szervezeti taggyűléseken mondtak el, de volt alkalom itt is a kiegészítésre. Előre­mutatónak minősítették az irányelveket, amelyek a fej­lődést szolgálják, és egyetér­tésüket fejezték ki. Ennek megerősítéséül hangsúlyoz­ták, hogy a felsőbb szervek követeljék meg jobban az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását, fokozzák a szociális juttatások — első­sorban a lakásépítési támo­gatás — elosztásának ellen­őrzését, és személyre való te­kintet nélküli szigorúbban járjanak el a törvénysértők­kel szemben. Állást foglaltak amellett is, hogy bővítsék a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségét. Kérdés is hang­zott el. Egy (talpraesett KISZ- titkárt például nem elégített ki .az irányelveknek az a mondata, hogy „A pártépítés gyenge a fiatalok között és az értelmiségiek egyes réte­geiben’’. Egyrészt szeretné tudni, hogy melyek azok a rétegek, másrészt kíváncsi: vajon mi a pártépítés gyen­geségének oka az említett körökben. Izgalmas, lényegretörő vi­ta bontakozott ki a pártér- tekezleten, ahol a pánt bel­ső életéről, a pártvezetőség és az alapszervezetek mun­kakapcsolatáról, az irányítás előrevivő és még javításra váró módszereiről is hang­zottak el .észrevételek. A pártoktatás, a propaganda­munka iépp úgy szóba ke­rült, mint az az igény, hogy javítani kell az információ­áramlást; többször és részle­tesebben tájékoztatni a párt- titkárokat, s javítani a re- szortmunkát a pártvezetőség reszortosainak segítségével. A jelölőbizottság kettős jelölést tárt a résztvevők elé, de hangzott el harmadik javaslat is. Valamennyi ál­láspontot részletesen indo­kolták, s a választás a lehe­tő legdemokratikusabb lég­körben zajlott le. Torják Vincéné 70,1 százalékos sza­vazattöbbséggel lett ismét az üzemi pártvezetőség titkára. A vezetőséget és a (tizenhá­rom küldöttet a városi párt- értekezletre egyhangúan választották meg a kommu­nisták. A KISÜZEM ÉLCSAPATA A kisüzem száz dolgozót foglalkoztató munkahely a Siófoki Állami Gazdaságban. A közösség egy része a Ba­laton-parti városban él, a többiek úgynevezett ingázók: külső-somogyi falvak lakói, akiket a gazdaság szállíttat naponta a központiba, a kon­zervüzembe. Termékeik — például a Siódé — országos hírű, kellemes ízű készítmé­nyek, amelyeket külföldön is ismernek és kedvelnek. Nos, a 15 tagú, 4-es számú pártalíapszenvezet ennek a közösségnek az élcsapata, a szó szoros értelmében. Fia­tal allapszenvezet, mintegy két éve önálló, ugyanis ré­giebben a „központihoz” tar­tozott. S hogy jónak, hasz­nosnak bizonyult a szerve­zeti változás, azt az ered­mények bizonyítják. Ez a zömmel fiatalokat, szakmun­kásokat tömörítő alapszerve­zet hatékonyan dolgozik. Ak­tivitásukról és vitakészsé­gükről a vezetőségválasztó taggyűlésen is meggyőződ­hettünk. Grasits István párttitkár tartott vitaindító előadást az irányelvekkel kapcsolatban, s hangsúlyozta a legfonto­sabb kérdéseket (s az ezek­ből levont következtetéseket a konzervüzem dolgozóinak feladataira). A vita során többen szól­tak a társadalmi munka be­csületéről1, a nemzetközi kapcsolatok fontosságáról, s arról, hogy az ismert gaz­dasági tennivalók mellett éppen e nehézségek mielőb­bi elhárítása végett fontos, hogy a politikai munka ha­tékonyabb tegyen. Az emlí­tettekkel kapcsolatban a többi között Guriztatti Gé­zámé, Barát István és Ko­vács András fejtette ki vé­leményét, majd Majzik Er­nő, a gazdaság párttitkára a vállalati pártvezetőség ne­vében szólt azokról a feladat tokról, amelyeket a konzerv- üzemá kommunistáknak kell elvégezniük az irányelvek szellemében. A gazdaság termelési értékének 40 szá­zalékát adja az üzem közös­sége (ez mintegy 170 millió forint), s ebben a tevékeny- ségben nagy szerepe van a pártszervezet tagjainak. A többi között felhívta a meg­választandó vezetőség és a tagság figyelmét a pártépí­tés fontosságára, a kommu­nistává nevelés tehetőségeire a munkások között. Molnár József, aki a városi pártbi­zottságot képviselte a tag­gyűlésen, a nagyobb piaci lehetőséget teremtő minősé­gi munka szükségességét -hangsúlyozta. Az aüapszervezet három­tagú vezetőséget választott, ám a titkári tisztség betöl­tésére két párttagol; — Gra­sits Istvánt és Benyusovics Gézánét jelölte a bizottság. Ä szavazatok alapján Gra­sits István tett a titkár, a másik jelölt pedig a páirtve- zetőség tagja. Méltók a bizalomra Miközben László Béla, a taggyűlés elnöke az alap- szervezet kommunistáit' kö­szöntötte és ismertette a na­pirendet, az arcokat figyel­tem. A 6-os alapszervezet, a Kaposvári Húskombinát kereskedelmi főosztályá­nak dolgozói figyelemmel hallgatták a megnyitó után Szántó Józsefnét, az alap­szervezet párttitkárát, aki idézett az irányelvekből, s ismertette a pálrtonkívüli ék­kel és a társadalmi szerve­zetek vezetőivel, tagjaival folytatott beszélgetések ta­pasztalatait. A felszólalók hangsúlyoz­ták a felelősséget, mikor az irányelvekről szóltak, s az országos gondok megoldásá­hoz kapcsolták saját válla­latuk gazdasági, illetve az ezzel kapcsolatos politikai feladataikat. Akik a húskombinát ke­reskedelmi főosztályán dol­goznak, nemcsak gazdasági feladatot oldanak meg: az* állami és a szövetkezeti ke­reskedelemmel közvetlen kapcsolatot tartó áruelosz­tók vannak köztük, aztán az úgynevezett áruterítők, szál­lítók, akik naponta találkoz­nak a boltok dolgozóival, s ^ vevőkkel, valamint raktá­ri dolgozók. Szántóné példá­ul Budapest húskészítmé­nyekkel való ellátásáért fe­lelős. mások somogyi váro­sok, települések, nyáron pe­dig a Balaton ellátásáért. Vida Kálmán és Késmár­ki József felszólalásában fontosnak tartotta a külke­reskedelem, az export növe­lése érdekéiben a mezőgaz­daság fejlesztését, a munká­jukhoz szükséges sertésállo­mány biztosítását. Kifogá­solták, hogy néhány gazda­ság — veszteségesnek tart­va a sertéshízla-lást- és -ér­tékesítést —, felszámolta vagy megszünteti ezt az ága­zatot. Bírálták saját vállalatuk tevékenységét, amiért nem kísérte eléggé figyelemmel a vásárlók igényeit. Későn kezdtek például a kocso­nyahús csomagolásához, a fagyasztott húst pedig a la­kosság nem szívesen vette. Fontosnak tartották a táro­lási lehetőségek, főként a hűtőládák számának növelé­sét. Helyesléssel fogadta a tag­ság az alapszervezet vezető­ségének javaslatait, kiegé­szítéseit. Ezek az irányel­vekhez kapcsolódva megha­tározták munkájukat. Első­sorban nagyon fontos _ az információ, a kommunisták és a pártonkívüliek megfele­lő tájékoztatása, s vélemé­nyük eljuttatása a felsőbb párt- és gazdasági vezetőség­hez. Tervbe vették, hogy színvonalasabbá teszik a fia­talok körében a nevelőmun­kát. A taggyűlésen öttagú ve­zetőséget választottak. A titkár ismét Szántó Józsefné lett. Előtérben a gazdaság Megvitatta a kongresszusi irányelveket a Somogy me­gyei Beruházási Vállalat két pártcsoportja. Valenta Fe­renc párttitkár összefoglalta az elhangzottakat a vezető­ségválasztó taggyűlésen részt vevő huszonhárom kommu­nista tájékoztatására, s a to­vábbi vita megalapozására. A tagok véleménye sze­rint részletesebben keli ele­mezni a KGST gazdasági életünkben betöltött szere­pét és súlyát, az előnyök ki­használásának tehetőségeit. Az ifjúság szabad idejének jobb, célszerűbb kihasználá­sára vonatkozó javaslatokat elsősorban a közösségi neve­lés szempontjából kellene részletezni. Lakáshoz jutá­suk bizonytalansága nagy szerepet játszhat népesedési gondjainkban. Többek szerint az alapve­tő szociális juttatások je­lenlegi rendszere lehető­séget teremt a társada­lom számára káros élet­formára és viselkedésre. A szociális juttatásokban ép­pen ezért a jelenleginél na­gyobb mértékben kellene te­kintetbe venni a munka és egyéb társadalmi kötelezett­ségiek teljesítését. A párt­tagok szerint a megfo­galmazott és elfogadott elvek lassan, nehézke­sen, nem megfelelően való­sulnak meg a gyakorlatban. Bírálták az igazgatás és az igazságszolgáltatás területén dolgozókat a szakképzettség és az elhivatottság hiányai miatt. Hiányolták, hogy nem megfelelően érvényesül a tanácsi demokrácia. Első­sorban a választott testüle­tek felelősségét kellene nö­velni. A vitában felszólalók opti­mistának minősítették az irányelvek gazdasági feje­zetét. Szerintük tőlünk függ ennek az optimizmusnak a megvalósulása. Virányi Zol­tán előkészítési oszitályve- zető-helyettes szóvá tette, hogy sok az ellentmondás. sok erőt leköt például a fő­hatóságok rendeletéinek ér­telmezése. Kifogásolta, hogy olyankor is elmarad a felelősségre vonás, amikor szükség volna rá. Békési Já­nos gazdasági igazgatóhe­lyettes bírálta, hogy az úgy­nevezett „bázisszemlélet' maradványai még mindig megtalálhatók az idei sza­bályozókban. A Somberre az idén nagyobb feladatok há­rulnak, hatékonyabban kell gazdálkodniuk a létszámmal, az idővel. Nagyobb erőfeszí­tésre van szükség, hogy megközelítsék az eddigi nye­reséget, bérszínvonalat. Valenta Ferenc a vita ösz- szefoglalásakor megerősí­tette, hogy a beruházások csökkenése miatt jó kapcso­latot kell tartani a megbí­zókkal. A kommunisták elfogad­ták az irányelveket, majd megválasztották az öttagú vezetőséget. A titkár ismét Valenta Ferenc lett. A Kaposvári Ruhagyár taszári telepén tevékenykedő IV-es párta lapszervezet alkotó lég­körben tartotta meg a vezetőség választó taggyűlését. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről nyolcán mondták el a véleményüket. A tagság megválasztotta az öttagú ve­zetőséget. Titkárként ismét Huszár Arpádné kapott bizalmat

Next

/
Thumbnails
Contents