Somogyi Néplap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

1985. január 15., kedd Sok a dohányzó gyerek Somogyi Néplap 5 TISZTESSÉG, TISZTASÁG, HAGYOMÁNY Napirenden az iskolaegészségügy Daday Kálmán és Dai Örömmel fogadta a siófo­ki közönség Daday Kálmán és Danyi László képzőmű­vészeti kiállítását, amelyet péntek délután nyitottak meg a Dél-balatoni Kulturá­lis Központ galériájában. A közönségsiker érthető, hi- szien tiszta, tisztességes, bár kétségtelenül hagyományos — mégpedig a legjobbak ha­gyományait őrző — modor­ban előadott mondanivaló­val hat ez a festészet. Közhely az akvarell má- sodrendűségének tévhitét cáfolnunk. Annál is inkább, mert eléggé ritka az az ak­varell tárlat (persze csakis jó műveket feltételezve), amelynek nincs sikere. Eh­hez persze a technika ha­gyományos, ám kimeríthe­tetlen témaköre is hozzáse­gíti a művészt. Az akvarel- lista ugyanis általában tá­jat, város- vagy faluképet fest. rendszerint az impresz- szionisták tanítványaként, egy ültő helyében fejezi be művét, s lehetőleg napfény­nyel vagy gyöngyszínű köd­del átitatott színeket bont ki. Itt kell megjegyeznünk (s talán az akvarell is azért kap néha méltatlanul leke­zelő jelzőt), hogy e kimerít­hetetlen témakört néha mé­giscsak sikerül kimeríteni, illetve olyan hatást kelteni, mintha az valóban sikerül­hetne. Mert a felszín szor­galmas másolása, a lélekte­len ügyeskedés, a legvon­zóbb arculatú táj. a legmar­kánsabb műemlék utca kö­zegében sem képes másra, mint a festő belső ürességé­nek leplezésére. A téma. amely megihleti a művészt — akár a hajnali Balaton, akár az őszi faluvég vagy Magyar kulturális napok Kubában A szocialista országok kö­zül elsőként — február 5— 12. között — Kubában szer­vezik meg a magyar kultú­ra napjait Havanna közön­sége többek között a Duna Művészegyüttes műsorát, Körmendi Klára zongora­i László kiállítása lombkoronázta domboldal — tulajdonképpen azért hat egyéniségére mozdító erő­vel. mert a látvány révén saját belső világát is kife­jezheti. Daday Kálmán és Danyi László is lelkiállapo­tokat fejez ki; következés­képpen nem másol, hanem teremt. Daday emelkedett realizmusa helyenként imp­resszionista megoldásokkal teljes, kiegyensúlyozott al­kat. Teljesítménye jó ideje egyenletes, Danyi László, úgy tetszik, született imp­resszionista: mély líraiság, hangulatteremtő képesség, szenvedélyes ecsetkezelés jellemző munkáira. Különö­sen vonzóak egyéni látás­módú. szinte átlényegített virágcsendéletei. Mindkét festő somogyi, mindketten pedagógusok. A nyugdíjas Daday Kálmán 1938 óta él Siófokon, fiatal tanítóként a bábonyi nyarak izzásában festő Rudnay Gyu­lától kapott megszívlelendő tanácsokat, segítséget. Ked_ vés témája a Balaton, a Ba­kony. illetve Somogy hangu­latos tájai, apró falvai, s történelmi meditációkra késztető munkáihoz főként az Árpádházi királynék vá­rosában. Veszprémben talál megfelelő közeget. Danyi László a magyar felvidék erdős-hegyes világában esz­mélt. onnét hozta sejtelmes kékjeit természetelvűségét, s most a külső-somogyi dom­bos-szőlős. pincés táj veszi körül sokszínű évszakaival, ihlető fényeivel. Kőröshe­gyen él; a Balaton-parti vá­rosban ezúttal mutatkozott be először ígéretes alkotá­saival. Sz. A. művész és a Szenthelyi test­vérpár koncertjét. Szűcs Ju­dit és a Korái együttes könnyűzenei bemutatóját és a kontárs magyar filmművé­szet alkotásait láthatja-hall- hatja. Az óvodai és az iskolai hálózat orvosi ellátását So­mogyiban harminchárom kör­zeti gyerekorvos, kilenaven- három körzeti orvos, illetve huszonnyolc iskolaorvos és három iskolavédőnő látja el. A legszembetűnőbb eredmé­nyeket az óvodákban mutat­hatja föl az iskolaegészség­ügy — állapította meg a me­gyei egészségügyi és a mű­velődésügyi osztály a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett jelentésében. Az országban elsőiként So­mogybán szervezték meg a védőnők közreműködésével a szemészeti és hallásvizsgá­latokat az óvodákban. A szű­rés eredményeként két év alatt négyszázharmincnégy óvodás kapott szemüveget, hat apróságon hallókészülék segít. Az általános iskolákban a magas létszám s az orvosi szobák tanteremmé alakítása miatt az egészségügyi ellá­tás akadozik. Az oka néme­lyik orvosban is keresendő. A végrehajtó bizottság föl­hívta a figyelmet arra, hogy a művelődésügyi osztály kö­zösen intézkedjen az intéz­ményvezetők felelősségé­nek fokozása érdekében. Az általános iskolások szű­rése során kiderült, hogy Somogybán az országos ál­lagnál magasabb azoknak a hat—tizennégy éveseknek a száma, akik gerincferdülés- ben szenvednek. A riasztó jeli arra figyelmeztet, hogy az orvosi ellátás javítása mellett a testnevelésre na­gyobb gondot kell fordítani­uk az iskoláknak. Szorgal­mazni kell a gyógytestneve- lést is. A Magyar Vöröske­reszt Somogy megyei Szer­vezete és a megyei KISZ- bizottság kezdeményezésé­re az elmúlt két évben nyá­ri gyógy táborokat szervez­tek, ahol gyógytornászok fog­lalkoznak a gyerekekkel. Már gyerekkorban fontos megelőzni a fogszuvasodást, ám terjedését nem képes megállítani az iskolafogá­szat. Csupán a nagyobb te­lepüléseken, főképp a váro­sokban sikerült megoldani a tanulók fogkezelését. Az orvosok körében nem népszerű feladat az iskola- orvosi teendők ellátása. Fő­foglalkozású iskolaorvosi állásokat, hiába hirdetnek meg, nincs jelentkező. Az orvosok kapcsolata az isko­láikkal változó, kevesen lá­togatják rendszeresen az in­tézményeket.! A káros szenvedélyek egy­re több tanulónál okoznak egészségkárosodást, főleg az, hogy sok a dohányzó gyerek. Az iskolai rendtartás ugyan szigorú, de megtartását ha­tékonyabban kellene ellen­őrizni. Az italozás főleg a szakmunkástanulók körében terjedt el, évente mintegy tíz tanulót bocsátanak el ezért ezekből az intézetek­ből. Somogybán, országosan példamutatóan, megkezdődött az iskolákban a világítás korszerűsítése. A száz luxos fényerőt megnégyszerezik valamennyi tanteremben. Eddig az iskolák hatvan százalékában végeztek a munkálatokkal, két év múl­va valamennyi iskolában megszűnik a szemet rontó gyenge világítás. A testület tagjai élénken reagáltak az iskoiaegészség- ügy helyzetét reálisan bemu­tató beszámolóban foglaltak­ra: az ifjúság egészségügye fontos társadalmi feladat. Ennek szellemében igyekez­tek javaslataikkal elősegíte­ni a felvilágosító, megelőző és gondozó munka színvona­lának további javítását. „Vizsgáztak” az osztályfőnökök Megvizsgálták a közel­múltban a gimnáziumok osztályfőnökeinek munkáját a Fővárosi Pedagógiai Inté­zet munkatársai. Megálla­pították: elsősorban az osz­tályok nagy létszáma nehe­zíti az osztályfőnökök mun­káját, ugyanis ennyi gyer­meket — 40—42 tanulót — nem tudnak viszonylag gyor­san és alaposan megismerni ________TV-NÉZŐ________ A ddig nyújtózkodj... — Hallotta? Leégett a Te­levízió. — Már megint? Hisz’ szil­veszterkor is ... Ez rossz vicc volt. Szok­ványosnak aligha nevezhető hét áll az MTV mögött (is). Rögtön az első adásnapon ki kellett hívni a tűzoltókat, mert... — Valaki nagyon fázha­tott tévéséknél. — Rosszul tudja, mert a Zempléni-hegységben ga­rázdálkodó farkasokat akar­ták távol tartani a tévópa- lotától a tűzzel. Eloltva az égő vicceket, csak füstölögve; az emberi hanyagság-okokat ezúttal házon belül kutathatják az intézmény oknyomozó ripor­terei. A tűzzel nem érde­mes játszani. Mert drága a fűtőanyag: a szén, a fa, a gőz, a gáz. Keszthelynek egy napra elegendő mennyiséget takarítottunk meg rögvest. A hét riportere is megta­karított néhány kérdést Kecskeméten. Köztük azt is, amire egy ország kíváncsi lett volna: miért vette a ka­lapját Jancsó és Hernádi? Ez lett volna az igazi riport, kerékpározni most úgysem tudnak a gyerékek avval a két géppel. — Lehet, hogy már koráb­ban is volt egy kerékpár-ak­ció, csak akkor Jancsó és Hernádi nyerte a gépeket? És huss! Na, tetszik látni: rögtön elkezdődnek a találgatások, miihelyt valamit titkolnak előlünk. A színházbarátok most ugyanazt érzik, mint a futbatlnézők bundameccskor. Huncut embörök, ahogy Szép Ilona mondta volt, ka­locsai szavakkal is gyönyö­rűen hímzett monológjában. Nem sajnáltam tőle a drága műsoridőt, elhallgattam vol­na még egy betűreblámnyi ideig. — Maga arra a szombati gyászra gondol? — Gyászraaaa? — Amikor az egyik szóló­táncos lánynak gyászolt a körme. Látja, ezt a tíz feke­te patát tényleg megspórol­hatták völna nekünk. Nem volt szép látvány premier plánban. Hiába, van aki csak ezt látta Szép Ilona kedves, asz- szonyi élieitet régiek példáján szemléltető műsorából. — Szép, Szép ... így hív­ták a doktort. Agárdi mond­ta is, hogy legföljebb, ha Csinos. Lám, a takarékosság. Rej­tő Jenő és Nádassi László Az admirális című bohózatából megtakarították Rejtőt Vagy legalábis rejtették elő­lünk. Nem mondom, azért röhécséltem, de ha én let­tem volna a lánya, erről az Agárdi Gábor játszotta ri- pacsnól egy pillanatig sem hittem volna el, hogy ten­gernagy. Legfeljebb Silver Johnt, a kalózt osztottam volna rá, ha már kifosztot­ták a kincses szigetet. Ez egy teknőt sem tudna navi­gálni a libaúsztatón! — Miiért, hallottam ón már kapitányról, aki egy bécsi sörtúrán karambolozott egy fehérhajóval... Igaz, nemcsak a tévémű­sorokkal, a hajóikkal is taka­rékoskodnunk kell. Ehhez kívánok józan kormányoso­kat! Leskó László a 'tanárok. Kevés lehetősé­gük van a személyes, kötet­len beszélgetésre a diákok­kal, mert elfoglaltságuk szinte állandóan növekszik. Az osztályfőnököknek nagy gondot jelent a negyedike­sek körében egyre terjedő szokás: az egynapos hiány­zás. Az igyekvők ezt a „sza­bad” napot tanulásra, a té­mazáró dolgozatokra felmé­rőkre való felkészülésre, míg a gyenge tanulók beat- koncert látogatásra, közös zenehallgatásra, csavargás­ra használják fel. Különö­sen nehéz a pályakezdő osz­tályfőnökök munkája. Az is­kolák igazgatói gyakran azért nem tudnak nevelési­oktatási tervet, kézikönyvet, egyéb segédeszközt adni a kezükbe, mert ezekből a do­kumentumokból kevés van az iskoláknak. Fényességes világtalanság Vizsgaidőszak van az egye­temeken főiskolákon. Rán­cokba gyúródik a homlok, a szív fákalapácskónt dübö- li csontketrecét, egy kék ér lüktet a halántékon, a tan­anyag mint súlyos, kikezd­hetetlen kő melyet fel kell juttatni a megértés csúcsai­ra. de kezdetben egyre visz- szagurulna a homályba ve­sző hegy lábához. Szulok- ban egy törékenyen karcsú fiúnak még sziszifuszibb a küzdelme. Herlett György világtalanul készül élete első főiskolai vizsgaidősza­kára. Magnó szól, s filozó­fiai tételek hangzanak fel a szalagról. Gyuri pontírással jegyzeteli ki magának egy- egy tétel főbb szabályait, meghatározásait, címszava­it. — Mitől lett fekete a vi­lág Gyuri? Sokszor elmondhatta már ebben a barátságos Petőfi utcai szobában, amelynek fészek jellegét lemezek, fest­ményék. egymásba kapasz­kodó moncsúcisibabák adlják. Városi ízekkel zamatos hangja majdnem érzelmek nélküli, amikor válaszol: — A szüleim észrevéve a fáradékonyságomat elvit­tek Pécsre, a klinikára. Agydaffanatot állapítottak meg. műteni kellett több­ször is. Nyolcvanegyben ve­szítettem el az egyik sze­mem látását, a rá követke­zőévben a másikét. A gim­náziumot nem is Pécsein fe­jeztem be. hanem Szigetvá­ron. fél évet már levelező­ként. Anyu és a nővérem oUvasta magnószalágra az anyagot, így érettségiztem le. Nem tudok kérdezni. Itt most abba kellene hagyni a riportot. De ez az én bizo­nyítványom lenne. Herlett Gyurié más. Pár percnyi ber szélgetés után érzem, hogy ebben a képzeletbeli bizo­nyítványban nincs önsajná- lat és önsajnáltatás tantárgy. — Rádió-adóvevőt látok az ablak melletti kisaszta­lon. Ki használja? — Természetesen én. De ez csak a lánc egyik szeme. Ott kezdődött, hogy már a műtőorvosom beajánlott a szövetséghez, így végeztem el Pesten a háromhónapos rehabilitációs tanfolyamot 82/83-ban. A pontírást már előzőleg megtanultam Ka­posváron itt meg a közle­kedést, az egyszerűbb ételek elkészítését, a rádió-adóve­vő kezelését. A kaposvári MHSZ-rádi óamatőrök sokat segítettek nekem: hatalmas antennát állítottak föl itt, készüléket kaptam. így áll­hatok kapcsolatban embe­rekkel Zalaegerszegtől Fo­nyódig. Kaposvártól Pécsig. Mária nővéremmel is sokat beszélgetek, innen Pécsre. Kék pulóvere fölött, lefe­lé keskenyülő arcán nyuga­lom. Ezt a iközérzetál'lapoito't — nem kell találgatnom — az biztosítja számára, aki az ajtófélfának 'támaszkodva szinte issza minden szavát: az anya. — Elsőéves főiskolás, Ho­gyan határozott e csaknem járhatatlan út mellett? — Sokat vívódtam. Elvé­geztem a telefonkezelői tan­folyamot is. de tudtam: nem elégít ki. Többet, mást sze­rettem volna. És akadt a fa­luban valaki aki segített nekem: Wirthné, Magdi ta­nárnő készítőit fel a főis­kolai felvételi beszélgetésre. Német szakra, ő is ezt vé­gezte. Itthon mindenki be­széli a nyelvet, bár nem az irodalmit, de mégiscsak ka­paszkodót jelent ez is. Pontírógép és Rubik-koc- ka csendélet az asztalon. A kocka minden oldala a meg­felelő színre kiforgatva. Az elvesztett színekre. — Olvasni szerettem. Gyerek voltam, hát faltam a kalandregényeket! Az el­ső időkben nagyon hiányoz­tak a könyvek. Most már újra megtaláltak engem az olvasmányok: újságok, kö­tetek. a Braille-írás a szel­lem karbantartója. Schillert olvastam általa és lélektani regényt. Lipcséből, Mün­chenből is kapok olvasniva­lót. A szövetségtől sok han­gos regényt is igényeltem: hangjátókká feldolgozott vagy magnetofonszalagra olvasott műveket. Ugyanígy jut kedvezmé­nyesen nélkülözhetetlen tár­gyakhoz: speciális karórá­hoz. írógéphez magnetofon­hoz. Tanulmányi segélyt kap havonta, 250 forintot. — Hogyan várta a főis­kola? — Barátságot kínált. Pé­csen együtt lakunk a nővé­remmel. így be tudok járni nappali tagozatos németre Közösségre találtam a cso­porttársaimban. önzetlenül segítenek. Az a jó hogy mindig rátaláltam a közös­ségre. Pesten is. amikor a tanfolyamot végeztem. Még mindig levelezek, negyed­évente össze is járunk a tanfolyam hallgatóival: ki­rándulunk. előadásokat hall­gatunk. Csöndes bizakodása átra­gadt rám is. Hiszem hogy felgörgeti ezt a követ a csúcsra. Bízom abban, hogy elvégezve a főiskolát, meg­találja a helyét a társada­lomban. az emberek között. Szükség van rá. mint min­den kiművelt emberfőre e hazában. Leskó László Jellemző tény az is, hogy az 1978/79-es tanévitől foko­zatosan bevezetett új gim­náziumi nevelési és oktatási terv alapján dolgozó buda­pesti osztályfőnököknek csu­pán egynegyede — mintegy száz tanár — volt négy éven át osztályfőnök. Illlétve ők se mind, mert egyharmadük másod- vagy harmadkézből vette át az osztályát. Ked­vező viszont, hogy az új terv alapján az évi 33—36 osztályfőnöki órából többet tudnak a nevelési helyzeteik elemzésére fordítani az osz­tályfőnökök. A vizsgálat tapasztalatait az osztályfőnökök tovább­képzésében hasznosítja az intézet. Környezet- védelem A Hazafias Népfront Or­szágos Elnökségének kör­nyezetvédelmi munkabi­zottsága amelyen belül több albizottság is tevékenyke­dik. az idén megkülönbözte­tett figyelmet fordít annak megállapítására, hogy talaj- vízkészletünk milyen mér­tékben szennyeződött el. s a jelenlegi népgazdasági hely­zetben mekkora erőforrások állnak rendelkezésre a hat­hatós védekezési rendszerek kiépítésére. A bizottság idei munka- terve szerint azt is vizsgál­ják majd. hogy hazánkban adottak-e a lehetőségek az ólommentes benzin haszná­latának bevezetésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents