Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-09 / 289. szám

Tisztelt Szerkesztőség! 1984. december 5-én az esti órákban érkeztem haza, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a Kaposvári Közúti Építő Vállalat a bejáró hidat elbontotta. Bár tudtam, hogy az ott folyó kivitelezés kapcsán sor kerül majd a híd elbontására, és helyette újat fognak építeni, úgy ér­zem, jogos volt a reményem, hogy a bontás konkrét idő­pontjáról — akár telefonon is — előzetesen értesítenek. A gépkocsi használatát hetekig nélkülözni nem tudom, mert nemcsak munkakörömnél fogva, hanem a fűtéshez szükséges tüzelőanyag szállítása miatt is szükségem van rá. Magyarázatot nem várok levelemre, mindössze ezúton szeretném megköszönni az illetékeseknek ezt a „kellemes’’ meglepetést. Tisztelettel: Csizi László Tisztelt Szerkesztőség! Kaposvár—Topanár, Toponári út 81. Október végén vendégeink voltak. Már sok jót hallot­tak színházunkról, ezért már jóval előbb vettünk jegyet a Cigánybáróra, örömmel mentünk a színházba, de ebbe sajnos üröm vegyült. Felmentünk a nézőtéri büfébe, ami sajnos üres és koszos volt. Whisky, Martini, fehér rum, konyak volt, de üdítőnek csak Traubi. Férjem vett 4 whis­kyt, 4 Traubit és 2 sajtos tallért, s ezért 242 forintot fi­zetett. Nagyon meglepődtünk az árakon. Kérdeztük, há­nyadosztályú a büfé, de választ nem kaptunk. Sem név­tábla, sem árjegyzék nem volt kitéve, igaz, áru sem igen. Ezért az árért ugyanis az üdítő 8 forint betét nélkül, a tallér 10 forint, örömünket csökkentette a hölgy kedves és gyors kiszolgálása. Hogy lehet mindezt megengedni egy kulturális intéz­ményben, ahova gyerekek is járnak? Mindezt azért ír­tam le, hogy felhívjam rá az illetékesek figyelmét. Re­mélem, hogy a Vendéglátó Vállalat korrigálni fogja az árakat... Tisztelettel: Tóth Béláné Kaposvár, Petőfi u. 66. Plasztikból készült felfújható karácsonyfákat és csillagokat árusítanak egy müncheni üzletben. A szokatlan ünnepi dí­szek Kínából érkeztek. (Telefotó — AP—MTI—KS) Címeres mulasztás Somogyi Néplap XL. évfolyam, 289. szám 1984. december 9., vasárnap Rekordnyereség Csurgón Üj kirendeltségi székház Zákányban A csurgói ta­karékszövet­kezetnél már a jövő év ele­jén kezdődő mérlegkészí­téssel foglal­koznak. Jó évet zárnak az idén. A hozzájuk tartozó ti­zenkét községből és telepü­lésiből hatezren tagjai a szö­vetkezetnek, így lényegében csaknem valamennyi család­dal van kapcsolata a szövet­kezetnek. A betétállomány az év végére várhatóan el­éri a 94 millió forintot, ami azt jelenti, hogy 1985 janu­ár elsején tíz millióval lesz több a betét, mint egy év­vel korábban. 1984-ben 12 millió forint Színház öt előadást tart a tabi Zichy Mihály művelődési házban 1985 első felében a Népszínház társulata. A vá­lasztékban mindenki megta­lálja a kedvére való műfajt. A falujáró színház operata­gozata például Mozart-mű- vet mutat be a nagyközség­ben. Az egyfelvonásos opera címe: A színigazgató. Be­pillantást enged a mai né­zőnek a Mozart-kori kulisz- szák mögé, egy akkori ope­ratársulat anyagi, szerelmi viszonyaiba a csodálatos muzsika librettója segítségé­vel. Györgyfalvay Katalin ko­reográfiái mai tartalmakkal töltik meg a hagyományos táncformákat, és azt bizo­nyítják, hogy folklórvilá­gunk összefonódott a kör­nyékbeli népekével. A Nép színház táncegyüttese is fel­lép Tabon. De nem panasz­kölcsönnel segítették tagjai­kat. A takarékszövetkezet szedte be a biztosítási-, az áram- és a vízdíjakat, fi­zette a háztáji állatok (60 millió forint), és az áfész­nek eladott fontosabb termé­kek árát. így éves szinten a szövetkezet 90 millilió forint forgalmat ért el szolgáltatá­saival. Barzencei kirendelt­ségük foglalkozik valuta-vá­sárlással és értékesítéssel, ennek forgalma egymillió fo­rint volt ez évben. Az év első kilenc hónap­jának nyeresége után arra számítanak, hogy ez év munkája alapján megköze­líthetik vagy elérhetik a bű­vös egymillió forint nyere­séget, amely 80 százalékkal Tabon kodhatnak a vígjátékot ked­velők sem. M. Camoletti Boldog születésnapot című kétrészes komédiája szintén szerepel a programban. A francia színész, rendező, író kitűnően ismeri a színpadi játék fortélyait, és bohóza­tában a házastárs-szerető viszonyokat kuszálja össze mesterien. Ugyancsak a könnyedébb színpadi műfaj hódolói élvezik majd a Fér­jek papucsban című vígjá­tékot. Egy régi, filmkarriert is befutott Zilahy Lajos-művet játszik még el a Népszínház társulata Tabon. A szűz és a gödölye tematikája rokon­ságot mutat O’Neill Ameri­kai Elektrájával, illetve Priestley Conway családjá­val. Egy nagypolgári keres­kedőcsalád erkölcsi, anyagi hanyatlásáról szól a darab. több, miiint az előző évi re­kord a szövetkezet életében. Máthé Ferencmé elnök sze­rint ez az eredmény a tag­sággal és a lakossággal való jó kapcsolatnak, a kölcsön­keret maximális kihasználá­sának, a jól szervezett mun­kának, és nem utolsósorban a költségtakarékosságnak kö­szönhető. A csurgói takarékszövet­kezet ezzel a teljesítmény­nyel elérte a VI. ötéves terv célkitűzéseit. Eredményeik­hez az is hozzájárul, hogy az utóbbi négy év alatt két új székházat vettek birtok­ba és ez év végén adják át rendeltetésénék a takarék­szövetkezet zákányi új szék- házát. Váci Mihályra emlékezve Váci Mihály Kossuth-díjas költő, műfordító, publicista születésének 60. évfordulója alkalmából emlékestet ren­deznek a közeljövőben a Rátkai Márton Munkás-Mű­vész Klubban, illetve a Rad­nóti Miklós Színpadon. December 10-én, hétfőn a Rátkai Márton Munkás- Művész Klubban Jegenye fényben címmel tart irodal­mi estet a Magyar Színház- művészeti Szövetség és a Szépirodalmi Könyvkiadó. Az esten Váci Mihályné be­vezetője után Erdélyi György, Kertész Lilla, Ko­vács P. József, Prokopius Imre, Tatay Éva. Tóth Já nos István adja elő Váci Mi­hály műveit. A Radnóti Miklós Színpad és a Magyar Rádió közös emlékestje december 13-án, csütörtökön lesz a Nagyme­ző utcában. Az esten Czine Mihály irodalomtörténész idézi fel Váci Mihály élet­útját, elemzi munkásságát. Mozart-operát is bemutatnak „Az 1526 előtt kiadott kö­zületi armálisok közül. egyedül Somogy vármegyéé maradt ránk, s közvetlen adatunk sincs arra, hogy más megye ilyet kapott vol­na ...” — olvashatjuk a le­véltári napokat követően megjelent kiadvány beveze­tőjében. Borsa Iván írásából idéztünk, címe: Somogy vár­megye címere és pecsétje, 1498. A török fenyegetés miatt már-már hadiállapotbam lé­vő megye ispánja, vitézlő Buttkai Péter és Somi Józsa temesi ispán 1498-ban kért és kapott Somogynak kirá­lyi okiratot. A régi várme­gyeháza homlokzatán ma is láthatjuk ezt az elgondolkod­tató címert. Elgondolkodtató, hogy címereslevelünk szőlővenyi­gét tanító kart ábrázol. So­mogy akkoriban a szőlőben gazdagabb megyék közé tar­tozott, s több bort termelt, mint amennyire szüksége volt. A somogyi bor minősé­ge a szerémségi mögött a második volt — s talán hi­hetetlen, de igaz, hogy „To­kaj szőlővesszei” ekkor még sereghajtók voltak, csak a török hódoltság idején nőtt a jelentőségük. Hol van már a tavalyi hó? __ Bár lehet, hogy a bog­iári kombinát cáfolja majd iróniánkat. Elgond olkodtató az is, hogy a királyi szakácsok — Zólnay László Kincses Magyarország című könyve szerint — So- mogyból kerültek ki. Nagy- szakácsi ismerős helységnév. Megbízhatóak, jó ízlésűek voltak, királyaikhoz hűek — bizonyítja, hogy a ma­gyar történelemben csak I. Mátyás halálakor vetődött fel a mérgezés gyanúja (alaptalanul). Csak egytől óvjuk olvasóinkat : e ha­gyományt ne kérjék számon a mai közétkeztetés szaká­csaitól. A leginkább elgondolkod­tató: Magyarország megyéi közül elsőként Somogy ka­pott címert. S most — 1984- ben — miért nincs címere a megyének? T. A. Vonatpótló autóbuszok A jövő héten a korábbiak­nál már kevesebb korlátozás zavarja a vasúti forgalmat. A MÁVINFORM tájékozta­tása szerint pályaépítési munkák miatt december 10-től 14-ig Ra- posmérő és Kiskorpád kö­zött a Budapest, Déli pálya­udvarról 7.20 órakor és a Gyékényesről 11.20 órakor induló; Devecser és Tüskevár kö­zött a Budapest, Déli pálya­udvarról 06.00 órakor és a Szombathelyről 11.15 órakor induló; december 11-től 16-ig Go- disa és Szentlőrinc között a Dombóvárról 11.35 órakor induló vonatokról autóbusz­ra kell átszállniuk az uta­soknak. Az ezzel járó ké­nyelmetlenségért a MÁV kéri az utasok megértését. Az egyfontos bankjegy halála A brit kincstár halálra ítélte a „zöldhasút”, másszó­val az egyfontos bankjegyet. Ez év utolsó napján nyom­ják belőle a legutolsó pél ­dányt — ezek aztán, forga­lomba lévő testvéreikkel egyetemben, még egy teljes éven át szolgálhatnak fizető- eszközként, tovább egy nap­pal sem. 1986. január 1-én Nagy-Bri'tanniában a legki­sebb címletű bankóért már senki nem kap semmit, használhatja arra, amire ép­pen akarja. Cudarább a sorsa a fél- pennys érmének. Ennek már csak hetei vannak hátra az életből: 1985. január 1-én már arra sem lesz jó, amire a papír egy év múlva. A félpennyst senki sem si­ratja, a bankjegyet viszont igen. Hiába mondja róla a kormány, hogy büdös, ko­szos, mindenki csak gyűri a zsebébe, a pénztárcában el- , simítani már nem szokás — • az átlagember szereti. Vi- * szánt az ötpannysnél kisebb ’ egyf ontos érmét, amely vagy | két éve van forgalomban -- bár nem piszkos, nem büdös, j gyűrni sem lehet , simítani ; sem — mindenki utálja. í A televízióban szaftos nyi- j lafkozatok hangzottak ed a ] halálraítéltről ás az egyfon- j tos érme hTaiomátvétedóről. | Hazárd megye lordjai Amerikai tv-filmsorozat, X/l. rész: A félkarú rablók. Irta: Guy Waldron, rendezte: Rod Wmateau... Hazárd me­gyében mindent másképp csinálnak, mint bárhol másutt. A népszerű Bo és Luke örök harcban áll a hatósággal. Ha bajban vannak, segíti őket Daisy csinos, ügyes és eszes unokahúguk, Rosco seriff — a törvény legpénzáhesebb őre — újraválasztásához Bunkó főnök segítségét kéri... Ma délután, 14 óra 50 perces kezdettel láthatjuk a tv képernyőjén — az 1-es műsorban. Tarka sorok Fakir Az áruházban egy fér­fi vairrótűkészletet vásá­rol. — Varrni óhajt a ked­ves vevő? — kérdi az eladónő. — Dehogy. Rendsze­rint kardot szoktam nyel­ni, de az orvos most di­étára fogott! Bor és asszony Cortez, Mexikó meghó­dítója az indián törzs- főnökinek egy hordó bort ajándékozott. Másnap megkérdezte a törzsfő- nőktől, hogy mi a véle­ménye az italról, mire az így válaszolt: — Ebben az italban valamely készítmény van az asszonyok nyel­véből és a jaguárok szí­véből. Így kell ennek lennie, mert ha valaki iisaik belőle, fólyiton be­szél, és megküzdane ma­gával az ördöggel is. Vendéglőben — Pincér, ez a bécsi szelet nagyon forró! — Akkor fújjon rá, uram. — Próbáltam, de foly­ton elrepül! A világ leggazdagabb kutyája Egy Lotta nevű svéd tacskónak tízezer koro­nás bankszámlája van. az összeget Loffca gazdá­ja helyezte el a bankban abból a célból, hogy el­halálozása esetén a ku­tyát mindennel ellássák. A svéd törvényszék szerint minden bankbe­tétet fizikai személy ne­vére kell elhelyezni, még ha részvénytársa­ságról van is szó. Ebből következik, hogy Lotta bankszámlája szabályta­lan. Kutyának nem le­het bankbetétje. A banktisztviselő még­is fölvette a pénzt, mert azt hitte, hogy a Svéd­országban igen gyakori Lotta név embert jelöl. Mikor a tévedés kide­rült, Lotta gazdája ka­tegorikusan megtagalta, hogy visszavegye a pénzt. így aztán a bank annyiban hagyta a dol­got, úgyhogy Lotta az­óta a világ legvagyono­sabb kutyája. Ez a második ilyen eset Svédországban. Né­hány évvel ezelőtt egy paraszt hasonló módon- bankszámlát nyitott Nikke nevű lovának. A paci most, gazdája halá­la után, fejedelmien él egy Stockholm környéki majorságban. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy m«fgywi Bizottságának lapja Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kerczc Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Postacím: Kaposvár, Pf. 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft, negyedévre 102 Ft, fél évre 204 Ft. egy évre 408 Ft Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents