Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-11 / 290. szám

1984. december 11., kedd Somogyi Néplap 3 Beszámoló taggyűlés Az egyetértés cselekvéssé válik Nőtt az export ÉRDEK­EGYEZTETÉS Egy év még hátra van a hatodik ötéves tervből mégis szükséges _ összegezni az elmúlt időszak eredmé­nyeit, gondjait. A hangsúly — a népgazdaság fizetési mérlegének javítására — az exporttevékenységre helye­ződött át. A megyében az egyik legdinamikusabban exportáló vállalat a Kapos­vári Ruhagyár. 1982-től meg­négyszerezték a tőkés orszá­gokba irányuló kivitelüket. A hatodik ötéves terv vé­gére az előirányzat szerint termelésük 60 százalékát belföldön. 10 százalékát a szocialista és 30 százalékát a tőkés piacon értékesítik. A népgazdaság érdekei azonban más arányokat kö­veteltek ki napjainkra. 1984 végére a termelés 48 száza­lékot belföldre, 12 százalé­kát szocialista és 40 száza­lékát tőkés exportra szállít­ják. — A terv reális volt — mondta dr. Várni János, a gyár igazgatója. — A terme­lés arányai változtak, de szintje terv szerint alakult. A létszám jelenleg az 1985 végére tervezettet éri el, gyorsabb volt a munkaerő­elvándorlás. Egyetlen muta­tónál van nagyobb eltérés: a kívánt nyereséget nem tudtuk elérni. — Milyen szakmai, sze­mélyi feitételek kellettek a nagyarányú exportnöveke­déshez? — Az elmúlt tíz évben ezerrel csökkent a létszám, s a termelés megközelítőleg szinten maradt. Kaposváron és Pécsett képeznek férfi- és nőiszabókat. Évente het- ven-nyolcvan fiatal kerül a termelésbe. Az utóbbi évek­ben lassúbbodott a létszám- csökkenés. Az átlagbérszín­vonal négy év alatt 38 ezer forintról 53 ezer forintra emelkedett. A növekedést az exporthatékonyság javulása • tette lehetővé. Az érdekelt­ségi rendszer kialakítását öt éve kezdtük, a dolgozók rendszeres prémiumfeladatot kapnak. — Hogyan vált be? — Az értékelés objektív a tervteljesítés. a minőségi követelmény és az export alapozza meg. Az idén be­vezetett ötszáz forintos havi exportprémium fölborzolta a kedélyeket. Sokan igazságta­lannak tartották. Erre föl­vetették: aki tőkés exportot akar gyártani, jelentkezzen. Egyetlen jelentkező sem volt. Ugyanis belátták, hogy lényegesen nagyobb követel­ményekkel jár ez a munka. Kis szériák, változó fazo­nok, különleges igények. — Van-e alapanyaghiány? — Van előrelépés, de időnként, a termelés bizton­sága érdekében magasabb készleteket vagyunk kényte­lenek tartani. Exportunk negyven százaléka magyar alapanyagból készül. A kel­lékek nagy része is magyar, ettől nagy a zűrzavar. A megoldás egyik útja. hogy más ruhaipari vállalatokkal együtt nagy mennyiségei rendelünk, így azalapanyag- és kellékgyártóknak jobban megéri. — A szabályozórendszer mennyiben segíti a munká­jukat? — Lényegesen jövedelme zőbb a tőkés export a vál­lalat számára. A szabályo­zók ösztönöznék. Az export­eredmény azt is mutatja, hogy a népgazdasági érdek találkozott a vállalati ér­dekkel? — Ezek szerint felhőtlen? — A versenyképesség megtartása érdekében fel­tétlenül szükséges a tech­nikai megújulás, enélkül nem lehet hosszú távon megtartani pozíciónkat. Li- singekkel, gépek bérlésével és hatékony szervezőmunká­val megőrizhetjük eredmé­nyeinket. Kadarkúti üze­münket átszerveztük, a ka- uosvári törzsgyárat is ha­marosan át fogjuk — ettől iegalább 15 százalékos ha­tékonyságjavulást várunk. Viszonylag kevés gépet hoz­hatunk be, s a beszerzés is elhúzódik. A másik gond a szakemberhiány. A vezetők, a műszaki irányítók — ösz­tönzés hiányában — nem tanulnak tovább. Az utóbbi öt évben senki sem jelent­kezett felsőfokú intézmény­be. Be kell látni, hogy a munka melletti tanulás nemcsak fáradságos, hanem annak ellenére költséges is, hogy bizonyos kedvezmé­nyeket ad a vállalat. Gya­kori az is, hogy egy-egyvar rómunkás többet keres, mint a ruhaipari üzemmérnök Vállalati szinten ez megold­hatatlan gond. — Növelhető-e az export’ — A piacon a jelenleginél mval több árut lehetne el­adni. A termelési kapacitás azonban korlátlanul nem növelhető. Ennek ellenére úi gépekkel, szervezéssel le­hetségesnek tartok 25 száza­lékos exportnövekedést. Mindehhez szükséges a Diaccal való együttélés, az igények, a divat követése. A jövőre nézve nehézséget okoz. hogy a szabályzómódo- sításokat kevéssé ismerjük. Minél később jelennek meg, annál bizonytalanabb a ter­vünk. A gyakori változás nehezíti hosszú távú elkép­zeléseink kialakítását. K. L. „Az oktatási rendszer lé­nyegében ellátja a reá há­ruló feladatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási in­tézményekben áldozatos munkát végző pedagógusok­nak” — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsá­gának irányelveiben, melye­ket a kongresszusra készül­ve tett közzé. Ezt fogalmaz­zák meg a tantestületi be­számoló taggyűléseken is. Horváth Pál, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimná­zium és Egészségügyi Szak- középiskola alapszervezeté­nek titkára hasonlóan látja a kérdést, ő mondta el a be­számolóban: „a XII. kong­resszus középtávra megha­tározott oktatáspolitikai fel­adatai, a kultúra területére megszabott tennivalókkal együtt, jól segítették a gya­korlati tevékenységünket.” Másak — másféle örö­mökről és gondokról szólnak — ezek a taggyűlések, mint a termelőüzemekben, a fa­lusi alapszervezetekben. Egy-egy iskola a jövő embe­rének kohója. Felelősség tük­röződött a vezetőség beszá­molójában, s a hozzászólá­sokban is. A város szellemi életében jelentős tényezővé lépett elő a középiskola, nem minden büszkeség nélkül hangzott el ez. Az elmúlt idősz.ak tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a feladatokkal való politikai egyetértés mindinkább pedagógiai cse­lekvéssé válik. A pedagógusok jelentős számban vesznek részt a Magyar—jugoszláv cukorkooperáció Sikeres gazdasági vállal­kozásnak bizonyult a leg­újabb magyar—jugoszláv határmenti együttműködés, amelynek során a Mohács térségében termett cukorré­pát a bellyei kombinát dol­gozza fel és a cukor na­gyobb része visszakerül Ma­gyarországra. Most fejező­dött be a baranyai cukor­répa kiszállítása Jugoszlá­viába, s onnan a következő időszakban folyamatosan ér­kezik majd a késztermék Mindkét fél elégedett a kooperáció eredményeivel, ezért elhatározták, hogy to­vább bővítik a termelési­feldolgozási együttműködést. Az országhatár túlsó ol­dalán levő cukorgyárak nem tudják teljesen kihasználni kapacitásukat, mivel nincs elég nyersanyaguk. Mohács vidéke kitűnő cukorrépater­mő terület, gondot okoz azonban, hogy meglehetősen távol esik a hazai cukor­gyáraktól és emiatt sokba kerül a nagy tömegű ter­mény elszállítása. Kézenfek­vő megoldásként kínálkozott tehát az egyezség, amely szerint a Mohács környéki termést a közelebb fekvő jugoszláv cukorgyárak dol­gozzák föl. A termelést koor­dináló mohácsi Üj Barázda Tsz — az Agroimpex Kül­kereskedelmi Vállalat közre­működésével — öt évre szó­ló szerződést kötött a bellyei kombináttal. Az első évben 1100 hektá­ron termeltek cukorrépát a lugoszláv partner számára a baranyai gazdaságok. Jól fi­zetett az ipari növény: a tervezettnél tízezer tonnával több —összesen 60 ezer ion­ná — termett; a bellyei kombinát természetesen át­vette a többletet is. Az egyezségnek megfelelően a .íugoszlávok takarítottak be es szállították el a te.rményt. így a magyar mezőgazdasá­gi üzemek mentesültek a pótlólagos gépberuházástól. A mennyiségi és minőségi viták elkerülése végett a termés átvételénél jugoszlá­viai, a cukorrépa feldolgo­zásánál pedig magyar szak­emberek voltak jelen. A baranyai gazdaságok a kész cukor hetven százalé­kát visszakapják, a további harminc százalék fizetség a feldolgozásért. A mezőgaz­dasági üzemek a cukrot a tsz-ker útján ipari vállala­toknak adták el. A Mohács környéki termelőszövetkeze­tek a jövő év tavaszán na­gyobb területen vetnek cu­korrépát. jugoszláv részről pedig újabb cukorgyárak kapcsolódnak be a kooperá­cióba. Uszályok Csehszlovákiába Három újabb uszály ké­szült el csehszlovák megren­delésre a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi üze­mében. Az exportszerződést 1983 decemberében kötötte az MHD, a pozsonyi vízügyi hivatallal öt, egyenként 600 tonna hordképességű uszály, egy nagy teljesítményű, óránként mintegy 500 köb­méter kavics kitermelésére alkalmas elevátor és egy korszerű mérőműszerekkel fölszerlt kitűzőhajó szállítá­sára, együttesen körülbelül 100 millió forint értékben. Két uszályt már októberben átadtak a csehszlovák vevő­nek, s ez év végéig még szál­lítóhajókat és az elevátort is útnak indítják. A kitűzőha­jót — amelyet a hajózó út­vonal kijelölésére használnak — a jövő év első felében bo­csátják vízre Balatonfüreden. A megrendelő elégedett az idén gyártott hajók minősé­gével, s már további meg­rendelésekről is tárgyal. közéleti munkában. Gondol­kodásukat, magatartásukat — emelte ki a beszámoló — a marxizmus—leninizmus eszméi hatják át. Kisebb ré­szüknél azonban ettől eltérő, ezzel ellentétes — kispolgá­ri — nézetek is tapasztalha­tók. Nemcsak ezek a gon­dok. A demográfiai hullám­mal nem tartott lépést az intézmény fejlesztése, így zsúfolttá vált; ezzel együtt nőtt a túlórák száma. A ne­velési dokumentumok kiszé­lesedett követelményrend­szere további tanórán kívüli, a nevelők- által szervezett és irányított tevékenységet je­lent. Az új tanterv nevelési ré­szét jónak ítélte a beszá­moló, de több szaktárgy ese­tében módosítás szükséges. Egyes esetekben a tanköny­vek anyagát sem mérték az életkori sajátosságokhoz. A másodikos és negyedikes fi­zika és magyar irodalom sok gondot okoz nevelőnek, ta­nulónak egyaránt. Több ta- níthatatlan tankönyv van, melyből a diák önállóan, egyéni munkával képtelen előbbrelépni, mert túl ma­gasak a követelmények, vagy a tankönyv szerzőjének túlontúl egyéni elképzelésére alapozott. Az ötnapos taní­tási hét jó, de a terhelés fo­kozódott, mind a pedagógu­soknál, mind a tanulóknál. Jó, hogy a taggyűlésen ezek is hangot kaptak, hi­szen nemcsak egyetlen isko­la gondjai. De az örömökről sem feledkeztek meg a gim­názium kommunistái. Bár — s ezt minden felszólaló hang­súlyozta — a lelkiismeretes, következetes munka minden pedagógus kötelessége, a bér­rendezés pozitív hatása már most is érzékelhető. Jó érzéssel mondta el Zetz József, az egyik felszólaló, hogy a gimnázium egysége­sebb képet mutat kifelé, mint régebben. Ezzel együtt — fogalmazta meg az intéz­mény igazgatója, Lóczy Ist­ván — az iskola nyitottá vált, a kultúra egyik köz­pontja lett Kaposváron. Munkasikereik híre megyén túl is terjed. Országos vi­szonylatban is jelentős a tanulók és nevelők munkája, politikai-kulturális rendez­vényeik, UNESCO-tevékeny- ségük. A feladatok a beszámoló­ban és a hozzászólásokban megfogalmazottakból követ­keznek. Javítani kívánják a pedagógusok tájékoztatását. Eredményesebb politikai­ideológiai tudatformáló te­vékenységre törekszenek. Hozzá akarnak járulni az ak­tív, közéleti embertípus alap­vető tulajdonságainak meg­gyökereztetéséhez a tanulók körében. Fokozzák az alap­szervezet kezdeményezőkész­ségét. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak az ered­ményesebb tehetséggondo­zásra. Olyan célok ezek, me­lyeknek megfelelni örömteli gond. Leskó László A Kögáz Somogybán Kaposváron 20 kilométer új vezeték épül 20 millió forintért A Kögáz idei. Somogy megyei tevékenységéről, a gázszolgáltatásról és a sze­relésről Dénes Jánost, a vállalat igazgatóját és Mi­hályi Ferencet, a gazdasági igazgatóhelyettest kérdeztük. — A vállalat 1984-es ter­ve 2,7 milliárd forint, ebből a Somogy megyei terv 550 millió forintot tesz ki. Ezt a tervet a vállalaf 2.8 mil­liárd forintra teljesíti, a Somogy megyei egységek pedig 570 millió forintot ér­nek el. A somogyi nyere­ségtervünk 51 millió forint, ezt előreláthatólag 4 millió forinttal túlteljesíjük. A jó munka eredménye, hogy ha­vi átlagban 230—250 forint fizetésemelést adtunk az idén a dolgozóknak. So­mogybán az 1984-ben terve­zett munkák sorában való­sult meg a kaposmérői és a kaposfői tsz beruházása. Há­rom ipari szövetkezetnél végzett munkánk is számot­tevő, hiszen az olajtüzelésről a földgáztüzelésre tértek át Több mint félmillió forint értékben építettünk pébé- cseretelepeket néhány he­lyen, köztük említhetjük Osztopánt és Ordacsehit. Megkezdtük a fon.yódi ki- rendeltség létesítését és Nagyatádon egy nagyobb te­lep kialakítását. A megyében a földgázfogyasztók száma 2600-zal nőtt. — Mi várható jövőre a „gázfronton” ? — 1985-ben befejezzük a nagyatádi üzemviteli telep korszerűsítését. Folytatjuk a fonyódi kirendeltség léte­sítését. Kaposváron mintegy 20 km új vezeték megépíté­sére kerül sor 20 millió fo­rint értékben. Tovább bővül a marcali hálózat 3,5 kilo­méterrel; a munkák értéke eléri a 4 millió forintot. Barcson 2—2,5 km vezeték építésére kerül sor. ennek értéke 3,5—4 millió forintot tesz ki. Hasonló ütemben épül a többi helység veze­tékhálózata is. Jövőre vár­hatóan ugyanannyi fogyasz­tó bekapcsolására kerül sor, mint ebben az évben.

Next

/
Thumbnails
Contents