Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
4 Somogyi Néplap 1984. december 5., szerda Bővülnek a beszerzési források Erősödő kishatármenti kereskedelem Kozmetikai szerek, vegyiáruk, konzervek. építőanyagok, lakberendezési cikkek gazdagabb kínálata jelzi a szomszédos országokkal választékbővítés céljából kötött szerződések eredményeit. A kishatármenti kereskedelmi tevékenységet megyénkben az évről évre erősödő kapcsolatok, az új lehetőségek keresése és hasznosítása jellemzi, s ez a szakmai tapasztalatok cseréjét is szolgálja. A szerződésekben vállalt idei kötelezettségek nagy részét már teljesítették a partnerek. Dóri Jánost, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét arra kértük, tájékoztasson a kishatármenti forgalom idei tapasztalatairól és a jövőre vonatkozó elképzelésekről. Bemutató a testvérmegyében — A földrajzi adottságoknak megfelelően a legintenzívebb és legszélesebb kapcsolatot a szomszédos Jugoszláviával alakítottuk ki. A Bjelovár testvérmegyénkben megrendezett júniusi bemutatkozásunk során és azóta kötött szerződések újabb forrásokkal bővítették a kereskedelmi tevékenységet. Az újonnan létrejött kapcsolatok közül kiemelném a csurgói Napsugár, a Nagyatádi Cérnagyár, a Kaposplast, a VBKM, a Kaposgép és a Delta szövetkezet eredményes bekapcsolódását a kishatármenti forgalomba. A bemutatkozás fontos eseménye mellett ez évben két új mozzanat is megfigyelhető a Jugoszláviával folytatott cserekereskedelemben. Egyrészt fokozódott a jugoszláv export, vagyis a tavalyinál több áru érkezett eddig a megye üzleteibe, másrészt bővültek a beszerzési források. — Részünkről változatlanul legnagyobb cserepartner a Balaton-Fűszért — ők ez éviben két újabb gyárral is szerződést kötöttek —. de jelentős a Tejipar és a Se- fag barcsi gyáregységének az exportja is — mondta az osztályvezető. — A lakosságot elsősorban a választékibővítő termékék érintik és érdeklik. Az idén újdonságnak számítottak a Kaposker boltjaiban kapható fogkrémek, a Dél-dunántúli Tüzéppei kötött szerződés keretében érkező nyílászárók, illetve a Dél-dunántúli Cipőkereske- delmi Vállalat által forgalmazott jugoszláv sportcipők. Külön kiemelném a kaposvári áfész nagykereskedelmi tevékenységgel foglalkozó Szövker társulatát, amely csehszlovák partnerekkel vette föl a kapcsolatot, és hiánycikkeket pótló árukat tudtak beszerezni. Csöveket, radiátorokat, padlóburkolóanyagokat, gázkazánokat hoztak be mintegy 50 millió forint értékben. A más kereskedelmi tevékenységből származó export-import az idén a tavalyihoz hasonlóan 150—200 millió forint körül alákul. Űj partnerek a láthatáron — Milyen lehetőségele vannak a kapcsolatok bővítésére? — Természetesen szeretnénk a hagyományos partnerek mellett újakat is szerezni. Tervezzük, hogy Ausztriával és Olaszországgal is felvesszük a kapcsolatot. Ennek és a már meglévő kereskedelmi partnerekkel kötött szerződések bővítésének érdekében szeretnénk, ha a jövő évtől Somogy megyében is kirendeltséget nyitna valamelyik nagyobb külkereskedelmi vállalat, mely segítené a konkrét üzleti kapcsolatok létrejöttét. N. Zs. ! Eredményes vadgazdálkodás Megyénkben is befejeződött az őztrófeák bírálata: a tavalyinál tizenhárommal több, összesen 582 őzbak kilövésről hoztak trófeát a vadászok — tájékoztatott Simon Pál megyei vadászati főfelügyelő. Amíg a múlt évben egy trófea bronzérmes lett, öt pedig káros kilövésről tanúskodott (ami azt jelenti, hogy ezeket az őzeket nem lett volna szabad puskavégre kapni), most egy-egy ezüst-, illetve bronzérmet adhatott ki a trófeabíráló bizottság. Mindkét őzbakot hazai vadász ejtette el: az ezüstérmeset Csurgón lőtték, s ennél a nagy őzbaknál az volt az érdekesség, hogy osztott szárú agancsot viselt, a bronzérmeset pedig Törökkoppányban ejtették el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a somogyiak az ütemterv szerint futtatják fel az állományt, s munkájukkal jól szolgálták a célt: az állománynövelést. A kilövések minőségi törekvéseit jelzi, hogy sok selejtes bak került terítékre az idén: a vadászok jól látják el a feladatokat, szakszerűen lövik ki azokat a fiatal egyede- ket, amelyek csökkent te- nyészértékük miatt nem valók az állományba. — Hogyan készülnek a télre a vadászok? — A vadásztársaságok tájékoztatást kaptak arról, hogy — a meteorológiai előrejelzés szerint — az idei tél hosszan tartó lesz és a kemény hidegek jellemzik. Ebből következik — s vadászaink ezzel is tisztában vannak —, hogy körültekintően föl kell készülniük az állomány átteleltetésének segítésére. Előreláthatóan gondoskodtak arról, hogy tápértékben gazdag eleség álljon a vadak rendelkezésére a téli etetőkben, s ezzel egészítsék ki azt a takarmányt, amelyhez az állat természetes úton hozzájut a téli erdőkben, mezőkön. A cser- makktermés az idén jó volt — ez megkönnyíti a vaddisznók, a szarvasok táplálékszerzését ... H. F. Valósággá váló mesék A házi feladat: tervezz egy repülőgépet — Tudsz papírröpcsit hajtogatni ? — Persze, bár a papírrepülő nem is repülő — mondja a fiú s szakszerű kiselőadást tart a levegő sűrűségéről, a papír súlyáról, szárnyprofilról és sok más efféléről. Ez másutt talán meglepő lenne, de nem a moszkvai 698-as számú általános és középiskolában. És hogy miért nem, azt az épületiben tett rövid látogatás is elárulja. Mindjárt a bejáratnál hatalmas faliújság látható, rajta repülőgépek képei, konstrukciós rajzok s fölötte a felirat: arra születtünk, hogy valósággá változtassuk a meséket. Az emeleteken a különböző szovjet repülőgép- és helikoptertervező irodák tevékenységével és történetével ismertetnek meg a tablók. A szünetben gyerekek csoportosulnak előttük és érdeklődéssel tanulmányozzák a szöveget csakúgy, mint a MI és Kamov típusú helikopterek, vagy a sugárhajtású MÍG gépek fényképeit. Az igazgató irodájában valóságos gyűjtemény vaa repülőgépmodeilékből. A szovjet oktatási reform eredményeként az általános tantervű középiskolákban (9—10. osztályban) is erősödött a szakmai képzés Szaporodott a szakmát adó középiskoláik száma, előtérbe került a munkára nevelés. a népgazdaság szakemberigényeinek minél közvetlenebb és hatékonyabb kielégítése. — A tudás annyit ér, amennyit abból az eredményes munka és a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében felhasználható — mondja Alekszej Agar- jov, az iskola igazgatója. — A mi iskolánk szakosodása nem valami öncélú különlegesség — az élet irányította lépteinket ebben az irányban. A repülőgépiparnak szüksége van képzett szakmunkásokra, akik a gépeket gyártják, javítják. Ezért fordult segítségért a középfokú- és szakoktatási minisztéri • umhoz. Általában fontossá vált a műszaki ismeretek magas szintű oktatása, az, hogy az iskola a maga eszközeivel reagáljon a tudományos-műszaki haladás eredményeire. Ebből rán« éppen ez a terület jutott. A beszélgetés során kiderülnek a részletek is. A kísérlet egy éve tart. A tanulók a repülőgépgyártó üzemekben töltik szakmai gyakorlatukat, a repüléstechnika, illetve a repülőgép-tervezés alapjaival külön tantárgyként ismerkednek. Tanulnak technológiát és anyagismeretet. A tanulók nagyon szeretik a repülőgépekkel kapcsolatos foglalkozásokat — ez a lányokra is áll. Voltak repülőtereken, ültek pilótafülkéjében és megismerkedtek azokkal a gyárakkal, ahol sokuk munkahelye lesz. Különböző modelleket tanulmányoztak : megtudták, hogy ez vagy az a konstrukció miért repül, miért fordul jobbra vagy balra, vagy eppen miért nem tud a levegőben maradni. A termelési gyakorlatokon a tanulók brigádrendszerben dolgoznak. Megismerik a dolgozó kollektíva struktúráját, a demokratikus döntéshozatal szabályait, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Valóban az életnek tanulnak, leendő életükre készülnek fel. A moszkvai 698-as számú iskolában nem titkolják: semmiféle garanciát sem adnak arra vonatkozóan, hogy a diákokból a jövő Tu- poljevjei, Iljusimái vagy Antonovjai válnak. A legjobbak persze egyetemire, főiskolára mehetnek, repülőgép-tervező válhat belőlük. Elképzelhető, hogy a jövőben számukra egyetlen tárgyból is elegendő lesz felvételi vizsgát tenni. Ha n.em így alakul, akkor is vitathatatlan előnnyel, kedvezőbb helyzetből indulhatnak. A jók technikumban képezhetik tovább magukat. A legtöbben viszont az itt szerzett tudás birtokában a repülőgépiparban helyezkedhetnek el középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkásként. Addig azonban még sok jó dolgozatot kell megírniuk — repülőgéptervezésből is. Lengyel László A pécsi sziámi ikreknél Bálintkának és Tamáskának láthatólag tetszik a fotózás. München, Lindwurm Strasse, gyermekklinika. Ennek a 120 ágyas gyermekkórháznak a 70 ágyas sebészeti osztályán fekszenek a szétválasztott pécsi sziámi ikrek. A kórteremben az öt kis rácsos ágy közül a két középső az övék. Ezen az estén nyugodtan feküdtek és mosolyogtak a nővérre, meg rám, amikor szóltam hozzájuk. Bálintka vidáman rázta a csörgő színes golyóit, és gőgicsélt. Szinte hihetetlen, hogy ez a csöpp gyerek alig egy hónapja esett át élete második súlyos műtétjén ... Csak a terhesség hetedik hónapjában mutatták ki a vizsgálatok a pécsi kismamánál, hogy ikerterhességről van szó. Az észlelt farfekvés miatt döntöttek úgy az orvosok, hogy műtéti úton hozzák világra a gyermekeket. A méh feltárása után derült ki a szomorú szenzáció: 1983. október 13- án sziámi ikrek születtek a pécsi szülészeti klinikán ... A medencecsont alsó szélénél egymáshoz nőtt csecsemők azonnal a gyermekklinika pardmatâlis intenzív központjába kerültek. Dr. Waldemar Hecker professzor és az általa vezetett gyermeksebészeti klinika az összenőtt ikerpárok sikeres szétválasztásával világhírnévre tett szert. Hecker professzor Münchenben fogadott, s kérésemre beszélt a pécsi ikrek operációjáról. — Professzor úr! Ügy tudom, az ön klinikáján hajtottak végre legnagyobb számban sikeres műtétet összenőtt ikerpárokon? — Meggyőződésem, hogy más országok, például Magyarország gyermeksebészei is rendelkeznek azzal a szakmai tudással, hogy ilyen műtéteket elvégezzenek. Mi azért vagyunk szerencsés helyzetben, mert klinikánk a legkorszerűbb műszerekkel van fölszerelve, s ez biztosítja a műtétek sikerét. Eddig tíz ilyen operációnk volt, ebből hat sikeres, és most a hetedik a pécsi ikerpár. — Hogyan került arra sor, hogy ön vállalta a pécsi ikrek műtétjét? — A Báselben rendezett nemzetközi gyermeksebészeti konferencián találkoztam dr. Pintér Andrással, ő beszélt nekem róluk, és megkérdezte, elválllalnám-e a műtétet. Mivel négy évvel ezelőtt hasonló módon ösz- szenőtt ikreiket választottunk szét sikerrel, megállapodtunk, hogy miként kerülhet sor e műtétre. A pécsi gyermekklinikával nagyon jó a kapcsolatunk, ugyanúgy mint általában a magyar gyermeksebészekkel. Sok magyar kolléga például levelező tagja a Német Gyermeksebészszövetségnek. — Az ikreket már május 7-én Münchenbe szállították, az első műtétre azonban csak június 28-án került sor. — Minden sziámi iker másképpen van összenőve. Hiába volt előzőleg olyan ésetünk, ahol a pécsiekhez hasonlóan közös medence- csonttal születtek, nincs két egyforma eset. A műtét előtt pontos képet kell kapnunk a csontok és a belső szervek elhelyezkedéséről. Amíg erről alapos diagnózis nincs, nem foghatunk hozzá az operációhoz. — A második, a lábak helyzetét korrigáló műtétet csak az egyik gyermeken hajtották végre? Miért? — A két gyermek közül Bálint épült föl gyorsabban a szétválasztó műtétből, ö már olyan állapotban volt, hogy kockázat nélkül alávethettük a második beavatkozásnak. Tamásnál azonban gyulladás és lázas állapot lépett föl, s amíg ez nem rendeződik, nem nyúlhatunk hozzá. Bálint, ha nem jön közbe komplikáció, 1—2 hónap múlva már otthon lehet, Tamásról egyelőre nem tudok nyilatkozni. — Mi az oka a sziámi- ikerképződésnek? Vírusfertőzés vagy genetikai kromoszóma-eltérés? — Csak azt mondhatom, hogy a megtermékenyített petesejt fejlődésekor az osztódó petesejtfelek valamely ponton nem válnak el. Hogy ennek mi az oka, pontosan még nem tudjuk. Az első ikerpár, amelyet ezen a klinikán szétválasztottak, most 20 éves; Amerikában lakik. A pécsiekhez hasonló rendellenességgel született ikrek Törökországban élnek. Egy évvel ezelőtt, hároméves korukban, a klinika egyik fiatal orvosa meglátogatta őket, s bár csak az ikerpár egyikével találkozott, meggyőződhetett róla, hogy ugyanúgy futott, ugrált, mint a többi gyerek. (A világon ikerterhességek hat százalékánál fordul elő összenövés, ezek legtöbbje azonban nem életképes.) Bálintot és Tamáskát a fotózáshoz kiemelték a kiságyukból. Olyannyira tetszett nekik ez az állapot; Tamáska nem is engedte, hogy visszafektessék, Bálint pedig, amikor visszatették, olyan erővel kapaszkodott oda nyújtót ujjamba, mintha soha nem akarná elengedni ... Sarok Zsuzsa Dugó Üjabban — gondolom, mert ezt írja elő a szabvány — a lakásokba csak védőföldeléssel ellátott konnektorokat tesznek az építők. Ez jó is, mert nem baj, ha valami biztonságos. Bár nem hiszem, hogy eztán az emberek majd rohannak az üzletekbe és gyorsan kicserélik összes földeletlen villamos holmijukat földeltre. Van tehát némely fenntartásom a szabványosítással szemben. Épp azért, mert a beköltözők valószínűleg nem azzal kezdik cselekedeteik sorát, hogy áttanulmányozzák az összes érintésvédelmi szakkönyvet, s aztán a fejükhöz kapnak, mondván: isten engem úgy segéljen, soha többé nem veszek kezembe védelem nélküli dugót. Hanem valahogy úgy képzelik: ide be kellene dúgni a lámpát, hogy lássak, id* be kellene dúgni a rádiót, hogy halljam a híreket... De nem lehet. Mert a védetlen dugó nem megy a yédett aljzatba. No- mármost, kétféle megoldás képzelhető el. Az egyik: vesz új, „beleme- nős’r dugót a honpolgár. A másik: vesz új. de nem védett konnektort. Szóval mindenképpen vesz, azaz pénzt költ. Fö- , löslegesen. Az egyszerűbb vásárlás viszont nem sikerülhet Védőföl- deléses dugaszt ugyanis az egész országban nem lehet kapni. Tehát vesz a delikvens egy konnektort vagy töb- t bet, aztán szerel. S mivel a beköltözők túlnyo- ; mó többsége nem villanyszerelő, hát újra ket- 1 tős az „út”. Hív egy szakembert a nem szakember (és újra pénzt költ) vagy nem hív senkit. hanem maga szerel. Azaz: kontárkodik. Nesze neked érintésvédelem! Van egy harmadik megoldás is. (Ezt is gyakorolják néhányan.) Senkit nem hívnak, semmit nem vesznek, hanem fogják, letépik a dugót (ami nem megy be), aztán bedúgják a drót végét (ami bemegy) ; de ez így már teljesen hajmeresztő. A valamire való érintés- és munkavédelmi szakembert, ha ilyet lát, azonnal megüti a guta. A negyedik megoldás — erről se feledkezzünk meg —: az újdonsült panellakó egyáltalán semmit sem tesz. Ül a néma sötétségben és arról elmélkedik, hogy ki a fene találta ki ezt az egé- ! szét, és aki kitalálta, az I vajon mit hova dúg- I .ion ... Végül, ötödikként még egy lehetőség: gyártani kellene ilyen dugót. Tán ez volna a legegyszerűbb megoldás. Csak hát mi- nálunk, úgy tetszik, az egyszerű dolgoknak nincs valami nagy becsületI jük ... 1 __________________l_Li A munkásőrség nívódíjai Nívódíjakat és kitüntetéseket adományozott a munkásőrszolgálatot magas színvonalon bemutató publikációikért, alkotásaikért, újságíróknak, művészeknek Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka, a sajtónap alkalmából. Az elismeréseket kedden, a munkásőrség országos parancsnokságán megtartott ünnepségen Fehér Béla, az országos parancsnok helyettese adta át.
