Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
■ 6 AZ IFJÚSÁG ÉLETE Somogyi Néplap 1984. december 1., szombat Az egészségügy területén sok fiatal dolgozik; többségük lány és asszony. A minap Kaposváron ifjúsági parlamentet tartottak számukra. Ezen megvitatták az 1981. évi munkahelyi parlament intézkedési tervének végrehajtását. A hozzászólásokban megfogalmazódott az új jelenségekre választ váró fiatalok érdeklődése az ágazat fejlesztése iránt. A megyeszékhelyen és környékén kétszázhatvanegy fiatal dolgozik az egészségügyben, huszonnégyen vezető állást töltenek be. A fiatalok munkahelyi tapasztalatai, gondjai és örömei nagyrészt megegyeznek az idősebbekével, ám sajátos helyzetükből fakadóan másmás intézkedéseket várnak, más igényeket fogalmaznak meg. A városban a harmincöt éven aluli egészség- ügyi dolgozók 1982. novemberében megalakították a KISZ-szervezetet, programjuk színesíti a fiatalok életét, a szervezet révén képviseltetik magákat a különböző döntések előkészítésében, javaslataikkal segítik a munkahelyi vezetők munkáját. A bölcsődékben szocialista brigádok alakultak. A brigádmozgalom pezsgést hozott a gyermekintézmények dolgozóinak életébe — segíti a közösség összeková- csolódását, képzésüket, művelődésüket. Az Alkotó ifjúság pályázaton 1982-ben tizenegyen, tavaly már tizenkilencen vettek részt. A városi egészségügyi osztály az intézkedési terv végrehajtása alapján, a fiatalok kívánságának megfelelően igyekezett elősegíteni a fiatalok letelepedését. Az egykori kaposvári járás területén három körzeti orvos és négy fiatal védőnő kapott megfelelő lakást. Ka posváron öt fiatalt sikerült lakáshoz juttatni. A vitában felszólaló göllei védőnő szavai nyomán kirajzolódott előttünk, milyen nagy szerepük van a helyi tanácsoknak a pályakezdők, a fiatalok letelepítésében. Budapesti állásából hívták haza Göllébe a fiatal védőnőt, „versenyképes” ajánlatokkal; közérzete azóta is jó — ez csendült ki sza- vaibóL A fiatal orvosok szakorvosi képesítésének megszerzését is igyekeznek támogatni, a tanulás támogatása nemcsak egyéni érdek, hanem a lakosság alapellátásának javítását is segíti. A védőnők közül hatan tanulnak főiskolán. Az anya- és csecsemővédelem így nagyobb tudású szakemberekre számíthat. Az egészségügyi ágazaton belül a fiatal bölcsődei gondozók közérzete azt jelzi, bőven van tennivaló. Az ifjúsági parlament hozzászólóinak java része közülük került ki; sürgették, hogy minél előbb oldódjon meg Kaposváron a képzésük, ez ugyanis elősegítené a gondozónők utánpótlását, szakmai tudásuk gyarapítását, s több fizetést kaphatnának, akik megszerzik a szakképesítést. Ügy gondolom, tanulásukra, képzésükre épp olyan nagy szükség van, mint az egészségügy más területén dolgozók esetében. Országos rendelkezést kérdőjelezték meg többen: miért épp a bölcsődék nyitnak a legkorábban. Ahogy nőnek a gyerekek, annál később ébreszthetik őket. Nyilván fordítva volna célszerűbb, ez szolgálná a gyerekek érdekét. A munkahelyek rugalmas munkakezdéssel, kismamaszalagok szervezésével hozzájárulhatnának a bölcsődék későbbi nyitásához, természetesen a gyerekeik és a kismamák védelmét tartva szem előtt. Az egészségügyben dolgozó fiatalok a kiemelkedő munkájukért differenciált, magasabb bért, jutalmat érdekelnek és kapnak is, ám az egészségügyre jutó egyszázalékos jutalomkeret alacsony ahhoz, hogy még jobban elismerjék fizetésben, jutalomban a jobb munkát. Egyöntetű volt ez a vélemény a dolgozók és a munkáltató között. Az egészségügyi dolgozók kaposvári ifjúsági parlamentje az újabb intézkedési terv elkészítéséhez a munka- és életkörülmények javítását, a jobb közérzetet eredményező javaslatokkal járult hozzá. A javaslatok alapján született döntések bizonyára továbbra is hozzájárulnak boldogulásukhoz, előbbreju- tásukhoz, az egészségügy fejlődéséhez. Korányi Barna Negyvenfős szovjet csoport érkezett Baskiriá ból Kaposvárra a Szputnyik és az Ibusz- iroda szervezésében. A fiatalok üzemlátogat ásón vettek részt, megtekintették a kaposvári nagymalmot. Az üzem vezetősége és pártsze rvezete tájékoztatta a fiatalokat. Az üzem- látogatás után baráti találkozóra került sor az Édosz művelődési házban. Összeforrott a társaság A gimnáziumi tanulók többségének a sikeres továbbtanulás a célja. A mai megnövekedett követelmények és a folyamatos részvétel a KXSZ-életben azonban már nehezen egyeztethetők össze. Természetesen akadnak kivételes diákok, és kivételes osztályok is. A Munkácsy Mihály gimnázium IV/C osztálya az iskola egyik legjobb alap- szervezete, tanulmányi eredménye pedig kimagasló: az év végén 4,1 volt az osztályátlag. A KISZ-titkár Le- zsák Andrea. Tavaly választották meg. — Ügy érzem, hogy a négy év során mi mindig mindenben összedolgoztunk. Ha valaki programot szervezett, rögtön megbeszélte a többiekkel a teendőket, s legtöbbször közös döntések születtek. Nekem talán csak akkor akadt plusz munkám, mikor az iskolai vezetőség kizárólag KISZ-titkároknak tartott megbeszélést. S mivel mindenki a legjobb igyekezete szerint végezte munkáját a vezetőségi tagok közül, természetesen partnerei voltak az osztálytársaink is, nem jelentett számunkra megterhelést a KISZ-mun- ka, hiszen örömöt leltünk benne. Horváth Bea sportfelelős : — Sokat jártunk színházba, múzeumokba, részt vettünk a különféle sportrendezvényeken, az évfolyamok közötti bajnokságokon. Az osztályok közötti bajnokságot az iskolai KISZ-napok alkalmával szoktuk lebonyolítani. Mi a négy év alatt nagyon jól éreztük magunkat, s ha nem lett volna ennyi elfoglaltságunk, hiszen majdnem mindenkinek délután is akadt tennivalója, még több időt tölthettünk volna együtt. Májusban érettségizünk, s most már nem sokat tudunk változhatni. Varga Tímea tanulmányi felelős is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Ö kollégista, igy aztán két területen is tevékenykedik, hiszen a kollégiumi diáktanács titkárának a helyettese. — Nagy szerepe volt a közösség formálásában osztályfőnökünknek; vele jól kijöttünk. Neki köszönhetjük a szeptemberi balatonede- ricsi kirándulásunkat is. Rendkívül jól éreztük ott magunkat... Nem kis teher nehezedett a kirándulás során Fiilöp Tamásra, akinek egyetlen fiúként egy egész lányosztályt kellett táncba vinnie. Tamás egyébként második helyezést ért el az országos tanulmányi versenyen. — Talán több KISZ-mun- kát is vállalhattam volna, de a matematika és a fizika fokozott tanulása mellett ez már túl sok lett volna számomra. Én így is szívesen voltam tagja az osztálynak. Nem alakultak ki klikkek, elmosódtak a határok, inkább baráti közösségek jöttek létre, az érdeklődési köröknek megfelelően. Az osztályból többen tagjai az iskola énekkarának és a Munkácsy Krónika szerkesztőségének. Csutoras Ildikó e kettőt kapcsolta össze, mikor finnországi élményeit írta meg, ahol a kórussal járt. S hogy gondolnak azokra is, akik csak ezután lesznek KISZ-tagok, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy többen megkapták a Kiváló Ifivezető kitüntetést. Lezsák Andrea: — Én azt tartom a legnagyobb eredménynek, hogy bárkinek bármilyen problémája akadt, bizalommal fordulhatott a másikhoz, mert tudta, hogv segítséget kap tőle. összegzésként pedig következzenek Czékus Gábor szavai, aki az iskolai KISZ- fcizottság titkára: — A tavalyi KlSZ-napo- kon nagyon jól szerepelt az osztály, kitett magáért. S egyáltalán: mindig lehetett rá számítani. B. Zs. Fiatalok az egészségügyben életre nevelnek — Ma elosztottuk a lányokat az osztályban — állít haza tizenkét éves fiam az iskolából. — Mindenki választott egyet magának, de én és Edik kettőt is ... — Mi az, hogy „elosztottuk”? Minek? — kérdem értetlenül — Pedig világos. Segítek vinni a táskájukat, és megvédem őket, ha kell. Mit mondjak? Elismerést érdemel a szándék. A baj csak ott van, hogy a kislányok olykor nem egészen értik ezt a „lovagias” viselkedést. Meg aztán az is előfordul, hogy ebben a korban a kis lovag nem mindig bánik kesztyűs kézzel a védencével. Például az én Kolja fiam sem Ólja nevű osztálytársával. A kislány édesanyja föl- háborodottan panaszkodik az iskolaigazgatónak: — Miféle huligánok vannak ebben az iskolában?! Kolja gorombáskodik a ikis- lányommal, húzkodja a haját, betintázta a fehér gallérját ... Á családi Kolját behívatják az igazgatói irodába. — Nem... én nem vagyok huligán — rebegi halkan, riadtan. — De hát miért bántod Ólját? — kérdezi szigorúan az igazgató. — Nem bántom. Hiszen tetszik nekem ... Igen, a Koljához hasonló korú kisfiúk már kezdenek érdeklődni a lányok, elsősorban osztálytársaik iránt. Ez az érdeklődés az ellenkező nem képviselői iránt egészen természetes dolog, ami összefügg a fiziológiai érettség kezdetével. Elmúlik egy kis idő, egykét év, és változik a helyzet. Tizenöt éves korukra a kislányok kezdik megérteni, hogy megnőtt, megvállaso- dott fiú osztálytársaik komolyabb figyelmet érdemelnek. Egyre jobban igénylik a nagy beszélgetéseket. S ilyenkor van az, hogy egy osztályból való párocskák kilométereket sétálgatnak, komoly dolgokról avagy semmiségekről órákig beszélgetnék. Egyszerűen jó együtt lenni. Ez nagyszerű és a legtisztább korszak az életükben. S baj, ha a szülők ezt nem értik meg. Ilyenkor jönnek a konfliktusok, önmagukban is kellemetlenek, de különösen veszélyesek azért, mert a haragos felnőttek, abbeli igyekezetükben, hogy „megelőzzék a bajt”, talán akaratlanul is, de maguk irányítják a kamaszok figyelmét a kapcsolatnak olyan vonatkozásaira is, amelyekkel ők talán még nem foglalkoztak. Néhány évvel ezelőtt az egyik leningrádi iskola foglalkozásokat szervezett a családi nevelésről, előbb a tanítóknak, aztán a szülőknek, majd végül maguknak a gyermekeknek. Nyílt, tárgyilagos beszélgetések voltak, a helyesen megválasztott hangnem megkönnyítette a részvételt mind a gyerekek, mind a szülők számára; a kamasz lányok. fiúk feloldódtak, bátran kérdeztek, és a felnőttek válaszoltak. A leningrádi tapasztalatokat ma már sok iskolában felhasználják. Az 1983—84-es tanévtől kezdve a családi életre nevelés minden általános iskolában elkezdődött. A tananyagot a Pedagógiai Tudományok Akadémiája dolgozta ki, egy sor iskolában végzett előzetes kísérletek alapján. A tananyag első részével, ami az egyéni higiéniával és a nemek kapcsolatával foglalkozik, a VIII. osztályban ismerkednek meg a tanulók. Ezt az osztályt mindegyik kijárja, a VIII után ugyanis egy részük elvégzi a X. osztályt is, egy részük tovább tanul szak- középiskolában, technikum ban stb. „A családi élet etikája és lélektana” című tananyaggal a IX. és a X. osztályban foglalkoznak. Ez olyan témákat taglal, mint a családjogi törvény, a házasság lelki alapfeltételei, a házastársak együttélésének problémái, a családon belüli nézeteltérések és azok tisztázásának különféle módjai, a családi együvétarto- zás érzése stb. Amikor a tanulókat megkérdezték, tetszenek-e ezek az órák, a válaszok százalékaránya a következő volt' „igen” — 70 százalék, tartózkodott — 20 százalék. „nem”-et mondott — 10 százalék. Egyébként ez utóbbi 10 százalék között nem volt egyetlen leánytanuló sem. A. B.
