Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

1984. december 12., szerda Somogyi Néplap 3 Javult az állattenyésztés színvonala megyénkben Lángoló hite, lelkesedése példa marad BŰCSÜ BOÓR ISTVÁNTÓL Somogy megyében meg­határozó szerepe van a me­zőgazdaságnak. Társadalmi és gazdasági előrehaladá­sunk a jövőben is attól függ, hogy milyen lesz a mező- gazdasági fejlődés üteme, di­namikája. A mezőgazdaság általános fejlődésében vi­szont kulcskérdés az állat- tenyésztés. ez a főágazat kö­ti ie a gazdaságok álló- és forgóeszközének nagyobb részét, innen származik az alaptevékenység árbevételé­nek csaknem 45 százaléka az összes bevételnek pedig mintegy egyharmada. Megyénk hagyományai és adottságai általánosságban lehetővé teszik az eredmé nyes állattartást, bár a fel­tételek nagy része rosszabb az országos átlagnál. Az el­múlt évek során a biológiai alapok kedvező változása le­hetőséget teremtett az inten zívebb termeléshez vala mennyi állatfajnál. Ennek eredményeként tovább ja vultak a fajlagos hozamok. Természetesen a biológiai fejlődéssel együtt tovább folytatódott a termelési tech­nológia korszerűsödése Mennyiségileg nincs hiány takarmányból, a minőség azonban helyenként az igé­nyektől, illetve az optimá­listól elmarad. Az állat­egészségügyi feltételek ja­vultak, az állategészségügyi munka fejlődött. Ezt bizo­nyítja, hogy hosszú évek óta járványos megbetegedés nem fordult elő megyénkben, és jelentősen mérséklődött az állatkiesések aránya. (Vala­mennyi állatfaj esetében az országos átlag alatt van.) A feltételek változása, az üzemi munka színvonalának javulása eredményeként ösz- szességében állattenyészté­sünk — ugyan még nem a kellő mértékben — jelentő­sen fejlődött. A népgazdaság és a me­gye V. és VI. ötéves terve az ágazattal szemben azt az alapvető követelményt tá­masztotta, illetve támasztja, hogy a lakosság igényes el­látása mellett fokozott mér­tékben járuljon hozzá az exportfeladatok teljesítésé hez. A kormányhatározatok (1972, 1976). valamint a me gyei párt és tanácsi határo­zatok a hetvenes évek ele­iétől napjainkig pontosan meghatározták a mezőgaz­daság, ezen belül az állat­tenyésztés fejlesztésének irá - nyát. dinamikáját. A hatá­rozatok végrehajtása során nap mint nap akadnak ugyan gondok, de a fő fel­adat, a fő irány egyértelmű volt. Mindezek eredménye­ként az egy tehénre jutó tejtermelés a tsz-ekben 1727 literrel, az állami gazdasá­gokban 1435 literrel növeke­dett a kormányhatározat óta A nagyüzemi szektorok ko zölti különbség 879 literró) 587 literre mérséklődött. (A/ eltérés még így is jelentős és nem teljesen indokolt.) A vágósertés termelése is jelentős mértékben növeke dett. Míg a hetvenes évek elején az egy kocára jutó vágósertés-értékesítés alig érte el az 1200 kilót, ma 1600 kilogramm körül ala kult a nagyüzemekben. Ez azt jelenti, hogy sertéshús termelésünk 10—12 év alatt több mint kétszeresére nőtt A juhtenyésztésben nem értünk el látványos eredmé­nyeket, de ez sajnos az ál­latfaj .jellegéből adódóan alakult így. A beidegződött hagyományok miatt sem a fajtakonstrukció, sematech- nológia nem alakult úgy mint a másik két állatfaj esetében. A napjainkban fo­lyó tenyésztési munka, t;- puskialakítás feltétlenül meghozza majd a gyümöl­csét. összességében elmondha­tó: megyénkben az állatte­nyésztés — igaz nem az or­szágos vagy élenjáró megyék mértékének megfelelően — nagyot fejlődött, soha nem tapasztalt ütemben növe­kedtek a fajlagos hozamok. Mindez árutermelésben és árukibocsátásban is megmu tatkozott. Üzemi vezetőink egyre jobban felismerték a közgazdasági környezethez való alkalmazkodás szüksé­gességét, valamint az ága­zatban rejlő — csekély — jövedelmezőség kiaknázá­sának szükségességét és le­hetőségét. A jövőben is fon­tos követelmény — a nyi­tottabb népgazdasági terv­ből adódóan —. hogy gyor­san reagáljunk a változá­sokra, intézkedéseink legye­nek összhangban a népgaz­dasági és üzemi érdekekkel. Folytatni és fokozni kell az intenzívebb termelést biz­tosító biológiai alapok fej­lesztésére irányuló munkál A tartástechnológia legyen összhangban a fajta igényei­vel — valamennyi állatfaj vonatkozásában — takaré­koskodjon az energiával és a költségekkel. A takar­mánytermelés és -tárolás fel­tételeit az adottságokra épít­ve javítani kel). Jobban kell támaszkodni a kutatóhelyek, rendszerek és az élenjáró gazdaságok módszereire, ta­pasztalataira. Tovább kell szélesíteni és mélyíteni az ágazatban az integrációs fo­lyamatokat. Dr. Győri József a megyei tanács osztályvez. Hilliárdokat menthetnek meg Közlekedési főiskola a csomagolástechnikáért Az egységrakományok szállítási igénybevétel-álló­ságát vizsgáló laboratóriium kezdte meg működését Győr­ben a Közlekedési és Táv­közlési Műszaki Főiskolán. Az Anyagmozgatási és Cso­magolási Intézet koordiná­lásával, a főiskola anyagi hozzájárulásával, az OMFB és a Közlekedési Miniszté­rium jelentős támogatásával, az oktatási intézmény mér­nökeinek tervei alapján hoz­ták létre azt a 400 négyzet- méteres alapterületű, kor­szerű technikai eszközökkel felszerelt. 15 millió forint értékű létesítményt, ez Ma­gyarországom az egyetlen, a KGST-orszáCTt, között pedig színvonalbairmlső helyen ál ló kutató és vizsgáló hiva­talos laboratórium. Tevé­kenységi körében főképpen a közlekedési vállalatok ál­tal szállított áruk csomago­lásvizsgálatát végzi, a tény­legeshez hasonló helyzetek szimulálásával. A laboratórium fontos nép- gazdasági érdekeket szolgál; elsősorban annak a követel­ménynek a teljesítéséhez já­rul hozzá, hogy a megter­melt javakat minél keve­sebb sérüléssel juttassuk el az előállítótól a felhaszná­lóig. Sajnos, az árut nem minden esetben sikerül meg­óvni a szállítási lánc rész- folyamataiban. A rakodás, kezelés, szállítás, tárolás fo­kozott igénybevételnek teszi ki az árut; ez az eddigi szabványosítások. vizsgála­ti és mérési lehetőségek hiá­nya, valamint az árutováb­bítás következtében fellépő rendellenességek miatt je­lentős károkat szenved. Évente a szállított árunak mintegy 4—5 százalékát, kö­rülbelül 18—20 millió ton nát érint. A kárösszeg az I982-es évben népgazdasági szinten meghaladta a 20 milliárd forintot, s ez a tény végérvényesen bizonyí­totta a labor szükségességét. A mérések a saját terve­zésű hidraulikus rázóaszta­lon, ej tő berendezés en, nyo­móprésen, rugózott alapokon nyugvó lejtőpályás ütközte- tőn, és az NDK-gyártmányú függőlegesen ütő berende­zésen végzik. Ezekhez kap­csolódva rendelkezésre áll egy klímakamra is. ahol a páratartalom és hőmérséklet igen széles skáláján lehet utánozni az éghajlati viszo­nyokat. A rezgésanalizátor­tól a gyorsfilmfelvevőn át a mikroszámítógép-rend-, szerig minden megtalálható eszköztárukban, amely a vizsgálat hatékonyságához nélkülözhetetlen. A rendel­kezésre álló technikai fel­szerelések és a közlekedési főiskola magas szintű okta­tói biztosítékot jelentenek arra, hogy a tevékenységük során csökkenjen a jövőben a nem szakszerűen végzett csomagolásból eredő kárösz- szeg, megvalósuljon a szállí­tandó áruk valamennyi tí­pusához a szabványosítás, kutatásaik során korszerűbb és olcsóbb csomagolási mó­dokat fejlesszenek ki. Tóth Károly Tegnap Kaposváron a Ke­leti temetőiben tartott gyász- szertartáson több száz kapos­vári jelenlétében temették el — a tanács által adomá­nyozott díszsírhelyen — Boór István elvtársat, a somogyi munkásmozgalom régi har­cosát. A ravatalnál díszőrséget álltak a városi pártbizottság és a városi tanács vezetői, az egykori harcostársak, a veteránok, pártalapszerveze- tének kommunistái, és az if­júságnak, a kaposvári KISZ- fliaitalöknak a képviselői, akik Boór Istvánban példa­képüket tisztelik. Az 1899. december 26-án a Somogy megyei Bálványo­son születétt, a munkásmoz­galomba ifjan bekapcsolódó és most, 1984. december 1- én elhunyt kommunista har­cos életútját a ravatalnál a városi pártbizottság és a vá­rosi tanács nevében dr. Ko­vács Ferenc tanácselnök méltatta-. — Gyászolja őt a család; felesége, gyermekei, unoká­ja. S gyászolja a párt; meg­halt egyik olyan tagja, aki 67 esztendőn át hűséggel állt soraiban, vett részt küzdel­meiben ... Egy sorsfordulókban vég­telenül gazdag életút eleve­nedett meg a búcsúztatásá­ra összegyűlt százak előtt: azé az emberé, aki 1917-ben került a munkásmozgalomba, a Szociáldemokrata Pártba és nem sokkal később a vö­röskatonák közé, hogy védel­mezze a Magyar Tanácsköz­társaságot. A Horthy-fasiz- mus éveiben életét sem féltve küzdött, szervezte a mun­kásmozgalmat — 1922-től Kaposváron —, s a felszaba­dulás első pillanatában ott vdlt a cselekedni akarók között. Tagja leltt az 1945. január 19-én alakult nemze­ti bizottságnak, s 1945. jú­nius 22-én személyében má­sodszor kerül munkás pol­gármester Kaposvár közigaz­gatásának élére. Helytállását több magas kitüntetéssel is elismerték: a Tanácsköztársasági Emlék­éremmel, a Szocialista Ha­záért Érdemrenddel, a Mun­ka Érdemrend arany, ezüst fokozatával és legutóbb — amit váratlan halála miatt özvegye vett át — A Szo­cialista Magyarországért Ér­demrenddel. Élete legszebb jutalma azonban az a köz­szeretet és megbecsülés volt. amely Boór Istvánt Kaposvá­ron és a megyében körülvet­te. Harcos életét, lángoló hi­tét. őszinte lelkesedését, egyenes beszédét, nyílt tekin­tetét, barátságát nem felejt­jük soha. Emlékezni fogunk rá, amikor találkozunk ter­mékeny életének maradandó alkotásaival. Klub a propagandistáknak Őszinte választ várnak A Sáév kétszázkilencven- négy kommunistájának több­sége tanul. Hegedűs János, a vállalat pártbizottságának titkára adatokkal bizonyí­totta. hogy egy részük kö­zép- vagy felsőfokon növeli általános, szakmai és politi­kai tudását. Ezenkívül a Sáév pártbizottsága az öt­eves oktatási terv alapján szervezi és irányítja a nyolc alapszervezettel karöltve :i tömegoktatást. — Mennyien járnak a vártoktatás foglalkozásaira'! — Több mint százötvenen vesznek részt ezeken. Har­minc százalékuk pártonki- vüli. olyanok, akiknek szük­ségük van politikai ismere teik növelésére. — Milyen tanfolyamokat szerveztek? — Egy-egy vitakör indult a központban és a központi telepen. Havonta egyszer van foglalkozás. Ez olyan fórum, ahol lehetőség van a vállalati kérdések megvita - tására is. Akárcsak a tan­folyamok, ez a 'két kör is a tájékoztatás egyik eszköze — hangsúlyozta a titkár. — Három helyen gazdaságpo­litikai. egy helyen nemzet­közi politikai kérdésekkel foglalkoznak a hallgatók, két alapszervezet a pártirá­nyítás és a pártélet kérdé­seit tanulmányozza. Aztán két elméleti konferenciát is indítottunk az idén. — Vannak-e megfelelő vropagandisták? — Vannak. Hosszú évek óta végzik ezt a szép meg­bízatásit. A városi pártbizott­ság révén gondoskodunk a rendszeres képzésükről és továbbképzésükről. A tizen­egy propagandista egy kivé­telével egyetemet, főiskolát végzett. Ezen kívül húsz párttag tevékenykedik pro­pagandistaként a KlSZ-vita- körökben. a szakszervezeti oktatásban. Hatékony mód­szernek tartjuk, hogy a vál­lalat első számú vezetői tá­jékoztatják a tervekről, az elképzelésekről a tanfolya­mok vezetőit igen népszerű propagandista klubunkban. — Milyenek az oktatás eddigi tapasztalatai? — A vállalati párt-vb nemrégen tette mérlegre. Nem egy kérdésben vita bontakozott ki. Többek kö­zött szóba került, hogy ma egyre nehezebb bevonni még a párttagokat is az oktatás­ra. Ez ugyanis csökkenti a szabad időt, a fiatalok pe­dig főként azért vállalnak túlmunkát, hogy több jöve­delemhez jussanak. Azon különösen nagy vita kere­kedett, hogy megkövetelhet- lük-e a részvételt, némelyek ugyanis azzal hárítják el- ..Én már elvégeztem!” Arra a megállapításra jutottunk, hogy a szervezeti szabályzat alapján folyamatosan készít­sük föl a párttagokat a napi politizálásra. Senkiről sem mondhatunk le, lehetőleg minden párttag vegyen részt a pártoktatásban, aki nem iár valamilyen iskolába. Az viszont nagyon fontos — ezt egy-két esetben most is el­mulasztották —. hogy be­széljenek minden jövendő hallgatóval a szervezés ide­ién. Csak így lehet csők kentenj a lemorzsolódást, — Milyen az érdeklődé« a foglalkozásokon? — Ez az előadó személyé tői és fölkészültségétől függ. A tanfolyamok vezetőinek őszintén kell beszélniük, s elvárják tőlük, hogy a kö­vetkező foglalkozáson adja nak választ arra. amire az előzőn nem tudtak. Az épí­tőipar sajátosságai miatt hely és az idő megválasztá­sa szintén igen fontos, tú­szén télen kevesebb, jó idő­ben több a munka. S még egy: legyen rugalmas az előadó az anyag ismerteté­sében. Akkor sokkal hama­rabb kialakul az eszmecse-' re — Mennyire élnek a pro­pagandisták a szemléltetés­sel? — Azt állapítottuk meg, hogy nem tudtunk előrelép­ni a meglevő technikai esz­közök — film. dia és egyéb eszközök — jobb alkalmazz sában. Most ezt szorgalmaz­za pártbizottságunk. A köz­ponti telepen hamarosan lesz megfelelő oárthelyiség. itt a Sáév-központban pedig kialakítunk egy klubot. E helyeken már használhatjuk a meglevő gépeket, beren­dezéseket. Azt szeretnénk, hogy színesebb, érdekesebb legyen minden foglalkozás, akkor szívesebben jönnek el a hallgatók is. Az oktatás — figyelembe véve a pár- tankívüli hallgatóikat — a párttaggá nevelés egyik esz­köze. A jövőben éppen ezért még több fiatalt szeretnénk bevonni a tanfolyamokra — mondta befejezésül Hegedűs János. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents